Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-24 / 111. szám
é DUNANTOü NAPLÖ 1974. április 24. OGAZDASÄQ ELET Korszerű vezetés szolgálati hierarchia nyomában Egy régióban Kilépni a megyei érdekek ütsz ük ülefeiből Az országutakon kinn a megyehatárokat jelző tábla, s ha magunk mögött hagytuk a megyét, amelyben élünk, nem tudunk kiszakadni érzelmi bűvköréből, valljuk meg, idegenben érezzük magunkat. A szomszéd megye, melynek útjaira tértünk — más köz- igazgatás. A megyehatárok szétválasztanak bennünket. Ám a gazdaság nem ismer határokat, legkevésbé megyehatárokat. Ma már sok-sok gazdasági és intézményi szál fűz össze bennünket: tolnaiakat, somogyiakat, zalaiakat és baranyaiakat — dél-dunántúliakat. E rövid írás sokrétű gazdasági kapcsolatainkat igyekszik felvillantani. A hat körzet S hogy mi célból? Lapunk már két évvel ezelőtt, a Nép- szabadság — a Területi Statisztikai Évkönyv nyomán — nemrég tette közzé azt a térképet, amely az ország tervezési-gazdasági . körzetbeosztását tartalmazza. A megyéket hat gazdasági körzetbe osztották, eszerint a dél-dunántúli körzet maqábo foglalja Zalát. Somogyot, Baranyát és Tolnát. Réaiókban gondolkodni. Ma már, nemcsak szakmai körökben és a szaksajtóban, de más fórumokon is, egyre több szó esik, egvre erőteljesebben fogalmazódik meg az óhaj: kilépni a megyei érdekek útszűkületeiből, összehangolni az egymástól elszigetelten jelentkező fejlesztési törekvéseket, Hogy csak a legutóbbi véleményekből idézzünk, dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság első titkára írja a Társadalmi Szemle áprilisi számában: „A meqyéknek már az elkövetkezendő időben lehetne ki- sebb-nagyobb lépéseket tenniük nemcsak saját határaikon belül, hanem egymás között is, hogy a fejlesztés kérdéseiben össze- hannoljók munkáinkat és egyesítsék erőforrásaikat...” És épp ma ülnek össze Kaposvárott a dél-dunántúli megyék gazdasággal foglalkozó párt- és tanácsi vezetői, hogy az ötödik ötéves terv jegyében tanácskozzanak, és lehetőséq szerint ösz- szehangolják a fejlesrtésj elképzeléseket. De maradjunk annál, amit bevezetőnkben ínértünk: a qaz- dasági szálaknál, amelyek láthatóan és láthatatlanul olyany- nyira összefűznek bennünket, hogy ma már nem eqyszerűen szomszédok vagyunk, hanem: együtt vagyunk. Nehéz lenne teljes áttekintést adni, ám már azoknak a vállalatoknak a puszta felsorolása is sokat mond, amelyek a nevükben hordozzák, hogy dél-dunántúliak, vaqyis hogy egy naqyobb. több megvét manóba foglaló terület nazdái. Ezek a regionális vállalatok (és intézmények) már régóta réqió- bari gondolkodnak és dolgoznak. Soksok sző! A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat négy megye energiaellátásáról gondoskodik, s számítóközpontjába a messzi Zalából is rendre befutnak a gazdálkodás adatai. Félmillió fogyasztóval állnak kapcsolatban. A Posta és a MÁV igazgatóságai is több megyébe kiterjedően szervezik és végzik a postamunkát, a személy- és teherszállítást. Pécsett van a központja a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnak, ám tevékeny- séqi területe messze túl nyúlik Baranyán, csakúgy, mint a vízügynek. amely két megyében gazdálkodik a vízzel és vigyáz a folyókra. A munkaerő ingázik a megyehatáron túlra. Dombóvár legújabb üzemeiben baranyaiak is dol-oznak, az állami építőipar non m;nt nap somo-"! .'p'tőruo1'ásókat szállít autók — g|va| n baranyai építkezésekre. A Pécsi Kesztyűgyárnak telepei és bedolgozói vannak Naayatádon. Marcaliban és Tamásiban, a Kaposvár! Ruhagyárnak konfekció üzeme Pécsett, a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnek kisüzemei a baranyai falvakban. A pécsiek naponta találkozhatnak a DÉLVIÉP munkásokat szállító autóbuszaival, A kaposvári székhelyű Vízügyi és Közműépítő Vállalatnak építésvezetőségei vannak Pécsett és Szek- szárdon. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat lakásokat épít Komlón és Mohácson, a pécsi a kna mélyítőket viszont jól ismerik a szomszédos megyékben. A szekszárdi művelődési házat pécsi tervező tervezte, és persze nemcsak ez az egy megbízása volt már a szomszédos megyékből a Pécsi Tervező Vállalatnak, A Kaposvári Húskombinátnak gyáregység van Pécsett és felvásárol Baranyában; a Mecsek- vidéki Pincegazdaság viszont a szekszárdi borok állandó felvásárlója és palackozója. A Pécsi Sörgyár ellátási területe jóval messzebb nyúlik Baranyán, s a a Pécsi Dohánygyárét-is, viszont a dohány megtermeltetéséről a nagyatádi dohánybeváltó gondoskodik. Bátaszékről vázkerá- miót kanunk, de erről a gyárról is kiderül, hoqy közös: a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalaté. Egész Dél-Dunántúl- ra ömlik a gyékényes! kavics, csakúgy, mint a cement Bere- mendről. És ki tudná megmondani, miféle építőnnvaqokat szállítunk még egymásnak. A nagykereskedelem, a ruházattól az iparcikkiq. szinté teljes egészében regionális szervezettségű, sőt, például a Cipőnagykereskedelmi Vállalat tevékenységi területe eaész Dunántúlra kiterjed, A FOSZÉRT: Baranya Tolna megyei; s a TUZÉP is több, újabban három megye ellátásáról igyekszik gondoskodni. S hogy mi kerül a somogyi és a tolnai kályhákba? Például pécsi és komlói diószén. Szellemi kapcsolatok Több megyének dolgozik a pécsi bZÜV elektronikus számítógepe. A Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatóságának bevételi hivatalai négy megyében számoltatják el a vállalatokat és szövetkezeteket. A Pécsi Akadémiai Bizottság és o Dunántúli Tudományos Intézet egy-egy témában több megye kutatóit és szakembereit hozza Össze. A pécsi felsőoktatási intézmények üzemmérnököket és közgazdászokat képeznek a dél-dunántúli megyék vállalatainak. És itt már eljutottunk a szellemi kapcsolatokhoz, mi mindent lehetne még számba- venni I Egészen odáiq, hoqy például a Hétfői Dunántúli Naplót terjesztik Szekszárdon, Kaposvárott és Zalaegerszegen is, s a lap maga is bizonyos régió szemléletet tükröz. A megyehatárok szétválasztanak bennünket, ám, mint láttuk, sok-sok szállal kapcsolódunk egymáshoz: együtt vagyunk. Akkor miért is tévelyegnénk a megyei keretek szűk alagútjaiban. Legfőképpen ami fejlesztési elképzeléseinket illeti. Miklósvári Zoltán Az integráció hétköznapjai 4 Mecseki Szénbányák és a KGST A bányák szilikózisveszélyének elhárítására magyar szakemberek vezetésével ajánlásokat dolgozott ki a KGST szénbányászati állandó bizottsága. Az ajánlott új eljárásokkal a Mecseki Szénbányákban a súlyosabb új betegek száma néhány év alatt a negyedére csökkent. A szénbányászati állandó bizottság illetékes műszaki tudományos tanácsa most ismét munkatervébe iktatta a szilikózis elleni feladatokat, hogy további problémákat is megoldjanak, A bányaporártalmak hatékony megelőzését ma még akadályozza, hogy a KGST- tagországokban más és más módszert használnak a tüdőbe behatolni képes porszemcsék mérésére és az eltérő módszerek nehezítik a valamennyi országban bevezethető szilikózisellenes eljárások kidolgozását. A KGST Tudományos Műszaki Tanácsa most ezt a feladatot kívánja megoldani, amelynek vzetésére maqyar szakembereket, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának srakná^dáját kérték fel. Valószínűleg öt éven belül valamennyi KGST-ország- ban bevezethetik a porártalom elleni védekezés egységes rendszerét. Atomerőművek l99Ö-'g A világ energiagondjainak megoldásában mind nagyobb figyelmet kapnak az atomerőművek. A hosszú távra szóló számítások szerint az ezredforduló táján már a világ elektromos energiatermelésének több mint felét nd'ák mn:d. Gyors ütemű a fejlődés a KGST-orszá- gokban. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a NDK- ban már dolgoznak atomerőművek, s most készülnek ilyen korszerű energiatermelő létesítmény üezembehelyezésére Bulgáriában. Magyarországon is megkezdődött egy atomerőmű építésének előkészítése. Az előzetes elgondolások szer’nt 1990- ig a KGST-orszógok több mint 150 atomerőművi reaktor építését tervezik. E korszerű energiaforrások létrehozásában felvetődő sokrétű qazdasáqi, műszaki és tudományos problémák megoldásához, az összefogáshoz nyújt nagy segítséget a KGST villamosenerqia állandó bizottságának ötödik, egyben legfiatalabb munkacsoportja, az 1967-ben megalakított atomerőmű szekció. Magyar javaslatra a szekció munkatervébe iktatta o KGST atomenergetikai adatbankjának létrehozását, s Magyarország vállalta az e témakörben végzett közös munka összehangolását is. Az adatbank összegyűjti és tárolja majd a már működő és a most tervezett vagy épülő atomerőművek összes fontos adatát, s ebből a bőséges forrásból meríthetnek majd a tagállamok kutatói és tervezői, mikor újabb tudományos, műszaki fejlesztési és tervezési feladatokra készülnek. Kapcso'a'ok a tőkés országokkal Az objektíve kialakult körülményekből kifolyólag a Szovjetunió természeti kincsei egyrészt döntő jelentőségűek a KGST- országok szükségétéinek biztosítása szempontjából, másrészt lényeges anyagi tényezőt képeznek a szocialista és a kapitalista országok közötti qazdasági együttműködés egész komplexumának fejlesztésében. E tény igazolásául szolgálhat például a Nyugat-Európába irányuló szovjet földgázszállítás. A Szovjetunió—Európa transzkontinentális gázvezetéket a világsajtó nemcsak műszaki jellemzőinek vonatkozásában, hanem nemzetközi jelentősége miatt is az „évszázad gázvezetékének" nevezi. E gázvezeték kiépítése egyszerre jelent új^ szakaszt mind a szocialista országokban élő népek eqyüttmű- ködésének megszilárdulásában, mind pedig a Nyugattal való együttműködésük kibővülésében. A szóban forqó terv megvalósítása során erősödtek a kapcsolatok a Szovjetunió és Csehszlovákia között. A Szovjetunió több mint 450 gépet és berendezést, több mint 140 ezer tonna csövet szállított Csehszlovákiának. Csehszlovákia szovjet műszaki dokumentáció alapján gázturbinákat qyárfc a csővezetékhez, amely területén halad keresztül az NDK, Ausztria és az NSZK határai felé, s tranzit- díj fejében pótlólagos szovjet földgázszállításban részesül, A Szovjetunió számára viszont a Csehszlovákiával való eqyütt- műkődés eredményeként lehe- j tővé válik, hogy más szocialista és tőkés országokba is exportáljanak földgázt. A varsói Polityka cikke a vezetők és beosztottak kapcsolatát, a szolgálati hierarchiát vizsgába, s megállapítja, hogy ezt még sok, szinte feudális jellegűnek nevezhető maradvány jellemzi. E’ek felszámolását, a célok kitűzésével való vezetést, és ennek megfelelően a szolgálati struktúra korszerűsítését mind a szocialista társadalmi viszmv«k, mind a ha- t“l'on''sáa növelése mentöve- t*'i. A cikket erősen rövidítve közöljük. A SZÉKEK A szolgálati hierarchia rendszerét a leqmerevebbnek az ioorban érékük; uqyandkkor itt akad a legtöbb híve is a hierarchiának. Főnökök és beosztottak helyeslik az utasítások kiadásának, a végrehajtás ellenőrzésének eqész rendszerét, sőt még az olyan formákat is, hogy az igazgatónak kitapétá- zott aitaia és kényelmes puha korosszéke van. az osztályvezetőnek közönséges ajtaja és kemény karosszéke, a művezetőnek csak támlás széke, a munkásnak pediq támlátlan széke. Nem helyeslik viszont azt, ha a főnők legorombítia a beosztottakat. bár ez utóbbiak olykor kénvtelenek az ilyesmit eltűrni. Találkoztunk eay olyan esettel, hony az osztályvezetőt, aki szobáidból durván kiutasította a szerelőt, elbocsátották. Egv másik esetben az igazgatóhelyettes kénytelen volt bocsánatot kérni a munkástól, akit nyilvánosság előtt megsértett. KÉPZETTSÉG ÉS HIERARCHIA Több özemben hallott vélemény, hogy minél képzettebbek a dolgozók, annál kevesebb értelme van a merev függelem fenntartásának. A szakmunkások Ismerik saját értéküket, egyenranqú félként tudnak tár- qvalnl főnökeikkel a munkáról. Ha tehát gyáraink szervezeti hierarchiája túlságosan „sokszintű, túl „sovány”, és szeretnénk egy kissé „felhizlalni”, akkor erre éppen ott van a lehetőség, ahol többségükben szak- kénzett munkások dolgoznak. Több ipari üzemben megkérdeztük azt is, vajon a munkás, aki sértve érzi magát, könnyen ki tudja-e harcolni az Igazát. A válaszokból azt láttuk, hogy a munkások nemigen bíznak a hivatalos utakban. Akit valamiféle sérelem ért, az igyekszik lent és lehetőleg nem hivatalosan kiharcolni az iqazát: a művezetőjéhez fordul, ritkábban az osztályvezetőhöz, s az igazgatóhoz mór csak véqső esetben. Jő alkalmat kínálnak ehhez az üzemi klubok, közös kirándulások s*b. Itt a dolgozó főnökeivel közvetlenül, minden hivatalos formasáq nélkül találkozhat. Az egyik gyárban az üzemi bizottság panaszkönyvet rendszeresített, amelyben természetesen mindenki bízhat. Ennek ellenére kevés a bejegyzés, nem azért, mintha nem lenne panasz, hanem azért, mert jobb az ilvesmit minden hűhó nélkül elintézni. A BEOSZTOTTAK VÉLEMÉNYE MAS Egy főhatóságnál több szakembertől arról értesültünk, hogy véleményüket gakorlatilag nem veszik figyelembe, az igazgató II világ energiaforrásai - történeti szerkezet A grafikon: akt energia tSriénete^ egyben bizonyos mértékig as embe riség történetének tükrözője. Az első hullámot, az emberi izomerő alkalmazását követte az állati izomerő felhasználása. Már a középkorban fe’haszná’ták a vízienergiát és a szél energiáját. Az első gőzgépek fűtéséhez fát és faszenet használtak, A szén e’én«tésekor fe'szabadulő energia részesedése a XIX. század e'ső fölében kezdett emelkedni, a földgázé pedig ez 1940-es években. Ez utóbbiak felhasználása je'enleg is tart, ám közben megjelent az újabb energiafajta: a nukleáris energia. E folyamat során azonban az összes régebbi energiafajták is fennmaradnak, de szerepük fokozata a termeté* sok területén ma is nélkülözhetetlen. Az állati vonóerő csak az iparilag fejlett országokból szorult ki teljesen. Sok szegény országban ma is trágyát használnak fűtésre és a fa sem csupán a romantikus kandallók luxus-fűtőanyaga. £|> pen a legutóbbi időben bizonyosa--y urfwú foMMnő datä fcq, bats tz£'t!r*t£ «{lenére, a síén ma Is nélkülözhetetlen és pótlására az új energiahordozók teljesen még nem képesek. I {Részlet G. F. Ray, a londoni Országos Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet munkatársa cikkéből, amely Gazdaság e. íolyáiratsssttbon Jsíacsí 13ogj csak azokat a tanácsokat fogadja meg. amelyek az ő irányvonalát erősítik, azaz közvetve az ő karrierjét támogatják. Ennek a hivatalnak óriási hatása van az orszáq gazdasági életére. Ki tudná kiszámítani, menynyibe kerül nekünk valamennyiünknek az, ha az igazgató nem szimpatizál valamelyik szakemberrel? A szóban forgó igazgató a következőket mondotta: „Naqy fontosságot tulajdonítok annak, hogy minden dolgozónak meglegyen a maqa önálló véleménye, és tiszteletben is tartom, hacsak nem ütközik a felettesek nézeteivel.” Amikor idéztük beosztottai ettől erősén eltérő véleményét, elcsodálkozott: „Hiszen bármelyik elmondhatja a véleményét, és ha ezt megakadályoznám, fordulhat a felettes szervekhez. Vajon miért nem tette ezt meg egyikőjük sem?” A beosztottak: „Az igazgatónál“ meavannak a maga bizalmi emberei, mond luk meg nyíltan: keayencei, akikben bízik és akiknek meglehet a maguk önálló véleménye. A többiek azonban inkább lemondanak arról, hogy kipróbálják türelme határait". Az iqazgató: „Ke- ayencek? Ilyesmiről szó sincs. Vannak persze kiemelkedő képességű beosztottaim, ráiuk támaszkodom, de mindenkit egyforma bánásmódban részesítek.” A további beszélgetésekből kitűnik, hogy a beosztottak véleménye nemcsak a fenti kérdésekben tér el főnökük véleményétől, hanem teljesen elemi kérdésekben Is. Milyen gyakran látja a főnök beosztottjait? A főnök: „Gyakran, csaknem naponta.” A beosztottak: „Akkor látjuk, ha jön a folyosón, do beszélgetésre utoljára akkor volt alkalmam, amikor a miniszter látogatását jelezték." „Rendszerint bemegyek a szobájukba, néha telefonálok." Az osztályvezető: „A főnök rendszerint felhív, néha benéz.” Az előadó: „A főnök telefonál az osztályvezetőnek, az osztályvezető titkárnője pedig felhív engem. Hogy személyesen e főnök kinek telefonál? A miniszterhelyettesnek vagy feljebb, de sohasem lefelé.” ÁLLANDÓ UTASÍTÁSOK NÉLKÜL Nehéz abszolút egyenlőséget biztosítani, hiszen a kötelességek — és így a jogok — struktúrája mindent differenciált. A főnökök ezt rendjénvalónak látják; a beosztottak gyakran panaszkodnak, hogy a hierarchia túlságosan is kordába szorítja őket. A főnökök azt állítják: magasabb érdekek kívánják, hogy követeljenek, sürgessenek, sőt büntessenek. A beosztottak szívesen vennék az egyenlőség előnyeit — a felelősség terhe nélkül. Mindenesetre szeretnének közelebb kerülni o döntés jogához. Ott, ahol kétségkívül közösek a célok, nincsenek feszültségek, nincs merevség az emberi kapcsolatokban. A célok kitűzésével történő vezetés (amely feltételezi azt, hogy az emberek tudatosan vesznek részt saját életük kialakításában) fejlettebb a feudalizmusnál. Másfelől azonban a modem kor gyors döntéseket köyeíel, a döntésénél rugalmasán kell végrehajtani, a szervezetnek egyeségesnek és működőképesnek kell lennie, össze lehet-e mindezt egyeztetni? Fordítsuk meg a kérdést: talán összeegyeztethetetlen mindez? Korunkban túlhaladott jelenség az ,,a sovány” struktúra, ahol a különböző szintek egymásnak vannak alárendelve — mindaddig, amíg a legkisebb referens már semmiért sem érzi magát felelősnek, íróasztalán kívül.. Egyre több az olyan jól képzett ember, aki képes állandó utasítgatás nélkül dolgozni. Lassan elérkezik az ideje annak, hogy a hagyományos „sovány" struktúrát egy új, az egyén meg növekedett felelősségét tükröző struktúrával váltsuk fel. Ez összeegyeztethető a hatékonysággal és javítja a kollektíva munkaeredményét. Legfeljebb a hatalmat monopolizáló — önmagát alfának és ómegának képzelő — vezető büszkesége szenved csorbát
