Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-16 / 132. szám

I 197$. május lé. DUNANTOLI NAPLÓ Tegnap történt A magyar—bolgár barátsági hét alkalmából megyénkben tartózkodó Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete tegnap dél­előtt Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára kíséretében a Pécsi Bőrgyárba látogatott. Az üzem megtekintése után Siklósra uta­zott a magasrangú vendég, ahol a Magyar—Bolgár Test­vériség Termelőszövetkezet éle­tével ismerkedett. A közös gaz­daság eredményeiről Roskó Zsigmond elnök adott tájékoz­tatót, majd bemutatta a vendé­geknek a tsz terehegyi gazda­ságát. Baranyai tartózkodása so­rán a nagykövet ellátogatott a harkányi gyógyfürdőbe, majd a siklósi várban lévő bolgár kiál­lítást tekintette meg. Sztoio Sztanoev szerdán este vissza­utazott Budapestre. Tegnap délelőtt a Szakszer­vezetek Baranya megyei Bizott­sága elnökségi Diesen vitatta meg a szocialista brigádok te­vékenységének hatását a szo­cialista közgondolkodás fej­lesztésében. Számos felszólalás nyomán az elnökség egyhangú elvi állásfoglalásaként alakult kj az, hogy a brigádmozgalom hármas jelszavának egységére kell törekedni, A szakszervezeti szerveknek többet kell tenniök a kulturális vállalások maga­sabb színvonala érdekében: a tanulás, a művelődés, a szocia­lista közgondolkodásra való nevelés témái jobban épüljenek bele a vállalások egészébe. Szerdán délelőtt kétnapos országos hídépítési konferencia kezdődött Pécsett, a Technika Házában. A Baranya megyei Tanács és a KPM Közúti Igaz­gatósága rendezésében sorra- kerülő tanácskozás első napján az ország közúti igazgatóságai­nak, valamint a megyei taná­csok építési, közlekedési és víz­ügyi osztályainak 120 képviselője a délelőtt folyamán hídépítés­sel és fenntartással foglalkozó előadásokat hallott, délután pe­dig a drávaszabolcsi hid építé­si munkálatait nézték meg. Ma a konferencia résztvevői a Sik­lósi úti felüljárónál és a me- cseknádasdi völgyhidnál tesznek látogatást. Hetedszer Kiváló Tsz a mágoesi Béke | t äßS -v - ’ * Tudás és szorgalom Befejeződött 8 nemzetközi kongresszusa Nyolc napig, május 7—15, között adott otthont a magyar főváros a Nemzetközi Diákszö­vetség XI. kongresszusának. A kongresszus határozatairól szerdán az Építők Rózsa Fe­renc székházában nemzetközi sajtókonferencián számolt be Fathi El Fadl, az NDSZ főtitká­ra. Elmondotta, hogy a kong­resszus igen eredményes volt, amit egyebek között az a tény is tükröz: 46 igen fontos doku­mentumot fogadtak el, olyan határozatokat, amelyek teljes mértékben tükrözik a Nemzet­közi Diákszövetség tagszerve­zeteit jellemző nézetazonossá­got. A kongresszusj legfonto­sabb célja az volt, hogy fokoz­za, erősítse a diákszolidaritást a szabadságukért, függetlensé­gükért küzdő gépekkel, erősítse a mozgalom egységét az impe­rializmus ellen, a nemzetközi enyhülésért, az együttműködé­sért, a békéért folyó világmé­retű küzdelemben. Ezt a célját a kongresszus elérte — han­goztatta Fathi El Fadl. Egyhan­gú határozattal jelölték meg a küldöttek a chilei, a vietnami, a laoszi, a kambodzsai és az arab népekkel való szolidaritás legfontosabb teendőit. A KISZ Központi Bizottságá­nak intéző bizottsága este a Hotel Intercontinentalban foga­dást adott az NDSZ újjáválasz­tott titkársága tiszteletére. Novobáczky Iván, a TOT titkára köszönti a tsz tagságát Hetedszer nyerte el 25 éves története folyamán a Kiváló ter­melőszövetkezet címet a mágo- csi Béke Tsz. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának és a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismerő oklevelét tegnap nyújtotta át a tsz szék­házában Novobáczky Iván, a TOT titkára. Az ünnepségen részt vett Zámbó István, a me­gyei párt-végrehajtóbizottsóg tagja, a Bikali Állami Gazda­ság igazgatója, dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese, dr. Vida József, a Sásdi Járási Pártbizottság első titkára, Benedek András, a Já­rási Tanácsi Hivatal elnöke és Máté Antal, a TSZ Szövetség el­nökhelyettese, a kaposszekcsői tsz elnöke. ünnepi beszédében Földvári János elvtárs méltatta o mágo- csi termelőszövetkezet kiemel­kedő, útmutató szerepét a Ba­ranya megyei tsz-mozgalom- ban.- Mágocs nem kiváló ter­mészeti adottságainak köszön­heti eredményeit és sikereit, hanem mindenekelőtt a szak­mai tudásnak és a szinte pél­dátlan szorgalomnak. Azok az anyagi áldozatok, amelyeket éveken át hoztak, korszerű ál­lattenyésztési telepekben, komplex nagy teljesítményű gépsorokban realizálódtak, s most gyümölcsöznek. — Indokolt ezeket az ered­ményeket megbecsülni, mert le­hetővé teszik, hogy még na­gyobb sikereket érjenek el, s adjunk megbecsülést azoknak, ilyen ünnepi pillanatokban is, akik erre a magas színvonalra emelték a szövetkezeti gazdál­kodást Földvári elvtárs méltatta art a dinamikus fejlődést, amely a megye mezőgazdaságát az el­múlt években jellemezte, majd rámutatott az egyre súlyosab­ban jelentkező baranyai prob­lémára: a tagság folyamatos foglalkoztatása, az intenzív gé­pesítés következtében mind több helyen gondot okoz. En­nek megoldására bővíteni kell a feldolgozó tevékenységet és értéket termelő új munkahelye­ket kell létrehozni. A Megyei Tanács elnökhe­lyettese a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Kontár Erzsébet­nek, Tombi Jánosnak, Bálint la­tosnak és Bea Vendelnek, mi­niszteri dicsérő oklevelet kapott Topolya István. Kiváló tsz-tag kitüntetésben 14-ea részesültek. t Elhunyt Domanovszky Endre Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Domanovszky Endre fes­tőművész, kétszeres Kossuth-dijas, kiváló művész, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola rektora 67 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Halálával a jelenkori magyar képzőművészet egyik leg­nagyobb alakját veszítettük el. Temetéséről később intézkednek. Művelődésügyi Minisztérium Magyar Képzőművészeti Főiskola Magyar Képzőművészek Szövetsége. A Képzőművészeti Főiskolán 1926—30 között Glatz Oszkár növendéke volt. Első gyűjtemé­nyes kiállítását 1929-ben római ösztöndíjas tanulmányútja után rendezte. A 40-es években változott művészetének formanyelve: a neoklasszicista archaizáló hang­vételt drámai, expresszív for­málás váltotta fel. E korszaká­nak fő műve a Csillések című mű. Az ötvenes években mind­inkább a XIX. századi realiz­mus formarendiét továbbfejlesz­tő, modernebb hangvételű zsá­nerképek foglalkoztatták, majd monumentális dekoratív festői feladatokra vállalkozott. 1952— 55 között készítette a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás pan- nóit, amelyeken a festóiség és dekorativitás egységét kereste. Első nagyszabású freskóját, a Dunaújvárosi Vasmű bejáratát díszítő Munkás-paraszt találko­zás című művét további monu­mentális dekoratív jellegű mun­kák követték. Ekkor született o Táncoló lányok, a Zenélők, s a brüsszeli világkiállítás alumí­niumlemezre festett pannói, o debreceni pályaudvar sgraffitó- ja. 1958-ban nagyobb anyog­gal szerepelt a velencei bien- nálén, majd műveit Szófiában, Angliában, Svájcban is bemu­tatták. 1930—1933 között a Képző­művészeti Főiskola pécsi mű­vésztelepét vezette: 1931-től az Iparművészeti Iskolán, 1948 tói o Képzőművészeti Főiskolán ta­nított. A Nemzeti Galéria számos alkotását őrzi. Előfából élőfát Baranyai fafaragók találkozója A fát kivágják, de ha sre- I többet olvasnak el a szokiroda­rencséje van, egy fafaragóhoz kerül, akinek keze alatt újra élni kezd, A népi fafaragásnak nagy múltja van Baranyában. A népi motívumokat fába fa­ragó pásztorok, parasztemberek követői mind kevesebben lesz­nek, de akik ezzel foglalkoznak azokat segíteni kell. E célból rendezte meg a Pécs-Baranyai Népművelési Ta­nácsadó a baranyai fafaragók találkozóját tegnap délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban. A meghívottak 3—4 alkotást hoztak magukkal, melyeket dr. Andrásfalvj Bertalan tudomá­nyos kutató értékelt olyan szempontból, hogy mennyiben őrizték meg a hagyományos népi stílust, tanácsokat adott az alkotóknak, felhívta figyel­müket o népi jelleg megőrzésé­nek fontosságára. A faragók közül Salqa Istvánt kérdezem, — aki Mohácsról jött: — Mi a véleménye a találko­zóról, hasznosnak tartja-e? — Nagyon okos ez a kezde­ményezés. Az ilyen találkozók nélkül az ember el van szige­telve. Sokszor szeretnék látni, tapasztalni, de nem találkozom „szakmabeliekkel”, így csa1< sa­ját elképzeléseimre vagyok utal­va. Hasonlóan vélekedett a többi fafaragó is, amit az is bizonyít, hogy egy-eqy mű megvitatása­kor parázs viták alakultak ki. — Itt számítunk Baranya fa­faragóira és feladatunknak te­kintjük, hogy ízlés terén és szakmai síkon megfelelő támo­gatásban részesítsük őket. Az ilyen találkozókkal felébreszt­jük az önművelés iránti igényü­ket, többet járnak kiállításokra, lomból. S mivel itt láthatják egymás munkáit is, igényeseb­bek lesznek önmagukkal szem­ben — mondotta Timár Irma. A találkozó második napiren­di pontjának megfelelően a részvevők ellátogattak a Népraj­zi Múzeumba. Reméljük valóban hasznos volt számukra ez a ta­lálkozó és a továbbiakban az élőfából Baranyában mind több élőfa készül. Zsalakó István Huszonöt éve együtt Törik az ugart Solohov azt kérdezte tőlük: miért tesznek felajánlásokat, miért alakítanak szocialista bri­gádot, amúgyis ezt a munkát kellene elvégezniük, s a fize­tés csak a vállalás miatt nem több ... A világhírű szovjet írónak sem tudtak mit mondani erre, legfeljebb ennyit: mi együtt dolgozunk már 1949 óta, mind­egyikünk tudja mit kell csinál­ni, mihez ért a legjobban. A Koch Bálint például kitűnően kaszál. A Katona minden mun­kában jártas, ő a Sziebert pusztai üzemegység párttitkára is. A Balatinesz István a rend­sodrást, Bischoff György a ta­lajművelést érti jobban. Gáffi is a rendsodrást szereti. Ami­kor szürkülni kezd, már a föl­deken van, aztán az este ismét ott találja: lucernával ilyenkor lehet dolgozni... A Mányer Antal a babvetésben, a Szabó Gusztáv a gépek szerelésében kiváló, a Pfeil Ferenc legszíve­sebben vet. Csaknem negyedszázada együtt a brigád. Néhányon el­mentek, fiatalok jöttek. Az el­ső brigádvezető Lincz István volt, most a bólyi gazdaság A KB határozatának végrehajtásáról Kibővített ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Szerdán délelőtt Pécsett o Fegyveres Erők Klubjában ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága, — amelyen a me- gyebizottsáq tagjain kívül a ré­tegtanácsok tagjai, és meghí­vott vendégek is részt vettek. A KISZ megyebizottság ülésén jelen volt és felszólalt dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, Ké rí András, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője. A kibővített ülésen Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót a KISZ Köz­ponti Bizottságának 1974, ápri­lis 17-i ülésén hozott határoza­táról, amely az ifjúsági szövet- séq legfontosabb időszerű fel­adataival foglalkozik, A KB ha­tározatából adódó megyei fel­adatokról, a végrehajtás mi­kéntjéről és az Intéző Bizottság határozatairóJ Sarkadj Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára tájékoz­tatta q résztvevőket. Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára a hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából tett vállalások és beszámolók előkészítéséről, az ifjúsági szövetséq új tervezé­si rendszerének néhány lénye­ges kérdéséről beszélt. Dr. Jerszi István hozzászólá­sában — többek között — a KISZ KB határozatából adódó pártfeladatokról, a káderhely­zetről, a KISZ vezetők felelős­ségéről, a politikai nevelőmun­káról, a KISZ érdekképviseleti szerepéről beszélt. A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága szerdai * ülésén Benkő Gyulát, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát felmen­tette titkári teendői alól, és megerősítette a Megyei Úttörő Elnökség elnöki tisztjében. központjában dolgozik. Hete­dik esztendeje Wéber György a brigádgazda. A Kossuth leg­nagyobb érdemének azt tartják, hogy eredményeik hatására a Bólyi Állami Gazdaságban 1300-an dolgoznak a szocialista brigádcím elnyeréséért Miben hozott változást a szocialista brigád? Hát pél­dául ... Azelőtt is együtt jöttek a rvagynyárádiak, csakhát ép­pen a Klimó előtt találkoztak. S ha már ott voltak ... Jólesik reggel az a féldeci. Igen ám, de volt, akinek nem volt elég, volt akit éppen le akartok tilta­ni a traktorról. A brigád fele­lősséget vállalt: ettől kezdve reggel a lakásától kísérték a munkahelyére, amikor leszáll­tak a traktorról együtt itták meg azt az üveq sört, ami le­viszi a port, aztán csak a há­za kapujában hagyták ismét magára társukat. Pencz Péter is nehezen felejti majd társait: a brigád segített háza építésé­ben. A brigád átlagéletkora negy­ven év körüli. Az évből kilenc hónapon keresztül napi tíz órát dolgoznak, két évtizedből tehát nyolcat állandóan a gépen töltöttek. Korábban apáik, nagyapáik egyedül, legfeljebb béres csapatban dolgoztak, ők 19-en elhatározták, hogy közös­ségben akarnak, hogy a jutal­makat, az elismeréseket nem osztják szét, együtt szóra kozzák el. Azt mondja Wéber György: mi szeretünk kirándulni, a Du- na-kanyar, a Búsuló juhász, lángoló palacsinta — ezt mi szeretjük, a pénzt közösen hasz­náljuk fel ... Most például elnyerték a vál­lalat Kiváló brigádja címet, minden tag 1500 forint jutal­mat kapott személy szerint. A bérlistákon is így szerepel, a pénz nagyobb hányada mégis a közös takarékba került. Nem sikerült mindenkivel be­szélgetni — Vörös Pál éppen véradáson volt, Treutz Sebő, valahol az útpadkát javítgat­ta erőgéppel. Ahhoz is értenek, nemrégiben 150 méteres bekö­tőutat építettek a pusztán, tár­sadalmi munkában. — Azért csak sikerült megtudni a bri­gádról sok mindent. Például ré­gen, ha csak lehetett maguk­nak megkaparintottak minden alkatrészt, amihez hozzáfértek. Volt, akinek ugyanabból három is volt, társa meg nem tudott mozdulni a gépével, mert hi­ányzott éppen az, amelyből a másik hármat is dugdosott. Év­tizede ha megállt a gép, vár­ták a segítséget g műhelyből. Most megpróbálják megjavíta­ni, jönnek a társak segíteni... Igaz képesek is rá. Most már valamennyien szakmunkások, autószerelőik, mezőgazdasági gépszerelők, hegesztők, még technikusjelölt is dolgozik a brigádban. Mit is vállaltak annakidején? — Magasabb termelékenység, a munka intenzitásának növelé­se, a gépek jobb kihasználása, az önköltséq csökkentése, a gé­pek megőrzése. Ezt most is alig lehet jobban megfogalmazni. Bámulatos elő­relátással éreztek rá mi a leg­fontosabb a munkájukban. Most ismét elsők között hallat­ták hangjukat: a XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteleté­re indított munkaversenyben az élelmiszergazdaságban °z elsők voltak: tulajdonképpen három szóban lehetséges megfogal­mazni, mit akarnak tenni? Mi- nőséq, szervezettség, gazdasá­gosság. Háromezer hektár a rájiik bízott föld. A múlt heti eső óta haragoszöld a gabona — a szakemberek azt mondják, na­gyon szép, ismét jó termésre van kilátás. Távolból hallani, hogy néhány qép kint dolgozik a földeken. Permeteznek, kulti- vátoroznak, A hajnali lucerna- kaszálók már dolgoznak, estére találkozhatunk velük ismét. Az úton vontató jön velünk szem­be, vizet hord. Ahányon von­nak, annyifelé dolgoznak, még­is együtt. Munkaidőben is, utá­na is. Krémer Antal három esz­tendeje beteq. látogatják rend­szeresen, akárcsak a Kiss Já­nost, akinek mostanában kellett hazavinni a? illetménykukoricá- jót. Második óra után az ember minden porcikájában érzi a gé­pet, mintha mindenütt szív do­bogna. ök nem érnek rá erre figyelni: vigyázni kell a sorra, nem szabad összetaposni a harmatos lucernát, a törőhen­gereket pontosan kell beállíta­ni, nehogy morzsolják a lucer­nát, s arra is, hoqy minden csövet letörjenek. Tavasztól késő őszig . Lombosi Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents