Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-12 / 100. szám

1974. április 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 1 A jövő energiaforrása a szén? Szénbányászat 2000-ben Vissza a külfejtésekhez! — Nukleáris fellazítás, elgázositás, baktériumos beavatkozás Ezekben a napokban sokat beszélünk, hallunk az energia­válságról. Az olajválságról hírt adó napi jelentések mellett meg­szaporodtak a nagyobb lélegzetű szakmai elemzések, amelyek az energiaellátás hosszú távra szóló lehetőségeit boncolgatják. Több országban sietve hozzáfogtak az energia-struktúra tervek alapos felülvizsgálatához. A szakemberek szerint ugyanis hamarosan meg­történik a „szén restaurációja". Az olajkrízis nyomán számos or­szágban máris felemelkedtek a szénárak. A szén pozíciói, viszony­lagos hanyatlási periódus után, jelentős mértékben megjavultak. Vajon mindez arra mutat, hogy az emberiség rövidesen visz- szafordul a szénbányászáshoz? Újra a szén lesz a jövő legfonto­sabb energiája? S ha igen, vajon milyen körülmények között fo­lyik majd a bányászkodás? Hagyományos, vagy új módszerekkel? Erre kértünk választ dr. Fal­ler Gusztávtól, a műszaki tudo­mányok kandidátusától, egye­temi docenstől. — A bányászati prognoszti­ka, a bányászat jövőjének ku­tatása mindössze másfél évti­zedes. Nálunk nem folyik ön­álló bányászati jövőkutatás, de a bányászat jellegéből adódó­an az ágazati tervező és irá­nyító szervezetek körülbelül az ezredfordulóig mégis előre te­kintenek. 1990-ig koncepciózu­sán kidolgozzák a távlati ter­veinket, sok tudósunk foglalko­zik a jövő bányászatával: bá­nyaműveléssel, ásványelőkészí­téssel, és gazdaság-elmélettel. Az MTA Bányászati Tudomá­nyos Bizottsága több tudo­mányfejlődési prognózist készít elő. Az idei bányászati világ- kongresszus címszava1 „A bá­nyászat fejlődésének prognózi­sa a 2000. esztendőre!" — Milyen következményekkel jár a nyersanyag- és energia­szükségletek növekedései — A bányászat — amely egyidős az emberiséggel — jövőjének alapvető kérdései éppen abból adódnak, hogy az emberiség ásványi nyersanyag- igénye tizenöt évenként meg­duplázódik. A civilizáció fejlő­dése mellett azonban aligha képzelhető el, hogy mondjuk 2050-ben kétszer annyi ember szálljon le a föld alá, mint ma. A kérdés tehát abban áll, ho­gyan lehetséges a növekvő nyersanyag-energia igényt ki­elégíteni anélkül, hogy még több embert küldjünk le a bá­nyákba. A megoldásra többirá­nyú elképzelés kínálkozik. Az első: vissza kell térni a külszíni fejtéshez. Csakhogy időközben a felszínközeli, dús nyersanyag- készletek elfogytak. így hát az „előkészítő és felhasználási technikának" kell fejlődnie oly­módon, hogy a rosszabb minő­ségű nyersanyagot is gazdasá­gosan kiaknázhassuk. ötven évvel ezelőtt még nem hittük, hogy a lignitet is felhasznál­hatjuk nagy tömegben erőművi tüzelésre. A kazántechnika fej­lődése azonban ezt is lehető­vé tette. A külfejtések csodá­latos módon fejleszthetők, csu­pán modern technikára van szükség. 