Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-14 / 130. szám

1974. május 14. DUNÄNTOLI NAPLÓ Négy intervenciós telep működik Baranyában Kovácshida nem vall szégyent az országos bemutatón Az intervenciós üszőnevelés koncepciója Baranyából indult s ma mór ötven ilyen telep mű­ködik az országban. Néhány évvel ezelőtt a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség MÁF borodpusztai telepére vá­sárolta fel és gyűjtötte össze a környék háztáji és egyérfi gaz­daságaiban született 10—30 na­pos üszőborjakat, azért hogy megmentse ezeket az állatokat a kivágástól. A kármentő akció elindítói tudták, hogy a kis­üzemben a bikaborjúnak örül­nek, mert abból jó hízó állat lesz. S mivel a háztáji tehén­tartás az állam legkülönfélébb kedvezményei ellenére is egyre csökken, a kisüzemben született üszőborjak fele a vágóhídon végezte volna. Azt is tudták, hogy az épülő szakosított tehe­nészeti telepeken keresett cikk lesz a vemhes üsző, mégha a háztájiban született, akkor is. Bevált a kísérlet A borodi kísérlet nagyszerűen bevált. Kiderült, az ilyen köz­pontosított üszőnevelő telepek létrehozásával értékes anyaál­lományt lehet átmenteni kis­üzemből a nagyüzembe. Az in­tervenciós telepen egy borjú­férőhely létesítéséhez négyezer, egy növendék-férőhelyhez két­ezer forint támogatást kap az üzem. A MÁF értékesítési ga­ranciát vállal, Baranyában ma négy ilyen intervenciós telep működik — a görcsönyi, a göd­rei, a kovácshidai és a mohácsi Új Baráda Tsz-ben, az üszőállo­mány létszáma meghaladja a kétezret. A két évvel ezelőtt be­állított első kisborjak ma már vemhesek, s a négy telep az idén 860 darab vemhes üszőt ad át a megye szakosított te­lepeinek. Sajót szakosított tehe­nészeti telepe feltöltésére ne­velt fel 560 intenvenciós üszőt a véméndi termelőszövetkezet. Kovácshidából úgy lett be­mutató üzem, hogy a szövet­kezetek falvaiban — Kovács- hidón, Drávaszerdahelyen, Drá- vacsepelyen és Ipacsfán — igen erős a háztáji szarvasmarha­tartás. A profil nélküli és tőke szegény Egyetértés Tsz-nek 1972-ben 80 tehene és egy kis nyáj birkán kívül nem volt sa,- ját állatállománya. A sertésál­lományt még 1969-ben felszá­molták, mert korszerűtlen és rá­fizetéses volt. A termelés bő­vítését a kis üzemnagyság — 2165 hektár -r- nem tette lehe­tővé. A tsz egyesülése valame­lyik szomszédos szövetkezettel már csak idő kérdése, ezért ha lehetne sem szabad Kovács- hidán semmiféle profilt kiala­kítani. Ebben a helyzetben csak átmeneti megoldásokat kereshettek. öregek klubja Görcsönyben Görcsönyben létrehozták az öregek klubját. Célja, hogy a Görcsönyben és külközségeiben élő, szociális otthonon kiviili idős emberek életét szebbé, tartalmasabbá tegyék. Ezek az emberek érezzék azt, hogy tö­rődnek velük. A jövőben két alkalommal szórakoztató, egyben oktató jellegű, művelődési, kulturális szociálpolitikai, egészségügy felvilágositó előadásokat, film­vetítéseket tartanak részük'e. A görcsönyi iskola igazgatója a görcsönyi termelőszövetkezet a pécsi járási Vöröskereszt, a pécsi járási Tanács hivatal KISZ-alapszen/ezete is támo­gatja a kezdeményezést. Az intézet várja a fiatalokat Szakmunkás-bizonyítvány másfél év alatt Öővü a lányos szakmák köre \ A hagyományos „tavaszi ve dászat” már megkezdődött, „trófea": egy-egy jó szakember valamelyik hiányszakmában, il­letve jó munkahely, kedvező ajánlatok. Áz 500-as Szakmunkásképző Intézetben 804-en tesznek szak­munkásvizsgát az idén. A hó- 'om pécsi intézet közül ők vannak a legkellemesebb hely­zetben: ide tartoznak a divatos i szakmák, ide járnak a vasas 816 állat 816 udvarból I mutat, hogy a szakemberek el | I sem akarják hinni: ezt az álló- ! mányt Baranya legkülönbözőbb á • ■ Irr . • wi i -1 _ I | falvaibái szedték össze. Nem A mai ember a «©rengetegbe; a kempingbe menekül törzskönyvezettek, de egy né­hány kivételtől eltekintve alka­tukkal, finom fejformájukkal a ,jó tejelő magyartarka típust mutatják. Csak most, ezeket a borjakat látva derül ki, hogy | milyen értékes tehenek vannak még ma is a baranyai paraszti j udvarokban s mit ment meq a nagyüzem számára az interven­Kovácshida nem fog szégyent vallani a júniusi országos be­mutatón. A beérkező borjak 3 hétig a borjúfogadóba kerülnek, szi­gorú karanténba, majd az elő­nevelőbe három hónapos ko­rukig egyedi zárt tartásban van­nak. Innen, ha a 6—10 hónapos kort elérték, mehetnek ki o le­gelőre, az ottani nyári szállá­sokba. Majd 14—16 hónapos korukban vemhesítik és öt—hét hónapos vemhesen eladják őket. Egymásnak adják a kilincset A hatvanas évek elején mind a négy faluban épültek — ma már korszerűtlen —, koporsó­fedelű, szerfás és egyéb nagy­üzemi istállók. Ezekben 400 szabad szarvasmarha férőhe­lyük volt. Erre alapozva vágtak bele az intervenciós akcióba, öt éve szerződést írtak alá, amelyben vállalták, hogy éves átlagban 800—1000 üszőt ne­velnek fel. A régi épületeket részben állami támogatással, részben saját erőből korszerű­sítették, 1972-ben megkezdték a háztáji borjak felvásárlását. A létszám most telítődött. A tsz hét telepén ma összesen 816 üszőborjú és növendék ! látható, húsz napos életkortól . egészen az öt hónapos vemhes j korig. Annak ellenére, hogy ez . 816 állat, 816 udvarból szár- | mazik, olyan egyöntetű képet I A legelőn nevelt üszőből ki­váló tenyészállat lesz. A tsz- nek 300 hektár őslegelője van, ebből 50 hektárt felújítottak, 50 hektárt pedig az egerszegi csatorna mellett újra telepítet­tek és öntözhetővé tették. Az ötéves legelőfejlesztési tervüket dr. Flaraszti Ede, az Állatorvos­tudományi Egyetem tanára készítette el. Az államtól két­millió forintos támogatást kap­tak tervük végrehajtásához. A legkorszerűbb legelőhasznála­tot, az intenzív sávos-adagolt legeltetést vezették be. Az üsző­csoportokat villanypásztorok őr- , zik. A Kovácshidán látható üsző­állomány értéke ma kétmillió forint A vevők máris egymás­nak adják a kilincset, a véméndi tsz 180 üszőt kötött le, nagy vevőként jelentkezett a felső­mindszenti Ady Endre Tsz, a Szigetvári Állami Gazdaság is. A minap egy harminc tsz-t tö­mörítő tsz-társulás érdeklődött komolyan, mint vevő. Az érté­kesítést az idén kezdik meg, közvetlenül az országos bemu­tató után. Eddig két éven át csak ráfordításuk volt, az idén már négymillió, 1975-től kezdve pedig évi tízmillió forint bevé­telre számítanak. A borjakat ki­lónként 4 forintért veszik meg a gazdáktól, az üszők eladási védőára 23 ezer forint dara­bonként. A szövetkezet vezetői bíznak abban, hogy az intervenciós te­lep segít rendbe hozni a tsz-t. Az intervenciós akció azonban több, mint egy tsz magánügye. Az, egész megye szarvasmarha­programjának tesznek nagy szolgálatot, s teszik ezt teljes szívvel és olyan eredménnyel, amit meg lehet mutatni az or­szágnak. R-né Á tahi sátor karrierje Tízezer sátor Ausztráliában Betörnek a legnagyobbak közé? A kempingezés ma már több mint hobby. Hovatovább élet­formává növi ki magát. Nya­ranta csak hazai viszonylatban ezrekkel nő azoknak a száma, akiknek az üdülés egyenlő a kempingezéssel. Nálunk vi­szonylag fiatal a mozgalom. Legfeljebb tizenöt éves. A va­lóban korszerű táborhelyek épí­tése pedig csak a legutóbbi években indult meg erőtelje­sebben. A kempingezés tömegessé válása azon túl, hogy egy új nyári életformát alakított ki századunk városba zárt embere számára, új iparágat is hozott létre. A magyar kempingcikkipar a hatvanas években kezdett fel­lendülni. Előbb a Palma védje­gyű gumicikkek, mindenekelőtt a felfújható matracok, ágybeté­tek, csónakok, tutajok törtek be a világpiacra és váltak rövid idő alatt keresett cikkekké, az­után következett a sátrak gyár­tása. Ma a sátorgyártás hazai köz­pontja Tabon, a Tabi Cam- pingcikk Vállalat. Az idén tíz­éves a vállalat, eredetileg ponyvagyártásra hozták létre. 