Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-16 / 132. szám
1*76. május 16. DUNANTOLI NAPLÓ $ % Fokozott küzdelmet a felelőtlenség, a bürokratizmus, a lélektelenség ellen Pártmunka személyes ügyben Egyik nagyüzemünkben a helyi pártszervezet mozgalmi tevékenységének módszereiről, munkastílusáról esvén szó, néhányon megjegyezték: „a mi pártvezetőségünk rettenetesen elfoglalt, szüntelen rohanásban van, s emiatt többnyire nem ér rá az embereket ügyes-bajos dolgaikban meghallgatni". Felróható-e ez a szóban- forgó vezetőségnek, rosszul értelmezi-e feladatát? — nem is olyan könnyű erre választ adni. Hiszen nyilvánvaló, hogy semmilyen üzemi, intézményi, szövetkezeti pártalapszervezet (és vezetősége) nem sajátíthatja ki a személyzeti előadó, a szakszervezeti bizalmi, a közvetlen főnök vagy éppen a nöbizottság tennivalóit. Nem lehet afféle panasziroda, lelki klinika, jótékonysági egylet, melynek az a dolga, hogy a hozzáfordulók bújára-bajára gyógyírt keressen és találjon. Ám az alapvető politikai feladatok mellett figyelmen kívül hagyhatja-e a pártszervezet az emberek mindennapi gondjait? vei járuljon hozzá a munkahelyi légkör javításához, legyen érzékeny az emberek mindennapi gondjai iránt. Rendszeresen számoltassa be, ellenőrizze mindazokat a gazdasági és mozgalmi szerveket, testületeket és tisztségviselőket,- akiknek közvetlen hatáskörébe tartozik a dolgozók ügyeinek gyakorlati, operatív intézése, s ügyeljen, hogy azok lelkiismeretesen eleget tegyenek kötelezettségeiknek. V. J, „Kirakatban“: a kirakatrendező A történelem leghumánusabb világnézete A kérdés megközelíthető ellentétes oldalról is. A nem nagyon fiatal olvasók bizonyára emlékeznek azokra az időkre, omikor nem egy helyen o legszemélyesebb családi vagy lelki problémákat is szokásban volt a pártszervezetben „kitárgyalni”. Az ilyen gyakorlat, bár napjainkban egyre ritkább, nem tűnt el nyomtalanul. Egyik véglet sem mutat követendő utat. Mi akkor a teendő? Mielőtt elhamarkodottan válaszolnánk, vegyük szemügyre a pártalapszervezeti munka lényeges sajátosságait, céljait. Az alapszervezet a párt politikáját közvetíti a tömegekhez, ennek megvalósítására mozgósít. A gyakorlati munka, a saját működési területén felmerülő helyi problémák kapcsán képviseli és hajtja végre a „nagypolitikát”. Nem valami hivatalhoz hasonlóan persze, hanem a mozgalmi munka sajátos módszereivel, a társadalmi aktivitás révén, az alapszervezetben dolgozó kommunisták tevékenységén keresztül. Igenám, csakhogy a párttag is ember. Közéleti elkötelezettsége mellett van családja, magánélete, lehet beteg, ellentétbe kerülhet munkahelyi főnökeivel, gondok gyötörhetik, tévedhet. S nehéz perceiben kitől várjon vajon segítséget, ha nem attól a szűkebb körű politikai közösségtől, amely legközelebb áll hozzá, ahol legjobban ismerik? A kommunizmusa történelem leghumánusabb világnézete. Mi sem áll távolabb tőle, mint valamiféle esztétikus szenvtelenség vagy merev bürokratikus elzárkózás az életbevágó emberi problémák elől. A pártszervezetek ezért nem lehetnek közömbösek saját tagjaik, de a pártonkívüliek személyes ügyei iránt sem. Tegyük hozzá: a humanitáson kívül a józanul „praktikus” szemlélet is ugyanezt sugallja. Zavart, kiegyensúlyozatlan, magánéletük bajaival küszködő emberektől ugyanis képtelenség azt várni, hogy energikusan és hatásosan tudjanak össztársadalmi vagy akár munkahelyi közösségi kérdésekkel foglalkozni. A bizalomért mindennap küzdeni kell Az elmondottak ellenére előfordul, hogy egy-egy alapszervezeti tisztségviselő, titkár elszakad azoktól, akikkel együtt dolgozik, megromlik a dolgozókkal való kapcsolata. Senki nem fordul hozzá emberi problémáival, mert úgyis tudja, hogy hiába. Az ok? Az elbizakodottság, a rutinra hagyatkozás, esetleg a kettő együtt. „Nincs időm mindenkit meghallgatni. Arra valók a bizalmiak,” „Ásóját területemet, az én embereimet úgy ismerem, mint a tenyeremet, fölösleges szaporítani a szót.” S a korábban előzékeny, érdeklődő, segítőkész tisztség- , viselő lassánként megfeledkezik I arról, hogy tisztsége — társa- i dalmi szolgálat. Ami azért is veszélyes, mert a helybeliek, a munkahe'yi közösség kommunistái és a pártonkívüliek nem kizáró'ag a Központi Bizottság határozatai alapján ítélik meg a párt politikáját, hanem aszerint is, milyen személyes törődést tapasztalnak az alapszervezetben. „A mi párttitkárunkhoz mindig nyugodtan fordulhat az ember, mindig számíthat a tanácsára, a segítőkészségére.” Az ilyen vélemény egyúttal a bizalom, a szeretet jele, s minősítés a javából. Jó érzés ilyent hallani. Aminthogy felemelő dolog, amikor az ember gyermeküket egyedül nevelő édesanyáktól, pályakezdő fiataloktól vagy éppen önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberektől arról értesül, hogy „nem maradtam egyedül gondjaimmal, a pártszervezet segített”. Irányítás, ellenőrzés Akkor persze, amikor különlegesen nehéz, az üzemi vagy a társadalmi demokratizmus kitaposott útjain megoldhatatlan problémáról van szó. Mert az semmiképp sem elfogadható, ha egy pártszervezet minden csip-csup ügyben maga kíván intézkedni. Ha megpróbál olyan igényeknek eleget tenni, amely a szakszervezeti bizottság, az ifjúsági szervezet, a lakáshivatal, az egészségügyi intézmények, netán a bíróság dolga. Ha ahelyett, hogy irányítaná és ellenőrizné a vállalati, a helyi társadalmi szervek és demokratikus fórumok munkáját, afféle közbenjáróként. ügyintézőként vagy békebíróként mindent a saját hatáskörében igyekszik rendezni. Az ilyesminek ugyanis csak két következménye lehet. A pártszervezet vezetősége nem győzi munkával, s az egyéni óhajok és sóhajok tengerében összecsap a feje felett a hullám. S növeli önmaga körül azoknak a „sértetteknek” a táborát, akiknek vagy nem volt igazuk, vagy objektív okok miatt nem lehetett kívánságuknak eleget tenni. Ezzel szemben minden párt- szervezet alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberek élet- és munkakörülményeit, s azoknak a szerveknek, intézményeknek a tevékenységét, akik e körülményeket alakítják. A maga eszközeiPongrác, Szervác, Bonifác a néphit szerint fagyosszentek. Fagy nem volt az elmúlt napokban, de azért valami banánérlelő meleg sem. A Pongrácok mindenesetre előjátékként olyan hideget „produkáltak", hogy az átlaghőmérséklet a múlt hét közepén nem érte el a 12 fo- kot, s így o Hőszolgáltató ismét teljes „gőzre kapcsolt“. A múlt hét végén három napon át fűtötte a lakásokat. Amint megtudtuk, ingyen, mert ezért a pótfűtésért a lakók nem kapnak számlát. Oka: egyrészt jóindulat, másrészt pedig a számlázási adminisztratív munka többe kerülne, mint a beszedett fűtési díj. Nemcsak a fűtés ismételt beindulása bizonyság a szeszélyes idei tavaszi időjárásra. Az április végi fagyok meglehetősen nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben. A károk felmérését most végzik az Állami Biztosító szakemberei. Idegenvezető — Mit kell tudni? — Negyven csoportkisérő a pécsi iBUSZ-nál A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szokásos tömörségével így fogalmaz: „Idegenvezető. Valamely város, táj nevezetességeit, műemlékeit, természeti szépségeit az idegenekkel, gyakran külföldiekkel ismertető, őket kalauzoló személy.” Egy mondatban valóban eny- nyi korunk egyik divatos szakmája, mestersége, foglalkozása? Attól függ, ki milyen szinten műveli. Akárminek is vesz- szük, sokan irigylik őket nyelvtudásukért, utazásaikért, élményeikért. Valóban, sokat utaznak, sok élményt gyűjtenek, közülük jónéhányan világot látnak, de valamennyien még többet tanulnak és tanultak, A mérce magas. — Mit is kell tudnia a jó idegenvezetőnek ? Eszes Mária, a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal előadója, idegenvezető kifogyhatatlanul sorolja: — Alapvető a nyelvtudás és a magasfokú általános műveltség. A jó megjelenés, a szimpatikus személyiség, a kitűnő beszédkészség — idegen nyelven is — a jó szervezőkészség, az emberekkel való bánásmód, a hangulatteremtés, a város, a táj, az emberek megszerettetésének képessége, egyszóval — sokoldalúság. A vezetőnek patriótának kell lennie, persze nem úgy, hogy az illető város a világ közepe. A ténybeli tudás hatalmas tárával kell rendelkeznie földrajzból, művészettörÁprilis második felében két- izben js volt jégverés, melyre ebben az időszakban régóta nem volt példa. A jégverés a Mohács-szigeten mintegy ezer hektár területen okozott pusztítást a búza, lucerna, a kender, a burgonya és a hagyma vetésben. Április utolsó napjaiban erz ÁFÉSZ-ek zöldség-gyümölcs szakcsoportjainak vetéseiben is nagy pusztítást okozott az erős lehűlés. A siklós—gyűdi hegy korai érésű borsóföldjein a termés mintegy 30 százalékát tette tönkre a fagy. Az elmúlt napok szeles, hűvös időjárása pedig nem kedvezett a növények fejlődésének. S mit mondanak a meteorológusok. Az elmúlt napokban — éppen a szeles, csapadékos és borús időjárás hatására — talajmenti fagyok nem voltak. Az előrejelzés szerint ezen a héten az időjárás lényeges javulására nem számíthatunk, továbbra is szeles, borús idő várható. ténetből, építészetből, politikából, szóval az élet minden területéről, hogy bármilyen kérdésre válaszolhasson. A követelményeknek megfelelő a felvételi és később a továbbképzés. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elvi és gyakorlati útmutatói alapján szervezik a tanfolyamokat. A fővárosban évente, a vidéki városokban általában két-három évenként. A tanfolyam hathónapos, önköltséges. Felvételi követelmény lehetőség két idegen nyelv társalgási fokon való ismerete, valamint érettségi bizonyítvány. A tantárgyak között a földrajztól a művészettörténeten át az idegen nyelven való előadás gyakorlásáig sok minden szerepel. A tanfolyamot sikeresen elvégző hallgatók idegen- vezetésre jogosító igazolványt kapnak, Magyarországon ma csak ennek birtokában lehet valaki idegenvezető. A tanfolyamokon kívül 12 budapesti és három vidéki szak- középiskolában folyik idegenvezető-képzés. A szakközépiskolások az érettségi bizonyítvány meflé — sikeres vizsga esetén — idegenvezetői igazolványt is kapnak. Az első vidéki évfolyam idén végez Szombathelyen és Keszthelyen. Az utánpótlás szükséges, mert elég nagy c fluktáció. 1600—1700 idegenvezető dolgozik az országban — ebből 1200 Budapejten — de számuk állandóan változik. S emellett nem is lehet mindig mindenkire számítani, mert az 50—60 budapesti főfoqlalkozású idegenvezetőn kívül a többiek mind mellékállásként végzik, s nem minden munkahelyről lehet gyakran elmenni idegent vezetni. Épp emiatt többségük a mégiscsak könnyebben mozgó egyetemista, -nyugdíjas, s nyáron a pedagógusok. Az idegenforgalommal foglalkozó intézmények, az idegenforgalmi hivatalok, az IBUSZ, az Expressz és más utazási irodák más-más szempontok alapján készítik fel idegenvezetőiket. Részint nyelvismeret szerint, részint a terület szerint oszlik meg a képzés. A Pécs Turist négy éve indított utoljára idegenvezető-képző tanfolyamot, továbbképzést azonban minden esztendőben szerveznek a hivatal 79 idegen- vezetője számára. A legutóbbin ilyen tárgyak szerepeltek, az idegenvezetés etikai, politikai szabályai, bel- és külpolitikai ismeretek, a Csontváry Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya, a Modern Magyar Képtár, s végül a tanfolyam befejezéseképp Zelms Mária, az egyik legrégibb pécsi idegenvezető módszertani ismeretekkel egybekötött pécsi városnézést tartott — a szakmabelieknek. A Pécs Turist idegenvezetői közül legtöbben oroszul, németül, angolul beszélnek, de nem jön zavarba a hivatal, ha eszperantó, román vagy spanyol nyelvű vezetőt kérnek. Különleges kívánságok persze nemcsak a nyelvet illetően vannak. A gyár- vagy üzemlátogatást kérő csoportoknak szerveznek ilyent, ügyelnek arra, hogy lehetőség szerint az egyetemista csoporthoz egyetemista vezetőt, a pedagógus csoporthoz pedagógus vezetőt osszanak be. Vannak olyan csoportok, amelyek egésznapos pécsi városnézést kérnek, de annak ellenére, hogy jónéhány megtekintésre érdemes műemlék van Pécsett, nehéz az egész napot tartalmason kitölteni. Ilyenkor ajánlanak még egy Pécs környéki kirándulást is Orfűre, Harkányba, vagy Siklósra. Az IBUSZ csoportkísérői az iroda és a TIT által szervezett tanfolyamokon sajátítják el az ismereteket. Tavaly rendeztek ilyen tanfolyamot Pécsett, s az IBUSZ csoportkísérői is minden évben továbbképzésen vesznek részt. A követelmények és a forgalom itt is növekszik. Különösen a hazánkból külföldre induló IBUSZ-csoportok száma nőtt meg az utóbbi években, ezért o pécsi irodánál ma már 30-an foglalkoznak külföldre irányuló Csoportkíséréssel. A kísérők közül a gyakoribb nyelveken kívül beszélnek néhányon görögül, finnül, törökül is. Ök egyúttal persze tolmácsok, ügyintézők, szervezők is külföldön, s hogy munkájukat jól végzik, arra bizonyság: a pécsiek ma már országos csoportokat is kísérnek idegenbe. A pécsi IBUSZ-nál negyven csoportkísérő áll rendelkezésre hazai túrák lebonyolítására. — Akik idegenvezetést vállalnak, kedvtelésből teszik — hangsúlyozta Eszes Mária. — Az anyagiakért semmiképpen. Negyventől százharminc forintig terjedhet az idegenvezető díjazása naponta, s ebbő! meggazdagodni nem lehet. Meg lehet viszont ismerni nyelveket, országokat, embereket, s meg lehet ismertetni és szerettetni egy várost, egy tájat, egy országot, egy népet az idegennel. Azt hiszem, ez a legszebb ebben a hivatásban. Pánics Gyorsír A kirakatrendező az utca művésze, — ám ha valaki túl magasnak találná ezt a rangot, maradhatunk ennyiben is: az utca díszletfestője. Alkotásának alkalmazkodnia kell a környezethez, az igényesen rendezett kirakat tulajdonképpen hozzátartozik az épület ornamentikájához, része az utcaképnek ... Ez a doloq művészi, legalábbis esztétikai oldala. De erőteljesen érvényesülnie kell egy másik hatásnak is: a kereske- kedőének, aki ezen az ablakon keresztül akarja az utcára vinni az áruját. Mert ugye csodálatosan mutatna, mondjuk egy egész kirakatot betöltő Vasarely reprodukció, gyönyörködne is benne az ember, — de ettől még eszébe sem jut bemenni és zoknit vásárolni. Márpedig ez az elsődleqes cél, s az eszköz: a kirakat. — Nálunk az a felfogás, hogy mindenki a kirakatból árúi, — mondja Józan Béláné, a MERUKER kirakatrendezője, — és az a tapasztalatunk, hogy a vevő is a kirakatból vásárol. Bemegy az üzletbe, és azt mondja: „olyan százhúsz forintos pulóvert kérek, mint amit ott láttam”. És nekünk ezt az igényt kell szolgálnunk, tehát nem lehet öncélú a kirakat. — A Jó kirakat tehát kereskedői fogát is. Mérhetá-a a kiró* katok vonzása? — Pontosan nem. De ha betörik egy kirakat és emiatt be kell deszkázni, az üzletben észrevehetően esik a forgalom, ugyancsak kevesebb a vevő, ha építkezés, átalakítás alatt eltakarják a kirakatokat — Milyen a vonzó kirakat? — Mindig a tartalom o lé- nyeg, hiszen a kitett árukat el akarjuk adni. Ehhez kell megtalálni a megfelelő eszközt, mindig valamj új ötletet kitalálni, ami megfogja az emberek tekintetét. Különösen a szaküzleteknél nehéz ez, hiszen mindig azonos árut kínálnak. A kirakat- j rendező mégsem engedheti, hogy csak úgy elmenjenek az ablak előtt, szuggerálnia kell, hogy ott valami újat láthat a leendő vásárló. És ha csak egy pillanatra sikerül megállítani valakit, már nyertünk ,.. — Miiyen idáközSnkánt rendezi újra „áru-tárlatát”? — A nagyobb, forgalmasabb üzletekben két hét a forgási sebesség, a kisebbekben egy hónapiq látja ugyanazt a vásárló. Elmélyült munkára tulajdonképpen nincs lehetőségünk, fejben tervezünk. Hozzánk 250* kirakat tartozik, s összesen tizen vagyunk rendezők. Rohanunk egyik helyről a másikra... — Kedvenc kirakatai? — Pécsett kevés az ideális kirakat, szűkek, nehéz bennük dolgozni. A modern irányzat, a betekintős kirakat a szakmai berkekben nem. nagy dicsőségnek örvend. A ruházati szakmához nem felel meg, nem tudunk hátteret adni, kevesebb a variációs lehetőség. Egyébként legjobban a pécsi Gólya Áruházát kedvelem. ♦ (A közelmúltban, a Kereskedelmi, Módszertani Továbbképző Központ által hirdetett kirakatrendezői versenyen Józan Béláné a legjobb eredményt érte el: maximális pontszámot kapott a pécsi Gólya Aruház kirakataiért.) — D, Kánra — Fagyosszentek Megismerni nyelveket, országokat, embereket