1985 táján már sok teljesen automatizált, külszín­ről távvezérelt bánya, illetve külfejtés működik majd. — Milyen lesz a bányászat a 2000. évbenI----A jövő bányája a tömeg­termelésű, külszínről irányított bányászat lesz: nukleáris fella­zítással, a szén elgázosításá- val, az ércek és egyéb ásvá­nyok oldásával, baktériumos in- tenzifikálással (beavatkozás­sal). Az ember nem megy a föld alá, de leküldi a baktériu­mokat. Persze, előbb fel kell aprítania, robbantania a szi­lárd testet, majd roncsolás utón leeresztik a szükséges vegyszereket. = — Hogyan hozzák felszínre a szenetI — Azt mondtuk, hogy a szén halmazállapotát is meg lehet változtatni. Elgázosítjuk. Majd több helyen is lefúrnak a föld alá . és összeköttetést teremte­nek a nyílások között. Begyúj­tanak és tökéletlen égést idéz­nek elő. Ennek következménye­ként még elégethető gázok ke­letkeznek és jutnak fel a fel­színre. — Az emberiség tehát visz- szatér a szénbányászathozI •— Lehetséges. Ám ez a visz- szatérés jóval magasabb szin­tű lesz. Magyarországon az or­szágos távlati tudományos ku­tatási terv keretében három ku­tatási célprogram szerint 1985- ig végezzük a szilárd ásványi nyersanyagok bányászásával kapcsolatos kutatásainkat; fog­lalkozunk a bányászat komplex gépesítésével, a nagymélységű bányászat különleges problé­máival, és folytatjuk a küzdel­met az elemi és balesetveszé­lyek ellen. — Féltenünk kell-e tehát az emberiség jövőjét az elkövetke­ző évtizedekben? — Körülbelül 2050-ig tekint­hetünk előre, s erre az időre az emberiség még elegendő ener­giát tárhat fel. Ami az olaj­készleteket illeti, arról ellent­mondásos információink van­nak. A riasztó hírek ellenére is az olajkitermelés még mindig növekszik. Tekintettel kell len­nünk arra is, hogy eddig csu­pán a szárazföldeket kutattuk át. A tengerekre nagy arányok­ban csupán most megyünk ki. Ami pedig hazánkat illeti, nem lehet egyszerűen azt állítani, hogy szegények vagyunk nyers­anyag kincsekben, energiában. Akadnak gazdaságosan kiter­melhető ásványi nyersanyaga­ink. Igaz, ezek többségükben sohasem lesznek elegendőek, de vannak a fiókban kidolgo­zott telepítési lehetőségek a gazdaságtervezésnek megfele­lően. Sz. B. Komlódugvány műanyag fosokban Előre kilyuggatott, főidő»* töltött műanyag fosaitokba „csomagolják" a komlódugvá­nyokat a Bikali Állami Gazda­ság dolgozói. Az új módszer gyors, három nap alatt 30 ezer tasakos dugványt készítettek az asszonyok. A dugványt zacs­kóstól helyezik ki a szabad­földbe, a komló a fólián lévő lyukakon át legyökerezik. Ta­vasszal 20, ősszel újabb 20 hektár komlót telepit o gazda­ság, részben már az új mód­szerrel. — Erb János felvétele Á pártbizottság intézkedése nyomán A termelők, a gyár és a forgalmazók összefogása Szigetváron „Kőbank" Pécsett több helyért ''"folyik most, vagy kezdődik a közel­jövőben olyan bontás, amely­nél értékes kőanyag szabadul fel. Pl. a Hunyadi út felújítása során a járdaszegély sárga ke- ramitkockái feleslegessé válnak (itt), mert a járda betonsze­gélyt kap. Rövidesen lebontják a sétatéri vízlépcsőt, amelyből ugyancsak sok köbméter jól használható kőtömböt „termel­nek ki”. A város úgy határo­zott, hogy az ilyen kőanyagot nem hagyja veszendőbe men­ni, ezért a Köztisztasági Válla­latnál ún, kőbankot hoznak lét­re. Ott gyűjtik össze a külön­böző helyeken felszabaduló ér­tékes építőköveket, amelyeket aztán utóbb főleg felújítások­nál használnak fel. Hinné-e bárki is, hogy all ezer lakosú Szigetvár, a megye egyetlen konzerv­gyárral rendelkező városa hiányt szenved zöldségből, gyümölcsből? Pedig ez a valóság, a város­nak jelenleg egyetlen zöldség­boltja van s nem számítva né­hány maszek