Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-29 / 145. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. májul 29. •» Munkaidő-csökkentés a kereskedelemben Július előtt, július után Egy hónao múlva a pult innenső oldalán is csökkentett munkaidőben dolgoznak, A felkészülés hónapok óta folyik. Van jócskán tennivaló, hiszen a tárca kimondta: a nyitvatartási időt csak kivételes esetekben szabad szűkíteni, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a munkaidő-csökkentéssel kieső időalapot elsősorban a munka és az üzem jobb megszervezésével, technikai fejlesztéssel kell pótolni. Hogyan tekinthetünk július elseje elé? Erről kértünk tájékoztatást Kamarás Sándortól, a Megyei Tanács kereskedelemfejlesztési csoportvezetőjétől. Nyitvatartási mínusz 3000 óra A baranyai kereskedelem a heti -nyitvatartási időt eredetileg 4—5 százalékkal kívánta szűkíteni, örvendetes fejlemény, időközben különböző intézkedésekkel ez a 4—5 százalék 2,6 százalékra zsugorodott. Ami azt 'elenti, hogy július elsejével a jelenlegi heti 116 220 óra nyitvatartási idő mindössze alig valamivel többel, mint 3000 órával csökken, mégpediq szinte kizárólaq az egyszemélyes (637 bolt) és a kétszemélyes (126) boltokban, A sok kis boltocska a megye elaprózott településhálózatából adódik, Bár a hazai közgazdászok és vezető szakemberek helyesen ismerték fel a piackutatás szükségességét, mégis, a piackutatásnak nincs egységes rendszere Magyarországon, a vállalatoknál végzett kutatás széteső, sok helyen alapos szervező munka nélkül, spontán megoldásokkal, divatszerűen végzik. Az információk birtokosai kincsként őrzik adataikat, külön előnyöket remélve ezektől. Sokan úgy tüntetik fel a piackutatást, mint elméleti tudományt, pedig a piackutatás csak átvitt értelemben lehet tudomány, igazi értéke gyakorlati hasznában van, A szocialista országok között nincs megfelelő piackutatás, és éppen emiatt nem ismerjük megfelelően a baráti országok árukínálatát ezekben ° boltokban á munkaidő-csökkentést másként végképp nem tudták volna megoldani, mint a nyitvatartás szűkítésével. De méq ezt is alapos mérlegelések előzték meg. Ugyanis két másik lehetőség is kínálkozott, ám végül is mind a kettőt el kellett vetni. Pótolják túlórákkal a kieső munkaidő alapot, és természetesen fizessék meg a túlórát? Igen ám, de akkor mj értelme volt az intézkedésnek, hogy a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei javuljanak? Avagy: csapják | hozzá az évi rendes szabadság- I hoz a munkaidő-csökkentésből | származó órákat? Ez is megold- I hatatlan, nincs akj helyettesít- j sen az egyszemélyes falusi bol-í tokban. A nyitvatartási a kis boltokban egyébként úgy rendezik, ahová szombat reggel jön a kenyér, ott a boltos délután bezár, ha viszont délután is nyitva kell tartania, akkor a hétfő délelőttje szabad. A túlóra nem megoldás A megyei kiskereskedelemnek és vendéglátónak a csökkentett munkaidő bevezetéséhez a számítások szerint 321 új munkaerőt kell felvennie, béralapjuk 6575 millió forint. Ezenkívül 745 ezer (!) túlórát irányoztak elő. A bolti kiskereskedelem a jelek szerint megoldja munkaerő gondjait Sokkal nefogyasztól ankétoknak. Magyarországon is alkalmazni kell a spontán reakciókat tolmácsoló telefoninterjút. Egy-egy termék piaci életképességének vizsgálatához nemcsak az adott árucikket, hanem a felvevő és az eladó piacot is alaposan elemezni kell. A nemzetközi piackutatás hiányosságainak pótlására a konferencia résztvevői nem tudtak megoldást javasolni,’ de a szocialista országok közötti piackutatás rendszerének kialakításához a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság segítséget kíván nyújtani az 1975-re tervezett külkereskedelmi témájú konferenciájával. Pandur Jőzsefné hezebb helyzetben van a vendéglátó, bár az idén jelentős kedvezményt kapott az államtól a melegkonyhai dolgozók (a meglehetősen alacsony keresetű szakácsok és cukrászok) bérezésének javítására. De még így is központi támogatásra szorul, hogy az újonnan felvet- teket valamiből fizetni tudja. A tárcának mintegy 90 millió forintja van erre a célra, s ezt az összeget év végén osztja szét a vállalatok között, miután felmérik a harmadik és a negyedik negyedévi helyzetet. Kamarás Sándor szerint Baranyának 3—3,5 millió forintnyi állami bérkedvezményre lenrt^ szüksége, hogy a munkaidő-csökkentés ne vonja maga után a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók keresetcsökkenését. Ma ül össze egyébként a Megyei Kereskedelmi Koordinációs Bizottság, Két nyitott kérdés fekszik még a bizottság előtt, mindkettőről dönteni kell. Olyan törekvés tapasztalható — elsősorban a BARANYAKER részéről — hogy a munkaidő- csökkentést össze akarják kötni az iparcikk boltok szombati nyitvatartási idejének általános rendezésével, Mint ismeretes, a minisztérium álláspontja ezzel merőben ellentétes. A másik: a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat feltűnőjén nagy túlórafelhasználása, Évi 350 ezer óra túlórát terveznek, ezzel szemben a nyitvatartás szűkítését nem. A túlóráztatás a szakszervezet ellenállásába is kell, hoqy ütközzék, arról nem is beszélve, uram bocsá’, nem lehet hozzányúlni az italboltok és a presszók nyitvatartási idejéhez? A bolt csak 7-kor zár Kétséqteien. öröm a csökkentett munkaidő, ugyanakkor terheket is ró a kiskereskedelemre és a vendéglátóra. A terhek pedig nem eqyszer elhá- ríthatatlanok. Gondoljuk csak meg, A kereskedelmi dolgozók 80 százaléka nő. Miután felemelték a gyermekgondozási segélyt, egyre többen veszik igénybe. Utánpótlás aliq van. Ugyanakkor a kereskedelemben dolgozó édesanyáknak rendkívül kedvezőtlen a gyermekintézmények nyitvatartása. A gyermeket délután 5-kor el kell hozni, a bolt viszont csők 7-kor zár. (—mi_) Vásári zöngék Az idén lényegesen tár- gyilagosabb vásárj légkörre számíthatunk — mondta még a nyitás előtt az NDK kiállításának igazgatója, arra utalva, hogy az új kőbá- 'nyai vásárvárosban most első ízben rendeztek szakosított kiállítást. Az alábbiakban a Világgazdaság híradásainak nyomán rövid külföldi véleményeket idézünk a múlt héten lezajlott Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárról. N. N, Szmeijakov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszter-helyettese: A kiállítás az új formában lényegesen áttekinthetőbb és jobb lehetőségeket biztosít a tárgya- | lásokhoz. j K, Raab, a nyugatnémet Rheinstahl propaganda osztályának vezetője: Jónak tartjuk a szakosodást, de hosszúnak a nyitvatartás időtartamát. Szerintiünk elég lenne egy hét is. teljesen felesleges, hogy két hétvége van a vásár alatt. Nincs szükség ugyanis a nem szakmai látogatók hét végi áradatára, Woldemar Zaiser, a nyugatnémet Bosch cég képviselője: Nem szerencsés megoldás, hogy a tavaszi BNV idejét úgy szabták meg, hogy két hétvége is beletartozik. Mohammad Razouqi, a kuvaiti pavilon igazgatója: Számunkra szerencsésebb lett volna, ha megmarad a BNV nemzeti jellege, mert egy nagyobb pavilonban jobban be tudtuk volna mutatni országunk kínálatát, így csak egv kis ízelítővel — „kirakattal” tudtunk eljönni Budapestre, Y, Suzuki, a japán Koko- hama Rubber cég képviselője: A jelenlegi elhelyezés kényelmesebb, mint a Városligetben volt. Heinrich Schwitzer, az ösztrák Vöest—Alpine cég megbízottja: A kohászati pavilonban a legnagyobb nyugati és az ismert magyar vállalatok közé kerültünk, A formát tehát megfelelőnek találjuk. ' S végül, Pandur Ferenc, a BNV igazgatója: Az áttérés a szakosított vásárok rendezésére megfelel a nemzetközi irányzatnak, s egyben a népgazdaság igényének is. A balkézről vett piackutatás Hódit a bőrruhák divatfa Többek között ezeket állapította meg a III. országos piac- kutatási konferencia, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezett Egerben. A háromnapos rendezvény mintegy ötszáz résztvevője az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatok piackutatásának helyzetét és a nemzetközi információs kapcsolatok megoldatlanságát vitatta meg. A konferenciát Keserű Jánosné könnyűipari miniszterasszony előadása vezette be, majd a központi előadások után a szekcióüléseken folytatódott a vita. A hiányosságokra reagálva a szakemberek elmondták, a piackutatás sem rendszerében, sem szervezetében nem lehet elszigetelt, szorosan kell kapcsolódnia egyrészt a vállalat gazdasági tevékenységéhez, de fel kell használni a társtudományok ismereteit is. A piackutatás fontos adatait eltorzító szubjektumok miatt és azok kiküszöbölésére meg kell szervezni az ún. visszajelző kontrollt A véleménykutatásban a hagyományos kérdőíves módszerek helyett egyre nagyobb szerepet kell kapniuk a prébaeladások- nak, a mintatermeknek és a Erősen érdekelve vagyunk a bőrök és a bőrruházat világpiacán, ezért közöljük á bőrök mai felhasználásáról szóló tanulmányt * A bőrruházati Ipar eddig túlnyomórészt női ruhákat készített, most azonban mind több bőrt használnak fel férfiruhák készítéséhez, öt évvel ezelőtt az U$A-ban a bőrök 11 százalékából készítettek ruházati cikkeket, ma már 18 százalékát használják erre a célra. 1973-ban Amerikában a 39 millió darab férfikabátnak és sportruhának 7 százaléka készült bőrből és 1972-höz viszonyítva 10 százalékkal több bőrt használtak fel. Az elmúlt évek során mind divatosabbá vált a női bőrkabát és bőrmellény. Ezt a fejlődést előmozdította az a tény, hogy a gyapjúnak, a női ruhák hagyományos alapanyagának ára az utóbbi két évben magasra szökött, míg az állati bőröké meglehetősen stabil maradt. A bőrruhák Iránti kereslet ösztönözte a bőrkészítési technika fejlődését is. A ruházati ipar számára készült bőrök manapság ugyanolyan mintásak, díszesek, mint más anyagfajták, egzotikus színekre festik, szőrmével, mohairrel és tweeddel kombinálják. A technika fejlődésének még nincs vége, hiszen nemcsak női kabátok és mellények készülnek bőrből, hanem ingek, szoknyák, női nadrágok, sőt estélyi ruhák is. Az új kikészítési technika révén a bőröket nehéz bőrként felismerni. A szakértők szerint a bőrruhát minden évszakban lehet hordani, bőrkabátot pedig egész éven át. A női ruháknál közkedvelt a bőr és más anyagok kombinációja, a bőrmellény szoknyával vagy nadrággal, inggel vagy blúzzal. A mellény színe az irányadó, ehhez igazodik a többi ruhadarab színe. Kilencven és 200 dollár között mozog egy ujjatlan, fényes női bőr kiskabát ára, poliészter vagy selyemblúzzal és poliészter nadrággal. Az újfajta bőrök súlya 34 százalékkal kisebb, mint a ruházati iparban eddig feldolgozott bőröké, olyan hajlékonyak, mint a golfkesztyűk bőre. Mindenekelőtt sportruhák gyártására használják. A könnyűbőr ruházati cikkeket különösen a fiatal generáció vásárolja. Ezeket a könnyű hőröket a Közel- Keleten, Törökországban, Szíriában, Libanonban, Iránban, sőt Észak-Afrikában is tenyésztett kis termetű juhfajták adják,- és a nyersbőrök kikészítési eljárása teszi lehetővé, hogy a kész bőrök ára igen alacsony. A kabátgyárak átállása a bőrfeldolgozásra nem nehéi. A varrógépeken kell csak bizonyos változtatásokat elvégezni .és nem okoz nehézséget azoknak, akik eddig más anyaggal dolgoztak. Bőrruhának legalkalmasabb a cabrettabőr, amely nyers állapotban Ango- l Iából származik. (Schw. Leder- u. Schuhz.) A puding próbája... Mi történt a GATT- csatlakozás óta? A nemzet iparokat vámsorompók védik, ez természetes, azt azonban joggal fájlalhatjuk, ha a sorompók egyeseknek szólásra felnyílnak, nekünk pedig ezért pénzt kell fizetnünk. A belga porcelán például vámmentesen mehetett be Svájcba, ellenben a herendi porcelánt kilónként 60 svájci frank vámmal terhelték. Hogy mégis versenyképesek maradjunk, le kellett szállnunk az árakkal. Kiszámították, Magyar- országot a tőkés országok diszkriminációja folytán, tehát, j hogy más országokhoz képest i nem egyenlő elbánásban részesítettek bennünket, évente legkevesebb 15 millió dollár — más közlések szerint 20—50 millió dollár — kár gde. 2I országgal tárgyaltunk Tavaly hazánk is csatlakozott a GATT-hoz, ahhoz a 81 ország által aláírt nemzetközi szerződéshez, amely a világkereskedelem előmozdítását és liberalizálását, az országok közötti kölcsönös vámcsökkentéseket, a diszkrimináció megszüntetését, az egyenlő elbánás elvének érvényesítését tűzte zászlajára. Mi történt a csatlakozás óta? A dolgok rendje: a csatlakozás után az új tagot megkeresik a különböző országok — ezek egy-egy cikkben Magyar- ország fő szállítóinak számítanak — és tárgyalnak a vámokról. A kölcsönös vámcsökkentések ugyanis az országok közötti tárgyalásokon dőlnek el. Hogy a magyar fél erre alkalmazott szellemes mondását idézzük, a puding próbája az, hogy megeszik. Magyarország eddig a szerződő felek kérésére 21 országgal folytatott tárgyalásokat, köztük a Kilencekkel, a Közös Piac országaival. A gépipari termékektől a személygépkocsikig, összesen 897 vámtételről tárgyaltak — a hatályos magyar vámtarifa egyébként 3000 tételt tartalmaz — és végül is 5 százalékos vámcsökkentésben egyeztek meg. Ezt az 5 százalékot úgy kell értelmezni, hogy eddig az átlagos vámszint 28,5 százalék volt, most viszont a tőkés országokból származó behozatalt ennél a 897 tételnél átlagosan csak 23,5 százalék vám terheli. Ezeket a kedvezményeket ezután természetesen a GATT bármely országának megadjuk. A fő kérdés: az elvek / Mindezt azon az előadáson hallottuk, amelyet nemrég rendezett a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja. Dr. Szalai János kandidátus, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese tartott rövid előadást a GATT- ról, majd válaszolt a kérdésekre. Főként ekkor kezdtünk je- gyezgetni, s mindjárt az előadáshoz kapcsolódva tettük fel kérdésünket: Magyarországot eddig 21 ország szólította a tárgyalóasztalhoz. És mi hány országot kértünk fél tárgyalásra? A válasz: először a szerződő felek kérhetik az újonnan csatlakozót, s ha ezek a tárgyalások lezajlottak, akkor következünk mi. A második fordulóban előreláthatóan 5—6 országot kérünk fel vámtárgyalásra, ezeknek az országoknak bizonyos cikkekből fő szállítói vagyunk. Nehéz lenne kiszámítani, a GATT-hoz való csatlakozásból, a _ kölcsönös vámcsökkentésekből milyen anyagi haszna származik Magyarországnak, de — mint Szalai János hangsúlyozta — nem is ez a fő kérdés, hanem sokkal inkább az elv, a legnagyobb kedvezmény és az egyenlő elbánás elvének érvényesülése a külkereskedelemben. Egyébként, bár a GATT- nak rajtunk kívül tagja Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország, a szocialista országokban példának tekintik a magyar csatlakozást. Hazánk ugyanis vám alapon csatlakozott a GATT-hoz, ellentétben I például Romániával és Lengyel- ; országgal, amelyek kontingenseket vállaltak. Most ők is kidolgozzák hatékony' vámrend- ! szerüket. I I Az USA nem akar tárgyalni A kérdés, amelyet dr. Szalai j Jánosnak feltettek, ném valomi- j féle egyéni kíváncsiság, nagyon j is húsbavágó. Tárgyaltak-e az [ Egyesült Államokkal a diszkri- I minációs vámok eltörléséről, j amelyekkel több szocialista országot, köztük Magyarországát I is sújtják? A szomszédos kana- j dai piacon lábát megvető Pé- j esi Kesztyűgyár, de a Pécsi Bőrgyár is érdekelt, hogy bejusson az amerikai piacra. Bár az USA is tagja a GATT-nak, a szerződés számos kivételt tartalmaz és ezeket esetenként mindenki saját szája íze szerint értelmezi, s így vet ki az USA pótvámot a magyar termékekre. A válasz: A kérdésben megkerestük az USA-t, de egyelőre nem akarnak erről tárgyalni. Pedig az ő érdekei is úgy kívánnák, hiszen többet szállít Magyarországra, mint amennyit importál. I Olaszország illetéket vetett ki‘ a hús és az élő állat behozatalára. Hogyan érint ez bennünket? — hangzott egy másik kérdés. Nos, az olaszok régi vevőink, elégedettek a magyar marhahússal. Az olasz piac nekünk is jó piac, s ha az illetéket is rászámítjuk, még mindig jobb piac, mint más nyugat-európai országok, ahol kisebb árat kapunk a marhahúsért. Egyébként a szigorítás nem sokáig tartható, az Ilyen lépések megfelelő ellenreakciókat szoktak kiváltani a partner országokban. Kicsinyes megkötöttségek A témán kívül, élve az alkalommal, számos más kérdés is elhangzott. Dr. Szalai János megemlítette, tavaly 20 millió vámvizsgálatot végeztek. Mindössze 17 ezer szabálysértés történt, többnyire ezek sem voltak tudatos szabályszegések. Tavaly egymillió külföldi gépkocsi járt hazánkban és tankolt Európa legolcsóbb benzinkút- jainál. Ez a nagy forgalom indokolta a külföldiek üzemanyagvásárlási engedélyének június 1-től történő bevezetését Egyébként hasonló a helyzet a magyar élelmiszerekkel is. Európában nálunk lehet a legolcsóbban étkezni, a hazánkban kialakult sajátos árviszonyokat — olcsó élelmiszer! — élvezik a külföldiek. Néhány apróság, de nem mellékes apróság. A magyarok . 200 forint értékű külföldi pénzt — például 7 dollárt — tarthatnak szabadon maguknál. Ha viszont magukkal vinnék egyes szocialista országokba, az ottani vámosok nem engedik be. Hasonlóan: nálunk 4000 forintig vámmentesen lehet behozni külföldi árucikket, egyes szocialista országokból viszont nem engednek ki ennyi értéket. Például Csehszlovákéból 300 korona felett 100 százalékos vámot vetnek ki az ott vásárolt és onnan kihozott árukra. Dr, Szalai János: ismételten tárgyalunk és megpróbáljuk egyeztetni vámszabályainkat. Rövidebb-hosszabb ideig sokan tartózkodnak külföldön, s megtakarított pénzüket hazahozzák. Két helyen nyithatnak folyószámlát, az OTP-nél, Budapesten, az Alag utcai fióknál és a KONSUMEX-nél, ahol a betett külföldi pénzt levásárolhatják. Már most, ha a szám- latylajdonos ismét külföldre megy, az OTP-nél lévő pénzét felveheti. De ha mondjuk kimerült a számlája a KONSUMEX- nél és ennek ellenére vásárolni szeretne, az OTP egy idő utón. nem utalja át a pénzt a KONSUMEX számlájára. Vagy: ajándékba kapok 7 dollárt, de ezzel nem mehetek be vásárolni a KONSUMEX boltjába. Kicsinyes megkötöttségek. A válasz: az ilyesfajta módosítások folyamatban vannak. Miklósvári Zoltán
