Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-09 / 97. szám

1974. április 9. DUNANTOI I NAPIO 3 A világ élvonalában a magyar festékipar @ Az Izsák Rt-töl a BUDÁLAKK-ig ö Egy év alatt tizenkilenc újdonság # A jövő itt is a számítógépeké A magyar festékgyártás eb­ben az évben százéves. Vala­hogy különös előszeretettel vi­seltetünk a kerek évfordulók iránt, ez azonban mégsem a szokványos, hajánál fogva elő­rángatott jubileum. Olyan ipar­ág ez, amely nélkül egyetlen másik sem találna jó piacot, akár a végtermék külleme, vé­delme, minősége, akár a cso­magolás korszerűsége miatt. Magyarország legnagyobb fes­tékgyártó vállalata, a Budalakk idén ünnepli centenáriumát. Az ősidőktől naplónkig A mai értelemben vett festés elmosódik a történelem előtti idők távolában. A kezdeti cél csak valamilyen kultikus, vallá­si okokra vezethető vissza. Ta­lán csak a természet tökéletlen másolása, talán valamiféle szépérzék diktálta törekvés. Az eleinte felhasznált színek a pi­ros, sárga, kék, fekete és fe­hér. A kötőanyagoknak sem volt különösebb választékuk: olajokat, zsírokat alkalmaztak. A legérdekesebb leletek az Időszámításunk előtti III. szá­zadból származnak. Az egyip­tomiak olyan festék és kötő­anyagokat használtak, hogy sokszor még a ma szakembe­reit is elgondolkodásra készte­tik. A rómaiak átvették a festés művészetét, számos ókori lelet tanúskodik erről. A XII. században már festő­iskolák működtek Európában, Megismerték a színkeverés technikáját, igyekeztek a be­vonatoknak minél nagyobb időtállóságot biztosítani. Az ősidőktől napjainkig a festékgyártás nemcsak techno­lógiai korszerűsítésen ment ke­resztül, felhasználásának ská­lája is sokszorosára bővült így például igen fontos al­kalmazási terület a felület- előkészítés, a korrózióvéde­lem, a különböző anyagok, például a fa impregnálása. Ma már a festékipar feladata a műgyanta alapú ragasztók, tö­mítőanyagok gyártása is. A legnagyobb Hol van már az Izsák József- féle festék-részvénytársaság? Pedig a régi pécsiek ma is, ha a Jókai téri háztartási boltot keresik fel, azt mondják: me­gyek az Izsákhoz. A hajdani cég, 24 kisebb-nagyobb hason­ló üzemmel együtt ma már egyetlen nagy vállalat: a Bu­dalakk. A családfa legmélyebbre nyúló gyökere az 1874-ben ala­pított Müller testvérek cég. (Innen hót a százéves évfor­duló.) 1959-ben alakult meg a Lakk- és Festékipari Vállalat. Különös tekintettel a nemzet­köri kapcsolatokra, nem éppen a legszerencsésebb egy ilyen hosszú, nehezen megjegyezhe­tő név. Ezért névadó-pályáza­tot hirdettek, s miután a válla­lat legfőbb bázisa a főváros, 1968-tól véglegesen megkapta a hangzatos Budalakk nevet. A bemutatkozáshoz hadd áll­jon itt néhány olyan adat, amely jól szemlélteti a vállalat jelentőségét. Termelése 1973- ban az ország festéktermelésé­nek mintegy 70 százalékát tet­te ki. Ez több mint 60 ezer ton­na volt, a termelési érték meg­haladta az egymilliárd 200 millió forintot. A vállalat meg­alakulása óta a termelési ér­ték csaknem a négyszeresére emelkedett, ezzel szemben a dolgozók létszáma alig 10 szá­zalékkal nőttl Hét gyár, 23 laboratórium, egy központi kutató laborató­rium, összesen ezerötszáz dol­gozó — közöttük 291 mérnök és technikus — állandó szelle­mi készenlét, szoros kapcsolat a külföld festékiparával — ez is a Budalakk. A vállalaton be­lül működik a Lakk és Festék Szabványbázis, valamint a KG­ST magyar lakk és festék mun­kabizottságának irodája is. Háromezer kü önféle termék Évente átlagosan tíz-tizenöt új termékkel jelennek meg. A tavalyi fejlesztésük még az át­lagot is túlszárnyalta: tizenki­lenc újdonságot állítottak elő. Hogy hányféle gyártmányuk van, még az arra leghivatot- tabb szakember is csak becsült adatot tud mondani, mert szin­te naponta változik a gyártmá­nyok száma. Ilyen tekintetben is a világ élvonalába tartozik a Budalakk. Még a nagyobb termékcso­portok felsorolása is hossza­dalmas lenne, mert ebből hu­szonhét féle van. A különféle új termékeket részben a saját szakemberek dolgozzák ki, de igen jelentős mennyiség készül külföldi licencek, technológiák, receptek alapján. Mintegy 5— 6 ezer féle alapanyagot hasz­nálnak fel. Sajnos, ezek nagy­része csak tőkés importból sze­rezhető be. sok függ a nyugati vegyianyag-piactól. A festékgyártásnál a leg­újabb törekvés az, hogy lehe­tőleg az egészségre ártalmat­lan, tűz-, illetve robbanásve­szély nélküli lakkokat hozzanak forgalomba. Többéves kutató­munkával kikísérletezték és már gyártják a Szuprén H-t, a hőre keményedő és a Szuprén L, levegőn száradó, vízzel hí­gítható zománcokat. Ezek már megfelelnek a biztonsági köve­telményeknek, száradás után közömbösek a vízzel szemben, fára, fémre egyaránt alkalmaz­hatók. Különösen a szabadtéri vas­szerkezetek festésénél egyik legfontosabb követelmény a tortóssóg, a nagy rétegvastag­ság gazdaságos felhordása. Az egyik legújabb és a követelmé­nyeknek leginkább megfelelő termék a Tixotrop Klorotex zo­mánc, Általában egy felhor­dással 30—40 mikron rétegvas­tagság érhető el, ez a zománc száz mikront is lehetővé tesz. Oldalakat töltene meg csak a legkorszerűbb termékeknek a felsorolása is. Az aerosolos cso­magolású lakk és zománc, a Eladó 6 m- alapterületű, kifogástalan állapotú árusító pavilon Érdeklődni : ÉLELMISZERKERESKEDELMI VÁLLALAT MŰSZAKI OSZTÁLYA PÉCS, KULICH GYULA UTCA 15. SZÁM háztartási tűzoltókészüléken keresztül egészen a nehézipar­ban használatos festékekig. A százéves magyar festék­ipar tovább korszerűsödik. Né­hány éven belül áttérnek a számítógépes adatfeldolgozás­ra, adattárolásra. Tovább bő­vítik a nemrég épült puszta- vámi és szegedi gyárakat. Szo­ros kapcsolatot tartanak fenn a veszprémi vegyioari és a Budaoesti Műszaki Egyetem­mel. Egyszóval igyekeznek meg­tartani helyüket a világ élvo­nalában. Kurucz Gyula Támoga ást kapnak a szolgáltaié válla a'ok és szőve keze ek A szolgáltatási vállalatok és szövetkezetek 1974. január 1- tő| életbelépő új jövedelem- és bérszabálvozó rendszere alap- !án tcmoaatást kaDnak azok a gazdálkodó szervek, amelyeknek tevékenysége kétharmad rész­ben fogyasztási szolgáltatás. A Baranva megyei Tanács V. B. az 'pari Szövetkezetek Szövetségé­vel egyetértésben úgv határo­zott, hoav támonn+ást kar> a rns'nvpr P-rtvolat Mo- '•-da Vál'alot. F* úi ovorstisz- tító szalonok létesítését és a már menlévők korszerűsítését ■elentr Támogatóst kan továb­bá a Raran«a megve! Fodrász­ipari Szövetkezet a Pécsi Mi­nőskor Ruházati Szövetkezet, a neM\/C7Q\/ p (rt-SrPórnr'iaV'hÓ és Veoves'no-i Szövetkezet, va­lamint a Vi^omosipari és Gép­javító Szövetkezet, A kiieiölt vá'lalatok. szövet­kezetek munkáját évente felül- b'ról'ák. s ha a szolgáltatási rendszer kétharmados részará­nya nincs meg, a kedvezményt visszavonják. Májusban megkezdődik a baromfifeldolgozó építése Ősszel megindul a szakmunkások képzése Pécsváradon Fontos állomásához érkezett a Pécsett építendő baromfi-fel­dolgozó ügye. A társulásos alapon létesülő üzem igazgató tanácsa, március 25-i ülésén megvitatta a kiviteli tervet, amelyet a budapesti ÉLGÉP készített. A terv felülvizsgálata után május első napjaiban ke­rül sor az alapkő letételére, és megindul az építkezés. A város délkeleti részén, a mohácsi vasútvonal közelében épülő új élelmiszeripari ob'ek- tumot a tervek szerint 1976- han adják át rendeltetésének. A legkorszerűbb technológiává1 felszerelt üzemben évi 1200 vagon csirkét, pulykát, kacsát és libát fognak levágni és fel­dolgozni, ezenkívül jelentős mennyiségű nvulat is vágnak maid. Az üzemhez toll- és hul­ladékfeldolgozó is épül, a ké­sőbbiekben pedig tojásporgyár. Emberek a volánnál Á szolgálat első két órájában történik a legtöbb baleset Á városi közlekedésben a legnagyobb a megterhelés Á gyomorfekély szakmai ártalom A felmérés megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra. Ki­derült, hogy a távolsági járatok esetében a szolgálat első két órájára esik a balesetek ötvennyolc százaléka. A harmadik és a negyedik órában szinte elenyészőek a balesetek, a hetedik órában történik a balesetek tíz és fél százaléka. A nyolcadik, a kilencedik és a tizedik óra balesetmentes, mig a tizenegy és tizenkettedik órában ismét megugrik a mutató. Az adatokat a Volán 12-es Vállalatnál végzett vizsgálatok alapján tette közzé a vállalat szociológusa. Fél éve alakult szociálpoliti­kai és munkavédelmi osztály a vállalatnál. Megszervezését a tröszt tartotta szükségesnek, de annak Hiányát a vállalatnál is egyre inkább érezték. Fél évvel ezelőtt csupán egy előadó foglalkozott a munka- védelemmel, a balesetek ki­vizsgálásával. Munkája nem átfogó és elég hatékony. A két csoportra tagozódó osztály egyike szociálpolitikai felada­tokat lát el, míg a másik a munkavédelmet kíséri figyelem­mel. látékokat a pihenőszobákba! — Az osztály fő feladata, ha röviden kellene megfogalmaz­ni: többet tenni az emberért, a Volán munkásaiért — mon­dotta Haraszti Gyula, a mun­kaügyi főosztály vezetője. A vállalat szociológusa például felmérte a telepek szociális el­látottságát. Sorra járta az üze­mi öltözőket, fürdőket: kiderült, hogy a legmostohább körülmé­nyek között a gépkocsivezetők és a kalauzok vannak. Sem a tisztálkodási lehetőségek, sem a fordulók közötti pihenőidejük nem biztosított megfelelőkép­pen. Most azon fáradoznak, hogy o régi telepeken mielőbb kedvező feltételeket biztosítsa­nak a gépkocsivezetőknek és kalauzoknak. Köztudott, hogy a legna­gyobb idegi és fizikai megter­helésnek a városi közlekedés­ben résztvevő gépkocsivezetők vannak kitéve. Sokszor öt-hat órát is vezetnek egyhuzamban még arra sincs idejük, hogy néhány percre kiszálljanak c volán mögül a szoros menet­idő miatt. Pedig a tapasztala­tok szerint két óránál többel nem ajánlatos ilyen viszonyok közepette a kormány mögötl tölteni. Azt szeretnék, hogy több pihenőidőhöz jussanak a gépkocsivezetők és a rendelke­zésre álló húsz percet, vagy fél órát kikapcsolódva töltsék el. Bármilyen furcsán is hangzik, a pihenőszobákba társasjátéko­kat, pingpongasztalokat szeret­nének állítani. Addig is foko­zottan figyelemmel kísérik, biz­tosítják-e a gépkocsivezetőknek a megfelelő pihenőidőt, mind a távolsági, mind a helyi jára­tok esetében. Figyelemmel kí­sérik azt is, hogy ki mikor lé­pett szolgálatba, és hány órás vezetés után térhetett pihenő­re. Ennek a balesetek szem­pontjából van jelentősége. EKG és pszichológiai állomás A szociálpolitikai és munka- védelmi osztály szoros kapcso­latban áll az üzemorvosokkal. A Volánnál dolgozó három üzemorvos az általános vizs­gálatokon túlmenően szakorvo­si fela-latokat is ellát. Nemrég vezették be a fogászati rende­lést. Idén pedig EKG-berende- zést vásárolnak. így a sofőrök­nek a továbbiakban már nem kell sorban állni a város ren­delőintézeteiben. De lássuk a kölcsönös mun­kakapcsolatot, hogyan haszno­sítják az üzemorvos által szer­zett tapasztalatokat! A rende­lő valamennyi Volán-dolgozó­ról nyilvántartást vezet. Az au­tóbuszvezetők egészségi álla­potát különös figyelemmel kí­sérik. A vizsgálati eredménye­ket pedig az osztály hasznosít­ja. Például egy nemrég vég­zett vizsgálat során kiderült, hogy a vállalatnál dolqozó 82 gyomorfekélyes közül 58 gép­kocsivezető. Körükben tízszeres a fekélyes megbetegedés, mint más területeken. Problémát je­lent ezeknek az embereknek a gyógyítása. A legnagyobb erő­feszítések ellenére sem tudták eddig elérni, hogy valamennyi rászorultnak szanatóriumi ke­zelést biztosítsanak. A fekélyes gépkocsivezetők alig tizenhét százalékát küldhették szanató­riumba. Gondot jelent, hogy ha ismét a volán mögé ülnek, be­tegségük kiújul, arra meg nem kötelezhetik őket, hogy hagy­ják ott szakmájukat: az kere­setcsökkenéssel járna. A Volán 12-es Vállalatának gépkocsivezetői körében két évvel ezelőtt végeztek először terhelési vizsgálatokat. Az ak­kori felmérés a harmincas vo­nalán dolgozó gépkocsiveze­tőkre szorítkozott. Kimutatták, hogy az itt szolgálatot teljesí­tők túlzottan leterheltek: a fel­mérés következménye, hogy az elmúlt esztendőben Pécsre ér­kezett Skoda buszok többségét itt állították munkába. Mennyi az optimális vezetési idő? Kovács Tiborné szociológus elmondta, hogy az ilyen elem­zéseket rendszeressé kívánják tenni. így figyelemmel kísérik majd azt, hogy a gépkocsive­zetők hogyan reagálnak külön­böző veszélyhelyzetekre, meg­oldásra váró feladat a balese­tet szenvedett gépkocsivezetők utókezelése: ami természetesen pszichikai utógondozást jelent. Tervezik, hogy vezetés közben vizsgálják majd a gépkocsive­zetők leterheltségét. Áz elvég­zendő orvosi, pszichikai vizsgá­latok jó szolgálatot tehetnek az optimális vezetési idő meg­állapításához. De mindezek az elképzelések csak a jövő év végétől válhatnak valóra, ezek gyakorlati megvalósítása már a létrehozandó pécsi pszicho­lógiai állomás feladata lesz, amely regionális jelleggel mű­ködik majd. Salamon Gyula Az üzemnek előreláthatólag 700—800 dolgozója lesz, több­sége nő. Az egyes technológiai folyamatokat jól gépesítik, a munka szalagszerű, az egyes vonalak technológiája mégis szakértelmet kíván. Háromszáz szakmunkásnőre lesz szükség, s a legnagyobb gond, hogy Pécsett egyáltalán nincsenek képzett baromfi-feldolgozó szakmunkások. Képzésük az év őszétől a Pécsváraai Mezőgaz- dasáqí Szakiskolában történik. Az iskola minden hallgatójá­nak kollégiumi elhelyezést biz­tosít. A kollégiumi díj fejenként 70 forint, az étkezési díj 30 fo­rint, tehát havi 100 forintért teljes ellátást kopnak a tanu­lók. Ezt lényegében az ösztön­díjukból fedezhetik, ami 180— 500 foriritiq terjed tanulmányi eredménytől függően. A Ba­romfi-feldolgozó Vállalat évi 5000 forinttal támogatja az ál­tala beiskolázott fiatalokat. Az első osztályosok szeptem­bertől januáriq tanulnak Pécs­váradon, majd februártól jú­lius 1-ig üzemi gyakorlaton vesz­nek részt a hernádi termelő- szövetkezet — Budapest és Kecskemét között van ez a tsz — tavaly átadott modern ba­romfi-feldolgozójában. A pé­csiek választása azért esett Hernádra. mert egyrészt az üzem nagyon korszerű, — ha­sonló lesz majd a pécsi is, csak valamivel nagyobb — másrészt a hernádiak szállást és étkezést biztosítanak a pécsváradj tanulóknak. Az öt­hónapi gyakorlaton a tanulók szinte kezdettől fogva rendes fizetést kapnak az ott végzett munkájukért. Mivel a képzés hároméves. s közben Pécsett is felépül az üzem, 1976-tól a tanulók már az új pécsi üzem­ben végezhetik gyakorlatukat, ahol az iskola befejezése után munkahely várja őket. o A kereseti lehetőségekről a vállalat előre nem tudott biz­tosat mondani, annyit mégis, hogy ebben a szakmában or­szágosan évi 24 ezer forint a kereset. A Pécsváradi Mezőgazdasá­gi Szakiskola megkezdte a fel­vételeket, jelentkezni tehát ott lehet a nyolcadik osztály el­végzése után a lányoknak. Fel. vételi vizsaa nincs. A vállalat­nak és az iskolának pusztán az a kérése, hogy baromfi-feldol- gozó szakra az 1974/75-ös tan­évre csak pécsi, legfeljebb vá­ros környéki lányok jelentkez­zenek. Mindenki kedvére! A TAVASZ ESZPRESSZÓBAN MINDENNAP 4-8 ÓRÁIG ttiayíiazztie. í A mohácsi Oj Pn á-rda Termclőszövo'kezet fó,:ás kertészetéből folyamatosan szállítják a primőrt kül.'öldre. Eddig mór közeMOO ezer fej salata ment exportra és nagy tételt képez a primőr retek is. A képén: rakodjak a fejessalétát Fotó: Erb János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents