Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-04 / 120. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. május 4. I GCaaátcdí. áaííűttuá A Magyar Hírlap május 1-i számában terjedelmes riportban foglalkozik két baranyai termelőszövetkezet, a pogányi Tavasz és a reménypusztai Üj Élet egyesülésével. A különböző juttatások összege Pogányban magasabb volt, ezt most általánossá teszik. Az ipari dolgozókéval azonos színvonalra emelik a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, határozatba foglalták a nyugdíjasok és járadékosok fokozottabb támogatását. A reménypusztaiak elsősorban a háztáji gazdaságokat támogatják. Ezt Pogányban is helyeslik, hisz évi 150 hízott bikát és 1500 sertést adtak el eddig is a Tavasz tagjai. Nyílván az ebbéli szorgalomnak is következménye, hogy 90 új ház épülhetett az elmúlt években a Pogányhoz tartozó községekben, és hogy további 100 házhelyet értékesítenek. Városiasodnak a környező falvak és cserébe víkend- I telkek, kerti földek értékesítésére gondolnak a pécsi munkások számára, * „A fiatalok és a szabad idő" címmel Gombár János és Várkonyi Balázs készített riportot Mohács-szigetről. A Petőfi Rádió április 25-én sugárzott műsorából megismerkedhetünk a mohácsszigeti tanyavilág fiataljainak életével, gondjaival, többen nyilatkoznak szabad idejük eltöltéséről, a szigeten lévő szórakozási lehetőségekről. Kevés a rendez- I vény és színvonaluk nem felel meg a fiatalok igényeinek. Klubok létrehozásáról csak elképzelések vannak. Marad tehát egyiknek a Rejtő-regény, másiknak .nyulászkodás" vagy egy I mohácsi éjszaka. Tettekre volna szükség, hisz a felté- i telek megvannak. * Kiss Sándor 48 éves gyógyíthatatlan mohácsi beteg meleghangú köszönő levelét olvastuk a Képes Újság április 13-i számában. AzAFIT mohácsi kirendeltségének ifjúsági brigádja teljesen díjmentesen „Simson" motort szerelt rokkantkocsijára. * Gusa Pál egyházaskozári népművésszel készített zenés interjút Szokolai Gyula. Gusa Pál 53 éves, furulyázik, önállóan zenésíti meg az általa felkutatott meséket Megelégedéssel és nagy i büszkeséggel mondja el, ! j hogy minden népművészeti találkozóra meghívják, bóra termelőszövetkezetben is ckad bőven elfoglaltság. Hogy indult a népművészet útján? 1945—46-ban iskolás gyerekekkel járta a baranyai településeket, később alakult a faluban egy felnőtt tánccsoport és őket kísérte elmaradhatatlan furulyájával. Rádiófelvételt is készítettek vele, melynek címe: „Gusa Pál furulyázik". * A Magyar Horgász című szaklap orfűi üdülési lehetőségekről tájékoztat. A Pé- csi-tó partján 17 férőhelyes tanyával rendelkezik a Baranya megyei Területi Bizottság, ahol a folyó víz mellett a főzési lehetőséget is biztosították. Szemünk fénye a kiskert Kardvirág termesztése Ellenségünk: a rozsda A virág nemcsak a kert dísze, hanem egész nyáron kedves színfoltja lehet — vágott állapotban — lakásunknak is. Állandó utánpótlásáról néhány m2 felületen kis házikertünkben is gondoskodhatunk. Erre a célra igen közkedvelt a már tárgyalt Dáhlia mellett — a Kardvirág vagy Glaudió- lusz cultorum. Őshazája Dél-Afrika. Az emberek régóta ismerik — az ókorban virágát gyógyszerként használták, díszítő szépségét a 16. századtól kezdték értékelni. Nemesítésével intenzíven másfél évszázada foglalkoznak. Ennek eredményeképpen ma már a fajták széles skálájából válogathatunk. Hazánkban js népszerű hagymás növény. A virágzás rövid időtartama, fagyérzékenysége miatt közparkokban nem ültetjük, de magas díszítőértéke miatt házíkerti alkalmazása méltán indokolt. A sikeres termesztéshez néhány szaktanács: IGÉNYE: A Glaudiólusz gondosan művelt tápdús talajt, napos fekvést kíván, vízigényes növény — ezért a kertünkben árnyékmentes, könnyen öntözhető területet válasszunk kj termesztésére, TALAIELÖKESZIT ÉS: Szerves trágyázásra kerti talajon a Kardvirág érdekében ritkán van szükség. Közvetlen ültetés előtt istállótrágyát adagolni nem is szabad. A talaj szervesanyagtartalma, ha szükséges, zöldnövény aláforgatásá- val fokozható. A három fő táp- anyaq közül a foszfort és a káliumot ősszel juttatjuk a talajba : szuperfoszfátból 5 dkg/m2 kénsavas káliból 2 dkg/m2 adagolásban. A kiszórt műtrágyát a zöldtrágyával együtt 35—40 cm mélységbe forgatjuk alá, ugyanis a Glaudiólusz mélyen gyökerező. » OLTETÉS: A felásott területen gereblyé- zés után kijelöljük a sorokat. A sortávolság 25—30 cjm, tőtávolság — mérettől függően ~ 8—12 cm. ültetéshez a puha talajba kiskapával 10 cm mély ültetőbarázdát húzunk, ahova megfelelő távolságra a hagymagumókat gyökérkoszorújukkal lefordítva nyomjuk be. ültetés után a barázdákat gerelyével behúzzuk, majd a felületet elegyengetjük, az ágyat beöntözzük. A helyesen elültetett hagymagumón rövid idő alatt 20—70 db sajátságos fonalszerű gyökér képződik. Ez szívja fel a talajból a raktározott tartalék-tápanyag lebontásához szükséges vizet,-A kiültetés után 4—6 hét alatt kifejlődik az új gyökér, a lombozat, ezt a folyamatot a régi hagyma összeszáradása kíséri. ÁPOLÁSI MUNKÁK: A gumók kihajtása után nitrogén oldatos műtrágyázást adunk 0,4 %-ban. (10 liter vízhez 4 dkq pétisót adunk. Az oldatot egyenletesen 3 m2 felületre juttatjuk.) A tápoldatozást a bimbó kifejlődése idején megismételjük. A szükséges vízmennyiséget időjárástól függően 3—5 alkalommal 30 mm-es vízadaggal biztosítjuk, öntözés után nagyon fontos a talajárnyékolás. Erre a célra használhatunk 3 —4 cm vtg-ban elterített tőzeget vagy istállótrágyát. Az árnyékoló meggátolja a talaj kiszáradását, cserepesedését, megnehezíti a gyomnövények kifejlődését. Fontos az, állandó növényvédelem is. A ki nem bújt hagymákat, beteges külsejű barnás elszíneződésű növényeket ültetőkanállal eltávolítjuk. A fertőzött növényeket égessük el. A hagymagumók beszerzésénél betegségekkel szemben ellenálló fajtákat keressünk. (Részletes növényvédelemtől a házikertek minimális Glaudiólusz területe miatt eltekintünk.) VIRÁGVÁGÁS: A Glaudelust virágzata füzér, mely ültetés után 4—6 héttel — óz utolsó lomblevél „meajelenéi, se után _ fejlődik ki. A füzéren mindig az alsó'virágok alakulnak ki először. A vágást ekkor lehet elkezdeni, hosszú szárral. A vágásnál lehetőleg 3—4 levelet még a növényen hagyunk, így fokozott ápolással a hagy- mogumó még használható méretűvé fejlődik. Ezek természetesen kisebbek a kereskedelmi méretnél, de a házikertben szaporítóanyagként mégegyszer felhasználhatók. Minden második évben a hagymagumókat feltétlenül cseréljük le. A beérett gumókat ősszel felszedjük, a napon megszárítjuk. Szárítás után — az egészséges borítólevelek meghagyásával — szellős helyen tároljuk. A növény tenyészterületét a maradványoktól tisztítsuk meg, mert leforgatva a következő évben a fertőzés gócai lehetnek. Ajánlatos a Kdrdviráq kiülte- tésj helyét évenként váltogatni, így a fertőzést lényegesen le- csökkenthetjük, ezzel a virág dekoratív hatását fokozzuk. Szatóry Gizella Má;us 12-én nyit a Zsolnay Múzeum A Pécsre látogató hazai és külföldi turisták ezrei keresik fel évente az európai nírű Zsolnay Múzeumot. A városunkba érkezők első útja nemegyszer a múzeumhoz vezet. Sajnos, a kapuk már hosszú ideje zárva vannak. A Káptalan utcai műemléki épület belső padlózata, folyosóburkolata, vitrinjei felújításra szorultak. Időszerűvé vált a födémcsere is. A nyugati oldal egyik falán jókora repedés tátongott még a minap. A műemléki lekonstrukció a belső falfelületekre is kiterjedt. A tizennyolcadik századi parkettát újra cserélték. Ki kellett cserélni a bejárati fakocka-burkolatot is. A kiállítást 1955-ben nyitották meg, azóta 1973-ig többször átrendezték. A felújításba eredetileg nem terveztek íő- ’ démcserét, ennek lehetősége munka közben vetődött fel. A hosszas zárvatartóst is ez okozta. A mostani kiállítás anyagát szintén felújították, modern — a korszerű kiállítási követelményeknek megfelelő — vitrinekben helyezték el. A műemléki rekonstrukció összköltsége egymillió-kettő- százötvenezer forint. A költségekhez a Baranya megyei Tanács 600 ezer forinttal járult hozzá. Tekintélyes részt vállalt a költségek biztosításában a Művelődés- ügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Jelentős az az összeg is, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség saját hitelkerete terhére vállalt. A felújított Zsolnay Múzeumot 12-én 11 órakor nyitják meg ünnepélyesen a közönséq előtt. Megnyitót mond Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője. i Hat évet nyerhet A tavasszal megélénkülő autóforgalomban gyakrabban látunk a gépkocsi lemezein át- t ütő rozsdafoltokat. A tulajdono- í sok pedig bosszúsan veszik tudomásul, hogy az alig hároméves kocsijukon egy sárvédő cseréje több, mint ezer forintba kerül. Sokan gondolkoztak már azon, hogyan lehetne megelőzni ezeket a korróziós károkat. Ma már egyre gyakrabban em- I legetett téma a gépkocsik korrózióvédelme. Jelentősége egyre nagyobb lesz, hiszen már napjainkban csaknem félmillió személygépkocsi fut a magyar utakon és ez a szám a következő 6—8 év alatt megkétszereződik. Félmillió — átlagosan 80 ezer forint értékű — gépkocsinál a korrózióból keletkezett - kár hat év alatt kb. 8—10 ezer forint, vagyis megközelítően a gépkocsi árának 10 százaléka. Ez éves szinten mintegy 5—6 Hutás-motoros vetélkedő A múlt év őszén zajlott I« Pécsett az első olyan autós-motoros vetélkedő* * amely feladatainál fogva és gyakorlati képzettséget igénylő és rutint biztosító jellegénél fogva országos visszhangot váltott ki. Az autósok és a motorosok igen széles táborát mozgatta meg ez a vetélkedő. Ezért határozta el a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Volán 12. sz. Vállalat, hogy a tavaly Pécsett lezajlott vetélkedőt idén is megrendezik, de orz útvonal hosszát illetve @ vetélkedő területét egész Baranyára kiterjesztik. Május 12-én négy géposztályban rendezik meg ezt a vetélkedőt: motorkerékpár, személygépkocsi 1000 köb- centiméter alatt, személygépkocsi 1000 köbcentiméter felett, valamint teherautó. Baranya megye idegenforgalmi gócain található ellenőrző állomásokon teljesítendő különböző elméleti étt gyakorlati feladatok elvégzése után érkeznek a Széchenyi téri célba, ahol ügyességi pálya jelenti az utolsó próbatételt. Mivel feltehetően a vetélkedő Iránt az autósok és motorosok táborában igen nagy lesz az érdeklődés, a rendezőség előzetes nevezést fogad el a Bolgár Néphadsereg útja 33. sz. fsz. 4. alatt, de a vetélkedő napján reggel 7 órakor a Bőrgyár előtti rajtnál is lehet neverni. Nevezési dijak: motor- kerékpár 20 forint, személygépkocsi mindkét kategóriában 40 forint, teherautó 100 forint. A rendező szervek ezúton hívják fel a nagyvállalatok vezetőit, akik nagy gépjármű-parkkal rendelkeznek, hogy minél nagyobb számban neveztessék be gépkocsivezetőiket és tegyék lehetővé a részvételüket. Valamennyi géposztály első hárem helyezettje tárgyjutalomban részesül, ezen kívül a géposztályok első helyezettjeinek a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács külön díjat is ad. milliárd forint kárt jelent a népgazdaságnak. A gépkocsik rozsdásodáso csökkentésének legjobb módszere, ha a korróziónak leginkább kitett alvázat és a belső üreges felületeket ellátják korróziógátló bevonattal. Ilyen korróziós kezelést több helyen is végeznek ma már Budapesten és vidéken egyaránt. A korrózióvédelem az új kocsiknál a leghatásosabb. Ekkor ugyanis az üregekben még nem indult meg a rozsdásodás, így még a tiszta felület vonható be a védő anyaggal. A belső felületek qyári védelme csekély, mindössze egy-két réteg alapozó fedi a felületeket. Ez a gyenge bevonat is sok helyen megsérül az összeszerelésnél, például a kötőelemek meghúzásánál, Négy-Hat évvel meghosszabbíthatjuk a gépko- fcocsi élettartamát, ha időben végeztetjük el a korrózióvédelmet. Befejezték az 57-es számú, pécs— mohácsi út felújítását, elkészült az utolsó szakasz is. Mohács térségében. Május 8-án viszont újabb munkához kezdenek az 57-esen: átépítik a lány- csóki hidat. A hídépítés időtartamára az útnak ezt a szakaszát teljes egészében lezárják a forgalom elől, a terelőutat Lánycsókon át jelölik ki a helyszínen kitett táblák szerint ♦ Megkezdődött az 56-os, szekszárd—mohács—udvari útnak a sátorhelyi elágazástól Udvarig tartó felújítása. Hot méteresre szélesítik a határátkelőhöz vezető utat, s új aszfaltszőnyeget húznak érre a fontos,- forgalmas szakaszra. A befejezést május 18-ra ígérik. * Az idegenforgalmi szezonná valamelyest megjavul a Pécset a Balatonnal összekötő út minősége. A kaposvári Közúti Építő Vállalat most Gödre községben dolgozik, s a tervek szerint két hét múlva a megyehatárig jutnak. Később artán a somogyi szakaszra kerül sor, melyet a dombóvár—kaposvári út elágazásáig újítanak fel, ♦ Otjavítók dolgoznak a kővá- gószöllős—hetvehelyi összekötő úton is. A MÉV beruházásában a túlsúlyos járművek nagy forgalma miatt megerősítik az útnak eqy szakaszát, 0-tól a 2-es kilométerkőig. * Túra Gemencre. A Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete május 12-én egésznapos gemenci autós túrát indít. Gyülekezés reggel 8-kor a Citrom utcában, majd idegenvezetővel a gemenci rezervátum megtekintése. Édes kicsi karcsú bogom... Székely hagyományok Szekszárdon A Magyar Népra|zl Társaság, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront honismereti bizott- -ága és a Népművelési Intézet 1-imogatosával megrendezi május 4—5-én a Bukovinából hazatelepedett székelység hagyományainak kutatásával foglalkozók tanácskozását és művészeti együtteseinek műsoros bemutatóját Szekszárdon, a .Babits Mihály megyei Művelődési Központban. A történelemből ismert má- défalvi veszedelem (1764. 1.7.) évében és azt követően Erdélyből, Csík megyéből menekülni kényszerülő székely magyarok Moldva északi részében, Bukovinában telepedtek le. öt falu nőtt ki itt a földből szorgos kezük nyomán: Fogadjisten (1776-tól), Istensegíts (1777- től), Hadikfalva (1784-től), Jó- zseffalva (1785-től) és Andrásiéivá (1786-tól). Másfél száz évig éltek ezen a vidéken. 1941-ben Bácskában telepedtek le, majd a dél- dunántúli Völgységben, Bonyhád környékén leltek otthonra. Baranyában, Hidason andrás- falviak és istensegítsiek, Vé- ménden, Palotabozsokon, Somberekén és Himesházán hadik- falviak élnek. Vándorlásuk szomorú emlékein kívül magukkal hozták ősi szokásaikat is. Egy- egy település belső életének régi törvényeit és a paraszti kultúra alkatát az ünneplő szokások tárják fel. A szokásokban és az ünnep magas hevében egyszerre nyilatkoznak meg a társadalmi és műveltségi, valamint az etnikumra jellemző vonások. A székely falvakban az év első táncos rendezvénye a vizke- reszti ingyentánc volt, és „ame- jik lejárt elment az ingyentáncba — ahogy székelyesen mondták —, az má köteles vót elmenni a húshagyó táncba es", amely a farsang utolsó vasárnapján kezdődött és húshagyó kedden az éjféli harangszóig, tehát három napig tartott. A húshagyati táncnak nevezett mulatságba azonban csak azok a leányok mehettek el, az előbbi mondás ellenére, akiket a legények karácsonykor megénekeltek. A táncot meghatározott időpontban kezdték el. Az a legény, aki elkésett, azt társai a kezénél és a lábánál megfogták, felemelték és bottal elnáspángolták. Ezen az elsőnapi, húshagyóvasárnapi bálon egy igen régi, kedves szokás járta. Székely tájszólással ekképpen: „Az a leján, amejiknek szereteje vót, vett a szeretejinek egy erőst szép rózsabingós bokrétát s keszkenyőt. Tánc közben elkérte, de legtöbbször ellopta a választottja kalapját. A bokrétát rejávarrta a kalapra, aztán illedelmesen visszavitte a legénynek. A keszkenyőt rejátüzte a legény mejjire. Ekkor a legény megölelte — némelyik meg es csókolta — a lejánt,1 s akkor táncraperdültek, A leján az egész falu szemeláttyára béval- lotta a legénnek, hogy ót szereti. A legény má húshagyó- hétfőn a lejánnál, hushagyó- kedden pedig a leján a legén- nél ebédelt." Sokféle táncot roptak ilyenkor a fiatalok. Amikor a zenészek pihentek, a legények nótaszóra táncoltak. A bálokból nem hiányoztak a kurjongatós rigmusok sem. Ilyenek röpködtek a levegőbe: Hó, te Gyurka, hó, te hói Ne szökjél úgy, mint a ló! * Édes kicsi karcsú bogom, Derekadat öllel logoml Érdekes módon, az öregebbek nem mehettek el a húshagyati táncba. Otthon mulattak, ettek, ittak, „csiszláltak", amolyan batyúbálos formában, rokoni körben. A dalolásnak, az fvós-evés- rtek az éjféli harangszó vetett véget. „Meghattuk a húst, s beállt a böjt" — mondogatták, és hazaballagtak a vendégek. A rend betartására a falu bírája ügyelt. Amikor éjfélkor megjelent a táncolok között és bírói botjával megveregette a mestergerendát, ezt mondta: „Lejárt a larsang, itt a nagyböjt, menjen mindenki haza!" És hamarosan kiürült az alkalmi tánchelyiség, a kibérelt ház. Várnai Ferenc