zöldségest, az egész város innen szerzi be a konyhára valót. Az új lakótele­peken emeletes, vagy sorházak épülnek. Egyre kevesebb a konyhakert, egyre több család szorul a piacra. S a város pia­ca szűk is, drága is. A szövet­kezeti zöldségboltban 30—32 féle cikket árusítanak a reggeli áriákban! délután és este azon­ban, amikor a gyárakban, hi­vatalokban dolgozók vásárolni szeretnének, a bolt már kong az ürességtől. Tüzetes vizsgálat A Városi Pártbizottság nem nézhette tovább a tarthatatlan helyzetet. Márciusban összehív­ta a két városi tsz, az ÁFÉSZ és a Konzervgyár vezetőit, vagyis azokat, akik legtöbbet tehetnek Szigetvár ellátásáért. Ezt megelőzően tüzetes vizs­gálatot végeztek, annak érde­kében, hogy a helyzetet ponto­san rögzítsék. Nos, ez a vizsgálat fura dol­gokra derített fényt Kiderült, Nem sajnálkozni - segíteni kell! A munkaügyi szempontok, az óvatosság fontos. Hát az emberség? — Óvatosan keö fogalmaz­nom, nem akarok jószándékú embereket megbántani — mondja dr. Szigeti György, e Vakok és Csökkentlátók Pécsi Szövetségének társadalmi tit­kára. — Sokszor nehéz külön­választani a közönyt és a lehe­tőség híján való tehetetlensé­get. Sorsuk-sújtotta emberek. Hasznoson élni, dolgozni akar­nak. A lehetőség nagyon cse­kély. Az országban működnek úgynevezett célvállalatok -— Budapesten, Szegeden, Szom­bathelyen — ahol kizárólag őket foglalkoztatják. Jelentkező sok van, munkaalkalom keve­sebb. Számukra legalkalma­sabb foglalkozás a távbeszélő alközpont kezelés. — Rendelet is szól a csök- kentlátásúak, vakok foglalkoz­tatásáról, vannak erre kijelölt vállalatok is. mégsem könnyű az elhelyezés — mondja csen- des-szomorúan a titkár. — Le­het kibúvót találni a rendeletek alól. Lehet, hát persze. Az ilyesmi másutt sem szokatlan. De ép­pen ilyen esetben keresnek ki­búvót? Talán vállalati érdek­ből? Csak arra ne hivatkoz­zanak — egy emberközpontú társadalomban —, hogy ez tár­sadalmi érdek is! A huszonöt telefonvonal fe­letti alközpontokban csak olya­nok dolgozhatnak, akik elvé­gezték a Posta alközpont keze­lői tanfolyamát. Az alkalma­zást nyújtó vállalat köteles fi­zetni a tanfolyam díját Tavaly ősszel tíz vakot, csökkentlátót Írattak be a tanfolyamra. Négyen voltok, akik nem tar­toztak sehová. Ók is jelentkez­tek azzal, hogy kifizetik a tan­díjat. Ez négyüknek fejenként négy-ötszáz forintba került vol­na. A Pécsi Postaigazgatóság oktatási osztályának szocialista brigádja azonban felajánlotta, hogy társadalmi munkában ki­képezi őket. Négy fiatalról volt szó, o legidősebb húsz éves. Az eredmény: 4,6-os vizsga- átlag. Somfai János, a brigád és a vizsgabizottság egyik tagja: — Hetenként kétszer elmen­tünk a Sörház utcába a Vakok Szövetségének helyiségébe. Szinte hihetetlen az a szorga­lom és lelkiismeretesség, ahogy tanultak. Közöttük a négy pat­ronáltunk: Takács Éva, Szinm Éva, Streiber József és Rémes Zoltán. —- Nem voltak elnézőbbek a vizsgán? — Nem voft ná szükség. Tavaly júniusban egy riport főszereplője, egy szigetvári fiú volt kilátástalan heyzetben, se­hova sem akarták felvenni. Az­óta alközpontkezelő a Sziget­vári Konzervgyárban, mindenki nagyon szereti, jutalmat is ka­pott, a fizetését is emelték. A Pécsi Kesztyűgyár telefonköz­pontosáról is csak jót halloni, KISZ-funkciót lát el — 6 is megtalálta a helyét. — Pécsett nincs problémánk a foglalkoztatással. Szigetvá­ron >s megtört a jég, mór nincs idegenkedés, előítélet. Sajnos, sok olyan hely van mén Bara­nyában, ahol mereven elzárkóz­nak. Ha magamért kellene ez a sok utánjárás, biztos nem csi­nálnám — mondja dr. Szigeti György. A mohácsi Takács Éva és Streiber József ügye hónapok óta húzódik. Éva még mindig vár, sok-sok csalódással a há­ta mögött, és reménykedik. AFIT-szerviz? Mohácsi Kórház vagy másutt? Jeles eredmény­nyel vizsgázott, de sehol sem mondanak még csak biztatót sem. Streiber József talán a bólyi AFÉSZ-né| lehet közpon­tos. . Kedves, udvarias női hang, e 13-844-es telefonszáraon:------ Tessék, Közúti Igazgató­ság. S zinn Évának sikerült. Febru­árban vették fel a központba. A régi központos három hétig betanította, azután takarítást vállalt az igazgatóságon. •— Nem volt ebből nézetelté­rés, sértődés? — A legkisebb sem — mondja Szalai József, a sze­mélyzeti osztály vezetője, — Szinte ő maga ajánlotta fel. Azt mondta, ő is anya, megérti, és ha az ő gyereke... Elein­te féltek néhányon, hogy majd nem jó helyre kapcsol, Rohanó világ, idegesek az emberek. Aztán mi lett? Tegnap például azt kérdezte a feleségem, hogy ki az a kedves, udvarias új telefonközpontos. Merthogy ő még ilyennel nem találko­zott. Színn Éva arcán szinte állan­dó a mosoly. — Nagyon kedvesek, figyel­mesek — mondja. — Még az ebédemet is felhozzák. — Nem volt nehéz megta­nulni az alközpont kezelését? — Egy kicsit De igyekszünk mindent megtenni. Nekünk ez jelent szinte mindent. Kuruc* Oyufe hogy csak a Konzervgyár tett valamit, ezt is főként a gyár dolgozói érdekében. Az évente beérkező 5000 vagon zöldség­ből, gyümölcsből a gyár rend­szeresen ad el olcsó árut dol­gozóinak. Az ősszel például ki­lónként 2 forintért vehettek al­mát S tekintettel, hogy a gyár­nak 1500 dolgozója van, az ilyen akciók kétségtelenül eny­hítenek a szigetvári ellátás helyzetén. Tudni kell, hogy a gyárba érkező nyersanyag, fő­ként a gyümölcs, nem friss fo­gyasztásra szedett áru, éretle­nebb annál. Am, szezonban na­ponta 10—12 vagon qyümölcs is befut, s ekkora tételből min­dig ki lehet válogatni annyi fel­puhult, érett árut ami a város­nak kellene. A gyár ezeket az olcsó ak­cióit megpróbálta kiterjeszteni a városra is. Tavaly például sze­zonban kilónként 40 filléres áron adott át nagyobb mennyiségű uborkát az ÁFÉSZ-nek. Ennek a reális fogyasztói ára 1 forint lett volna. Ehelyett a bolt 2 forintért árusította, amin a gyá­riak mélységesen felháborodtak, ősszel a gyár által felajánlott 2 forintos almát az ÁFÉSZ bolt nem is vette át, mondván, kilón­ként 6 forintnál olcsóbban úgy­sem tudná adni, mert az árut válogatni kell. Ez meggyőzően hangzana, ha a jelzett időpont­ban a bolt nem válogatás nél­küli, ömlesztett almát árult vol­na 6 forintért. Kedvező fogadtatás j Az ÁFÉSZ-nél hiúsult meg a Zrínyi Tsz próbálkozása is, hogy turbéki ültetvényből ellás­sa csemegeszőlővel a várost. A bolt tavaly összesen 30 kiló sző­lőt vett ót a tsz-től, amely kénytelen volt az egész mennyi­séget Pécsre szállítani, Sziget­vár ugyanakkor a BARANYA- MÉK-en keresztül az Alföldről kap gyümölcsöt, ami tekintve a tetemes fuvarköltségeket eleve nem lehet olcsó. Két új zö'dsegesbolt nyílik A Pártbizottság felhívására, amelynek lényege, megvalósíta­ni a helyi önellátást nagyon kedvezően reagáltak az érde­keltek. Mindkét városi tsz, a helyi Zrínyi és a hoboli Zrínyi, kifeje­zetten patrióta szempontokból létesített zöldségkertészetet. Hó­ból 13, a Zrínyi 2 holdon termel zöldpaprikát, paradicsomot, pet­rezselymet, sárgarépát, káposz­tát a városnak. Ezek nem olyan nagy területek, hogy tönkre­menne tőlük a tsz. A szigetvári Zrínyi vállalta, hogy csemege- szőlővel ellátja a várost. Vál­lalta továbbá, hogy amennyiben az ÁFÉSZ hajlandó átvenni, nagyüzemi baromfitelepéről fo­lyamatosan- ellátja a várost friss. tojással* . J?a romfival•- ^lubivj. • \ ,i- ■ Mellei Követendő példa A Konzervgyár is nagy kész­ségét mutatott. Zöldborsóból, zöldbabból eddig is kielégítet­ték a városi igényeket, ezt most kiterjesztik más cikkekre is. Az ÁFÉSZ vezetői ígéretet tet­tek, hogy változtatnak eddigi árpolitikájukon, pontosan felmé­rik a város igényeit egyes cik­kekből és hajlandók a partnerek­kel együttműködve kielégíteni ezeket Az ÁFÉSZ hajlandó a két tsz-szel és a gyárral közösen új zöldségboltot létesíteni a Konzervqyár közvetlen közelé­ben. Javít a város ellátásán a Radován téren épülő új ABC áruház is, ahol külön zöldség­gyümölcs részleg működik majd. Első lépésként kezet nyújtot­tak egymásnak a Szigetváron működő termelő és forgal­mazó üzemek, szövetkeze­tek. Figyelemre méltó és más városoknak is példát odó kezdeményezés ez, s mind­azok, akiket aggaszt o megye zöldség- és gyümölcsellátásá­nak ügye kíváncsian várják a folytatást. Sok-sok önellátó kis­városról és faluról szeretnénk a jövőben hírt adni, amelyek nem a pécsi MÉK-raktárból szerzik be a konyhára valót — Rné — Kerüljük el a vitát! Hozam és egységár Áprilisban mór minden állami aax- dóságban és terme I©szövetkezetben elkészültek a tervek. Ilyenkor kéri a Biztosító a mezőgazdasági nagyüze­mektől a biztosítás alapját képez© adatokat Az adatszolgáltatás felelősségtel­jes feladat, mert kár esetén csak a területre várható hozamra és az egy­ségárra vonatkozó pontos és reális közlések tesznek lehetővé vita- és problémamentes kárrendezést. A táblánként! terület megjelölése elősegíti a károk felmérését A táb­lánként! adatszolgáltatás módot ad arra is, hogy a gazdaság differen­ciálhasson a különbőzé iermőképes- ségü táblák várható hozamai között E szerint fizet az üzem díjat, vagy ha kár éri, ennek alapján kap kár­térítést A várható hozamok feltüntetésének Is igen na^y a jelentősége. Az Álla­mi Biztosító a kártérítést a biztosító# hozamok alapján számítja ki, és fea ez a tényleges hozamnál alacso­nyabb, a térítés összege is arányo­séin kevesebb lesz, mint a bekövetke­zett veszteség. Egyes nagygazdasá­gok a várható hozamnak csak ?ö—8© százalékát biztosították, és ezáltal többmilliós kártérítéstől estek el, ® díjmegtakarítás ugyanakkor csupá« néhány százezer forintot tett ki. Fontos feladat az egységárak meg­adása, miután az esetleges kártérí­tés összegét is meghatározza. A ter­melési szerződéssel lekötött növénye­ket célszerű a szerződésben megha­tározott hozamok és egységárak alap­ján biztosítani, mert ebben az eset- ben a tervezett jövedelemre kár ese­tén is számíthat a gazdaság. A biztosítás! adatfelvételeknél az Allamj Biztosító munkatársai szíve­sen állnak szaktanáccsal a mezőgaz­daság! nagyüzemek vezetőinek re& delkezésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents