Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-30 / 117. szám

W74. április 30 DUNÄNTOL! NAPLÓ 3 A megyei fejlesztési elképzeléseknek be kell simulni a tervezési-gazdasági körzetek tervébe fl házam a váram - nem segít Baranya, Somogy, Tóira es Zala megyék ön'e'/e^e'iy Rezdemenyezese: Dél-Dunántú! gondiait együft oldják meg Nem lehet a kísértésnek ellentállni: amikor a megyei szemlé­letről szólunk valamennyien az országutakon elhelyezett határt jelző táblánál kezdjük. Azon túl más törvények uralkodnak. Ha szabálytalanságot követünk el, másként ítélkeznek, mint saját megyénkben. Lehetséges, hogy a szomszédban kisebb a forga­lom, kevesebb o gépkocsi, nincs annyi szabálysértés, enyhébb a törvény szigora. Más. Baleset érhet bennün­ket a megyehatár közelében: nem mindegy, hogy melyik kór­házba kerülünk, nem mindegy, hogy honnan érkezik a mentő­autó. A tábla egyik oidalán széles, sima aszfaltúton rohan a mentő, a másikon kátyúból- kátyúba bukik. Az út árulkodik. Ha mindkét megyében meg is javították, sokszor a megyeha­tár előtti utolsó falunál lesza­kadunk a jó útról, s csak a szomszéd megye első községé­ben ér ismét sima országúira járművünk. A keltő között nem fontos a javítási? Más utakon Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék vezetői most saját elhatározásukból változtatni kí­vánnak a szűk látókörű megyei szemléleten: ezekben a napok­ban operatív tanácskozások és konkrét elképzelések egész so­ra ölt formát. Mint jelentettük, megalakult a dél-dunántúli ré­gió első szervezete, a konzultá­ciós bizottság, amelyben a me­gyék gazdaságpolitikával fog­lalkozó állami és politikai veze­tői dolgoznak. Május első nap­jaiban a megyei tanácsok szak­emberei kielemzik az Országos Tervhivatal a régióra vonatko­zó középtávú elképzeléseit, S ajánlást tészriek azokra á leg­fontosabb, a régió jövőjét meghatározó tennivalókba, amelyek nem szerepelnek az ÖT elképzelései között. Ezt kö­vetően az MSZMP megyei első titkáraiból és a megyei tanács­elnökökből alakuló koordiná­ciós szervezet jön létre, amely első ténykedéseként megálla­pítja, melyek azok a területek, amelyekben máris összefonó­dott a négy megye, ezeket to­vább erősítik. Felmérik, hogy az 5. ötéves terv során miben lehetséges az együttműködés a megyék között, s milyen fejlesz­tési elképzeléseit lehetne kö­zösen megvalósítani. Baranya, Somogy és Tolna például egy­formán szegény építési kapaci­tásban — az első közős lépés­ként most együtt kérik egy nagykapacitású házgyár létesí­tését. Összefonódva A Dunántúli Napló április 24-i számában írtuk, hogy a vál­lalatok egész sora amúgyis át­lépte már a megyehatárokat, s tevékenységük elképzelhetetlen lenne közigazgatási területekre korlátozva, A folyók mitsem tö­rődnek az ember alkotta mezs­gyékkel — a vízügyi szervezet csakúgy nem törődhet ezekkeL A távvezetékek szintén ország­részeket kötnek össze, mint ahogy a DÉDÁSZ is a régió szervezete. Az összefonódás ezer kötelé­két most nem kívánjuk ismét felsorolni, sokkal inkább érde­kes az a felmérés, amelyet So­mogybán készítettek az együtt­működés további lehetőségeire. A Balaton természetesen mindannyiunké, a gondok azon­ban elsősorban Somogybán csapódtok le. Vízpótlósát a kö­zeljövőben feltétlenül meg kell oldani. Elképzelhető, hogy Ba ranya és Zala segítségével si­kerül ez: a drávai csatorna Dél-Baranya vízgondjait is megoldaná. Más. Baranyában régi terv: meliorációs munkák a Zselic- ségben. A Zselicség azonban somqgyi is — a tájegységben összehangolva együtt kell a munkát elvégezni. Vonatkozik ez a Dráva-mentére is, akár­csak a Kis-Balatonra. Az élel­miszergazdaság programjaiban most o zárt rendszerek kialakí­tása került előtérbe: a megye­határok nem szabadna, hogy sorompót alkossanak a tábiák kialakítása közben, egy-egy tájegységben kellene a zárt rendszereket megvalósítani. Az útépítésben jó példa a 66-os számú pécs—kaposvári út: a megyék összehangolták lehetőségeiket, s egyszerre, rö­vid időeltolódással felújítják mindkét megyében. A somo­gyiak nagyon önkritikusan megállapították, hogy a Szi­getvár—Kaposvár útszakaszon a somogyi szakasz állapota messze elmarad a baranyai mögött, ez a Balaton felé ve­zető nagyforgalmú útvonal így sokat veszít értékéből. Zala megyében régi fájdalom, hogy a Pécs felé vezető főútvonal somogyi szakasza Berzence és Csurgó között enyhénszólva is szinte járhatatlan. Jó hír: még az idén megkezdődik a felújí­tása. Oktatás—művelődés mogyban. Zalában kiváió szarvasmai hafajta él — Dél- Dunántúl éléstár lehet. Nem kell külön élni, hiszen annyira kicsi az egész ország — mondotta nemrégiben a za­lai pártbizottság egyik titkába. Igaza van, ha komolyan veszi mindenki, hogy a tervezés­gazdasági körzet fejlődése csak egységben képzelhető el, ha a néhány elkerülhetetlen súrlódó felület miatt nem jut csődbe a mostani öntevékeny kezdemé­nyezés, ha a döntések úgy szü­letnek, hogy minden terület ér­dekeit figyelembe veszik, ak­kor beláthatatlan lehetőségei lesznek a Dunántúl déli régió­jának . . . Lombosi Jenő Szerte a megyében május 1-re készülnek. A Pécsi Bútorgyár is megkezdte a kapubejáród dekorációt, ezzel páihuzamosan készül­nek a felvonulási táblák is. Fotó: Erb János Felvonultak az építők a pécsi Barom íi- feldol hozóhoz Startol a pécsi Baromfi fel­dolgozó üzem beruházása. Hét­főn délután, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gé­pei felvonultak a területre, s a szkréperek megkezdték a talaj egyengetését. A pécs—mohácsi vasútvonal Hőerőmű melletti le­ágazásától délre lévő három­szögben, egy 7 holdas területen épül fel majd o gyár. Ezen a te­rületen pillanatnyilag 9 méteres a szintkülönbség, amit az épít­kezés megkezdése előtt el kell tüntetni. A vállalat gépei má­jus—júniusban végeznek o te- repegyengetéssel, a kivitelezők ígérete szerint július elején sor kerülhet a Baromfi Feldolgozó alapkőletételére. Felmérhetetlen együttműkö- I dési lehetőségek kínálkoznak a | megyék között. A szomszéd j megyék fájlalják, hogy több | pécs—baranyai kerül a felsó- j oktatási intézményekbe, mint Zalából; vagy Som agyból. Ta­lán igaz. A kollégiumi helyek nagymértékben determinálják a lehetőségeket, tény azonban, hogy a felkészültségben is hát­rányban vannak szomszédaink. Az egyetemi előkészítő tanfo­lyamok lehetőségeit szélesíteni kellene. A működő somogyi diákklubok Baranyától várnak segítséget. Gyakoribbá lehetne tenni a pécsi és kaposvári szín­házak előadáscseréjét, folytatni kell a régióban a művészeti ki­állítások szervezését. Célszerűnek látszik, hogy a kaposvári és a korszerű nagy­atádi kórházak néhány osztá­lyát a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyakorló osztályává fejlesszék, a szigetvári, dombó­vári, nagykanizsai kórházakban a körzet lakosságának az ér­deke legyen az elsőrendű szem­pont, és a közeli megyehatá­rok ne befolyásolják ezt... Ipar. A Dráva menti iparfej­lesztés lehetőségei egyformán érdeke Baranyának, Somogy­nak, Tolnának. Az élelmiszer- gazdaság somogyi terveiben ki­emelt szerepet játszik a kapos­vári húskombinát sonka-vona­lának létrehozása 1976-ig. A fejlesztés előfeltétele azonban, hogy a baromfi-vonalat addigra átvegye a nemrégiben alakult baranyai Baromfifeldolgozó Vállalat Az üzemnek tehát ad­digra meg kell épülnie — az építési határidők körül dúló ba­ranyai vita tehát már megye­határokon túli érdekeket is érint. A népgazdasági érdekről nem is szólva! Egyformák vagyunk | Hazaérkezett Eszékről ja baranyai párimunkáskilldöitség A Horvót Kommunisták Szövetsége Szlavónia—baranyai i területi konferenciájának meghivásóra dr. Nagy Józsefnek, a j Baranya megyei Pártbizottság első titkárának vezetésével ba­ranyai pártmunkások küldöttsége hatnapos látogatást tett Eszéken. A küldöttség szombaton este fél 6 órakor lépte át a határt, ahol Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára fogad- | ta a delegációt. Sajtókiállítás Mohácson A lakosság érdekében Á taggyűlés témája a kereskedelem A területi pártalapszervezetek hasznos kezdeményezése Az 1974. évi statisztikai zseb­könyvet böngészve megdöb­bentő, hogy a négy dél-dunán­túli megye adatai mennyire ha­sonlítanak egymásra. Á váro­sok és községek száma, a nép­sűrűség, a termőterületek és termésátlagok, az egy eszten­dő alatt épült lakások száma (mindenütt alacsony) a bölcső­dei és óvodai férőhelyek szá­ma .. Mind a négy megyében egyformán alacsony a fejlődés üteme . . . Nem vagyunk gazda­gok. Lehetőségeink azonban nagyok. Együtt nagyok. Bara­nyában urán van és szén, Za­lában olaj és eddig kellő mér­tékben fel nem használt agyag, a kutatások reményt keltenek, hogy a Dráva-mentén szénhid­rogén-lelőhelyek tárulkoznak előbb-utóbb fel. Tolnában, So­Mohács ebben az évben ün­nepli várossá alakulásának öt­venedik, felszabadulásának har­mincadik évfordulóját. E kettős jubileum és az utóbbi évek fo­lyamán rohamos fejlődésnek in­dult ipar, mezőgazdaság és kul­turális élet irányította a Magyar Posta figyelmét a városra. így történt, hogy meqyeszékhelyet és nagyobb lélekszámú városokat is megelőzve május hó 10- és 19-e között a Kossuth Filmszínház (Üttörőliget) I. emeleti kiállítási termeiben országos jellegű saj- tókiállftást rendeznek. A kiállítást május 10-én 17 órakor BORSOS JÁNOS elvtárs, az MSZMP Mohács város Bizott­ságának első titkára nyitja meg. Bemutatásra kerül közel ötszáz fajta belföldi napilap és folyó­irat, szakmai csoportosításban, így az ipari, műszaki, mezőgaz­dasági, közgazdasági, kereske­delmi és statisztikai, jogi, állam- igazgatási, tudományos, peda­gógiai, orvos-egészségügyi, ifjú­sági és sport, film-, színház-, ze­ne- és művészeti lapok széles és színes skáláját tekinthetik meg a látogatók. A szocialista országokból — Szovjetunió, NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Korea és Vietnam — mintegy háromszáz, a nyugati államok — NSZK, Franciaország, Anglia, USA, Ka­nada, Olaszország, Belgium, , Svédország, Dánia stb. — hala- I dó szellemű lapjaiból mintegy kettőszáz fajta lapot tekinthet meg a közönség. Mohács város és Baranya me­gye több tíz évvel ezelőtt meg­jelentetett napilapjai és heti­lapjai is kiállításra kerülnek. Az érdeklődők tablókon láthatják a „DUNÁNTÚLI NAPLÓ" készíté­sének útját a riport felvételétől, a szerkesztésen, a nyomdai elő­állításon, terjesztésen át, amíg a lap az olvasóhoz eljut. Grafikonok ábrázolják Mohács város és Baranya megye sajtó­terjesztési mutatóit. A megyei lap vonatkozásában Mohácson 1953-ban a terjesztett példány­szám havi átlagban 10 138, 1973-ban pedig 64 373, tehát 20 év alatt több, mint 600 százalé­kos emelkedés következett be. Ugyanebben az időben Baranya i megyében 503 872-ről 2 058 350­I re nőtt a terjesztett példányok száma, azaz a négyszeresére. Ezek a számok is mutatják a sajtó iránti érdeklődés emelke­dését, amit az olvasottsági mu­tatók grafikonja még jobban ki­emel. Az egy lakosra jutó olva­sottság 20 év távlatában Mohá­cson 3,6-ról 8,8-ra, Baranya me­gyében pedig 4,16-ról 9,74-re emelkedett. Kevés az olyan ember, aki na­ponta ne olvasna át valamilyen újságot, így bizonyára érdekes számukra, mikor és hol jelent meg a világ legelső újságja, ki adta ki az első magyar újságot, ki vett részt szerkesztésében? A külföldön megjelenő ma- ; gyár nyelvű képes folyóiratokból díjmentesen mutatványszámot kap minden látogató. A régebbi keltezésű magyar és külföldi fo­lyóiratokból „Böngészde" ál! az érdeklődők rendelkezésére. Az itt kiválasztott lapokat díjmente­sen elvihetik. A kiállítás nyitva­tartási ideje: május 10-én 17— 20 óráig, május 11-től 19-ig: de. 10-től 20 óráig. Dr. Kántor Loránd Milyen' a belváros élelmiszer- ellátottsága, milyen gondok fog­lalkoztatják a lakosságot? — ; ezt a témát tűzte napirendre a : Pécs belvárosi I. Pártszervezet tagsága, A kérdések megvála­szolására meghívták a Megyei Tanács kereskedelmi osztályát, a B, m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat vezetőit, és a kerületi tanácshivatal kereskedelmi cso­portját. Somogyvári Sándor, c párt- szervezet szervező titkára beszá­molójában elmondta, hogy a negyedik ötéves terv a kiskeres­kedelmi forgalom 38—40 száza­lékos fejlődésével számol, ami éves ütemben 8 százalékos nö­vekedésnek felel meg. Pécsett az éves fejlődés 10 százalékos! Ezzel szemben a bolthálózat alapterülete mindössze 102,4 százalékra nőtt. Kétségtelen ~ mondta — Javult a húsellátás, ehhez hozzájárultak a termelő- szövetkezetek kisboltjai is, de az igények kielégítése nem volt mindig megfelelő és folyamatos. Különösen vonatkozik ez a ser­téshúsra és a húskészítmények­re. A mirelit áru ellátás sem megfelelő. Panasz érkezett a pártszervezethez a főzelék, a húsos készételek, a belsőség hiányáról is. Sok a kifogás a | töpörtyű minősége ellen, gusz­tustalan szőrcsomós, sokszor morzsós. Tapasztalták azt is, A PÉCS! SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMELŐ ÁFÉSZ PÉCSETT, A BÉRI BALOGH ADAM U. 1. SZ. ALATT (a Felsőmalom utcai kispiac déli részén) MÁJUS 2-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 10 ÓRAKOR MEGNYITJA növényvédőszer, műtrágya, kertészeti—borászati cikkek, mezőgazdasági eszközödet árusító mszőpzÉsági szakbollját Tájékoztatás az időszerű védekezésről, szaktanácsadás! Nyitvatartási idő: 8—13 áráig, 14—16 áráig, szerdán. 7—13 óráig, 14—16 óráig, szombaton: 7—13 óráig. TELEFON: 13-961, VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! hogy g tejeszacskóbo! kifolyt te­jet beieöntik a tejeskannába, azt kimérik, és ha valaki szól, megengedhetetlen hangon vá­laszolnak. Egyik hentesüzletben — a vezetőt azóta már leváltot­ták, — a húsokat magasabb áron adták, — másutt a mér­leg 3 dekával volt „előre-állít- va" ... Az észrevételeket a pártszer­vezet tagjai (társadalmi ellen­őrök) tették. Ugyancsak a Tár­sadalmi ellenőrök jelentették: még mindiq előfordul, hogy üzemek, gyórak közelében lévő fűszerboltokbon féldecis pálin­kát árulnak, holott ezt rendelet tiltja I A felszólalók elismerték o ja­vuló ellátást, a kereskedelmi dolgozók döntő többségének jó munkáját. De szóvátették: miért nem lehet kapni a Jókai téri önkiszolgáló boltban lisztet, miért hiányoznak a húsboltok­ból a belsőségek? Számos hiá­nyosságot megszüntethetnének, hg o kereskedelmi vállalatok belső ellenőrzése hatékonyan dolgozna. , Vécsej Kálmán, a Boranyo megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese vá­laszolt a kérdésekre. A Jókai téri önkiszolgálóban a szűk rak­tárhelyiség nem teszi lehetővé a liszt tárolását. A belvárosi üz­lethálózat alapterülete a sza­nálások következtében csökkent! Új üzleteket építenek az Alsó­malom utcában, az Anna utcá­ban, a Szőlő utcában, a Szalai András utcában. Ami a sertéshúsellátást illeti: a központi keretkiutalás hatá­rozza meg a mennyiséget. Javul, de még különösen a választék nem mindig elégíti ki az igé­nyeket. A belsőség valóban Le­vés. Ebből az ellátási sorrend: egy részét a vágóhíd feldolgoz­za különböző áruiban, — nyílt egy üzletük is, ahol általában kapható a másutt hiányzó bel­sőség, — aztán el kell látni a kórházakat, a konzervgyárakat, és ami még marad, az kerül az üzletekbe... A töpörtyű minő­ségére felhívják az ipar figyel­mét. Ahol a vásárlók megkáro­sítását tapasztalják, a legna­gyobb szigorra! intézkednek. Több mint kétezer dolgozójuk van, akad köztük hanyaa. ud­variatlan eladó is. Ha valame­lyik eladónál két év alatt há­romszor tapasztalnak akár a legcsekélyebb visszaélést is, — az esetenkénti pénzbüntetésen kívül elbocsátják és a szakmá­ban sem alkalmazható! Garay F

Next

/
Thumbnails
Contents