1967-ben, amikor már a hazai kempingsátor-szükséglet is szo­rította a kereskedelmet, a hirte­len felfutó igények kielégítésé­re megkezdték a turistasátrak és lakósátrak gyártását. Azóta a magyar sátrak karriert csi­náltak a nagyvilágban. Milyen a sátor karrierje? Ha a legrégibb kempingező országok kapkodják a tabi sát­rakat, akkor nyugodtan beszél­hetünk karrierről. Márpedig a legstabilabb külföldi partnerek például az ausztrálok. Ott pe­dig nem tegnap kezdték meg a kempingezést. Ausztráliában, ha beíratják a gyereket az is­A világon egyedülálló gyártmány a KÖR sátor A Nemzetközi Vö­röskereszt számára gygrtják Tabon. kólába, kap egy sátrat is. Nenrt nagyot, egy néhány kilós, egy­személyes turistasátrat. Ha is­kolai kirándulásra mennek, az legalább néhány napos. A gye­rek viszi a sátrát, és benne la­kik a kirándulás idején. Ha fel­nő, egyre nagyobb sátrat vesz, és benne tölti a hétvégét csa­ládostól. Az elmúlt két évben tízezer sátor került Tabról Ausztráliába. Legyünk szeré­nyek! Ha háromszemélyes sát­rakat számítunk csak, akkor is, hétről hétre mintegy harminc­ezer ember kempingezik tabi sátorban az ötödik kontinen­sen. Az idén tizenötezer sátrat készítenek a tabi gyárban, eb­ből mintegy ötezer került ex­portra, a iava része ismét csak Ausztráliába. Mi a titok nyitja? Szilvás! József, a vállalat igazgatója szerint a minőség, a pontosság és az olcsóság. Ma a tabi sát­rak minősége és választéka megüti a világszínvonalat. Ti­zenöt típust gyártanak, ebből a hazai „fogyasztásra” nyolc- tíz típust rendel a kereskede­lem, de exportra valamennyi tí­pus elmegy. A ponyvát a csil­laghegyi lenfonó gyártja, a mű­szaki paraméterek megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, a festékek színtartóssága nem rosszabb a nemzetközi átlagé­nál — javarészt importfestékek- kef dolgoznak. A külföldi part­nereknek a legcsábítóbb azon­ban az ár. Néhány centért örö­kös vevőt lehet „fogni”. Természetesen a tabiaknak egyedülálló gyártmányaik is vannak. Például a „Kör” típusú sátrat a Nemzetközi VörösXe­MOST ERKEZETT! )ác(má». Vajbab 7,- Ft Zöldborsó 7,- Ft Vegyes befőtt 8,— és 5,— Ft Rövid és széles metélt {6—8 tojásos) 4,- Ft Pécsett a Sallai utcai „Olcsó Élelmiszeráruk" boltjában. A Kapos néven ismert, 3 személyes sátor napellenzö előtérrel, Tab néven kerül forgalomba Ausztráliában. reszt megrendelésére gyártják. Ezekben aj fehér színű, vörös- keresztes felségjelű sátraxban tizenkét fekvőhelyet lehet kiala­kítani. A Vöröskereszt a ka­tasztrófa sújtotta területeken ál­lítja fel őket. Az idén ötszáz darabot gyártottak már a Vö­röskereszt svájci központja ren­delésére, de máris további igé­nyeket jelentettek be újabb szállítmányokra. A világ legnagyobb sátor­börzéje minden évben o kölni kempingkiállítás. A legnagyobb cégek vetélkednek ott a vevők­ért. A fő kiállítók minden év­ben: Ausztrália, Kanada, NSZK, Svájc, Anglia, Görögország, Olaszország, Jugoszlávia. És kö­zéjük számít lassan-lassan Tab is. A jelenleg gyártott tabi sát­rak nem sokban különböznek formájukban a nemzetközi át­lagtól. De az önálló tervezés máris hozott újat. Sokan isme­rik az úgynevezett Tere-íere sátrat. Ez már saját tervezés. Készítik szúnyoghólós kivitelben is ausztrál exportra . .. Ha már exportról annyi szó esett, érdemes a külföldi ízlés­ről is szólni. A hazai piac az élénk színeket igényli. A két legnagyobb külföldi vevő, az ausztrálok és az olaszok a pasztellszíneket, mindenekelőtt a kakaószín és a moayorózöld kombinációját kérik. Rendkívül kapósak a nagy lakósátrak, de vetekszik velük népszerűségben az előtérrel ellátott hálósátor, mint az itthon is ismert Kapos típus, amelyet Tab néven expor­tálnak. Érdemes-e sátort gyártani? Az üzemben 300 fő — főként asszonyok — dolgozik két mű­szakban. A múlt évben elérték az évi 100 millió forint termelési értéket, a nyereségük 12 millió forint volt. Érthető ezek után, hogy Ta­bon már mindenki a további