Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-19 / 106. szám
1974. április 19. DUNANTOLI NAPLÖ 5 Kétnapos ifjúsági parlament Szigetváron A KISZ Központi Bizottságának ülése Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével csütörtökön folytatta tanácskozását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központ! Bizottsága. A napirendi javaslatnak megfelelően elsőként az idei forradalmi ifjúsági napok tapasztalatait elemezték — a témáról Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott tájékoztatót. Az Ifjúsági szövetség Központi Bizottsága határozatban jelölte meg azokat a sokrétű politikai és szervezési tanulságokat, amelyeket a KISZ tömeg politikai tevékenységének fejlesztésében értékelni és hasznosítani kell. Ugyancsak határozatban mondott köszönetét a pártszervezeteknek és pártbizottságoknak, párttagoknak, mindazoknak az állami és társadalmi szerveknek, amelyek segítsége hozzájárult a forradalmi ifjúsági napok sikeréhez. A KISZ Központi Bizottsága végül foglalkozott a KB mellett működő rétegtanácsok személyi összetételével. — Csütörtökön délelőtt Szófiában a Minisztertanács épületében megkezdte munkáját a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság 12. ülésszaka. A tárgyalásokat magyar részről dr. Timár Mátyás miniszterelnökhelyettes, bolgár részről Zsivko Zsivkov miniszterelnökhelyettes, a bizottság két tagozatának elnökei vezetik. PÉCS SZÜLETTEK Fiatalok, vezetők — egymás között... közvetlenül Négy vallomás, zárszó után. — Korábban nem nagyon mertük megmondani a véleményünket. mert azt hittük, hogy ezzel magunknak ártunk. De az Ifjúsági parlament légköre, őszinte hangulata bátorítást adott... (Koncz Margit). — Hasznos volt az Ifjúsági parlament, mert itt közvetlenül elmondhattuk a gyár vezetőinek minden problémánkat — és rögtön választ is kaptunk rá. Nagyon kell az ilyen fórum —, de mivel ez az első, úgy érzem egy kicsit bátortalanok voltunk, szokatlan még ez a kötetlen véleménycsere... (Kafka Mária). — Milyen jő lett volna ezt előbb Is megcsinálni... A vezetők így közvetlenül megismerik a fiatalok véleményét, és olyan dolgok is előkerülnek, amelyek máskülönben talán nem jutnak el hozzájuk. Az is tetszett, hogy minden kérdésünkre, kérésünkre kielégítő, világos választ kaptunk ... (Papp Erzsébet). — Fn az üzend demokráciáról beszéltem, és arról, hogy jó lenne, he beszámítanák a gyárban töltött három év tanulóidőt. Még többet is szerettem volna mondani, de ... szávai furcsa nekünk még így, egy az egyben véleményt mondani ... (Tomka Mária). A „vallomástevők" mind a négyen a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységének dolgozói, a vélemények pedig a cipőgyár szerdán és csütörtökön megtartott ifjúsági parlamentjének befejeztével hangzottak el. Az sem véletlen, hogy lányokat kérdeztünk: a gyárrészleg 1080 dolgozója közül 747. többségében fiatal nő. Es egy ötödik vélemény, a .szembenálló fél" részéről: — Rendkívül hasznosnak ítélem ezt a két napot. A fiatalok szabadon, kötetlenül beszéltek a legégetőbb problémákról. Hasznos ez o közvetlen véleménycsere, mert a gondokon csak közösen tudunk segíteni... (Horváth József, a szigetvári gyár főmérnöke.) Miről is beszéltek a fiatalok, miután megismerték a gyár gazdasági eredményeit, az idei év termelési feladatait, képet kaptak arról, hogy az ifjúsági törvény értelmében mit tettek a gyár vezetői a fiatalok élet-, és munkakörülményeinek javítása érdekében? Az egyik kislány arról szólt, hogy tapasztalatai szerint nem becsülik meg eléggé a fiatal szakmunkásokat. Ide-oda dobálják őket, mire megszoknák egyik helyen, már egy másik munkát bíznak rájuk, ami anyagilag is hátrányos a számukra... Szó esett arról, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a szakmunkástanulók oktatására. Előfordult, hogy egy frissen végzett szakmunkást a művezetője gépre akarta tenni, de nem lehetett, mert a fiatal szakmunkás azt a gépet nem ismerte. El kell érni, hogy a tanulóidő alatt mindenki minden munkafázist megismerjen, ez kölcsönös érdek. A hozzászóló azért azt Is hozzátette: a tanulókon is múlik, hogy mennyi ismeretet szereznek a három év alatt... Többek között elhangzott egy okos, a realitásokat messzemenően figyelembevevő javaslat: a szigetvári gyár dolgozóinak nagy része vidéki fiatal, akik vagy naponta utazgatnak, vagy méregdrága albérletet fizetnek. Egy önálló munkásszállás építését és fenntartását a szigetvári gyár egyedül képtelen lenne fedezni: jó lenne felvenni a kapcsolatot a szigetvári konzervgyár vezetőivel — ott hasonló gondokkal küszködnek — és közösen keresni a megoldást ... A többi témáról csak címszavakban -— már csak azért is, mert nem általános jellegűek, inkább „kapun belüli” gondok, javaslatok: beszéltek a fiatalok a továbbtanulás lehetőségeiről, a művelődés, szórakozás, sportolás kérdéseiről, a munkafegyelemről.,. Ezekben a hónapokban Baranyában is naponta több helyütt tartanak ifjúsági parlamenteket az üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek fiataljai. Ezek a parlamentek kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy a vezetők „áttétel nélkül" megismerjék a fiatalok körülményeit, tájékozódjanak közérzetükről, gondjaikról, meghallgassák javaslataikat — az ifjú dolgozók pedig képet kapjanak munkahelyük egészének eredményeiről, terveiről, lehetőségeiről. Es a fiatalokat megnyugtat ja, bátorítja az, hogy a parla mentek nem formálisak, s nem csak a munkahelyi vezetők lei váncsiak arra amit mondani akarnak. Példa erre a szigetvári cipőgyári parlament is, amelyen részt vett Gaják Sándor, az MSZMP szigetvári Városi Bizottságának titkára, Römers/ Ferencné országgyűlési képviselő, az SZMT titkára, Gábor Ferenc, a KISZ szigetvári városi bizottságának titkára, eljött az anyavállalat képviselője ... ( D. L 1 A Dráva reményei Van-e jövője a drávai Folytatódott Siklóson a nemzetközi Dráva-konferencia. Tegnap, a második napon hangzott el a legtöbb előadás, köztük az osztrák, a szlovéniai és a horvátországi vízügyi szakemberek előadásai. Két nagy témakört öleltek fel: a Dráva komplex hasznosításának és a folyó vízminőségének kérdéseit Az alábbiakban Heinemann István (Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság) előadását ismertetjük a Dráva- hajózás történetéről és a fejlesztés távlatairól. Tegnap történt A népesedéspolitika társadalmi támogatásával kapcsolatos feladatokról tárgyalt csütörtökön délután a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága. Az ülésen kialakított testületi állás- foglalást dr. Gyöngyösi Jánosné titkár fogalmazta meg. A nép- frantmozgalom tevékeny részt vállal a nőket megillető kedvezmények népszerűsítésében, ismertetésében. Szeretnék elősegíteni a nők munkája, az anyaság nagyobb megbecsülését, a családi kapcsolatok erősítését. A vöröskeresztes aktívákkal együttműködve fokozott gondot fordítanak a jövőben az egészségügyi felvilágosító munkára. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsánál, Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke tájékoztatta a fogyasztási szövetkezetek munkájának időszerű kérdéseiről, a negyedik ötéves terv időarányos teljesítéséről. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke tájékoztatást adott a népi ellenőrzés szervezetének munkájáról, a vizsgálatok főbb tapasztalatairól, a népi ellenőrök közhasznú tevékenységének társadalmi elismeréséről. A Béketanács elnökségi ülése Három témát tárgyalt meg az Országos Béketanács csütörtöki ülésén. A tanácskozáson a Belgrád-rakparti Népfront- székházban — kidolgozták a programot, amely szerint ezen a tavaszon megünneplik q magyar és a nemzetközi békemozgalom kibontakozásának 25. évfordulóját, egyben jubileumi esztendejét. Előkészítették a hagyományos — minden évben a fasizmus felett aratott győzelem noo’án, május 9-én kezdődő — béke és barátság hónap eseményeit, rendezvényeit és ez az eseménysorozat sokrétűé« alakul majd országszerte. Harmadsorban a mozgalom vezető testületé meghallgatta azoknak az OBT-küldöttségeknek a beszámolóit, amelyek a közelmúltban külföldön jártak: delegátusaink részt vettek Hel sinkiben a chilei katonai junta háborús bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság ülésén, ott voltak Stockholmban a Viet- nam-konferencia nemzetközi tanácsán, és Kubába látogatást tettek az ottani békemozgalom meghívására, hogy tovább szélesítsék a két nemzeti békemozgalom együttműködésók. A baranyaiaknak talán említeni sem kell, a folyami hajózás tekintetében a legelhanyagoltabb folyónk a Dráva. Nem mindig volt ez így. A Dráva-hajó- zásról már a múlt század elejétől vannak adataink. Barcson 1856-ban megjelenik a DGT gőzhajója, a községben raktárak; téli kikötő létesül; Eszéken úgyszintén. A Dráva-hajózás valóságos virágkorát éli 1880— 1914 között. Ezt a meglehetősen hosszú időszakot az első világháború zárja le: 1915-öt követően befellegzett a Dráva- hajózásnak. A monarchia felbomlásával az úgynevezett utódállamok nem fordítanak gondot a folyó szabályozására. Nem használt a Dráva-hajó- zásnak a második világháború után a két ország között kialakult bizalmatlan légkör sem. Csak 1958-ban indult meg újra a hajózás, s csak most tartunk ott, hogy jugoszláv kezdeményezésre folyamatban van a hajózási szabályzat kidolgozása. Magyar részről az első hajókat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság bocsátotta vízre, s 1970- beh mór több mint 14 ezer tonna anyagot szállított a bővülő hajópark. Az Igazgatóság Barcson sójateret alakított ki, s áll már egy kisebb hajójavító műhelycsarnok is. Használja még a Drávát a Barcsi Városgazdálkodási Vállalat és a Dél-somogyi Erdőgazdaság. Jugoszláv részről a vízügy, az eszéki kavicskotró vállalat és a két hajózási társaság. A vízi szállítás lehetőségei . ennél persze sokkal nagyobbak. A mederszabályozás 650 tonnás hajók közlekedését is lehetővé tenné. Rendszeresen szállíthatnánk folyam kavicsot, e téren mindkét — a barcsi városgazdálkodási és az eszéki kavicskotró vállalat — részéről nagy az érdeklődés. Miután megépül a Sió-csatorna, a Dunán keresztül a Balaton is ellátható folyamkaviccsal. Lehetne fát szállítani, például a barcsi fűrészüzemből, ahonnan jelenleg