Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-21 / 108. szám
1974. április 21. \ DUNANTÜLI NAPIÓ Kapacitáshiány? Kapacitásfelesleg? kell szüntetni bizonytalanságot Meg Beszélgetés Nemeskéri Lászlóval, a Biranya megyei Á'lami Építőipari Vállalat igazgatójával és Rikker Mihály műszaki igazgatóhelyettessel Nem szabályos beszélgetés. Az újságíró lehetőségeinek határain belül vádol, számonkér: Baranya építőipari kapacitásának mintegy felét kitevő állami vállalat a közvélemény szerint nem mindig a legjobban teljesíti feladatát Amikor az építőipar előtt sorban álltak a megrendelők, válogattak a munkákban, amikor a beruházásokat korlátozták, maguknak szerettek volna minden munkát megkaparintani. A közvéleményt az okok nem érdeklik, ök csak a késve megépülő áruházak, kereskedelmi egységek, iskolák, óvodák, lakások miatt keserű érzéssel gondolnak az építőiparra. Rikker Mihály: Szívügyünk és vállalati érdek is a város és a megye fejlődése. Ezért mindent elkövetünk kapacitásunk növelésére és technikai színvonalunk fejlesztésére. Az építőipar fejlesztése azonban komoly anyagi áldozatokat kíván. Vállalatunk az elmúlt évek során a fejlesztési alapjának minden egyes fillérjét kapacitásnövelő beruházásokra fordította. Kaptunk az ÉVM-től és a tanácstól is támogatást, de komolyabb támogatásra lenne szükségünk ahhoz, hogy a következő ötéves tervben a növekvő feladatokhoz felnőjünk. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a helyi szervek és az ÉVM megfelelő támogatást adjon új komplex telepünk megvalósító, sára. Ez fejlődésünk egyik alapfeltétele, közös érdekünk a várossal, mert a telep megvalósításával igen értékes területeket tudunk a város különböző területein felszabadítani. Kertvárosban először elkészültek a tv-házak, ezek előtt már épül az új üzletsor, az új iskola második szárnyán is szorgalmasan dolgoznak. A Szalai András utcában az MHSZ, az SZMT székház építése és az Ifjúsági Ház építésénél folyik serény munka, tisztázatlan azonban még a Jurisics utcai iskola építésének sorsa és határideje. 9 Azt hiszem a lakásépítés miatt nem érheti Önöket szemrehányás, viszont a kommunális beruházások nem mindig elsőrendűen fontos szerepet játszanak, mint ahogy azt tapasztaljuk. Miért? Rikker Mihály: Kétségtelen, hogy problémát okoz, a korszerű paneltechnológia mellett épülő kommunális létesítmények hagyományos módszerrel épülnek. Gondot okoz a két technológia közötti ellentmondás, mely a legjobban az átfutási időkben nyilvánul meg. Igyekszünk ezt az ellentmondást is a következő ötéves tervben a kommunális épületeknél alkalmazásra kerülő új technológiával enyhíteni. Hozzá kell tenni azonban, hogy a fent említett problémákon kívül bizonyos építési sorrend is törvényszerű, hogy elsősorban a nagy panelépületeket kell megépíteni, a közműveket ezen épületekhez biztosítani és mikor az építőgépek elvonulása megtörtént, lehet az egyéb épületek építését megkezdeni. Ezek az épületek ugyanis általában a daruk helyére kerülnek. O Önök mindennek ésszerű magyarázatát adják. A tények azonban nem változnak: hazánkban vontatottan haladnak a beruházások, a határidők többsége illuzórikus álom. Mivel magyarázzák ezt? Nemeskéri László: összefüggésben van a beruházások átmeneti korlátozása a kapacitás lehetőségekkel. A beruházások előkészítése — annak ellenére, hogy kapacitási problémák vannak — nem minden esetben kifogástalanok. Kapacitás- hiányról beszélünk és a beruházások vontatott megvalósításáról, ugyanakkor egyes területeken meglehetősen nagy kapacitásfeleslegek jelentkeznek. Például a lakásépítés területén mi a IV. ötéves terv viszonylatában évi 1200—1300 lakás megépítésére készültünk fel. A kapacitásunk megvan, de megrendelés ez ideig 1974—75. viszonylatában mindössze 50 százalékos leterheltséget biztosít Biztosak vagyunk abban, hogy 9 A statisztika szerint nyoh napról tizenegy napra nőtt c panellakások építésének átfutási ideje. Ugyanakkor a NEí vizsgálata szerint Önökné mindössze 35—50 százalékot az új gépek kihasználása. Rikker Mihály: A statisztika könnyen megtévesztheti azt, aki nem ismeri a tényleges munkát. A panelépületek tényleges építési átfutási ideje nem nótl az elmúlt időszakban, sőt a fogadószintek korszerű technológiával való építése azt lerövidítette. Igaz, hogy a kertvárosi talajviszonyok miatt cölöpö- zési munkálatokat kell végezni az alapozás megkezdése előtt és ezen munkálatok is beleszámítanak az átfutási időbe, ez a korábbi évhez képest 4—5 hónappal is meghosszabbíthatja az átfutási időt. A gépkihasználások területén a statisztikai adatok a teljes igénybevehető gépparkra vonatkoznak és teljes foglalkoztatási időt is vesznek figyelembe. Vállalatunk vegyes profillal rendelkezik és számos olyan gépet kénytelen tartani, melyekre időközönként van szükség. Ilyenek pl.: a téliesí- tési gépek, az útépítő gépek, a különböző talajtömörítő gépek. E mellett azonban a legfontosabb gépeink több műszakban dolgoznak. Természetesen teljes vállalati szinten a többműszakos termelés nem oldható meg, hiszen több mint 1200 embert szállítunk naponta különböző helyekről Pécsre. Technikai felszereltségünk olyan szinten áll, hogy annak kiszolgálásához szükséges létszám már nem minden esetben áll rendelkezésünkre és számos olyan gépet tartunk, amelynek kihasználása ugyan nem lehetséges, de a létszámhiányt nagymértékben pótolja. 9 Többször éri önöket az a vád, hogy válogatnak a munkákban. Nemeskéri László: A három évvel ezelőtt bevezetett beruházási korlátozás sok gondot okozott a vállalatvezetésnek. Bizonyos kapacitások kitöltését csak nagy erőfeszítések árán tudtuk biztosítani, ugyanakkor egyes kapacitásokban továbbra is hiányok jelentkeztek. A helyzet most némileg változott, egyes területeken a beruházások visszafogása megszűnt, most az a problémánk, hogy ezek a beruházások időközben az előkészítési munkálatokat is leállították és most minden áron szeretnék az eredeti határidőre beruházásaikat megvalósítani. Mindent .elkövetünk annak érdekében, hogy az igényeket kielégítsük, de természetesen nem tudjuk a két-há- rom éves előkészítési elmaradásokat az építési idő lerövidítésével behozni. Hogy néhány példát is említsek: a pécsi baromfifeldolgozó, a Pannónia Szálló, a mohácsi székgyár építése, ahol jelentős késedelemmel tudjuk csak az építési munkákat megkezdeni. Jó ütemben halad a vágóhíd rekonstrukció építése, a Mechanikai Laboratórium befejező üteme (a Híradástechnikai Gyárban a legnagyobb elismeréssel szólnak az Építőipari Vái'alct munkájáról)', a kenyérgyár épí'ése, megkezdtük a Pannónia Szálló éoítését is, sok nehézség után a Konzum Áruház épí'ése is most már teljes ütembon folytatódhat. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezek a fontos beruházások a szerződésben vállalt határidőre elkészüljenek. 1976-tól a jelenleginél lényegesen nagyobb igények jelentkeznek a lakásépítés területén, de a kapacitást sajnos konzerválni nem lehét, ha azt nem használjuk ki — elsorvad. Ügy érzem, hogy nem vállalati ügy ez, hiszen a város fejlődését, a lakásépítés következő ötéves tervben való megvalósítását e probléma rendezése igen nagy mértékben elősegítené. Említettük, hogy vállalatunk fejlesztési lehetőségeit az eddigiekben kapacitásbővítésre fordította. Ezt az irányzatot a jövőben is követni kívánjuk, már megkezdtük a panelüzemünk fejlesztését, 1975Magp-ghaiiai alumíniumipari együtiműködés D. C. K. Amenu vezérőrnagy föld- és bányaügyi mi-, niszter vezetésével ghanai alumíniumipari delegáció tett látogatást Magyarországon. A ghanai minisztert fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a ghanai bauxitvagyon hasznosításában való magyar részvétel lehetőségeiről. Megállapodást írt alá arról, hogy magyar szakemberek készítik el az Aye-Nyinahin környéki lelőhelyre tervezett alumínium- ipari létesítmények tervtanulmányát. A delegáció szombaton utazott el Budapestről. Kik onek a barakkból Jubilál e Pécsi Kesztyűgyár l-es szá >>ú gyáregysége A könnyűipar és a honvédelmi tárca közötti egyezség új fejezetet nyit a világhíres pécsi kesztyűsség történetében, e szerint: a Pécsi Kesztyűgyárból bevonultatott szabászokat a gyár foglalkoztatja, ennek fejében a vállalat kézzel varró telepet létesít Marcaliba-, és Nagyatádon, munkához juttatva a hivatásos katonák otthon ülő feleségeit. A Pécsi Hőerőmű melletti barakkokban létrejön a Pécsi Kesztyűgyá' l-es számú telepe, nem sokka1 utána, a világpiacra kijutva, az l-es számú gyáregység. A volt legényszállásokon harminckét kiskatona kezdi a bőrt szabni... Ennek épp tíz esztendője. A I gyáregység jubilál Ebből az ai- I kálómból 200 ezer forint jutaj- | mat osztottak szét a 850 főt | számláló gyáregység alapítói és dolgozói között. Tegnap, a ‘ pécsi Olimpia Étteremben, a m Kertváros új épülettömbjei tői termékeinket házgyári szintű készültségi fokra emeljük és ezzel egyidőbén új poneltípus- család kialakításán is dolgozunk. 0 A jövő, a közeljövő tehát sok bizonytalanságot rejt? Nemeskéri László: Feltétlenül tisztáznunk kell megrendelőinkkel, hogy milyen építési igényt kívánnak vállalatunkkal kielégíttetni. Igen fontosnak tartjuk, hogy a lakásépítés területén jelentkező jelenlegi bizonytalanság megszűnjön. Ha 1000 lakásnál több igény jelentkezik 1976-ban, akkor feltétlen meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy legalább 400—500 lakás építése 1975- ben már megkezdődjön. 1974 évben 543 tanácsi és 210 műn- kóslakás-építésre van megrendelésünk, ez nem tölti ki kapacitásunkat, de még komolyabb gondjaink vannak az 1975. évi kapacitás kitöltésével. Terveink között szerepel, hogy továbbfejlesszük vállalatunk kapacitását, ebben az évben 5 százalékkal emeljük a termelékenységet és dolgozóink bérét. Egyébként az elmúlt esztendőben végzett munkánkért nem kell szégyenkeznünk. Az elmúlt napokban az ÉVM és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége 1973. évi tevékenységünkért dicséretben részesítette a vállalatot ... Lombos! Jenő ; legkiválóbbaknak átadták » könnyűipar és a vállalati kivá- ! ló dolgozó kitüntetéseket, kitün- ’ tették a kiváló brigádokat. Jóleső érzés visszatekinteni, Nagyatáddal, Marcalival és Pécsváraddal mivé nőtte ki magát a barakk. Viszont még jobb előre tekinteni, a nem is olyan távoli jövőbe, amely a barakkból való kilépést ígéri. Pécs új ipari övezetében, a Diósi-dűlőben a Kesztyűgyár új üzemet épít, ide települ át az l-es számú gyáregység. A Pécsi Kesrtvűgyár új gyáregysége a Diósi-dűlőben a kenyérgyár fölött épül meg. A Könnyűipari Tervező Intézet tanulmányterve már kézben van, a kesztyűgyáriak azóta folytonos kapcsolatot tartanak a tervezőkkel. Hoqy néz ki az új üzem? A roizokon két egymáshoz kapcsolódó épületrészt láthatunk. Az egyik szárny a szociális létesítményeké (három- szintes: ebédlő, öltöző-fürdő és irodák), a másik kétszintes épület raktár, tanműhely és termelő üzem. A termelés előirányzata: évi egymillió pár kesztyű, vagyis a jelenlegi kapacitás kétszerese. Ehhez 300 új munkaerőt kell biztosítani. Mi mibe kerül és mikor készül el? Az épület és a gépek beruházási költsége 65—70 millió forintra rúg. Az új üzemet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építené meg, elő- regyórtott szerkezetekből, ami gyors befejezést ígér. Az új gyáregység a kesztyügyáriak megítélése szerint 1977-ber* már termelhetne. Egy suszter a gyárból... Az öreg suszter, mellén a I iparosnál. Utána a pécsi Quin- Munkaérdemrenddel a könnyűipari miniszterhelyettes kezéből, nyugdíjba ment a cipőgyárból. Kisiparos a gyáriparból? Igen, a műszaki osztályvezető suszternak vallja magát. Ha elébe tettek egy modellt a gyárban, hamarosan ott volt a pontos mása, maga csinált hozzá kaptafát, kiszabta, megvarrta, ösz- szeragasztotta. Cipőit is, amiket életében hordozott, otthon maga kalapálgatta s ütötte össze. Hétfő esti párbeszéd Pécsett folytatódnak a Hazafias Népfront hétfő esti beszélgetései, Az Építők Munkásszállóján (Szántó Kovács J. u.) este fél hét órakor Benkő László, a HNF megyei alelnöke a társadalom és az eqyén érdekviszonyairól, a Puskin Művelődési Házban (Tolbuhin út 133.) este hat órakor dr. Fekete Miklós, a HNF megyei alelnöke népesedéspolitikai kérdésekről beszélget az érdeklődőkkel. A műszaki osztályvezető: Varga György, aki Gyuszi bácsiként ment nyugdíjba a Szigetvári Cipőgyárból, miután harmincéves korában is Gyuszi bácsi volt már az inasoknak a pécsi Quintus cipőgyárban. Zrínyi téri emeleti, tágas lakásukban üldögélünk. Beszélgetésünk a cipők körül forog. Hogy például manapság miért olyan gyakori a leárazás. Miért rosszak a magyar cipők? Körültopogjuk a témát. Nem az alapanyagban van a hiba, mondja Gyuszi bácsi, mert ha abban volna, mindegyik cipő rossz lenne. De hát nem mindegyik az. Az igazság, nogy volt a felfutás a termelésben. Ahol pedig nyolc óra alatt 1200 pár cipő készül, ott kétezernégyszázszor kell az anyaghoz nyúlni. Az idegekre megy. A szalagrendszer nagyon igénybe veszi az idegeket. Hiába szép és tetszik eleinte az anyag, a századiknál már sablonossá válik. — Mit lehetne tenni a munka érdekesebbé tételére? — Látja, ez nagyon nehéz kérdés. Csak azt tudom mondani, amit búcsúzáskor is mondtam. Szeressék a szakmát Mint ő. Pécsett volt cipészinas, 1926-tól 1935-ig két kisiparosnál. Utána a pécsi Quintus cipőgyár, a Rákóczi út 36- ban, egészen 1945-ig. Ekkor a cipőgyár munkás fogyasztási szövetkezetté alakult. Varga György ennek lett a vezetője. Később a pécsi cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatója, ötvennégyben aztán számon- kérték tőle iskoláit és leváltották. Mit mond erre? Minden munkáskáder nem mehetett tanulni, valakinek csak dolgoznia kellett, így maradt iskolák és papírok nélkül. Elköltöztek Szigetvárra, ahol a cipőgyárban kezdetben szabász, egy év múlva mester, majd művezető, végül műszaki osztályvezető, ő aztán nem érezte a cipőgyárat kádertemetőnek, koronáit, az élmunkás és a sztahanovista jelvényektől a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésig, még csak ezután szerezte. Mellesleg 1936 óta tagja a szak- szervezetnek, 1945 óta a pártnak. 9 De tipegjünk csak vissza a magyar cipőkhöz. Arról már volt szó, hogy miért rosszak. Már elnézést Gyuszi bátyám, én már csak így sarkítom, magunk között vagyunk, s nem a gyárban. Hanem a másik kérdés, vajon divatosak-e a magyar cipók? Tudunk-e velük mozogni a világpiacon? Többször leírtam mór, miért ne találhattuk volna mi ki a bunkóorrú-bunkó- sarkú divatot, vajon nincs elég j fantáziánk? Hát igen, erősít meg az öreg, elmegyünk mi is, és megnézzük a római és a párizsi divatot, de ott a gyárak akkorra már ki is hozták cipőiket, s mi csak rá egy évre jövünk ki ugyanazzal. Mire mi felébredünk, elözönlik a piacot. Hol a hiba? Körülményesek vagyunk. Terv, kiutalás, szerződések, miegymás. Nincs meg az összhang a cipőgyárak, a bőrgyárak és a kellékgyártók között. Megkötöttük a szerződést, s ráérek szállítani ekkorra és ekkorra. Külföldi alapanyagokkal is dolgozunk, ez is egy kötöttség. Sajnos nincs olyan, hogy bemegyek a raktárba és kihozok ezer pár cipőre anyagot. Márpedig a cipők divatcikkek, ezt kellene tudomásul venni. — Mondja ezt... nem, nem a kereskedő, hanem a nyugdíjas műszaki. 9 íme, egy kis délelőtti beszélgetés kilúgozott tartalma. Két- három kérdés, hol szorít a cipó, s tíz mondatban az életút És az életmű? Mit érez a búcsúkor az, aki mögött nem állnak, mondjuk toronyházak vagy irodalmi művek? — Nehéz, szorongó érzés volt, Na, mondom, jól van Varga, neked lejárt De hagytál-e magad mögött valamit? Igen. Akiket te tanítottál, akik a kezed alatt szabadultak fel. Igenis, szakmailag kiadtam magamból mindent, amit lehetett s ez megnyugtat. Nehéz volt megválni. S talán nem is a munka, hanem inkább az emberek fognak hiányozni. — Az emberek, akik azt mondják ön e, Gyuszi bácsi jószívű ember volt, vajember volt... — Nem tudtam kiabálni. Inkább káromkodtam egyet magamban. Persze, később visszamentem és megmondtam nyűgöd* hangon, amit akartam. Ez sä1 tos a gyomromra ment. Tavalv ól évig voltam orvosi keze! Az idegrendszer. Nem tudom, talán annak a könnyebb, aki ki tudja magát kiabálni. De ezt még sohasem próbáltam. Egy halkszavú, öreg mesterrel kevesebbek a magyar cipőgyárak. Miklósvári Zoltán
