Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-22 / 109. szám
Az eszéki vízügyi igazgató a Dráváról Á remények folyója © Zöld útlevelek © Közös erőművek a határfolyón © Közép-Európa kifut az Adriára? Nyilatkozik az építésügyi miniszter: A Dráva — határfolyó. Vagyis, ha akarom, szétválaszt, ha akarom, összeköt. Sokáig inkább szétválasztotta Magyarországot és Jugoszláviát; a Dráva, ahelyett, hogy közösen munkába fogtuk volna, mint kísér- tetfolyó folyt a lábunk alatt, legfeljebb az árvíz rémét idézte fel bennünk. A Dráva ma mór a remények folyója, a szakemberek a Dráva hasznosításának óriási lehetőségeiről áradoznak. A múlt héten a határfolyó volt a témája a Siklóson lezajlott nemzetközi konferenciának is. Vajon hogyan tekintenek szomszédaink a Drávára? A konferencia résztvevőjével: Dániel Maratoviccsal, az eszéki vízügyi igazgatóval beszélgettünk. O Az ötvenes évek eleién, amikor a bizalmatlanság légköre övezte kapcsolatainkat, jelentett önöknek valamit a Drávát — Határfolyó volt, s ennél többet nem. Semminemű víz- gazdálkodás nem folyt, csupán a töltéseket biztosítottuk. A kapcsolatokat 1958-ban vettük fel. Nekünk jutott az a megtisztelő feladat, hogy egy tízkilométeres szakaszon, mind a jugoszláv, mind a magyar részen a medert felvételezzük. Teljes szabadságot biztosítottak. Akkor dolgoztuk ki a közös szabályozás vonalának terveit is, és közösen kezdtünk hozzá a kivitelezéshez. Speciális, zöld útleveleinkkel minden akadály nélkül közlekedhetünk. Megállapodtunk abban is, amennyiben gátszakadás történnék, megszűnik a határ. így volt ez a 65-ös árnál, amikor a víz elmosta a mohácsi—eszéki utat és minden embert a mohácsi kórházba szállítottunk, kamion- faink vámmentesen járhattok- kelhettek ót a határon. Kijelenthetem, együttműködésünk az önök vízügyi igazgatóságával a legőszintébb, nagyon jó. O Az árvizek tehát ki Is kény- szerítették az együttműködést. A közös veszély összehozott bennünket — Igr *»"• A Dráva sokkal nehezebb folyó, mint a Duna. Kétszer olyan nagy az esése, nagyobb a hordaléka. Ha kézen fogjuk a Drávát, nem hagyjuk ide-oda kanyarogni, hordalékot lerakni, ő maga készít magának szép medret, és ebben veszély nélkül el lehet vezetni az árhullámot. Egy biztos, a Drávát ma mór nem tekintjük olyan félelmetesnek, mint azelőtt, sokkal inkább a folyó kínálta nagy energianyerési lehetőségekkel foglalkozunk. — A folyóban 400 megawatt energia rejlik. A tervek szerint hat erőműből álló rendszer épül a Dráván, egyenként 50 —70 megawattosak. A varasdini vízierőmű már négy éve épül, ezt követi a Csáktornya és a Dubrova melletti, örtilos alatt még négy vízierőmű lesz, a djurdjevaci, a barcsi, a mos- lavinai és az eszéki. A djurdjevaci erőműben 15 százalékban érdekeltek a magyarok, a másik hármat fele-fele alapon építjük és használjuk. Hogy mikor? Négy-öt év múlva komplett terveink lesznek, az egyes államok pénzügyi alapjaitól függ, mikor valósul meg. Az erőműveket párosával kell megépíteni, hiszen tavaik szinte egymásba érnek. Minden öt évben meg lehet építeni kettőt Ez tizenöt év. Mindenesetre valakinek oda kell ütnie az asztalra, hogy most aztán menjünk neki. O Ahol az energia, ott az ipar. Nem igazi — Nem akarom azt jósolni, hogy a Dráva mente Ruhr-vi- dék lesz, de ha az energia- rendszer kiépül, ez a terület, ahol ma nincs ipar, elmaradott az élet, ahol az emberek eddig többnyire csak szenvedtek, feléled, komoly ipari bázis lesz, ahová szívesen mennek az emberek. A duzzasztók mesterséges tavaiból vizet lehet kivenni, öntözésre, ivásra, itt turisztikai központokat lehet létesíteni, strandokkal, vitorlásokkal. Mélységesen hiszek benne, a Dráva mentén teljesen megváltozik az élet # A hajázást — A hajózás zsítlprendszerű lesz. Fát szenet kavicsot homokot, követ búzát, műtrágyát egyszóval sokféle tömegárut lehet szállítani az olcsó vízi- úton. És eljön az az idő, amikor az emberek szívesebben utaznak a Dráván szárnyashajókon, mintsem a bűzös országutakon. A közlekedésben visz- szafelé haladunk, az emberek ma már például visszatérnek a vasúthoz. Az NSZK-bon jártam, és azt hittem, München és Hamburg között Mercédeszekkel utaznak a kapitalisták. De nem. Vonattal, mert kényelmesebb és biztonságosabb, t ami fő, előkelőbb, mert szalonkocsik vannak rajta. # Az önök sajtójában olvastuk, összekötik a Drávát a Szávával, a Szávát az Adriával, és ezzel a tengerrel nem rendelkező közép-európai országoknak Is Erőmüvek épülnek a Drá- kijárásuk lesz az Adriára. Menyváni nyíre reális ez a tervi HANGULATOS, I különböző minőségű íaPÍTA KfilShfeee .i.. az ország legnagyobb választékával rendelkező „BARANYAKER" TAPÉTASZAKÜZIETÉBEN Pécs, Kossuth L u. 1. (Nick-udvar) Telefon: 10-365. KÍVÁNSÁGRA POSTÁN UTÁNVÉTTEL IS SZÁLLÍTUNK l — Bizonyos elképzelések vannak, hogy a Dráva vizét átvezetik a Szávába, mert a Száva éppen akkor vízszegény, amikor a Dráván vízbőség van. Akkor Zágrábig el lehet jutni, s könnyen elképzelhető, hogy Zágrábot összekötik a bokori kikötővel. Ez a távoli jövő zenéje. Az azonban közeli valóság, hogy Vukovárnól csatorna épül a Duna és a Száva között. A munkálatokat jövőre kezdik — mondta beszélgetésünk végén Daniel Maratovics, eszéki vízügyi igazgató. Miklósvári Zoltán Felépül hazánkban az egymillió lakás A telepit,éshá'órat fejlesztéséről, a koncentrált lakásépítésről és a házgyárak rekonstrukcióiáról — Miniszter elvtárs, szeretnénk, ha a településhálózat fejlesztés közeli terveiről, távlatairól, élképp'síktől részletesen tájékoztatást adna; — A területfejlesztési célkitűzések csak a termelő erők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének tervszerű összehangolásával teljesülhetnek. Ennek megfe*elően alakult ki az országos településhálózat-fejlesztés koncepciója. A településeket öt kategóriába sorolták, így az országos központ, Budapest: felsőfokú központok 24 város, amelyek közül öt kiemelt felsőfokú központok lakosságát a vonzásterületek lakosságával együtt 130—300 ezerben irányozták elő a terv, egy-egy kiemelt felsőfokú központhoz tartozó népességet perspektívában egy— másfél millióban. A középfokú Mint a jugoszláv Léda i Krémfagylalt a Balatonra Az idén nyáron 30 millió adag magyar gyártmányú krémfagylaltot hoz forgalomba a Balatonon és Budapesten a Centrál Vendéglátó Vállalat Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyárában — import gépekkel — ebben az évben kezdik meg a fagylalt készítését Forgalomba hozatalát — bizományosként — a Central vállalta. A za■ vartalan ellátás biztosítására éoíti fel Balatonlellén a hűtőraktárt Innen szállítják — naponta többször is — a magyar fagylaltot a déli part elárusítóhelyeire. Az új fagylalt a jugoszláv Ledo-hoz lesz hasonló minőségű. A körmendi gyár tovább fokozza termelését sa következő években már 100 millió adagot készít Ez a mennyiség megfelel a hazai igényeknek, s feleslegessé válik a fagylaltimport Eddig ugyanis devizáért évente 50 millió adagot vásároltunk külföldről. Pihenőre lei a paksi atom város A jövendőbeli paksi „atom- város" lakóinak, dolgozóinak nyújthat főként hétvégi pihenést a közelben, mintegy 5—8 kilométerre lévő Vörösma lom-völgy, a Bottyán-hegy és az Imsósi- erdó. A fenti tájegységek védetté nyilvánítására már néhány javaslat született. A több mint 14 kilométer hosszú Vörösmalom-völgy, a Dél-Mezőföld leghosszabb völgye. Pakstól észak—északnyugatra fut, Dunakömlód határában. majd a kömlődi halász- csárdánál lép a Duna hajdani medrébe, az úgynevezett Imsós ba. A völgy egy északnyugat— délkeleti irányú törésvonal men tén keletkezett a tektonikus erők és később a löszre jellemző normál-talajerózió révén. Suva- dások, lejtóöblítések, keresztvölgyek teszik változatossá a felszínét. A völgy közepén bővizű patak folyik. Nevét a patak partján lévő egykori vízimalomról kaphatta, amely ma már csak alapjaiban és romjaiban látszik. Tolón a falakat alkotó vöröses kövekből ered nevének egy része. Nemcsak geológiai érdekességei miatt akarják védetté nyilvánítani a 14 kilométer hosszú völgyet A védetté nyilvánítást más tényezők is indokolják. A nagyüzemi, nagytáblás gazdálkodós, a vándorló juhnyájak „koptatják” az érdekes földfelszínt, ritkítják a növényzetet Az elképzelések szerint a közepén lévő mesterséges völgytó csónakázó tóvá alakítható. Ennek partjára képzelik a hétvégi pihenőházikó-övezetet Egyébként a víztározó körül gazdag forrás-rendszer található. Régi helyén a vízimalom is felépülhetne. A táj változatos föld- felszíni formái miatt alkalmas földrajszakos tanárjelöltek tanulmányi kirándulásaira. A kö zeli kömlodi halászcsárdától pedig turistautak indulnának a völgy felé. A Bottyán-hegyről, — amelynek tetején hajdan a dunai átkelést vigyázó római őrtorony állott —, belátható az egész völgy, A néphit szerint a földes kősáncokból Vak Bottyán generális kurucai is lesték a Duna felé portyázó labancokat; — A mintegy 250 hektár területű Imsósi-erdöt patkóalakban a Duna holtága öleli körül, A völgytől keletre húzódó mocsárerdő jellegzetes fája a tölgy, az éger és a nyár. Déli része legalább tíz hektáron parkerdő lenne a későbbiekben. Sétányokkal, pihenőkkel, szalonnasütőkkel. Ehhez a három természet- védelmi egységhez csatlakozna délről az ugyancsak védettséget kívánó paksi löszfal. Centrum hétfő! BAKFIS NYLON KOMBINÉ 46,50 Ft helyett 37,20 Ft 1974. április 22-én Varia edény sor Bonyhádról A Lamport ZIM bonyhádi gyára ú] edénysorozat prototípusait készítette el. A Varia „edénycsalád" négyféle kivitelben készül. Összesen harmincöt féle lábas, fazék, kanna kerül még az idén a boltokba. Különösen szép a képünkön bemutatott luxus Varia; belül halvány krém, kívül világos okker színű, hófehér díszítéssel. (Fotó: Gottwald Károly) központok körében 104 város és a községekből 65 középfokú és 39 részleges középfokú központot jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb településre is gondolva kimondta: valamennyi településünkön meg kell gyorsítani az olt élők körülményeinek javítását. — A településhálózat-fejlesztés nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal összetettebb. A területrendezésnek egyrészt a területi tervezés céljainak megvalósítását kell elősegíteni; ugyanakkor a településrendszerek — műszaki megoldás segítségével — az emberek szociális, fiziológiai, pszichológiai igényeit kell kielégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de már a középfokú központok többsége is az elmúlt években elkészítette távlati fejlesztési terveit. Az általános rendezési tervek jól segítik az urbanizációs törekvések megvalósítását. Sürgetett bennünket az idő, városaink öröklött elmaradása miatt amely megnyilvánult a krónikus lakáshiányban, a meglévő lakások korszerűtlenségében, a közmüvek és az infrastrukturális ellátás elégtelenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámol-, nunk, ugyanakkor arra kellett- törekednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedéséből adódó új feladatokat is. A településhálózat fejlesztése tehát összehangolt munkát igényel, nemcsak a tervezőktől, hanem a városok tanácsaitól, s az ott élőktől is, különösen fontos közös tevékenységünk a lakásépítésben. — A telepelüléshálózat-fej- lesztés egyik igen fontos része. A kormány annakidején olyan határozatot hozott, hogy 1965 és 75 között egymillió lakást kell felépíteni. Ért teljesítjük. Sőt talán sikerül túl is teljesíteni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fel hazánkban, — ebből a IV. ötéves terv első három évében 251 ezer — Ilyen arányú építkezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 lakásra országosan előreláthatóan 111; a városokban 119, a községekben 104 család jut Az igények teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a városi lakásépítés mértéke, egyelőre a fokozott ütem ellenére sem képes lépést tartani az igényekkel. A jövőben ezért mind a tervezésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erőforrások optimális kihasználását. Ezért hangsúlyoznám, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alapterületének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Törekvésünk azonban az. hogy a házgyárak most végrehajtott és sorra- kerülő rekonstrukclójávol, ÚJ kapacitások létesítésével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új négyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakásokat építsünk. A magyar városok fejlődése az utóbbi 25 esztendőben soha nem látott mértékű eredményt, korszerűsödést hozott, és ezt a folyamatot kívánjuk folytatni — mondotta nyilatkozata befejezéséül Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Dóezi Péter
