Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-15 / 131. szám
A legnagyobb és legerősebb osztály A munkásosztály vezető szerepe, erre való alkalmassága napjaink társadalomtudományi és politikai vitáinak egyik fő kérdése. Sokakban felmerült a kérdés, hogy a proletariátus úgynevezett felhígulása (vagyis volt paraszti és kispolgári elemeknek nagyarányú beáramlása az osztály soraiba) hogyan hatott a munkásosztály vezető szerepére. Másszóval egyáltalán eljutott-e a munkásosztály túlnyomó többsége történelmi hivatásának felismeréséig. Mégis, a munkásosztály vezető szerepének további erősítésére irányuló törekvéseknek reális lehetőségei vannak. Ezek az objektív viszonyokban, s a munkásság szubjektív tudatának fejlődésében találják meg biztosítékukat. S nemcsak és nem is főleg azért, mert ma már a munkásosztály fejlődését nem a , „felhígulás", hanem az osztály egységesülése, modernizálása, általános és szakmai felkészültségének növekedése jellemzi, hanem azért, mert a munkás- osztály a termelés társadalmi rendszerében el Foglalt helyénél fogva társadalmunk élenjáró osztálya. Mitől függ a munkásosztály ve’.e'ő szeremének érvényesülése? Erre a kérdésre válaszolva Lenin négy tényezőt sorol fel: „1. létszámától; 2. az ország gazdaságában játszott szerepétől: 3. a dolgozók tömegével való kapcsolatától; 4. szervezettségétől." Mi a helyzet nálunk? A munkásosztály a foglalkoztatottak 58 százaléka, mintegy 2,9 millió fő. A nemzeti jövedelemnek számarányánál jóval nagyobb részét, kb. háromnegyedét állít-- ja elő. A szocialista építés időszakában erősödött szövetsége, a szocialista útra lépett parasztsággal és értelmiséggel. Elén a marxizmus—leninizmus eszméit az ország sajátos viszonyaira olkalmazó, harcokba.’, e'\ tapasztalt élcsapat, az MSZMP áll, s csaknem az egész munkásságot összefogja az immár évszázados szakszervezeti mozgalom. A munkásosztály tehát társadalmunk -legnagyobb és legerősebb osztálya. Vezető szerepe ma is azon alapul, hogy a leg- érdekeltebb a szocializmus eddigi vivmánvaioak védelmében, hiszen tov-bbi felemelkedésé- ne1' o vétlen úija a szocializmus építése. A munkásosztály állítja elő a termékek többségét, biztosítja az ország gazdasági vérkeringésében olyan fontos szállítás, közlekedés fejlesztését, a mező- gazdaság technikai fellendítését. Emellett a megtermelt értékek legnagyobb fogyasztója is. A kibontakozó tudományos- és technikai forradalom előrehaladásában az értelmiség, különösen a műszaki értelmiség mellett a munkásosztálynak döntő a szerepe: a tudományos: és technikai forradalom feltételeinek megteremtője, és szaktudásával, képzettségével alapvető tényezője. A munkásosztály a szocialista fejlődés során jelentős mértékben modernizálódott. Ebből a szempontból a legfontosabb, hogy a bányászatban, gyáriparban, építőiparban foglalkoztatott fizikai munkásság aránya a munkásosztályon belül mintegy 60 százalékra növekedett. A mezőgazdasági munkások aránya 8 százalékra csökkent. A szállítás és hírközlés területén a munkások több mint 10 százaléka a kereskedelemben, 11.5 százaléka az egyéb szolgáltatási ágakban, 6.5 százaléka és 3 százaléka a nemtermelő ágakban dolgozik. Mintegy 200 ezer fő a munkásosztály legképzettebb rétegének, a termelés közvetlen irányítóinak (művezető, csoportvezető, technikus) a száma. A munkásságo-n belül tehát nemcsak politikai öntudat, hanem az egyes munkásrétegek objektív helyzetében, munka- és életviszonyainak tekintetében is jelentős különbségek vannak. Ezért a párt, a munkásosztály vezető szerepének megvalósításában a legtipikusabb munkáscsoport, az ipari munkásság, azon belül is az állami szocialista ipari nagyüzemek dolgozóinak helyzetéből indul ki. A nagyüzemi munkásság ipari munkásságunk döntő része. Egy 1970-ben végzett felmérés szerint az állami iparvállalatok átlagos munkáslétszáma 1340 fő. ■ Milyen ez a nagyüzemi munkásság? Átfogó adatok hiányában az 1970—1971-ben a Csepel Vas- és Fémművek munkásairól végzett vizsqálaíra hivatkozom, amely bebizonyította, hpgy a „Vörös Csepel" (és a nagyüzemek általában) politikai arculatában, felszabadulás előtti önmagához viszonyítva, s a jelentősen megnövekedett magyar iparon belül is megőrizte kiemelkedő, élenjáró szerepét. Hazánk munkásságának országos átlagban 36 százaléka paraszt-, 58 százaléka munkásszármazású. A Csepel Művekben az előbbiek aránya 23 százalék, az utóbbiaké pedig 62 százalék. A gyáróriás munkásságának összetétele tehát a szociális eredet szempontjából is jobb az átlagnál. Ami a szakmai képzettség szerinti összetételt illeti, a szakmunkások aránya megfelel az országos állagnak, a betanított munkások aránya 44 százalék, míg az országos arány 38 százalék. A segédmunkások aránya alacsonyabb Csepelen, mint az országos átlag. A Csepel Művekben a dolqo- zók közel 22 százaléka párttag, s mintegy 94 százalékuk tagja a szakszervezetnek, a munkás- fiatalok 33 százaléka KISZ-tag, a 10 évnél régebben a gyárban dolgozó törzsgórda az összes dolgozóknak kb. a felét teszi ki. Csepelre — de bizonyára más nagyüzemekre is —, jellemző a munkásdinasztiák kialakulása, amelyek tagjai mindig magasabb fokon, új elemekkel gazdagítva hordozták, vitték tovább az apák, nagyapák forradalmi tradícióit, a legjobb munkáshagyományokat Lenin — a nagy francia forradalom példájára hivatkozva — írta egyik művében, hogy a jakobinus diktatúra „csak úgy dobálózott a széleskörű rendszabályokkal, de ezek megvalósításához nem volt meg a.kellő támasza, még csak azt sem tudta, hogy az egyik vagy másik intézkedés megvalósításánál melyik osztályra kell támaszkodnia”. Lenin figyelmeztetése azt jelenti, hogy amíg az osztályok megmaradnak, — tehát a szocialista építés egész időszakában — az egész nép érdekeit kifeiező közös cél megvalósításában, a szocializmus építésében egy meghatározott osztályra, a munkásságra kell támaszkodni, egyértelmű osztálypolitikát kell folytatni. Blaskovits János, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára Bulgária felszabadulásának 30. évfordulójára Ünnepi emlékülés Pécsett Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság nagykövetének látogatása megyénkben A Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett Baranya megyei bolgár-magyar barátsáqi hét alkalmából, tegnap megyénkbe látogatott Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársasáq magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Délelőtt a Megyei Pártbizottság székházában dr. Nagy ló- zsel, a Megyei Pártbizottsáq első titkára, Bocz József, Ctégény lózset és dr. lerszi István, a Megyei Pártbizottsáq titkárai, Horváth Lajos Baranya megye Tanácsának elnöke fogadták Sztoio Sztanoev elvtársat, Ezt követően Bocz József megyei titkár és Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottsáq titkár rának kíséretében városlátogatáson vett részt, többek között megtekintette a Csontváry Múzeumot és a Zsolna; kiállítást. Délután Pécsett a Hazafias Népfrdnt Baranya megyei és Pécs városi Bizohsága a Bolgár Kulturális Központ közreműködésével a Pécs városi Tanács dísztermében emlékülést rendeztek, amelyen részt vett Sztoio Sztanoev, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkára, Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottsáq titkára, Wieder Béla, o Pécs városi Tanács elnöke, lakács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Petöházj Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkárq, az SZMT képviseletében Tóth László, valamint megyénk és a város politikai, gazdasági és kulturális életének számos vezetője, képviselője, a Hazafias Népfront aktivistái. A megjelenteket dr. Adóm Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsáqa elnöke köszöntötte, hangsúlyozva: az ünnepi ülés méltó zárórendezvénye a május 7. és 14. között megyénkben rendezett bolgár—magyar barátsági hét eseménysorozatának. Méltatta a 34 nagysikerű rendezvény jelentőségét, amely során Baranya dolgozói bepillantást nyerhettek a testvéri bolgár nép életébe, megismerkedhettek a baráti ország I ered menyeivel, művészeti afko- ! tásaikkal, á kulturális élet ne- j vés képviselő ivet. I Ezt követően Sztoio. Sztanoev nagykövet köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vállaltak a barátsági hét szervezésében és lebonyolításában, erősítve a két nép között történelminek mondható kapcsolatot. Mint mondotta: Bulgáriában jól ismerik Pécs és Baranya nevét, hiszen a II. világháborúban sokan harcoltak itt, életüket is áldozva a magyar nép szabadságáért. A Bolgár Népköztársaság politikai irányvonaláról, a gazdasági célkitűzésekről, eredményekről, az ország életének aktuális kérdéseiről tartott tájékoztatójában kiemelte Sztoio Sztanoev: A Bolgár Kommunista Párt egyike volt azon forradalmi marxista pártoknak, amelyek elsőként léptek a leninizmus útjára. E fejlődésben olyan kimagasló internacionalisták vezették a pártot, mint Dimitar Blagoev, Georg.} Dimitrov, az utolsó két évtizedben pediq Tódor Zsivkov elvtárs. A bolgár nép hosszú utat tett meg o KS/D. NAPLÖ, TELEFOTO Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Jósé Bér Gelbar- dot, az argentin kormány gazdasági miniszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. ! nagyjelentőségű 1944. szeptember 9-j szocialista forradalomtól napjainkig. A Bolgár Kommu- I nista Párt Központi Bizottsága 1956 áprilisi ülése kedvező légkört teremtett a pártélet és a vezetés lenini elveinek, normáinak megszilárdításához, lendületet adott c termelőerők fejlődésének. Minden területen hatalmas sikereket ért el az or- száq 1956 után: az ország méreteihez képest óriási ipart hoztak létre, megvalósult a falvak szocialista átszervezése. A fejlett szocialista társadalom felépítésének tennivalóit, irányelveit alkotó módon dolgozta ki a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. A legfőbb célkitűzés az emberek anyagi, kulturális igényeinek kielégítése. A bolgár politikai és gazdasági élet legfőbb kérdéseiről az alábbiakat mondotta beszédében a bolgár nagykövet: — A hatodik ötéves terv időszakában 45—50 százalékkal szeretnénk növelni a nemzeti jövedelmet, erőteljesebb ütemben, mint bármely európai ország. A munka termelékenysége előreláthatólag évente 7—8 százalékkal emelkedik. Legnagyobb gondunk az építkezés. Jelenleg több mint 6 ezer, különböző rendeltetésű objektum épül. Egyidejűleg — a kongresszusi határozatoknak megfelelően — nagy figyelmet fordít pártunk a dolgozók élet- színvonala emelésére. Fokozatosan növekednek a reáljövedelmek, igyekszünk áruval kielégíteni a. fizetőképes keresletet. Pártunk Központi Bizottsága határozatban mondta ki a legalacsonyabb bérek — 65 leva — 80 levára való emelését. (1330 forint.) Úgyszintén a föld alatt dolqozó bányászok, más nehéz fizikai munkát végzők, éjszakai műszakban dolgozók, orvosok, pedagógusok, közéo- szintű egészségügyi dolgozók fizetésének emelését. A Nemzetgyűlés ez évi, tavaszi ülésszaka ugyanakkor a nyugdíjak rendezésével is foglalkozott. Pártunk úgy véli, fokozatosan át kel! vennie az államnak a felnövekvő nemzedék eltartásának bizonyos költségeit, a Magyar—argentin közös közlemény Tudományos «u'O'omunlo a lanar*epzó Fő'skolan Négyszemközt Ránki Dezsővé Ma ut-jzszam aias ^écseft Telek-helyzet Baranyában Kultúrcentrum a föld alatt Részleges termelői árrendezés 1975. január elsején gyermekintézmények térítési díjának csökkentése, ingyenes uzsonnák, olcsóbb diákmenza, á szülési segély és ’családi pótlék felemelése. Tervbe vették a baromfihús, egyes szövetek, ruházati cikkek, gyógyszerek, bébi- és gyejmekholmik, iskolai egyenruha és cipő árainak csökkentését, amely még 1975 végéig meg is valósul. A lakásépítésre a nemzeti jövedelem egynegyedét fordítja az ország. Bulgária a feladatok megoldásához — tekintélyes műszaki — anyagi bázissal, tudományos potenciállal, tapasz- talt kommunista élcsapattal rendelkezik. Megnövekedett nemzetközi tekintélye követkéz tében elismert, egyre kereset tebb partner a külkereskede lemben. Pártunk és államun aktívan részt vesz a nemzetköz életben, hatékony politikát foly tat az államközi kapcsolatok ban és a nemzetközi kommunis ta munkásmozgalomban. A bal káni helyzet iránt érzett felelős ség teljes tudatában, mindent megtesz pártunk, hogy béxe, jószomszédi viszony jellemezze Európa eme, fontos területét, Az emlékülés ünnepi szónoka befejezésül hangsúlyozta a Bolgár Népköztársaság, a Bolgár Kommunista Párt azon álláspontját : a szocializmus, majd a kommunizmus felépítésében elválaszthatatlanul összefonódik a bolgár nép történelmi sorsa a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és fokozódó együttműködés e politikai, gazdasági és testvéri kapcsolatok fontos záloga. Tegnap este Sztoio Sztanoev pagykövet a Pannónia Száiió- ben fogadást adott azok tiszteletére, akik segítették megyénkben a bolgár—magyar barátsági hét sikeres megrendezését. A fogadáson részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára Flór- váth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt amo XXXI. évfolyam, 131. szám 1974. május 15., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
