Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-08 / 96. szám

1974, április 8 DUMANTOLI NAPLÓ 3 Növekvő követelmények Javult a párttagság szociális összetétele Az MSZMP X. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet for­dított a párt szociális összetéte­lére, amikor a tagfelvételi mun­káról többek között kimondta: „... a pártépités során ezután is az a feladat, hogy a munká­ban élenjáró fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére... Erősíteni kell a nők, és a fiatal nemzedékek soraiban folyó pártépítő munkát is.“ Növekedett az új párttagok száma A pártnak a dolgozók aital helyeselt és támogatott politi­kája többek között abban is megnyilvánult, hogy jelentős ütemben nőtt a pártba belépők száma. Míg a IX. és X. kong­resszusok közötti négy évben 112 800 új párttagot vettünk tel — addig 1970 július és 1972 december között — két és fél év alatt — 103 500 párttag fel­vételére került sor. Jóllehet, hogy a Politikai Bizottság 1970. szeptember 22-i határozata az ütemmel kapcsolatban kimond­ta : „A párttaglétszám évi átla­gos növekedése 18—20 ezer fő kielégítő, gyorsabb számszerű növekedésre nem kell töreked­ni." A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság 1972 novem­beri ülésén értékelte a X. kong­resszus határozatai végrehajtá­sának helyzetét és megállapí­totta: pártunk taglétszáma nö­vekedésének üteme az elmúlt években nem tekinthető egész­ségesnek. A párttagnak alkal­mas emberek mellett, számos, a párttagságra nem érett, sőt nem méltó ember is felvételt nyert. Jelentkezett a másik gond is: a X. kongresszus után sem szűnt meg a párttagságon belül a fizikai munkások arányának csökkenése. Márpedig a fizikai munkások aránya, az arányok alakulása elvi-politikai kérdés a párt számára. A PB 1972 no­vemberi határozata szabályozta a pártba való felvétel ütemét, valamint a felvételre kerüiők szociális összetételét is, amikor kimondta: a párttagság létszá­ma legfeljebb három százalék­kal növekedhet és az újonnan felvettek 65—70 százaléka fizi­kai dolgozó legyen. A határozatot a párttagság többsége helyeselte és idősze­rűnek tartotta. Emelkedett a fizikai munkások aránya Hogyan alakult 1973-ban Ba­ranyában a párttagság szociá­lis összetétele, milyen tapaszta­latok vonhatók le a tagfelvételi munkáról? Ezt vitatta meg a megyei Párt-Végrehajtó Bizott­ság a közelmúltban megtartott ülésén, majd meghatározó a feladatokat is. Lényeges megállapítás: me­gyénk párttagságának összeté­telében további romlás nem következett be, sőt a fizikai munkásaránynál minimális nö­vekedés volt az eltelt egy év alatt. Az elmúlt évi tagfelvételi munkában pozitívumként jelent­kezett, hogy a fizikai dolgozók aránya 81,5 százalék, ez meg­haladja a korábbi évek átlagát. Jó, hogy többségük nagyüzemi munkás. Az új felvételeknél to­vább javult a 30 éven aluliak aránya — például 303 KISZ-ta- got vettek fel a pártalapszerve- zetek — abból 241 fiatalnak ajánlója a KISZ taggyűlés volt. Pozitívum az is, hogy az 1973. évben felvettek politikai képzett­sége, tájékozottsága a korábbi évekhez képest lényegesen jobb. Nem mondható kielégítőnek az új felvételeknél a nők any nya — az országos átlag alatt maradt. A felvételre került nők 56,7 százaléka 30 éven aluli. Ez viszont jó eredmény, de tovább növelhető, mert a nőket foglal­koztató üzemekben ez a kor­osztály van többségben. Kétségtelen: az elmúlt évben javult a párttagság szociális összetételének aránya. — A to­vábbi eredményes munka terv­szerű és céltudatos tevékenysé­. get kíván a partalapszeiveze i tektől és a pártszervezetektől A tagfelvételi munkában egyik feladatként ügyelni kell a folya­matosságra is. Az újonnan be lépni szándékozókkal való fog lalkozás, nevelésük, nem .kam­pánymunka” — hanem a párt alapszervezetek rendszeres egész évi feladatát képezi. In­dokolt az is, hogy évente 3 szá­zaléknál nagyobb mértékben ne növekedjen az újonnan fel­vett párttagok száma. Felvételre pedig lehetőleg fizikai munká­sok, fiatal ipari szakmunkások, fiatal női ipari munkások kerül­jenek. Viszont el kell oszlatni azt a téves nézetet is, hogy a pártnál „tagfelvételi zárlat van" az egyéb munkaterületeken dol­gozókra. Sző sincs erről. To­vábbra is fontos, hogy az értel­miségiek és alkalmazottak leg­jobbjaival erősítsük a párt so­rait. A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata azt is ki­mondja, hogy emelni kell a tagfelvételre kerülőkkel szem­ben támasztott követelményeket. Ebben a szellemben dolgoztak megyénk pártszervezetei. Bizo­nyítja ezt, hogy a felvételre ke­rültek nagy többsége például jelentős társadalmi, közéleti te­vékenységet végez: szocialista brigádtagok, tömegszervezeti, tömegmozgalmí, társadalmi funkciójuk van, munkásőrök stb. „Bár jó lett 'volna, ha a minő­ség mennyiséggel párosul ..." Megyénk számos pártszervezete az új felvételeknél egyoldalúan csak az arányok betartására ügyelt — a mennyiségi’követel­ményekre nem fordított kellő gondot. Lehetőség lett volna több párttag felvételére. A legjobbakat a pártba! Ami a növekvő követelménye­ket illeti: a munkáslét önmagá­ban senkit sem tesz alkalmassá a párttagságra. Mind a munká­sok, mind más dolgozó rétegből csak azok kerülhetnek felvétel­re, akik a munkában kiválók és ezen felül nemcsak ismerik és elismerik a párt politikáját —, hanem a jól végzett munkán kí­vül pluszt is adnak, cselekvőén veszik ki részüket a párt célki­tűzéseinek valóraváltósából. Kü­lönösen megkövetelhető ez azoktól, akik például főiskolát, egyetemet végeztek — ahol az 1 éves pártiskolának megfelelő szintű ideológiai képzésben is részesültek. Természetesen nem elhanyagolható szempont a fel­vételeknél a magánélet sem. A pártban csak becsületes, elvhű emberekre van szükség — vo­natkozik ez a felvételt kérőkre és a régi párttagokra egyaránt. Erre utal a Politikai Bizottság 1972 novemberi határozata is, amikor kimondja: „A pártszer­vezetek vezetőségei az évvég/ beszámoló taggyűlések előtt folytassanak beszélgetést min­den párttaggal. A beszélgeté­sek alapvető célja a párttagság aktivitásának növelése, fegyel­mének javítása. A beszélgetése­ken azoknak, akik a szervezeti szabályzat által rögzített köve­telményeknek önhibájukból tar­tósan nem tesznek eleget, ves­sék fel a pártból való kilépés és törlés lehetőségét anélkül, hogy ez az egzisztenciális helyzetüket érintené. Az eljárás nem jelent­het felülvizsgálatot, de ugyan­akkor biztosítja a párt folyama­tos tisztulását." Az elmúlt évi tagfelvételi munka jelentős tanulsága: a Politikai Bizottság határozata legtöbb pártszervezetünknél he­lyes irányban befolyásolta a szemléleti változást — az össze­létel tudatos alakítását. A tag­felvételi munkát szabályozó in­tézkedések célravezetőnek bizo­nyultak. Ezt az elvet kell követni ebben az évben is — megje­gyezve, hogy a fizikai dolgozók •arányának biztosítása meilett gondoskodni kell a szellemi dol­gozók, értelmiségiek és egyete­mi hallgatók legjobbjainak a lehetőségeknek megfelelő lei- vételéről a Szervezeti Szabás­zatban meghatározott felvételi követelmények szigorú betartó- ; sóval. így válik a párt még erő­sebbé, alkalmasabbá vezető szerepe betöltésére. Garay ferene A bólyí törpe szennyviztisztitó telep Fotó: Erb János Néhány éyvel ezelőtt az álmodóké volt a „pálya1* Városiasodé íalvak Baranyában Törpe vízművek, villany, gáz, korszerű utak, üzletek, jó áruellátás — Á nagyközségek közművesítése Halkan érkezik a panoramabusz, elsuhan a templom előtt, szelíd kanyart vesz és megáll az aszfaltozott főtéren. A modern : formájú váróban néhányon újságot olvasnak, tarkán virít a nap­fényben az újságosbódéra kitett színes lapok tömkelegé. A teret emeletes házak övezik — itt van a termelőszövetkezet központja, az orvosi rendelő, gyógyszertár, a tanácsi kirendeltség, valamint az eszpresszó, egy gyorsforgalmú kisvendéglő, üzletek — élelmi­szerbolt, iparcikkek boltja, középütt egy kedves kis park, sárga utakkal, piros padokkal és élénkzöld fűvel. CENTRUM HÉTFŐ! 1071 április 0-án Minden férfi, bakfis és fiú orkánanorák. MÉG MINDIG 20% CENTRUM HÉTFŐ! Az érkező buszról leszállók egy része betér egy kávéra, másik része dolga után megy. A napfény végigömlik a falu központján, a kirakatok üveg­fala megszázszorozza a fényt, amely egy pillanatra megtörik a sárgafalú telefonállomáson... Huszadik század végi falu központjának képe ez, leg­alábbis, ahogyan ma elképzel­jük. U*ópisztikus? Ot esztendeje még annak tűnt. Egy előadást hallgattam a faluközpontok kiépítéséről, képéről, s a rokonszenves elő­adóról a hallgatóságra néz­tem: kétkedő, fejcsóváló em­berek ültek a sorokban. Akkor még az álmodóké volt a „pá­lya", ők tették az asztalra mindazt, aminek fele legalább ma már valóság. És ehhez csak néhány évet kellett várni. Az elképzeléseknek, álmok­nak egyetlen vezérelve volt: az embereknek faluhelyen is meg­jár mindaz a kényelem, amit a város nyújt, mind az alapellá­tásban, mind a szolgáltatások­ban. Jár a modern üzlet, a szolgáltatóház, helyben az or- , vos, gyógyszer, a munkahely, a ' kocsiparkoló, az eszpresszó . . . Hiszen a falusi ember élet­módja egyre jobban megköze­líti a városiét. j Csak néhány esztendő telt I el: falujártamban csodálkozva ' néztem, hogyan bújnak elő sor- : ra Baranya nagyobb községei- I ben a korszerű, bőségesen el- I látott ABC áruházak, szolgál­tatóházak, modern formájú autóbuszvárók, egészségházak. A cipőmet már alig sározom be, majdnem mindenütt köves járda van, aszfaltozott úttest, parkolóhely. Mert az autók egyre szaporodnak, a házak modernizálódnak, garázsok, központi fűtések létesülnek. Egyetlen lépés, és már valóság mindaz, amit öt éve az előadó még egy mosolygó társaság­nak adott. Akkor még a fürdőszoba volt a non plus ultra. Okosan alakítani A törpe vízművekhez tartozó vízvezeték-hálózat már l«s«an j minden fontos települést ellát. I Fürdőszoba? Tehetős falusi em- | bér házában különb, mint Pé­csett akárhol. A villany minde­nütt ott van, jogilag már nem is számít közműnek. A kony­hák is korszerűsödnek, palac­kos gáz fűti a tűzhelyet, s nem kukoricacsutka. A szobákat olajkályha melegíti, nincs sala­kozás, és sokhelyütt olajkazán hevíti a radiátorokat. Egy modern falusi ház iga­zán nyújthatja mindazt, amit egy városi, akár megyeszékhe­lyi, átlagos komforttal bíró la­kás. Előnyei is vannak — kert­je is ypn, gazdálkodni is lehet még valami keveset, csönde­sebb. De ... Van egy nagy gond: zömük nem teljesen köz­művesített, ahhoz még valami kellene. A csatornázás. Igen drága dolog, talán a legdrá­gább valamennyi közmű között. Nem vitás, hogy az lenne az igazi, hogy minden falu telje­sen közművesített legyen, vi szont ahhoz kevés az anyagi erőnk, és valljuk meg, nincs is értelme. Azért dolgozták ki a telepü­lések távlati fejlesztési koncep­cióját, hogy okosan alakíthas­sák ki — megyénkben is — a falvak képét a század végére, a jövő század elejére. Teljes közművesítést csak a központi települések kapnak, nagyköz­ségtől felfelé. Baranya nagy­községeiben is alapvető szem­pont, hogy az új építkezések, lakásépítés már csak teljesen közművesített területen követ­kezzék be. Örökös vita lesz? Két nagyközségünk — Sellye és Siklós — már évek óta en­nek jegyében fejlődik. Siklóson ez szinte természetesnek tűnik, hiszen komoly, városias külső­vel rendelkezik panelházaival. Sellyén a csatornázás nem túl régi téma, az öregek csodál­ják, a fiatalok természetesnek veszik . . A tanácsiak rosszal­ják is, meg nem is mindezt. Igen ám, a közművesítés azon­ban sokféle gonddal, bajjal jár. A csatornahálózat mellé meg­felelő kapacitású szennyvízte­lep szükséges, ami megint csak sok pénzbe kerül. Sellyén több mint tízmillió forintért létesül a szennyvíz­telep. Az új lakótelepen tár­sasházak, modern üzletek sora áll, a színtér még inkább fel­vonulási területhez, mint békés lakónegyedhez hasonlít — itt még sok ház épül majd . .. Sik­lóson is bővül a szennyvíztelep, Harkányban is. Utóbbi Siklós nagyobb gondja, hiszen a nyá- j ri idényben iszonyatos ember tömeget kell Harkánynak ki­szolgálnia — nemcsak áruval, szennyvízteleppel is.. Talán segítene valamit, ha végre el- döntenék: gyógyhely vagy üdü­lőhely Harkány? Mert ez a té továzás a kettő között, csak al­kalom arra, hogy fejlesztését egyértelműen ne fogalmazzák meg. Mert, ha gyógyhely, ak­kor .,. Vagy, ha üdülőhely, egészen más o helyzet... Har­kány megköveteli a magáét, alig vitás, hogy ezt nemcsak a direktívák, hanem az odaszo­kott emberek is eldöntik, örö­kös vita lesz ez vajon? Min­denesetre szennyvíztelepe bő­vül, már a kivitelező vállalat is megvan — egy lépés a jövő felé. És a többiek? Boly, Vajszló, s meg néhány nagyobb település néhány esz­tendő múltán nyugodtan meg­pályázhatja a nagyközségi cí­met. Ezek a községek már afe­lé tesznek lépéseket, hogy ne érje őket váratlanul mindez — már csatornáznak, szennyvízte­lepet létesítenek, magukra ér­vényesnek tartanak minden olyan szabályt, ami egy mo­dern, századvégi faluképre ér­vényes. Természetes, hogy ez igen sokba kerül, nemcsak a vonatkozó településeknek, ha­nem a megyének is. És nemcsak pénzbe. Bizonyos sorrendiséget kell tartani — il­lik visszakanyarodni az említett vezérelvhez. Az embereknek fa­luhelyen is megjár mindaz a kényelem, amit a várps nyújt... Az első, nem vitás, hogy a tiszta, egészséges ivóvíz. Ezt minden embernek meg kell adni, mert az egészséges élet egyik alapvető feltétele. És vannak még fehér foltok Ba­ranyában is. . . S ha már min­denütt, ahol a távlati fejlesz­tés azt megengedi és kívánja, jóminóségü ivóvizet biztosíta­nak a lakosságnak, akkor lehet gondolkodni a csatornán, a szennyvíztelepen. Ez a fejlődés kulcsa, ahol a teljes közműve­sítés nincs meg, onnan sok-sok év múlva az emberek el fognak költözni. Ezt tudatosan irányí­tani, befolyásolni lehet: ezt ne­vezik falupolitikának. Kompi* Pété* AZ UTAZOK TÍZEZREINEK ÉRDEKEBEN! Elsőbbséget a tömeg- közlekedésnek! Gépjárművek tucatjai dübör­gő gépfüzér módjára uralják az utakat, tartják a tempót, hogy beleférjenek a nagyvárosok „zöldhullámaiba” Ilyenkor nincs kegyelem az útkeresztező­désekben és megállókban vá­rakozó autóbuszok számára. Nem ritka, hogy hét-nyolc per­cet várakoznak a kiugrás ked­vező pillanatára, A zsúfolt jár­műveken pediq esetenként száz­húsz utas nézegeti az óráját, hogy vajon idejében érkezik-e majd munkahelyére, vagy a megbeszélt találkozóra. Ezidáig kevés gépkocsivezető volt belá­tással és mondott le forgalmi elsőbbségéről a tömegközleke­dési járművek javára, Nemrégiben országos mozga­lom indult és ehhez csatlakoz­tak a Volán 12, sz. Vállalatának tehergépkocsi-vezetői és tettek felajánlást autóbuszvezető kol­légáik helyzetének könnyítésé­re. „Mi, a Volán 12. sz. Vállalat tehergépkocsi-vezetői vállaljuk, — hangzik a felhívás — hogy elősegítjük az autóbuszok megállóhelyekre való ki- és be­állását, előnyt biztosítunk a sá­vot változtató, kanyarodó autó­buszoknak, forgalmi elsőbbsé­günkről lemondva lehetővé tesz- szűk az autóbuszok forgalomba való besorolását az udvariasság és a forgalombiztonság szem­pontjainak összeegyeztetésével segítjük az autóbuszvezetőket abban, hogy feladatukat minél biztonságosabban és gyorsab­ban végezhessék." A tehergépkocsi-vezetők tel. hívása a továbbiakban Pécs vá­ros és Baranya megye vala­mennyi célfuvarozó Vállalatá­nak, közületek gépkocsivezetői­hez is szól, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, Az akció csu­pán úgy járhat eredménnyel, ha a közúti forgalom többi részve­vője is udvarias és íegyelinezett magatartással járul hozzá az autóbusz-közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá tételéhez. Az autóbuszok vezetői pedig éljenek a számukra Felkínált le­hetőséggel — természetesen a forgalombiztonság elveinek be­tartása mellett. Nem szorul különösebb bizo­nyításra, hogy a napról napra növekvő és gyorsuló forgalom­ban az autóbuszok vezetése fá­rasztó és felelősségteljes fel­adat, A jármű vezetője nemcsak az utasok életéért, testi épsé­géért felelős, de fontos felada­ta, hogy az utasok mielőbb jussanak el munkahelyükre és otthona ikba E nehéz és nyugodt idegze­tet igénylő munkát a jelenlegi körülmények között csak a köz­úti közlekedés valamennyi részt­vevőjének segítségével oldhat­ják meg. Jó bizonyíték és példa erre, hogy az akciót kezdemé­nyező Volán 1. sz. Vállalat és a Volán 10. sz. Vállalat iárműve- közúti ma­gatartása nyomán az utasok tízezrei jutnak biztonságosab­ban és időben o kívánt célhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents