Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-10 / 98. szám
9f74. április m. DUNÄNT0L1 NAPLÓ 3 Külső szakemberek a Műszaki Főiskolán Szellemi értékek áramlása Úton a pszichológiai színház felé Kezel száz külső előadót foglalkoztat a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Tervező mérnököket, vezető beosztású ipari szakembereket, szociológusokat, közgazdászokat, építőművészettel is foglalkozó képzőművészeket. Tanerőgondokkal küszködne az ország legkorszerűbb műszaki főiskolája? Nem sikerült volna állandó státuszokat kialakítani? Vagy éppen tudatosan alakult így? Juhász Jenő főigazgató tájékoztatásából megtudhattuk, hogy tudatos cél vezeti őket erre, Bőséges válogatási lehetőség A Műszaki Főiskolán 141 főállású (köztük 107 mérnök, o többi egyéb: matematika, filozófia, nyelv stb. szakos oktató) és 88 külső (25 másodállású és 63 meghívott) előadó tanít az idei tanévben. A külsők kisebb számban (egy-egy előadásra) Budapestről, nagyobb számban — féléves-egyéves szerződésekkel — Pécsről meghívott előadók. A 229 létszámú oktatói testület átlagos életkora 40 év alatti. A főhivatásúak részben az egykori pécsi és budapesti anyaintézet volt tanárai, részben pedig különböző építő, gépgyártó, tervező vállalatok volt vezető mérnökei, illetve a Műszaki Egyetemről elhívott előadók és igen tehetséges, ott végzett vörösdiplomás fiatalok. Bőségesen ^slt tehát válogatási lehetőség is, ilyen gárda mellé tényleg, miért kellenek „külsős" műszaki szakemberek is? A pécsi intézményben tíz szakmában, szakmánként mintegy 25 tantárgyat oktatnak. Vannak átfedések, pl. a marxizmus ugyanaz, de ugyanakkor más matematikát hallgat az épületgépész, mást a villamosság jövendő üzemmérnöke. Valamennyi ismeretanyagra nem juthat magasan kvalifikált főállású műszaki szakelőadó. Másrészt mind az építőiparban, mind az építőanyagiparban vannak kis , terjedelmű speciális témák, amelyekben ugyanokkor a technikai és technológiai fejlődés szinte évente rohamléptekben változik. Ezeket egy-egy téma (vagy kutatási téma) pécsi szakembere a legapróbb részietekig figyelemmel tudja kísérni. önzetlenségből Az alapvető cél tehát az, hogy az ipari szellemi kapacitás beáramlása aktív maradjon az építőipar és építőanyagipar, a tervezés, a kutatás legkülönbözőbb élenjáró szakembereinek közreműködésével. Ezek a szerződések (heti 2—10 órai előadás megtartására) nem hoznak „nagy pénzt". Átlag 50—70 forint jár egy-egy előadásért. Épp ezért csak azokat hívják meg, akiket nem az anyagi haszon, hanem a szakmai ambíció vezet; akik fantáziát és társadalmi célt látnak abban, hogy szellemi értékek cserélődjenek az ipar és a főiskola között. Ezt szolgálná voltaképp a rotáció lehetősége is: a meghívott külső előadók közül jónéhányan megpályáznak állandó oktatói helyeket (a jelenlegi főállásúak közül mintegy 15—20-an külsősként kezdték), vagy „bejönnek” előadónak, ugyanakkor fiatal tanársegédek minimális üzemi gyakorlattal, vagy anélkül kimennek egy-egy évre valamelyik vállalathoz, megállapodás szerint. A külső előadók tevékenysége nemcsak az oktatás minőségét, de a kutatómunka minőségét is emeli. Vagyis a különböző kutatási programokban sem nélkülözhető a jelenlétük. A főiskola — iparági szerződések alapján — számos komplex kutatási programban vesz részt (pl. téglaipari, vagy számítógépes programok stb.). Ezekben bizonyos témák legjobb értői éppen a külsős szakemberek, így a kutatási tervek illetve díjkeretek 10 százalékáig nem főhivatású előadókat vonhatnak be a tanszékek. Lépéstartás az élettel Honnan ez a sok speciális témákban járatos műszaki szakember? Hogyan és honnan sikerül „meríteni" őket? A főiskola kapcsolatban áll a szakminisztériumokkal, különböző ipari (csőszerelő, villamosipari, cement-, kerámia- stb. ipari) országos vállalatokkal, különböző szakmai tanácsokkal; szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaival és sorolhatnánk. Ezek & csatornák, amelyekkel rajta tartják kezüket az ipar ütőerén. A Műszaki Főiskola tantervét nemrégen hagyták jóvá. Ám az a laikus számára is nyilvánvaló, hogy ma egy-egy műszaki intézmény tanterveivel már nem lehet 20—30 évig változás nélkül oktatni. A szükséges módosításokat a fejlődés ritmusában évente el kell végezni. Nevelési terv is készült, egységben a tanulmányi tervvel. Egyikben sem nélkülözhetik a külső szakembereket A dobogón oktatva nevelni kell: nép- gazdasági szemléletre, politikai tudatosságra, gazdaságosságra, tudományos szemléletre, emberségre és még sok mindenre. Nem utolsósorban gazdasági-társadalmi va- lóságlátásra. A külső előadók különösen sokat tehetnek ezen e területen, a mindenkori gyakorlati élet példáival és legidőszerűbb tapasztalataival. A legfontosabb cél: sokoldalúan, tehát nemcsak szakmailag felkészíteni ezeket a fiatalokat jövendő feladataikra, nem kendőzve a valóságos helyzet nehézségeit, buktatóit sem. Végül: mit nyernek a Kevéske óradíj mellé a külső műszaki szakemberek? ösztönzést a permanens művelődésre, a kutatásra, és perspektívát a tudományos előbbrehaladásra. Az előadásra alaposan föl Kell készülniök, egy-egy kérdés legmélyére nyúlva, ösztönzést és lehetőséqet kapnak a tudományos előbbrelépésre' is, sőt, hosszabb idő magas színvonalú munkájával címzetes adjunktus, docens, címzetes főisko'a! tanár (állandóan viselhető) címeket is kaphatnak minisztériumi jóváhagyással. Wallinger Endre Vitatkoznak a fiatalok (Vajda Marta, Somody Kálmán, Szegvary Menyhért és Vörös Eszter) (JA népdalok gazdag témavilága vonz* Kispolgárok Tihanyi József énektanár Mielőtt lerakná az aiogsori zugba a kerékpárját, kétszer, néha háromszor körbekerekezi a háztömböt. ~ Ügy érzem — magyarázza Tihanyi Jószef, — hogy a fizikai erőnlét és az éneklés öszszefügg. Szobájában súlyzók, medicin- roller, expander. Már első általános iskolásként felmentést kapott testnevelésből, mégis ma már a reggeli és esti torna annyira hozzátartozik az életéhez, mint az agyonkoptatott kotta az asztalon. Kerékpáron jut el a próbákra. Hetenként majdnem tíz órát énekel a Mecsek Kórusban, á Nevelők Háza Kamarakórusában és zongora kísérőjénél Boros Erzsébetnél. Két hetenként a Pécsi Pávakör próbáira „száguld”. öt éve él Pécsett. A főiskola, ahol magyar-ének szakos tanárként végzett, 1969-ben meghívta a gyakorló általános iskolába. Azóta itt éneket tanít, valamint a főiskolai hallgatók ének-zenei tanításgyakorlatait vezeti. Az énekóra zenei-irodalmi műsor legyen. A tanár hangszeren játszik, énekel, ugyanígy a gyerekek is. A friss, vidám, nagyon őszinte éneklés az óra motorja. Ne csak általános iskolai tananyagot szólaltassanak meg a hanglemezek. Fontos, hogy a tankönyvekben lévő népdal élményt jelentsen a tanulónak. Az már veszélyes, ha szürke, hatástalan „tandallá” silányul a bemutatandó alkotás. Ä diákok lelkesednek a vidám, játékos, pajkos népdalokért, sőt az ősi stílusú, hajlí- tásos dalokat is érdeklődőén figyelik. O i ■/# v i m o z i Az iskolától előkészítő mesemozi-szolgálaí, a gyerekek nyelvén egyszerűen csak „ovimozi", tavaly február közepe óta működik Baranya megyébe«. 1973-ban Pécsett 203 előadáson megközelítőleg 12 ezer óvodás vett részt. A megye más területén a 87 előadásra mintegy kilencezer óvodás és alsótagozatos látogatott el. Ugyanis a falvakban sokszor az alsósok is vendégei a vetítéseknek. A vándorautó, — amely 16 és 33 mm-es vetítőgéppel van felszerelve —, vezetője már majdnem egy esrtendeje Joá József vetítőgépész. Pécsett jelenleg 38 intézményt keres fel autójával. Komlón pediq nyolcat. Gyakori ven- déq q József Attila, a Honvéd, az Acsády utcában és az Építők útján. Eljut autójával húsz faluba: például Vó- kánybo, Bicsérdre, Újpetrére, Bikáira, Egyháza skozó na. Van úgy, hogy egy nap 3—4 helyen is vetít. 21 nagyobb településen a helyi mozibon tartják meg az óvodások vetítéses foglalkozásait, A mesemozí-szolgálat megszervezője a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. A Megyei Fílmtártól oktató, játszva nevelő filmeket biztosított, de a filmek zömét a MOKÉP kisfilmóllomáayából kapja. Az összeállításban található rajz-, báb- mesefilm. Az oktató filmek főleg a közlekedéssel, a háziállatokkal, a helyes öltözködéssel, az er- dők-mezők élőlényeivel foglalkoznak, A legkedveltebbek a rajz- és állatfilmek. Az egy órás műsoridőben 3—4 rövid filmet mutatnak be. Ezek nézésére az óvónők felkészítik a kicsiket, és közösen megbeszélik a látottakat. Az újabb filmprogrammal két hónaponként érkezik meg ugyanarra a helyre az autó. Hasonló időközönként jutnak friss filmanyaghoz a nagyobb települések óvodásai is. Egyre gyakrabban igényeinek játékosan, szórakoztatva nevelő, oktató filmeket. Ezek témája eqyebek között a helyes táplálkozás, a balesetek elleni védekezés, a közlekedés, az öltözködés. Akadnak óvodák, amelyek külön műsor hozatalát is kérték. így a Sörház utcában a városi építkezésekről és a földművelésről szóló, a Kilián utcában kedves gyermektörténeteket feldolgozó filmeket is szeretnének látni. Igények, próbálkozások. Egy éve megindult komoly padagógiai munka. A legfontosabb cél, hogy az óvodai kicsiket jól, körültekintően és zökkenőmentesen készítsék fel a filmek segítségévei is az iskolai életre és természetesen a mindennapok valóságára is. A pécsi hangversenyekre együtt jár tanítványaival. Ezekre készülnek és megbeszélik a hallottakat, Iskolaj munka, éneklés kórusokban, magánórán és mindenütt: az iskola orvosi termében és havonta otthon, Pakson, amikor hazalátogat. Albérletében ugyanis nincs lehetősége gyakorlásra. Memorizálom g dalt lépten- nyomon, A halk éneklés alig ér valamit. Autóstopra várva egész műsoromat végigpróbálom. A „stop” életének másik tartozéka a kerékpár mellett. Budapestre, ahol egy magániskolában éneklést tanult, többet érkezett stoppal, mint vonattal. A pécsi tanárképzőre 64-ben vették fel, négy év múlva sikeresen diplomázott, majd Paksra ment tanítani, ahol született. Családjában g közös éneklés — szertartás volt, különösen az ünnepek hangulatában. A nagyapa qyakran állította őt és húgát maga elé és énekeltek. Szülőfalujában dolgozott tanárként, amikor először szerepelt a rádióban. 1968. november 1-én. Magyar és svéd népdalfeldolgozást mutatott be a Kossuth adó Kóruspódiumában. Rá, jó hétre, 10-én a televízióban három magyar népdalt énekelt. Azóta 31-szer a Magvar Rádióban és 35-szőr a Pécsi Rádióban hallhattunk tolmácsolásában népdalt, dalt és viráqénekeket, A következő rádiófelvétele április 8—10-én lesz, — A népdalok qazdag témavilága vonz. Különösen az ősi stílusú, a lírai hangvételű dal foq meq. A 16—17, századi vi- rógénekek szép. meleg líraisá- ga, nagy hatássa! van rám, Mindiq a legújabb, a frissen felfedezett mű nyújtja a legérdekesebb élményt. Nem szeretem az álegyszerűséget, de a túljátszást sem. Kutatom az átélés törvényeit, a közvetítés érzelmi és értelmi szövevényeit. Főleg o televízió és a rádió jóvoltából az utóbbi négy-öt évben fellendült a népdaiének- lés. Szeretem a beatzenét is. A probléma ott kezdődik, ha valaki csak erre figyel. A Besszemenovokat úgy látszik nem lehet kiirtani. Túlélnek forradalmakat, szivacsként áteresztenek magukon ideológiákat és tönkreteszik a családjukat. Tönkreteszik a középszerűségükkel, az arcnélküli személyiségükkel és — uralkodnak. Éppen végtelennek tűnő uralmuk és kiirthatatlansá- guk a legijesztőbb, és talán éppen ezért, mert a középszerűségükből táplálkozik. Hiszen a középszerű ember nem feltűnő, hanem kígyómód kicsúszik a társadalmi élet erős fényköreiből, mert személyiségében nincs semmi, amelyen visszatükröződne o fény. Besiklik hát a társadalom legkisebb, diszkrét, zárt körébe, a családba és ott éli ki máshol kiélhetetlen agresszivitását, máshol nem érvényesíthető középszintű vágyait. így uralkodik ki tudja hány millió Besszemenov, Gorkij korában és ma, maga is szenvedve a középszerűség örök átkától: hogy nem veszik őt észre. Egyszerűen nem lehet tehát elvitatni az Időszerűséget a j Kispolgárok-tól. Hiszen a dráma 1902-es befnutatója óto megváltozott ugyan a társadalom, de az emberi tudat lassabban formálódik és a sokszínű köznapi életben hosszú ideig azonos típusok alakultak ki, a maguk részigazságaival. Ilyen típusok diagnosztikai pontosságú leírásaiban gazdag a Kispolgárok, ezeknek a típusoknak a pszichiátriai rajzolata az időtálló ebben a nagyszerű darabban, mert mai emberi kapcsolatainkra is vonatkozik. Nógrádi Róbert alkotó szándékú tiszteletlenséggel nyúlt Gorkijhoz: láthatólag inkább csak a szellemére figyelve. És Gorkijt is, mint minden klasszikust, éppen ezzel lehet hűségesen aktualizálni. Maga írta le 1933-ban: „Színműben az író csak a figurák szavaival gazdálkodhat, leírásokat nem alkalmazhat!" A rendező tehát most csupán a gondolatokat hordozó szavakat tisztelte, de ezekhez hozzátett egy dimenziót. Hagyományos — és ezért előbb-utóbb érdektelen — színpadi rend helyett több jelenetben új színeket, hangokat, fényeket adott a darabnak és ezekben a jelenetekben megemelte a drámát, áttette az ér- zékelhetőség új terébe. Gorkij gondolatai ilyenkor vibrálva élnek a színpadán. Nógrádi Róbert új pszichológiai nyelven szólaltatja most meg a szocialista realista dráma megalapítóját. Tánya öngyilkossági kísérletéhez képzeletszerű színpadot teremt, amelyen a szavak látvánnyá, hangulatokká, érzésekké nőnek és a képi és hangjelzések szavaknál gyorsabban és pontosabban behatolnak az agyunkba. Ilyen a Tánya számára bezáruló vilá- , got jelentő, néma körbenjárás, i a bezártság jelképe, az egész színpadot megbillentő infernói fényjátékkal, a felülről ráereszkedő kriptahangulatú bútorokkal. Másik rendezési sajátossága a tragikomikus felhőiig, amely minden komiku* hatás eredőjének, a tisztánlá- tó értelemnek a mérlegére teszi a Kispolgárok szenvedő hőseit. Ezeket a megoldásokat, ért a felfogást segítette a színészgárda, elsősorban Holl István, Pásztor Erzsi és Faludy László révén három nagyszerű alakítással. Holl kapta a már hetvenkét évvel ezelőtti ősbemutatón is legnagyobb közönségsikert elért Tyetyerev szerepét. Az ő felfogásában és az 5 színészi erejével sátánian okos narrátorrá nő ez a szenvedő ember, aki aláhúzza a dráma fő gondolatait. Pásztor Erzsi éppen visszafogottságával tökéletes, hiszen a Kispolgárak hőseiben van valami hétközna- piság, szenvedni is esak szürkén tudnak. Tánya végül a szenvedését is hajlandó tisztes kispolgári mosollyal megoldani. Faludy László talán sosem volt ilyen fiataios művészi lendületben, mint most. Eddig a humor többféle megoldási lehetőségével aratta sikereit. Most egyéni ízű, csetlő-botló Periíi- hint teremtett, aranyszívű vén csibészt. Csupa szín, csupa élet ez a prózai alakítás. Szirtes Adóm energikus és mégis törpelelkű, tehát pontos Besszemenov, egyéni módon tudja kidomborítani minden kispolgárok lappangó és kiéletlen zsarnoki vágyát. Az intellektuális színész Dávid Kiss Ferenc szerény Nilt valósít meg. Igaz, ez a munkásfiú nem egyetlen főhőse a darabnak, de erőteljesebb megformálási lehetőségei is vannak. Az ugyancsak intellektuális Szegváiy Menyhért erőteljesebben kelti életre Besszemenov édes fiát, Pétert: hamleti módon töprengő, de a tettektől dekadensen távolmaradó fiatalembert. Ű az egyik nagyon mai típus ebben a hetvenkét éves drámában. Vajda Márta .ugyancsak kellemes meglepetés: talán Jelénája az eddigi legüdébb, legkedvesebb, legkönnyedébb alakítása. Labancz Borbála azt tette, amit a darabban tennie kell: jól ellenpontozta Besszemenov házizsarnoki egyéniségét. Néhány vonással emlékezetes '(-arakter- figurát rajzolt Bódh Írén, aki úgy él a színpadon, mintha száz éve vesződne a nehéz szamovárrai. Vörös Észtéi, Somody Kálmán és ifjú Kőmives Sándor pontos színészi munkával szolgálta oz előadást, 1 ánosa Lajos egyetlen, de, * találó díszlete mellett Vágó Neill a tőle megszokottnál is jobban segítette a szerep- formálásokat jelmezeivel, különösen Percsihin meztelen mellű, kalimpáló sálas alakját. Ugyancsak Percsihinnel- adott egyéni arcot Léka László maszkmester. Hirsch Bence pedig a kispolgári áhítatot ka- rikírozó zenei csszeálhtással iá- rult hozzá a sikerhez. Végül is a Kispolgárok e'őadása .egyik friss, új dcrab:a annak a felfelé tartó ívnek, amelyen a pécsi színház az idén prózai rendezéseivel jár. fraldessv Dénes