Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-27 / 143. szám
ff 75. január f. Részleges termelői árrendezés Interjú dr. Csikós Nagy Béla államtitkárral, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével 0 Magyarország gazdasága annyira külkereskedelem- érzékeny, hogy joggal állíthatjuk: nálunk a nemzetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok hatékonyságát Vagyis, végső- soron a világpiac Ítélete dönti el, melyek azok a termékeink, amelyek valóban elérik a kívánt színvonalat. Ennek az „ítéletnek” pedig az árak a közvetítői: rajtuk keresztül értesülnek a vállalatok termékeik kedvező, vagy kedvezőtlen fogadtatásáról. Úgy tűnik, elsősorban ez a tény teszi szükségessé, hogy meghatározott körben nálunk is sor kerüljön a' termelői árrendezésre, — Valóban, itt arról van szó, hogy amióta napirendre tűztük a magyar gazdaság struktúrájának hatékonyságot szem előtt tartó átalakítását, azóta árrendszerünknek is egyre torzításmentesebben kell ellátnia ezt a közvetítő feladatot. Ez pedig sok esetben azt jelenti, hogy belföldi termelői árainknak nem szabad túlzottan elszakadniuk a külkereskedelmi áraktól, különben a jelző- rendszer hamis és helytelenül orientálja a vállalatokat döntéseik meghozatalában. # Mennyiben tér el a most elhatározott termelői árrendezés a korábbiaktól? — Ezúttal kifejezetten az a célunk, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok kalkulációját reálisabbá tegyük a vállalatok számára és ennek alapján az exporttermékekről készített árkalkuláció is megalapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatalmas mérvű áremelkedés következett be az utóbbi néhány évben a világpiacon. Az olajról már felesleges szót ejteni, ez annyira közismert. De talán kevesebben tudják, hogy fémek, vegyi-alapanyagok és textilipari, bőripari alapanyagok esetében is „árrobbanás” következett be: egykét év alatt megkétszereződtek, megháromszorozódtak az árak. — Itt azonbon szeretném azonnal hozzátenni, hogy továbbra sem célunk a tőkés árarányok teljes, maradéktalan tükrözése, hiszen legfontosabb piacunk a KGST, ahol köztudottan nem kell tartanunk a tőkés országokéhoz hasonló inflációs, spekulációs jelenségektől. # A Minisztertanács határozata szerint az ipari termelői árszint emelkedésé- sének részbeni ellensúlyozása érdekében csökkenteni kell az eszközlekötési járulékot. Vajon nem jár az azzal a vestéllyel, hogy néhány vállalat indokolatlanul nagyobb nyereségre tesz szert? — Mindent megteszünk ónnak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növekedjék a tervezettnél jobban. Éppen ezért nagyon szigorúan kijelöljük azoknak a vállalatoknak a körét, ahol a nyersanyagáremelkedés továbbgyűrűzhető. Ez mindenekelőtt a ruházati ipart, a vegyipart, valamint a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe bevont anyagárak emelése valamennyi termelési ágban emeli a termelési költségeket, mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy az árszínvonal stabilitásának érdekében az említett három ágazaton kívül csak kivételes esetekben kapcsoljuk össze az anyagárak emelését oz árrendezéssel. 0 A fogyasztói árakat mennyiben érinti az 1975. évi árrendezés? — Mint köztudott, nálunk a termelői árak és a fogyasztói árak két eltérő árrendszert alkotnak, mivel más-más mérle- I gelések alapján alakítjuk őket. A fogyasztói árakat a párt életszínvonal-politikája határozza meg, míg a termelői áraknál ozok a megfontolások érvényesülnek, amelyekről már szóltam. Ezzel összhangban az 1975. évi termelői árrendezésnél is figyelmen kívül hagytuk azokat a termékeket, amelyeket a lakossági fogyasztásra hozunk be külföldről, noha ezek — például a cukor, — ipari nyersanyagként is hasznosulnak. Tehát, például a cukrot az élelmiszeripar továbbra is kedvezményes áron kapja és eszerint kalkulálhatja termékeinek árát is. ® Sokan úgy ítélik meg a tőkés világpiacon végbement példátlan mérvű áremelkedést, mint átmeneti jelenséget, amely hamarosan normalizálódik, s az árak ismét az eredeti színvonalra süllyednek. On szerint várható ez a normalizálódás? — Az általános áremelkedés közepette strukturális okokból végbemegy az árarányok átrendeződése is: elsősorban az anyagok egymáshoz viszonyított értéke is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a számukra igazságtalan eddigi cserearány megváltoztatására irányuló törekvésük tartós hatást gyakorol az árviszonyokra. Ez pedig nyilvánvalóan megnehezíti a gazdasági növekedést azokban az iparilag fejlett országokban, amelyek erősen ráutaltak az importált anyagokra. — Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli megoldás az, hogy fokozniuk kell termékeik minőségét és verseny- képességét, mert csakis ezen a módon ellensúlyozhatják azt a veszteséget, amit az importanyagok drágulása jelent számukra. Hazánk ezen országok közé tartozik. Eddigi gazdaság- politikánk — és különösen külkereskedelempolitikánk — jelentős sikereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind ez ideig sikerrel oldottuk meg ezt o feladatot. Külkereskedelmi cserearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. Azonban a jövőben is elsőrendű követelmény számunkra, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, javítsuk a termékek minőségét és versenyképességét, mert ez a záloga annak, hogy ez a sikeres politika továbbfolytatódjék. Jó minőségű, bárhol értékesíthető exportáru- alap bővítésével a következő években is vissza tudjuk hárítani a tőkés piacokra azt a hátrányt, amit számunkra az import drágulása jelent. Forgács Katalin AFIT-fejlesztés Uj autószervizek Az AFIT XIV. Autójavító Vállalata, amely Baranya, Somogy és Tolna megyei hatáskörrel rendelkezik, idén és jövőre több üzemet korszerűsít, illetve épít. A kaposvári karbantartó állomás kapacitását még ebben az esztendőben negyvenezer órával növelik. Dombóváron a jövő hónapban kezdik meg a 115 ezer óra teljesítményű üzem építését, ló ütemben halad a marcali szerviz beruházása, amely ugyanakkora lesz, mint a dombóvári üzem. A szekszárdi szerviz sem képes maradéktalanul ellátni feladatát, szűk javítói kapacitása miatt. Ezért a jövő esztendőben megkezdik annak bővítését: elkészülte után százezer órával nő a teljesítménye. Végül még egy, de már baranyai vonatkozású hír: a komlói szerviz épitése a jövő év elején megkezdődik. 75 lakás a jövő év végéig Iskola, egyedülálló technológiával Új ial ótelep Szigetváron A helyszín: o vár mögött északra elterülő sík, füves terület. Ami átalakítja ezt a vidéket: 1700 lakás, bölcsődével, óvodával, iskolával, kereskedelmi és szolgáltató hálózattal. A múlt hét végén tisztázódtak a még kérdéses részletek, egyeztették a tervezők a kivitelezők és a beruházók az elképzeléseiket. Eszerint, az ötödik ötéves terv végéig 600 lakásos lakótelep épül fel itt, a kapcsolódó épületekkel együtt, a Boranya- terv s a Mélyépterv tervei alapján. Először a rendezési tervet készítették el Asbóth Gyula mérnök és munkatársai. Ennek alapján dolgozták ki a beruházási programot — egyelőre az előbb említett 600 lakásra. Az építés első ütemében hetvenöt lakás, egy nyolctantermes iskola és egy 40 fős bölcsőde megépítése szerepel — ezek kiviteli tervein dolgoznak most. Bár a Ba- | ranyaterv kapacitása amúgy is j túlterhelt, a szigetvári munkát kiemelten kezelik. Soronkívül, az építés üteméhez igazodva, folyamatosan szállítják a kiviteli terveket. így, nem egészen három hét múlva a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat megkezdheti az építkezést. Az Aranymosók a Dunán A Komárom megyei Acs községben él még néhány idős ember, akik ilyenkor, nyáron — amikor levonul a Dunán az árhullám, 5 a víz fölé emelkednek a homokzátonyok — elindulnak szerencsét próbálni. A hajdan híres folyami aranymosók kései leszármazottai csónakba pakolják az ősi felszerelést, az aranynéző lapátot, a mosópadot, a meringülőt, a szérkét és munkához kezdenek. A Dunának ezen a szakaszán a csendesebb hajlatokban valaha bőven „termett” az arany. A csillogó aranyszemek a messzi hegyekből lemosott vörös gránit, homokkal együtt rakódtak le, s apadáskor a középszint magasságában találták meg ezeket a kincset rejtő sötétebb sávokat Egy-egy ember egésznapi munkával — mégpedig nagyon nehéz munkával — 3—3,5 gramm aranyat mosott, s többet keresett, mint két mesterember. Ennek a bőven termő aranymosásnak a folyam szabályozósa vetett véget A gátak közé szorított Duna vize nem tud már úgy szétterpeszkedni, mint régen, sebessége megnövekedett, s ezért aranytartalmu hordalékát sem rakja már le a régi mértékben. Előfordul, hogy g Dunára szálló öregeknek naponta 5—6 köbméter kavicsot-iszapot kell megmozgatniok, áthányni-átfor- gatni, s ezután kezdődik még csak az igazi munka; a rostára rakott iszap mosogatása. Félnapi mosás után akadnak csak fenn a mosóasztalra fektetett fekete posztó szálai közt a parányi csillogó aranyszemecskék. De még ekkor sem fejeződik be a munka, pörkölés, higanyos derítés és sok más türelmet igénylő művelet után marad fenn a tiszta. 98 százalékos sárarany. Az újra és újra szerencsét próbáló aranymosók egésznapi zsákmánya rendszerint alig fél gramm sárarany, de gyakran még ennyi sem. Az ácsi öregek naplót vezetnek arról, mikor é5 hol dolgoznak, mennyi aranyat mosnak. De úgy tűnik, követőik már nem akadnak, a fiatalokat már nem érdekli a hajdan híres ősi szakma. első ütemben tanácsi lakások épülnek, a beruházó a Szigetvári városi Tanács. Az első ütem 1975 végére fejeződik be. A lakások többsége négy személynek nyújt kényelmes otthont. Ezek 53 négyzet- méteres, kétszobás, étkezőfülkés, összkomfortos lakások, tapétázott falakkal. A főfalak hagyományos eljárással, a válaszfalak gipszperlittel készülnek. A padozat habalátétes PVC-burko- latot kap. A konyhában és az előszobában beépített bútorok várják a beköltözőket. Az összkomfortot — vagyis a hidegmeleg vizet, távfűtést a Városban bőséggel feltörő termálvíz szolgáltatja. Az iskola építése az országban eddig páratlan építészeti újdonságot ígér. A Betonépítő Művek alsózsolcai gyárában készült, úgynevezett vakolatmentes iskolaváz szerkezettel. Ez lényegesen olcsóbb a hagyományosnál, és mint a nev.e is mutatja, vakolni sem kell. Egyelőre nyolctantermekre tervezik, de úgy, hogy később még négy tanteremmel bővíthető legyen. Éppígy a bölcsődét,, ahol később a jelenlegi 40 férőhelyet még hússzal megtoldhatják. K. Gy. Életbe lépett az új menetrend Gyorsuló vonatok, virágos állomások Utolsó simítások a kiállítás egyik „meglepetésén”, Kovács István óriás-vázáján. Tisztázódtak a vitás kérdések Centrum hétfő! minden Akril leányka hosszú ujj>' pulóver 68—220 forintig. 1974. május 27-én, A kiállítók és a rendezők néhány nappal ezelőtt tartott megbeszélésén tisztázódtak az eddig vitás kérdések. Június 28-án, pénteken ünnepélyes keretek között Bon- dor József építési és városfejlesztési miniszter nyitja meg az országos kiállítást, amely Pécsett, az ipari vásár helyén mutatja be a magyar kerá miaipar hagyományos és új termékeit. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal is készül a tíznapos seregszemlére. Mint Asztalos Ferenc igazgató elmondta, a vonattal érkezők 33 százalékos kedvezménnyel utazhatnak, megfelelő szállási lehetőségekről is gondoskodnak. A Köztársaság téri általános iskola első emeletén négy tér- met rendeznek be a Zsolnay gyár régi és új gyártmányaival. Az elsőben az alapító, Zsolnay Vilmos emlékének adóznak. A második termet úgy rendezik be, hogy a szép múlthoz hű jelent is bemutathassa. A legújabb porcelán-fajansz és eo- zin díszkerámiák kapna«; itt helyet, közöttük több olyan, j amelyet először láthat a közön- I ség, s amelyek nemsokára a I kerámia boltokban is kaphatók I lesznek. A harmadik Zsolnay I tálakból, tányérokból összeállított és az összes szükséges kel- ! lékkel kiegészített megterített asztal várja itt a látogatókat, j Végül a negyedik teremben a I gyárra jellemző ipari kerámiák I láthatók. Egyedi darabokkal jelentkezik a gyár öt iparművésze: Nádor Judit, Móker Zsuzsa, Gaz- der Antal, Török János és Fürtös György. Ök a FIM többi művészével együtt egy külön termet kapnak. K. Gy. Életbe lépett az új vasúti menetrend. A MÁV Pécsi Igazgatósága is egyeztette az új indulási és érkezési időpontokat a területén tevékenykedő VOLÁN vállalatokkal, a helyi közigazgatási szervekkel. A nyári csúcs- forgalomra'való felkészülésről és a közeli fejlesztési tervekről dr. Szabó Tibortól, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatójától kértünk tájékoztatást. — A Balatonszentgyöigy— Zalakomár közötti 20 kilométer hosszú pályaszakasz kivételével befejeződött a balatoni vonalak felújítása. Elkészült a Pécs— Villány közötti vonal pályaépítése is, ami óránként 30 kilométeres sebesség növekedést eredményezett. így a Pécs— Mohács közötti szakaszon 15— 20 perccel csökkent a menetidő. Ez évben befejeződik az Abaliget—Godisa településeket összekötő vonal építése, ami ugyancsak jelentős sebesség- növekedést jelent a Pécs—- Budapest közötti vonalon. A beruházás 110 millió forint értékű. — Az utasforgalom növekedésére csak a Balatonnál számítunk. Az idegenforgalmi szervek tájékoztatása szerint az idén jóval nagyobb az érdeklődés a külföldiek részéről a vonatközlekedés iránt. Az új vonatpárok bekapcsolása, a gyorsuló vonatfutás és a jó csatlakozás remélhetőleg elkerülhetővé teszi a zsúfoltságot. A szolgáltatás javítására, illetve a helyjegy-rendszer bővítésére a Fonyódon tavaly létesített elosztó központot korszerűsítettük, Pécsett újat szerveztünk, Kaposvárott pedig alközpontot alakítottunk ki. Ezeken a helyeken — úgy a belföldi, mint a külföldi vonatokra — helyjegyek válthatók. Azt is elmondanám, hogy a nyári forgalomra parkosítással is készültünk. A Balaton partján 1300 köbméter gyöngykavicscsal hintettük fel a nem aszfaltozott peronokat. Összesen ötezer díszcserjét és 166 ezer tő virágot ültettünk. Az aszfaltozott peronokra kővirágtartókat tettünk. Hasonlóképpen csinosítottuk valamennyi nagyobb állomásunkat. Balaton- fenyvesen pedig a jövő hónap közepén adják át az utasoknak oz új, nagyon szép állomásépületet. A könnyűszerkezetes létesítmény 7 millió forintba, az előtte kialakítandó utak, parkolók kialakítása pedig 2 millió 300 ezer forintba kerül. Idén folytatjuk a pályakorszerűsítéseket, s jövőre elkészül a Balatonszentgyörgy—Zalakomár és a Dombóvár—Bátaszék közötti szakasz is. Ugyoncsak az idén kezdtük a pécsi állomáson az elsősorban szociális célokat szolgáló épület építését, amely már a korszerűsítendő pályaudvar része lesz. Ezen kívül személykocsi mosót építünk s kipróbálunk egy mozgó lemosót is. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói pedig elkezdik építeni azt a kutató tárót, amely majd a Bükkösd—Abaliget között épülő 360 méter hosszú alagút építésekor a kitermelt anyag kiszállítását szolgálja. A szörnyű tragédia színhelyén Rózsaszínű szobafalak Az esőcseppek ide-oda ingatják a sárgaszirmú vadvirágokat, meg a margarétákat. Szürke, vizes felhők gomolyognak az átellenben levő hegyek tetején. Csönd van. Megnézzük a házat. Újjáépült, megszépült. Csakhát. . . Ugyanaz a ház, ugyanaz a környezet, ahol decemberben az a szóval ki nem fejezhető, szörnyűséges tragédia történt ;Szi- lógyi János családjára gyúj- tótta az egészet. A verandán szorgos kezek tisztítják az ablakot. Szilágyi tószlóné, meg a szomszédasz- szony. Köpenyben, fejkendősen, amúgy, maszatosan dolgoznak. Tízre várják a BCM brigádjait, a tanácsiakat, akik segítettek lakhatóvá tenni, úijá varázsolni a kistótfalui házat, Szilágyi Jánosék portáját. Szilágyi Jánosnét mindenki néninek hívja, pedig tulajdonképpen fiatal asszony. Megtörték egy kicsit az események, de már mosoly is fakadt az arcán. Kérdeztem: — Hányon segítettek? — Nem lehet azt megszámolni — mondta — nagyon sokan voltak. Mindenki adott valamit. Puhákat „nem ám limlomokat”, mondta a tanácsi kirendeltség vezetője, „hanem csupa jó, új holmit", edényeket, élelmiszert, ami kellett. A BCM trafóházának Kandó Kálmán brigádja, a vasútüzem villanyszerelői és kőművesei, talán ők segítették a legtöbbet. De nem győzném sorolni a többi vállalatot sem. — Most is itt van a Varga Gusztáv, második szomszédunk, aztán sokat dolgozott a házon az Erdélyi család, Angvalek, Kádárék . . . Szilágyi László korongecsettel a kezében egyenesedik fel. Azt a szobát festi — rózsaszínű' szobafalak virítanak a szemembe — ahol a tűz fészke volt... Az ajtók, ablakok szinte mindenütt vadona'újak. Mar csak az üvegtáblák hiányoznak, de azért Veronka vőlegénye ment be Pécsre... Veronka minden bizonnycl Mohácsra megy mezőgazdasági szakmunkásképzőbe, növény- termesztő szeretne lenni. A vőlegény állást kapott Villány- ban, itt fognak lakni Kisíótto- lun. A többi gyerek? Megvannak ... Kékszínű fürdőszoba is van, ami nem volt a régi házban. Hát ennyivel más. A hidrofor is be van építve. Mi emlékeztet m:i arra a szörnyű látványra? A fürdőszoba ajtótokión fé' i;l' még egy kevés feketeség Aztán mindent elborít majd a felejtés. Az esőcseppek ingatják a vadvirágokat, margarétákat, és itt, a kis hanton verdesik az árvácska és százszorszép szirmokat. A világos fakereszten áll a név: Szilágyi Zoltán- ka, élt 13 hónapot... Mindent el lehet majd felejteni — csak őt soha ... — Kampis —