fejlesztésre gondol. Új három- szintes varroda épül a közel­jövőben, Tabra kerül a rudaza- tok és vasvázak készítése is, ami lehetővé teszi a termékek skálájának a bővítését. Tabon, úgy néz ki, nemcsak megszületett, hanem nagyra is nő a magyar kempingcikk-ipar, annak egyik legfontosabb ága, a sátorgyártás. Az egykor alig ismert somogyi község neve lassanként világmárka jelzésűvé válik .., Kurucz Pál tanulók. Nem lesz probléma egyetlen fiatal szakmunkás el­helyezkedése sem. Az 500-as iritezet évek óta egyáltalán nem, vaqy csak egy töredékét tudja biztosítani az igényeknek öntő, kovács, vagy minősített hegesztő szakmában. Ebben az évben — 218 har­madéves tesz szakmunkásvizs­gát. Ez a nyolc osztály, három évvel ezelőtt 314-es létszámmal iratkozott be az iskolába, A lemorzsolódást magyarázza az, hogy a fiatalok 54 százaléka nem abba a szakmába került, amelybe elsősorban szeretett volna. A korábbi évek beiskolázási nehézségei most jelentkeznek az 506-os intézet végzőseinél. Pécsett 213, Siklósról 17 tanuló és harminc felnőtt szerez szak­munkás bizonyítványt az építő­ipari szakmában, A tanulók között nincs kőfaraaó és vas­betonkészítő. Szerencsére a fel. nőttek között található beton- .elemgyártó, ács-állványozó és kőfaragó is. Az országos átlagnál mindig magasabb volt a beiskolázási arány az 506-os intézetben. Idén a tervezett kétszázötven elsőéves helyett kétszázhatvan­kettőt vettek fel. Az sem for­dult méq elő, ami most: túlje­lentkezés volt, több, mint há­romszázan kérték felvételüket. Míg régebben egyetlen ács-áll­ványozó sem akadt, idén tizen­hetet vettek fel. Ugyanígy, van már vasbetonkészítő, épületbur- kóló, még kőfaragó is. Bővül oz úgynevezett lányos szakmák köre. Idén Pécsett elő­ször indult az 508-as intézet­ben a cipőgyártó tanulók kép­zése. A változás, az egyes szakmák tündöklése és hanyat­lása itt is érezhető. Eqyre keve­sebb kárpitost és könyvkötőt kérnek a vállalatok, de tovább­ra is qond a bádogos, kovács, öntő és hegesztő szakmák után­pótlása. Bár a keretszámok ezt még nem tükrözik, Pécs né­hány év múlva sokkal több víz-gázszerelőt, központi fűtés, szerelőt, épületszerkezeti laka­tost igényel, mint ahány idén megkezdi az iskolát. Egyik legégetőbb probléma az elekt- rolakatosok beiskolázása. Erre a szakmára érettségizetteket várnak, de még eqy sem je­lentkezett. Az 508-as intézet 260 fiatalt vár felvételire, de alig több, mint kétszázan je­lentkeztek. Az 500-as Szakmunkásképző Intézetben is megtalálhatók a végletek, A rádió-tv műszerész, az autószerelő szakmákra több- szőrös a túljelentkezés, bőven van jelentkező a karosszéria lakatos, diesel-lakatos szakmák­ra, a lányok között is népszerű a fodrász és a nőj szabó. Je­lentkezőket várnak azonban tí­már, kéziszedő, villanyszerelő, kesztyűs, fonó-szövő szakmákra. Ügy látszik a lányok kedvelik az esztergapadot. Tavaly nyol­cán, idén már tizenegyen je­lentkeztek esztergályosnak. Az üzemek, vállalatok évente eljuttatják az iskolákhoz szak­ember-igényüket, Ezt sajnos nem lehet komolyan venni. Az 508-as intézettől például az 1974/75. tanévre hatszázhárom tanuló beiskolázását kérték. Nem valószínű, hogy ekkora lenne a hiány. Sokkal inkább az, hogy az üzemek úgy gon­dolják, ha tizet kérnek, ötöt biztos kapnak. Az egyetemekre való túlje­lentkezés miatt bizonyára sok érettségizett fiatal kopogtat majd be a szakmunkásképző intézetek kapuján, Az 500-as intézet karosszéria lakatos szakmára 15 érettségizett fiatalt vár. A tévhittel ellentétben nem két, hanem másfél év alatt sze­rezhetnek itt szakmunkás bizo­nyítványt. Ugyancsak az érett­ségizettek számára nyitva a ka­pu gépi forgácsoló, gépjármű villamossági és távközléstech­nikai műszerész szakmákban. Az 508-as intézet várja az érettségizettek jelentkezését a mór említett elektrolakatosnak és víz-gázszerelőnek. Kurucz Gyufa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents