Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-05 / 121. szám
W74. május S. DUNÄNTOLI NAPlö 3 A jövő nyersanyaga a fa A magyar cserfa karrierje Viszkózaszál készül a cserből Olasz ajánlat: gyárat építenek Magyarországon Viszkózagyár Mohácson? Földünk szerves és szervetlen nyersanyag készletei végesek, állandóan fogynak, és újra soha többé nem termelhe- tők. Az energiaválság döbbentette rá Európát és a világot, hogy földünkön ma a fa az egyetlen olyan szerves tömeg, amely sosem fogyhat el, mert folyton újratermelhető. Ipari korunkban a fa másodlagos szerepet játszott, méltatlanul szorult háttérbe. Ma a fa reneszánszáról beszélnek, természeti kincseink ranglistáján az első helyre teszik. A fa a jövő nyersanyaga. Ebből az új megvilágításból nézve felmerül a kérdés, vajon jól sáfárkodunk-e a nagy kincsesei? Európáról köztudott, hogy fában szegény földrész, mely részben Kanada, részben Szibéria élöfakészleteire szorul. Amióta a fa ázsiója így megnőtt, máris vannak olyan hangok, hogy az Egyesült Államok Kanada egész felesleges fakincsére számot tart. A Szovjetunió európai készletei megcsappantak, Szibéria rengetegei pedig túlságosan távoliak nekünk. Kevés a nemes fánk Nagy szerencse, talán bölcs előrelátás is, — hogy hazánk erdőgazdálkodása immár 25 esztendeje -telepítés-centrikus. Az ország erdősültségi foka a háború utón 11 százalék körül volt. Ma a szívós telepítés-politika nyomán már 16—17 százalék körül mozog, s 25 százalékig ném is lesz megállás. A szakemberek szerint ez lesz az a kívánatos szint, amit majd tartani kell. Baranya megye erdősítési foka eléri a 21 százalékot. A megye erdőterülete ma 97 756 hek- tár. Ez a terület a racionális földhasználati törvény végrehajtása során 1990-ig újabb 9200 hektárral nő. Somogy és Zala megyének is hasonló az erdősítési foka, csak Tolna megyéé kisebb valamivel, itt viszont 12 ezer hektár új erdőt telepítenek a következő években. Fában tehát az átlagosnál gazdagabb ez a régió. Nagy kérdés azonban, hogy ez a kincs, milyen minőséget képvisel. Baranyában tízmillió, Somogybán 15 millió, Zalában is körülbelül ugyanennyi, Tolnában 5—6 millió köbméter az élőfakészlet. S ha ez így van, miért importálunk annyi fát? Mindenki tudja, hogy a mecseki bányákba, az építőiparba évente több ezer vagon import fa érkezik, főként fenyő, zöme — 85 százalék — a Szovjetunióból. Az ok: a fafajok rossz aránya. Erdeinkben kevés a nemes fa, a tölgy és a fenyő és igen sok az értéktelenebb cser és akác. A fafajokban a nemes tölgy 16, a bükk 12, a gyertyán 16, a fenyő 5, a cser 16, az akác 15 százalékos arányt képvisel. A következő 15 évben a fenyő arányát kívánjuk növelni s az emfített közel tízezer hektár új erdő csaknem 100 százalékában fenyőerdő lesz. Az emlífett fák közül a mai fogalmak szerint a legértékesebb a cser és az akác, arányuk 30—32 százalékos. Értékesítésük nehéz, az ipar sem fűrészárunak, sem egyébnek nem kedvéli, sem épületelemeknek, sem bútorgyártásra nemigen használhatók fel. Az akác tartós keményfa, de merev, a cser is kemény fa, de nem tartós, szintén merev, rideg. Értékesítésük nehéz, esek deficittel adhatók el. A mecseki bányák eg'y köbméter másod- osztályú tö'gydeszkáért 1600 forintot, egy. köbméter elsőosztályú cserdészkáért viszont csak 500 forintot fizetnek az erdógazdaságnak. A cserfa kiváló tűzifa — nyilván elődeink ezért kedvelték, hisz jelenlegi vágásérett cserjeinket a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben telepítették. Manekenek „cserfában“ A Mecseki Erdőgazdaság évente 60 ezer köbméter cserfát termel ki, s ennek tetemes részét csak tűzifának tudja eladni. Tonnánként 250 forintért veszi meg a cserfát a TÜZÉP, s noha az egész készletét lekötötte, az enyhe tél miatt nem szállította el, mert telítve vannak a TÜZEP-telepek. Pillanatnyilag garmadában áll a cserfa és az egyéb tűzifa, szerte a megyében. Mennyisége 70—80 ezer köbméterre tehető. Az erdőgazdaság exporttal segít magán. A cserfáért a külföldi vevők valamivel jobb árat fizetnek a belföldieknél. A legnagyobb vevő az olasz SNIA cég, amely hat éve veszi meg a baranyai cserfát, évi 14 ezer köbméteres mennyiségben. A már említett SNIA-cég Milánó közelében lévő TORVIS- COSA-telepén viszkózaszálat gyárt cserfából, tegyük hozzá, magyar cserfából, mert hisz mi vagyunk az egyik legnagyobb szállítói. A Mecseki Erdőgazdasághoz hasonló volumenű cserfát szállít évről évre ennek az olasz cégnek a zalai, a somogyi és a tolnai erdőgazdaság is. Az értéktelennek mondott cserfa, amiből még egy tisztességes parkettaléc sem gyártható — Olaszországban ma már textiliák alapanyagául szolgál. A viszkózaszálból bármilyen textil előállítható, főként felsőruházati és fehérnemű. Magyar szakemberek elmondták, hogy nem akartak hinni a szemüknek, mikor kintjártukkor- divatbemutatót tartottak nekik. Leheletkönnyü finom fehérneműt láthattak a csinos olasz manökeneken, és a vendéglátóik titokzatos mosollyal árulták el, hogy a ruhaneműk egy- től-egyig magyar cserfából készültek. A cserfa nyersanyaggá lett, a vegyipar egyik új nyersanyagává, de míg eljut a gyárba, a szállítási költségek tetemesen megdrágítják. Az olasz határig az eladót — vagyis a magyar erdőgazdaságokat — onnan a vevőt terhelik a fuvarköltségek. Ezek csökkentéséről az olasz cég ajánlatot tett egy Magyar- országon létesítendő viszkóza- gyór építésére, amely cserfára alapulna. Olcsóbb lehetne a viszkózaitól és a belőle készülő textilia, ha a ayár nyersanyag- bázisra teleoülne. A gyár vízigénye azonban óriási, így felépítése csak nagy víznyerű hely mellett képzelhető el. Például a mohácsi Duna-parton. Mohács lenne a le^megfelelőbb A magyar kormányzati szervek nem mentek el közömbösen az olasz ajánlat mellett. Valóban kellene egy ilyen viszÚj gyakorló iskola épül Pécsett Az utóbbi évtizedben megkétszereződött a Pécsi Tanár kéoző Főiskola hallgatóinak a száma Ezért született a döntés: ú« nwikoHó ál+^’ános iskolát k°U éoíteni Pécsett. A Volt; C úton n hWi a Nanv l^nő utnn szőriében é- nvolc tfjn+orm®« álta- tárfos nm-öl'fnek t-Asér** kör~'h^*l”,l 15 m?H«ó *o- rín+rvt fnírcf'tnno* 1' maid. ki kell bŐw>'4v>n: q off lö+r^hozni az úi ni'okorló ícVolát. ínv aztán a ./«-lőHásMovi M'nísrt^r'um tovább' 16 “s fél m‘|!ió forintió- val bővítik ezt az éoületet. méanertie úiabb nwilc tanteremmel. He a szokványos általános Iskolai tantermeket, tehát/ az eredeti nvolc termet is, a avoknrlás iaénveihez kell át- algk'tani. A feladottal Tillai Fryő Ybl-d'-;as tervezőmérnököt bízták mea, aki az eredeti nyolc tantermes intézményt is ten/n-»te. Most tehát eay új, saiátos igényű 16 tantermes iskolán dolgozik. A munka még nem készült el, de a tervezés alapvető jellemzői már nyilvánvalóak. Így az, hogy a tantermeket ebben az oktatási intézményben nemcsak a gyerekek, hanem a tanárjelöltek tanulására is alkalmassá kell tenni. Ezért ezeknek a termeknek hátsó fala üvegből készük majd. Méghozzá különleges üvegből, hogy a tanárjelöltek belássanak az osztályba, de az odabent lévő gyerekek ne figyelhessék, hogy nézik-e éppen őket. Ezért az üvegfal csak kívülről, a tanárnövendékek oldaláról lesz átlátszó, az osztó'y- terem felől tükröző, vagyis nem átlátszó. Másik sajátosság ebben az épületben: több kiscsoportos foglalkoztató termet is létesítenek majd benne. Végül a szokványosnál nagyobb, legalább 18 méter széles és 30 méter hosszú tornatermei tervez majd ide Tillai Ernő,, hogy sportversenyre is alkalmas legyen. Az új gyakorló iskola egyébként háromszintes- lesz, o következő néhány évben folyamatosan épül fel. kózagyár a cserfában gazdag országnak, és mielőbb, lehetőleg az ötödik ötéves tervben. S a népgazdaság érdeke, hogy ha épül egy ilyen gyár, annak ott kell majd felépülnie, ahol a gazdaságos üzemeltetés feltételei minden szempontból a legjobbak. Egv sor érv Baranya mellett szól. Először is itt a sok felhalmozódott és kitermelésre váró cserfa, Baranya évi 70 ezer, Tolna 30 ezer, a másik két megye újabb 100—150 ezer köbméter cserfa-tömeget termel ki. Aztán itt folyik a Duna és Mohácson üzemel az ország legmodernebb farostlemezgyára. A farostlemezgyár lágyfákra — nyár, fűz — épült, de harmadik lépcsőben megépült a keményfa feldolgozó részleg is. Itt fognak először előállítani Követésre méltó kezdeményezés Ifjúsági munkásklub a Mecseki Erdőgazdaság évi 15 ezer köbméter cserfát szállít majd. A teljes cserfafelesleget azonban a gyár nem tudja felvenni. A visrkózaszál-gyár továbbfejlesztését jelentené, a nyersanyagigényét csaknem 100 százalékban a környezbő négy megyéből lehetne kielégtieni. A gyárhoz szükséges munkáslétszámot is biztosítja a mohácsi térség. A cserfa, értéke megnőtt, sem az ország, sem a megye érdekét nem szolgálja, ha mint nyersanyagot, vagy tűzifát herdáljuk el, olcsón, fillérekért. A megye vezetőinek levele már ott fekszik az illetékes minisztérium asztalán. Ez a levél azt is tartalmazza, hogy a természetes adottságokon kívül a megye még milyen feltételeket akar biztosítani egy ilyen létesülendő gyár felépítéséhez. Eddig csak gondjainkat szaporította az, aminek bőviben voltunk, a cserfa most kinccsé válhat a kezünkben, ha javunkra tudjuk fordítani a benne rejlő lehetőségeket. — Rné — — Nap mint nap láttam, hogy itt a házak övezte kis téren a gyerekek délután, estefelé szívesen összejönnek játszani, de valahogy nem találnak megfelelő játékokat. Mondogatták, hogy fociznának, de hol, ping-pingoznónak, de hol. Arra gondoltam, létesítsünk társadalmi munkában egy pingpong asztalt itt a kis téren, összehívtam a fiatalokat, elmondtam a ..tippet", meg vállaltam is a munka irányítását, szervezését. Kitörő örömmel fogadták a javaslatokat és mindjárt hozzátették: ők is segítenek; csináljuk meg a ping pong asztalt. Elmentem a tanácshoz j engedélyért, — megkaptuk. Az- ; tán az anyagbeszerzést intéz- ! tem, eternitcsövet az asztal lábainak, aztán cementet, meg ami kell egy szabadtéri pingpong asztalhoz. Tizennyolc fiatal szorgoskodott társadalmi munkában — elkészült a „nagy mű". Mindjárt meg is alakult a Ping pong Boys Club. Izgalmas, I nagy mérkőzések sorozata kez- í dődött... Gida Gábor, a PIK kőművese foglalta így röviden össze a j Móré Fülöp utca 2. számú épület alagsorában tavaly ősszel kialakított ifjúsági munkásklub létesítésének előzményeit. De jöttek az esős idők, a szabadtéri ping-pong asztalt már nem tudták használni. — Mi lenne, ha a nagy épület alagsorában egy klubot hoznánk létre? — vetette fel az ötletet a fiataloknak Gida Tibor. Csináljuk! — volt a válasz. De ehhez ismét engedély Részlet a Móré Fülöp utcai Pinceklubból. Fotó: Keller Gábor kell, utánjárás, és sok-sok óra társadalmi munka. Vállalták. De beleegyeznek-e a lakók? Bekopogtak a szövetkezeti épület minden lakásába, elmondták tervüket. Egy lakó kivételével „Én semmi ívet ném írok alá senkinek sem” — a ház valamennyi lakója hozzájárult a klub létesítéséhez. A már működő klubban beszélgetünk. Tapétázott kis előtérből nyílik az egyik helyiség. Rádió, magnó, lemezjátszó, kisméretű rex-billiórd, asztalifoci, újságok, folyóiratok... Éröenes-e rässpgla csomapini cementet? Alapozó tanulmány készül a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Érdemes-e hazánkban pa- pírzsák helyett műanyagba csomagolni cementet és mész- hidrátot? A kérdés felvetését az ipor- áq nagyarányú fejlesztése tette időszerűvé, A tervek szerint 1980-ig kétszeresére nő cementtermelésünk, ' várhatóan megközelíti az évi 8 millió tonnát. Ebből becslés szerint több mint 3 millió tonnát csomagolva hoznak majd forgalomba, amihez kb. 60 millió darab zsák zsükséges. A közép és kisfogyasztók ellátására a lövőben is számolni kel| csomagolással, ami jelenleg papírzsákban történik. A kifogástalan csomagolást indokolja cementgyáraink elhelyezkedése is. Be- remend kivételével a többi üzem az ország északi részén működik tphát « foavasztók ellátása nagy szállítási távolságokat kíván. Mivel a cement rendkívül kényes termék, a nedvesség hatására megköt, a felhasználásig óvni kell a károsodástól. A téli tárolás ez- ideig megoldatlan. Nincs meg- félelő tárolótér, az ideiglenes raktározás dráqa. A műanyag- fóliából készített zsákok használata a fogyasztók, forgalmazók, de a cementgyárak szempontjából is több előnnyel járna: a fennálló raktározási gondokat megoldaná, a felhasználók télen is fogadhatnának cementet, a gyárak termelése egyenletesebbé válhatna, végül meghosszabodhatna a tárolási idő a minőségromlás veszélye nélkül. Ilyen meggondolásból bízta meq az ÉVM Anyagmozgatási Célprogram Bizottsáq Pécs fiatal felsőoktatási intézményét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Gépészeti Kar Vegyipari Gépészeti tanszékét eqy kutatást megelőző, alapozó tanulmány elkészítésére. Tekintettel arra, hogy ez a téma beilleszkedik a főiskola oktatási profiljába, szívesen vállalták a feladatot. A vizsgálat egy részét Beremenden, az új cementműben végezték, A megbízatás első szakasza teljesült, az alapozó tanulmány elkészült, amely műszaki, gazdasági, pénzügyi, szervezési oldalról dolgozta fel a témát. A döntése [ókészítés szempontjából fontos tanulmány szerint ma már a fóliazsá-k sem drágább, mint a papírzsák, csomagolástechnikai tulajdonságai pediq felülmúlják a papi- | rét. Az alapozó tanulmány május közepén szigorú szakmai zsűri előtt vizsgázik. Több mint 600 társadalmi munkaóra „van benne”. A ház lakói között van villanyszerelő, kőműves, bádogos ... Fiatalok és idősebbek „pillantottak be" szabad idejükben, „na, akkor mit is kellene itt segíteni"? Bg-‘ szerelték a világítást, a ventillátort . . . Aztán ot is maradtak a klubtagnak! — Jelenleg harminc klubtagunk van — mondja Gida Tibor. — A háztömb lakói megkedvelték az itteni életet. Délután 4 órától 7-ig a 14 éven éven aluliak veszik birtokukba, 7 órától este 10 óráig pedig az idősebbek. Hanglemezt hallgatnak, vagy ultiznak, beszélgetnek. A tagsági díjakból, tanulóknak 5 forint, felnőtteknek 10 forint havonta — veszünk hanglemezeket, ebből fizetjük a folyóiratokat, újságokat. Három fiatal jut be. Farkas lános, az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanulója, alapító tag, — már a ping-pong asztal készítésénél is segített. Nagy Anna — a Komarov Gimnáziumba jár — társadalmi munkaben vállalta a klub rendben tartását. Jancsi Attila pedig a Széchenyi Gimnázium tanulója. ■— „Megnézem már, mit hoztak itt létre, mert nagyon dicsérik”. — K'ubunkat a Gárdonyi Géza. Művelődési Ház patronáld - mondja Gida Tibor. — örülün hogy van „qazdánk”, anyagi,og is segítenek bennünket. Jó kezdeményezés volt a klub létrehozása. Méltán kapta meg az Egy napot Pécsért mozgalom keretében végzett munkáért az ifjúsági Munkásklub az ezüstdiplomát, Gida Tibor pedig az ezüstplakettet. A példát lehet követni,,, (Gar«y) 70—80 ezer köbméter cserfa áll garmadában szerte a megyében.
