Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-22 / 138. szám
Kinek jó a túlórázás? M ásfél-két éve történt, hogy az egyik gépipari üzemben — elvileg — „megszüntették" a túlórákat, s ezt az elhatározást a kollektiv szerződésben is rögzítették: „Túlórát — szólt a kollektiv szerződés határozata — a gazdasági vezetők a károk megszüntetése és megelőzése érdekében kötelesek elrendelni, amelyet a dolgozó köteles végrehajtani. A továbbiakban csak rendkívüli esetekben lehet túlórát elrendelni ..Természetesen a szakszervezet engedélyével és a gyár dolgozóinak beleegyezésével. Miután a szóban forgó üzemben hatvan százalék — egyik vidéki gyáregységben még ennél is magasabb — a lányok, asszonyok aránya, érthető öröm fogadta a rendelkezést, ám az öröm korai volt. Hogy, hogysem, a gyárban elszaporodtak a „rendkívüli esetek”, s az üzemvezetők, gyár- egységvezetök egymásután rendelték el a túlórázást, mondván: nincs biztosítva az árbevétel, tehát fennáll az anyagi kár veszélye. Végül is parázs vita kerekedett az ügyből, s a dolog vége egy új és egyértelműbb túlóraszabályzat lett. A példa egy a sok közül, s jól illusztrálja, hogy tulóraügy- ben a szakszervezet milyen könnyen sakk-matt helyzetbe hozható. A statisztikusok időről időre, újra és újra megállapítják: ismét növekedett a túlórák száma, még azokon a munkahelyeken is, ahol pedig egyértelműen tilos a túlórázás. Időszakonként tapasztalható ugyan némi javulás — érdekes módon általában akkor, amikor különösen nagy a mértéktelen túlórázás elleni publicisztikai, szakszervezeti és hatósági „össztűz” — de még ezekben az időszakokban is furcsa jelenségek figyelhetők meg: a vállalatok ugyanis formálisan csökkentik a túlórák számát, ugyanakkor rendre meatclálják a kerülöutakat. n túlórákért járó munkabér "-*• if'-s helyett jutalmat, célprémiumot tűznek ki, úgynevezett „mozgó- bérrel” díjazzák az olyan határidős munkákat, amelyek a napi nyolcórás munkaidőben nem végezhetők el. Ez a „fekete” túlórázás egyik kifinomult formája. Mindezek alapján könnyűszerrel juthatunk el a felületes következtetésig: a túlóra jó üzlet a vállalatnak (ellenkező esetben vajon miért hajszoló minden lehető módon a túló'ák szaporítását?), s jó üzlet — mert többet kereshetnek ezáltal — a munkásoknak is / A mi a munkásokat liléi: a boríték vastagsáo it nézve tehát kifizetődő a dolog Ve fe'e-'iük azonban, hogy még igy sem mindenkinek! Sőt: a többség a vastn- gabb boríték reményében sem vállalja a túlórát, vagy ha erre kötelezik, nem szívesen vállalja. Többnyire ők azok, akik ioggal kérdezik: miért csak különleges — és rendszerint löb- bé-kevésbé szabólv?alcin — eszközök igénybevételével lehet megoldani a hatásos anyagi ösztönzést? Miért honorálják túlóradi'ckkal, kü'ön céljutol- makkal, ex r-n-orémiumokt-al azokot a teljn-ttményeket, ame- lyjdt a n~ malis munkaidőben és a megn'lanitott munkabérért az esetek többségében — jobb munkaszervezés mellért — elvárhatók és megkövetelhetek? Egyszóval: n munkások számára is . iobb üzlet” lenne, ha naoi rendes munkaidőben ke- ’ - --t( annyit, amennyit o túlórákkal. V. Cs. műsorát az együttes székházé ban. Az iráni vendégekkel együtt részt vett az előadáson Rácz Pál külügyminiszterhelyettes és tír. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is. A műsor megkezdése előtt Szigeti Pál. az együttes igazgatója köszön tötte a vendégeket. ÉPÜL AZ M—1 -ES ÚT. Az M 1-es autópálya Tatabánya és Komárom közötti — 26 km-es - szakasz fél szélességben 197T novemberéig, a Győrig terjedő -■ összesen 57 km-er. pedig — 1977 őszére készül el. A- képen: o stabilizációs réteg terítése géppel Komárom térségében. Babarc! , titok" fu<J a búzatermesztés zárt Amir Abbas Hoveyda, az Iráni Császárság miniszterelnöke és kísérete kedden ellátogatott a bábolnai mezőgazdasági kombinátba. A vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Rácz Pál külügyminiszterhelyettes, dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Kiss István, a Komárom megyei Tanács elnöke és Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság teheráni nagykövete. A megérkezés után Erdélyi Miklós vezétigazgató-beiyettes tájékoztatta a vendégeket a nagyrnultú gazdaság történetéről, munkájáról. Ismertette a gazdaság fő tevékenységének, az állattenyésztésnek az át/a- zatait. az Iparszerű baromfi- és sertéstenyésztésben elért eredményeket, valamint a legfiatalabb ágazat, a juhtenyésztés kialakításával kapcsolatos tennivalókat. A tájékoztatót követően a vendégek lovas- és fogatbemutatón vettek részt. Hosz- szabban időztek a gazdaság munkáját, eredményeit, terveit szemléltető bemutatóteremben, megtekintették az arab ménest, valamint eqy baromfitelepet és egy keltetőházat. Délben a Komárom megyei Tanács ebédet adott Amir Abbos Hoveyda tiszteletére az állami gazdaságban. Az ebéden Kiss István és Amir Abbas Hoveyda pohái köszöntőt mon-i dott. Az iráni kormár-'fő elismeréssel szólt a látottakról, az állami gazdaság tevékenységéről, dolgozóinak arról a törekvéséről, hogy újabb, a korábbiaknál is jobb eredmények elérésére törekednek. Kifejezte reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése során a Bábolnai. Állami Gazdaság termékeiből is nagyobb mennyiség jut el Iránba, majd újabb sikereket kívánt a gazdaság dolgozóinak munkájukhoz. Az iráni kormányfő és kísérete délután Bábolnáról visszautazott a fővárosba. * Amir Abbas Hoveyda iráni miniszterelnök és kísérete kedden este megtekintette a KiSZ Központi Művészegyüttesének A babarci komplex búzatermesztési rendszer ismertetésére tegnap délelőtt került sor a termelőszövetkezet szajki központi majorjában, A tájékoztató megbeszélésen a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének 13 tagszövetkezete és a Bólyi Állami Gazdaság képviselői vettek részt.' A Dunántúl első zárt búza- termesztési rendszerének célja, hogy a korszerű technológiai és termelési eljárások, valamint a hatékony üzemszervezés alkalmazásával a társuló szövetkezetek búzatermelésének eddig elért ötéves termésátlagát 20 százalékkal növeljék. Husii Mihály, a babarci gazdaság főagronómusa a résztvevőknek egyebek között elmondta, hogy a rendszer mór 400 hektáros vetésterülettel üzemelA Baranya megyei Építőipari Vállalat újabb munkásszállót épít Uránvárosban a régi é. M. szálló mellett. Az új szállá öt emeletes lesz, egyenként négy agyas szobákkal. A beruházás első szakasza mintegy tizenötmillió forintba kerül. Az idén még tető alá szeretnék hozni az új létesítményt, majd 1975, közepére átadják rendeltetésének. Fotó: Kárádi Gábor tethető, de a tervezett gépegységek 600 hektáros területen használhatók ki legjobban. Egy gépegység alopgépei az amerikai—magyar kooperációban gyártásra kerülő 200 lóerős STEIGER traktor, — melyet a későbbiek folyamán a szovjet gyártmányú T—150 K-s traktor vált fel —, az MTZ—80- as erőgép és az SZK—6-os kombájn. Ehhez csatlakoznak a különböző célgépek. Egy komplett gépsor beszerzési ára 7,5 millió forint, de a gazdaságokat közel sem fogja ennyi költ- séq terhelni, mert a rendszerben előírt géptípusok nagy részével már rendelkeznek. Egyébként a rendszerben 14 napra tervezték az aratási munkák elvégzését. Mit nyújt a babarci tsz, a búzatermesztés rendszergazdája a csatlakozó társszövetkezeteknek? A rendszerbe bevont területekre kidolgozza a jelenleg ismert legmodernebb és leggazdaságosabb termesztési technológiát. Ez kiterjed a talajművelési rendszerre. a talaj- vizsgálatokon alapuló talajerőgazdálkodási rendszerre, a korszerű növényvédelemre, a megfelelő búzafaiták kiválasztására, a vetőmag biztosítására és a modern betakarítási rendsze re. Javaslatot tesznek o megfelelő előveteményekre. Meghatározzák — a helyi sajátosságoknak megfelelően — az alkalmazandó technológiát és az ehhez szükséges munkaerő j Igényt. Kötelezettséget vállalnak az | erő- és munkagépek beszerzé- I sének elősegítésére. Közreműködnek a partnergazdaságok gépvásárlásához szükséges hitelek biztosítósa érdekében. Az AGROKER-en keresztül biztosítják a szükséges műtráqya- mennyiséget és növényvédőszereket. Ennek érdekében szocialista együttműködési szerződést kötnek Oz AGROKER-rel. A megfelelő búzafaiták kiválasztására minden évben fajtaösz- szehasonlító kísérleteket végeznek, melynek eredményeit a partnergazdasógok redelkezésé- re bocsátják. Szaktanácsadói szolgálatot hoznak létre, melyek a társgazdaságok munka- I ját rendszeresen segítik. Az újabb termelési eljárások és kutatások ismertetésére a szok- j embereknek tanfolyamokat szerveznek. A termény értékesítésében is segítséget adnak oz együttműködő mezőgazdasági üzemeknek, — a várható export lehetőségekből a gazdaságok termelésüknek megfelelő arányban részesülnek majd. A -rendszerhez csatlakozó gazdaságok viszont vállaljak többek között, hogy betartják, a technológiai fegyelmet, biztosítják a gépvásárlásokhoz folyósítandó öt évi lejáratú hitelhez az összeg 30 százalékát. A szolgáltatásokért a rendszergazdának évenként és hektáronként a búza vetésterülete után száz forint alapdíjtérítést adnak, valamint kiegészítésként a többlettermés 5 százalékának megfelelő összeget fizetnek. Tárcsái Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánál^ főrhe- zőgazdásza a megyei szervek nevében üdvözölte a babarcick kezdeményezését. Többek között elmondta, hogy Baranya Ó5 mezőgazdasági üzeme közül 68 tagja különböző iparszerű növénytermesztési, állattenyésztési rendszernek, és. biztos, hogy o babarci búzatermesztési rendszerhez is egy sor j gazdaság csatlakozik. Biztosí- ' torta a megbeszélésen jelen- j lévő szakembereket, hogy a MÉM és a Megyei Tanács mín^ j den segítséget megad a babarc termelőszövetkezetnek, hogy az általuk kidolgozott technológia mind szélesebb körben elterjedjen. Kerner Adóm, a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi' Szövetségének elnöke is méltatta az ismertetett búzatermesztési rendszer előnyeit, s a szövetség legtel- iesébb támogatását ígérte a babarciaknak. Az új búzatermesztési programhoz még a tanácskozáson bejelentette csatlakozását a szalántai, o sombereki és bóiyl termelőszövetkezet. Speidl lózsel. a babarci tsz elnöke elmondta, hogy számítanak további gazdaságok részvételére is. A csatlakozást mihamarabb el kell dönteni o tizeknek, mert a szükséges hitelt és gépigényt a közeljövőben be kell jelenteniök az illetékes szervekhez. Mécs László v KS/D. NAPLÓ, 1HLEFOTO Amir Abbos Hoveyda iráni miniszterelnök kedden ellátogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba. Hektáronként 63 mázsás átlagtermés Szaiánta, Boly és Somberek bejelentette csatlakozását Világ proletárjai, egyesüljetek? Dunántúli napló XXXI. évfolyom, 138. szám 1974. május 22., szerda Ara: 80 ‘illet Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Qniir Ibbas Hoveyda látogatása Bábolnán A babarci tsz sikerére felfigyelt az ország, — tavaly búzába a hektáronkénti átlagtermésük 63 mázsa volt, jóval magasabb e megyei és az országos átlagnál. Eredményeik alapján a babai' tiokat kérte fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hogy sikereik titkát tegyék közkinccsé, foglalják technológia rendszerbe eddigi tapasztalataikat. A Babarci Béke Tsz a Sze jedi Gabonatermesztési Kutató Intézet és a Gödöllői Gépkisér- éti Intézet segítségével egy esztendő alatt kidolgozta a búza termesztés zárt rendszerét. *