közúton szállítják a fát a Mohácsi Farostlemezgyárba. Szállítható kő is, hogy csak a legkézenfekvőbb lehetőségeket említsük. De mikorra várható a Dráva- haiózás erőteljes fellendülése? Heinemann István hangsúlyozta: először meg kell teremteni a kedvező feltételeket: a műszaki, a közgazdasági és a jogi feltételeket; meg kell kötni a nemzetközi egyezményt Bizakodva tette hozzá: ugrásszerű fejlődés várható, miután a Dráván megépülnek a tervezett vízierőművek. A nyolcvanas évek elején lép be a Duna—Majna—Rajna csatorna, várhatóan ez is pezs- dítően hat a Duna mellékfolyóinak teherha józására. (—mz—) Krivanek Krisztina, Szllas Szabok;», Szító Ervin, Magó Noémi, Kloncsár Béla, Orsós Imre, Hrubi Róbert, Dömötör Tímea, Szántó Zoltán, Glaub Lilla, Garai Szilvia, Tankó József, Horváth József, Erdélyi Péter, Her» gert Ervin, Stangl Róbert, Baranyai János, Kolompár józsef, Bucskó Norbert, Károly Szilvia, Sándorfi Gábor, Horváth Zoltán, Markovics Péter, Nagy Csaba, Schönbauer Andrea, Kovács Gyula, Gerber Edina, Oroví- cza Hajnalka, Kis-Hegedüs Zsolt, Szűcs Ildikó, Kánto Anita, Köves Krisztina, Simon Erika, Szűcs Csaba, Nikolics Sándor, Kovács Csaba, Tornyai László, Richter Gabriella, Gyónl Zsolt, Tóth Sidónia, Tóth Anna, Drob- ni János, Kerényi Zoltán, Tószegi Zsófia, Pintér Bálint, Czupper Iván, Tárádén Szilárd, Pirii Zoltán, Schneider Tamás, Kallóczy Róbert, Ivóm Annamária, Gyimesi Csaba, Kiss Attila, Simon Attila, Takáós Adrienn, Balogh Csaba, Berényi Agnes, Galambos Kornélia, Jegenyés Róbert, Ivasivka Sarolta, Horvát László, Köves Attila, Bajusz Brigitta, Szentesi Barbara, Daka Noémi, Petik Zoltán, Hegedűs Ferenc, Wágner Zsolt, Tiszttartó Judit, Szieber Orsolya, Karaites! , Márta, Visegrády Zoltán, Görbe 1st» I vén, Csonkái Rózsa, Maczek Eszter, Martin József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szilágyi Gyula és Katona Andrea, Ferenczi István és Kovács Lídia, Kis László és Sallai Sva, Kovács Péter és Schmidt Zsuzsanna, Macek Vladimir i és Fényes Zsuzsanna, Grun Lars és Bagoly Márta, Barna Lajos és Tö- rintsi Zsuzsanna, Herczeg Tibor és Fekete Katalin, Kovács-Nemes Lajos és Szabó Ilona, Zinhober Ferenc és Bojtár Karola, Szőrre Tibor és Gyu- lánszki Éva, Pusztai László és Kiss Mária, Jegenyés János és Móker Zsuzsanna, Feld József és Háttá Erzsébet, Serfőző István és Deák Andrea, Császár János és Atanaszova Dafinka Todorova, Szabó Pál és dr. Köves Katalin, Fábián János és Lacza Ibolya, Orsós Sándor és Vukovics Mária, Tóth József és Illés Katalin, Molnár Tibor és Úri Erzsébet, (lesik Csaba és Molnár Agnes, Pécsi János és Korlecz Julianna, Kiss Balázs és Németh Anna, Réti Emő és Bogát Zsuzsanna, Baka Sándor és Ferenczi Rózsa, Kneif József és Bencze Zsuzsanna, Schlégi Pál Pölöskei Ibolya, Dorozsmai János és Borbély Mária, Lakatos Gábor és Török Elvira, Vince Sándor és Pruzsina Margit MEGHALTAK Kovács Józsefné sz. Pap Anna, Asics Ferencné sz. Podluncsek Anna, Sáfrány István, Róth Andrásné sz. Párocska Albina, Mecseki Ferenc, Tóth István, Angyal Kálmánná sz. Sánta Karolin, Bálint Mihály, Kollár Julianna, Werner Gergelyné sz. Storcz Teréz, Károlyi Lajosné sz. Knippi Rozália, Kardos László, Loe- wel Jánosné sz. Göpil Irén, Zagg Lajosné sz. Rein Julianna, Dombai Ferencné sz. Bíró Mária, Potáncz József, Patócs Gyula, Bokor József, Bajnai Józsefné sz. Fűzi Anna, Káto» Tóth Györgyné sz. Cser Anna. Szilágyi Lajos, Berkovics Tivadar, Guba László, Vittmann István, Réthy Ven* del. Kovács Józsefné sz. Nagy Ibolya, dr. Varsányi László, Nagy Józsefné sz* Tóth Aranka, Bajnai József, dr. Dénes Sándor, Farkas Imre, Kis-VÖrSs József, Gyudi Lajos, Varga Nándor, Bátor József, Kantár Gizella, Koncz Lajos, Molnár István, Mihály Péterné sz. Cserdi Julianna, Dobor Imréné sz. Bojtor Mária, Rosingér Károlyné sz- Grazt Julianna, Bíró Béla, Villányi Csaba. Fejér Csaba kiállítása KOMLŐ SZÜLETTEK Nogy szürke térség, semmi éléniebb szín. Nap is csak megszűrt, opálo, fényét teríti szét a síkan. Ebben a környezetben magára hagyatottan tétováznak a roskatag tanyaépületek. a gémeskút, a szikár akácfák. Ember sehol. Ezzel a sajátos ábrázolással, az alföldi tanyavilág jellegzetességének művészi kiemelésével találkozunk Fejér Csaba hódmezővásárhelyi festőmű- ; vésznek a Kossuth utcai Képcsarnokban bemutatott képein. A múlt továbbélését szimbolizálják azok a festményei, amelyek az ősi népihasználati eszközöket jelenítik meg, A magára maradottságot, a munkába való belerakkanást festette meg másik képén, ahol arató parasztembert ábrázolt. Fejér Csaba az orszáq képzőművészeti életében ismert személyiség. Kiállított Hódmezővásárhelyen. Bécsben. Budapesten, Szegeden. A TV-Galériáia i$ bemutatta 1972-ben a budapesti Műcsarnokban rendezett kiállítását. Eszközei egyszerűek, alapszíne a szürke, mint maga az őszi alföldi táj. Ennek a lassan változó világnak állít emléket, s az -embernek, aki itt küzdi le életét, maga is eggyé válva környezetével. Az érdeklődésre feltétlenül számottartó. vásárlással egybekötött kiállítást Csorba Tivadar, a pécsi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A kiállítást április 18-tól május 4-i<j lehet megtekinteni. Fegí Lajos Gyenlt Mónika, Radványt Imiin, Fink Zsuzsanna, Tasi István, Thomo József, Knipl Róbert, Veres TOndo, Bagó Klóra, Rab Komái, Dajka László, Orsós Erzsébet, Szóm Attila, Pánczél Róbert, Bánbegy Orsolya, Schneller Károly, Tihanyi Péter, Kovács Győző, SzieM Csaba, Bion Tamás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balogh István és Petrovics Izén, Orosz István és Miks Erzsébet, Kovács István és Hohn Mária, Kis-Bo- lázs István ás Lácza Ilona, Budai Lajos és Nagy Zsuzsanna Mária, Bá- nusz László és Mihály Márta, Béta János és Béczi Ilona Borbála, Hoffmann József és Schneider Katalin, Bartók Szilveszter és Molnár Anna, Kénesi Attila és Pintér Aranka Anna, Pandúr László József és lipák Éva, Szabó János és Kerner Klára. MEGHALTAK Jauch Gyórqyné sz. Schdffer Erzsébet, Hiiler József, Fazekas Imréné sz. Fehér Zsuzsanna. Gálfi Sándor, Keresztes Mihályné sz. Kis Teréz, Schreiber Gyuláné sz. Spiegel Erzsébet. — Rét holland gyártmányú tejporgyártó gépsort helyeztek üzembe csütörtökön Gyulán. A gépsorok naponta ötvenezer liter tejet dolgoznak fel és negyven mázsa tejport állítanak elő. Az új gépegységek április 20-a után teljes kapacitással dolgoznak. , — Salmonella-bakterium okozta a tömeges ételmérgezést Sur községben. Vasárnap észlelték az első ételmérgezéses megbetegedéseket, s három napon belül 80 suri lakos került kórházba. A csütörtöki laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy a gyorsan szaporodó salmonella- baktérium okozta a naqyarányú ételmérgezést. Valószínűleg a helyi teiayűrtő áPomáson vásárolt tejjel került a fertőző baktérium a fogyasztók szervezetébe,
