Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-20 / 107. szám
WW. áprffls JW. DUNA NT 0 L I NAPiö 3 lowmlet a bányászbérek felülvizsgálatára megfelelő összegű hitelnyújtás új széntelepek feltárásárae a bányászok egészsége és biztonságé fokozott védelmére Miniszterek válasza lk parlamenti üléseken elhangzó képviselői észrevételekre, Javaslatokra az illetékes miniszterek, főhatóságok vezetői írásban is válaszolnak. Az országgyűlés 1973. december 19—20-i ülésszakán Palkó Sándor Baranya megyei képviselő javasolta, vizsgálják meg a bányászbérek rendezésének, új széntelepek feltárására megfelelő mértékű beruházási hitel nyújtásának lehetőségét, valamint a létszámcsökkenésből adódó eredményromlás elkerülésére, illetve a bányászok egészsége és biztonsága megvédésének javítása céljából hatékonyabb műszaki-fejlesztési intézkedések bevezetését. A bányászbérek rendezésével kapcsolatos javaslatára — a Pénzügyminisztériummal és a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben — Karakas László munkaügyi miniszter a következő választ adta: Figyeljük a hérek alakulását A bányászok bérének alakulását rendszeresen figyelemmel kísérjük és szükség esetén intézkedünk a kívánatos bérszínvonal alakulásának elősegítésére. Ennek kapcsán a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta valamennyi bányászati vállalat részesült központi bérpreferenciában, a nagyobb részük többször is. Ennek eredményeképpen a bányamunkások havi bére 1967- től 1972-ig némileg jobban — 340 forint havonta —, emelkedett, mint az állami iparban (240 forint havonta). A bérek színvonalának szükséges mértékű emelkedését 1973-tól a szénbányászatban a szabályozó rendszer módosításával központilag biztosítjuk. A szénbányászat évi 4,5 százalékos bér- fejlesztést hajthat végre minden feltétel nélkül. Ezen túlmenően a szénbányászatban költségvetésileg (a bér 7 százaléka mértékben) biztosított a részesedési alap stb. Az érc- bányászatban évi 2 százalékos feltétel nélküli bérfejlesztést engedélyeztünk, a szabályozó rendszer alkalmazásából eredő bérfejlesztések mellett. Ezen intézkedések kielégítő bérfejlesztést tesznek lehetővé. A bérek emelkedésének ütemét az előbbi intézkedések mellett 1973. évben meggyorsította a bányászatban az is, hogy a munka sajátosságait fi- gyelembevéve a márciusi bérrendezésből is az átlagosnál nagyobb mértékben részesültek ' a bányászok. A bányamunká- i sok átlagbére 1973. I—III. negyedévben 10,7 százalékkal ! nőtt az előző év azonos idő- I szakához képest. (A bánya- j munkások átlagbére 1973. I— j III. negyedévében körülbelül 45 százalékkal magasabb, mint az állami ipar más ágazatában dolgozók együttes átlagbére.) A bányászati bérek színvonala ezek szerint kielégí tőnek minősíthető. A 3119 1971. számú kormányhatároza 5. pontja értelmében minisz tertanácsi előterjesztést kel készíteni a bányászati munka erő-utánpótlás terén jelentkezi problémákról és az ezek meg oldásához szükséges javasla tokról. Az előterjesztést a Ne hézipari Minisztérium jelenle; készíti és az ez év május hó napban a Minisztertanácsho benyújtsára kerül. Az előter jesztésben az elképzelések sze rint — amennyiben ez szüksé ges lesz — a bányászok béré vei kapcsolatos esetleges prob lémák is felvetésre kerülnek. A második javaslattá kapcsolatosan — a Pénz jjgyminisztériummal, a Országos Tervhivatallá és az Országos Bánya műszaki Főfelügyelőség gél egyetértésben — di Szekér Gyula nehézipar miniszter válaszolt: mi veszélyforrások csökkentése érdekében a minisztériumnak, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőséggel, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben kiadott rendelkezése szerint az 1974— 75. évi, illetve az V. ötéves terv előirányozza majd a gáz- és tűzveszély megelőzését szolgáló műszerezettség és automatizálás növelését, továbbá a tűzveszélyes anyagoknak a mélyművelésű bányákból való fokozatos kivonását, egyéni menekülő és bányamentő készülékek korszerűbb típusainak bevezetésit. Mindez a biztonsági helyzet javulását eredményezi. Műanyagipari szakkiállítás Dr. Sralai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes Kőbányán, a budapesti nemzetközi vásárközpont legnagyobb, 23 ezer négyzetméteres csarnokában pénteken megnyitotta o Hungaroplast ’74 nemzetközi műanyaaipari szakkiállítást. A meqnvitó ünneoséqen megjelent dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter is. A nemzetközi mű- anvagiDori serenszemlén 16 ország 122 vállalata, cége vonultatja fel korszerű termékeit, különféle műanvaa alapanva- qokat, félkész- és késztermékeket, technológiái berendezéseket, műszereket, gépeket. A szakkiállítást április 24-ig naDonta délelőtt 10 órától délután 5 óráig tekinthetik meg a látogatók, 10 forintos belépőjegy ellenében, az albertirsai úti vásárközpont „A” csarnokában. Újdonságok a RÖVIKÖT üzleteiből“* Üzleti tárgyalások a KNDK-ban Magyar kereskedelmi szakemberek tértek haza a napokban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, ahol két hétig tartózkodtak, A delegáció tagjai között volt Éber Ferenc, a Dél-dunántúli Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi \/állalat igazgatóhelyettese is. Hazánk és a testvéri köztársaság állam-közi kapcsolata jegyében a küldöttséq üzleti tárgyalásokat folytatott a TESZON, illetve SZOMJUN nevű kereskedelmi vállalat képviselőivel. — Kellemes élményben részesültünk ebben a távoli, szép országban, meglátogattunk néhány üzemet, többek között egy kötöttárut előállító modern gyáBajuszos sármány, gyurgyalag Madarászok 1980-ig a szinten tartást lehet biztosítani A feketeszén-termelés növelése és ezzel összefüggésben az új széntelepek feltárásához szükséges pénzügyi eszközöknek a Mecseki Szénbányák részére való biztosítása a speciális koksz-szén termelési és fogyasztási sajátosságok ellenére sem különíthetők el az ország széntermelési igényeitől. Ezért vizsgálatot folytatott a Nehézipari Minisztérium annak megállapítására, hogy a szénbányászatban milyen termelési többlet érhető el a jelenleg ismert igényekhez képest. Az eddigi vizsgálatok szerint 1975-ben a 25,4 millió tonnához képest országosan mintegy 1,2 millió tonna, az 1980. évi 23,3 millió tonnához képest pedig mintegy 1,9 millió tonna többtermelés biztosítható a jelenleg is működő üzemeknél. A vizsgálat a Mecseki Szénbányák vonatkozásában azt mutatta, hogy 1980-ig lényegében az 1974, évi termelés szinten tartását — 3,1 millió tonna/év — lehet biztosítani. Tekintettel a kokszszén-termelés és -fogyasztás sajátos feltételeire, a meglévő bányák bővítése további vizsgálatokat igényel. A vállalat valamennyi mély- műveláses bányaüzeménél jelenleg — az új szintek termelésbe való kapcsolása céljából — szénvagyonpótló beruházás ven folyamatban. Ezek ismeretében a minisztérium vizsgálta azt is, hogy mind 1974—75-re, mind pedig az V. ötéves terv időszakára hogyan alakul a Mecseki Szénbányák beruházási költségigénye az országos szénbányászati beruházási költségekhez képest. A vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy míg a Mecseki Szénbányáknak az országosból való termelésrészesedése 12 százalék körüli, addig az iparági beruházási keretből való részesedési igénye a jelenlegi tervidőszakra eléri a 20 százalékot, az V. ötéves tervben pedig azt kissé meghaladja. Természetesen csak a többlettermelés! igény egyértelmű tisztázása után lehetséges a szénbányászat egészére biztosított kerettel összhangban és annak függvényében a Mecseki Szénbányák beruházási keretének végleges meghatározása. Ami a szénbányászat létszámcsökkenését illeti, annak üteme az iparág átlagában megközelítőleg arányos volt a széntermelés csökkenésének ütemével. Ennek ellenére egyes szénbánya vállalatoknál az ismert létszámproblémák jelentkeznek. Ha a létszámcsökkenés a következő években is hasonló ütemű lesz, akkor 1980 körül a szénbányászat szénüzemi létszáma nem fogja meghaladni a 35—38 ezer főt. E valószínűsíthető létszám mellett a termelési feladatok csak abban az esetben biztosíthatók, ha 1980- ig a mélyművelésű szénbányászat termelékenységi mutatója a jelenlegi 1,5 t/mű értékről 1,9 —2,0 t/mű értékre növelhető. A szénbányászat távlati termelési, műszaki fejlesztési és létszámgazdálkodási problémáinak rendezésére terv készült, amely a korábbi elképzelésekhez képest a műszaki színvonal gyorsabb ütemű növelését irányozza elő. Célkitűzése az, hogy 1974—1980. években a fejtési és vácjathajtási munkák gépesítési színvonala a jelenleginek mintegy kétszeresére növekedjék és ezzel arányosan emelkedjék a nagy munkaigé- nyességű kiszolgáló munkafolyamatok — szállítás, szellőztetés, vízemelés, osztályozás, anyagmozgatás stb. — gépesítése, automatizálása. A gyorsabb ütemű műszaki fejlesztés a munkatermelékenység növelése mellett hozzájárul a bányászok fizikai munkájának megkönnyítéséhez. Az ®leA madártannal foglalkozó tudósokat ornitológusoknak hívják — senki nem gondolná, hogy hányán is vannak? Mert ezt egyszer el kell kezdeni, aztán folytatni, csak éppen abbahagyni nem lehet. Gerébi György — a továbbiakban Gyuri bácsi — c most alakult Magyar Madártani Egyesület szervezője Baranyában, egyben az országos választmány tagja is. Valamikor nagyon régen kezdte. — Még Csörgey Titusz nevezett ki, hivatalosan 1935 óta vagyok munkatársa a Madártani Intézetnek. Amatőr munkatárs, figyeli a madarakat, és, ami talán e munkában a legfontosabb: nagyon szereti őket. — Az Egyesület most alakult meg... Mi vajon a feladata? — A természetvédelem, nevezetesen a madárvédelem társadalmi bázisát szeretnénk kialakítani, kiszélesíteni. — Hány embert sikerült eddig megnyerni ennek a szép munkának? — Ónként jelentkezők jöttek, mintegy hatvanon. Ez a szám lényegesen kisebb, mint vártuk, talán a propagandánk nem volt elég jó. — Kik lehetnek tagok? — Tagjaink a legváltozatosabb összetételt mutatják. Technikusok, nyugdíjasok, tanáremberek, orvosok, biológusok, gyerekek ... Tulajdonképpen minden magyar állampolgár tagja lehet egyesületünknek, aki szeretne bekapcsolódni munkánkba. — Kivétel? — Az egyedüli kivétel a madártojásgyűjtők.- Azok nem lehetnek tagok, tevékenységük szöges ellentétben van a miénkkel. — Hány tojásgyüjtöt Ismer? — ötről tudok ... — Mit jelent a madárvédelem? — Mindenki a téli cinke etetésére gondol, pedig ennél jóval többről van szó. Például: segítséget szeretnénk nyújtani a szakszerű etetéshez, ha már etetünk, de hogy egyetlen példával éljek: a nyári itatás legalább olyan fontos a madaraknak, mint a téli etetés. Nyáron kevés a szabad víz, a madaraknak igen nagy szükségük van rá. Nálam, az udvprban van egy kis medence, akkora csetepaté van sokszor, hogy öröm nézni. — Más tevékenységről Is tud? — Vannak olyanok, amelyekhez komoly apparátus szükséges. Sokszázezer forint értékű felszerelés. Madárhanggyűjtéshez például. Lassító berendezés, magnetofonok egész rendszere, speciális készülékek ... Nincsenek is sokan, egyvalaki csinálja. És nagyon szorgalmas. Hatvanhat esztendős vagyok, ötven éve figyelem a madarakat, s ez idő alatt egyetlen egyszer láttam egy bajuszos sármányt. Jelentettem az intézetnek, s akkor írtak, hogy felvennék a hangját. Visszaírtam, hogy ha van idejük ötven esztendeig várni, jöjjenek csak, és ha szerencséjük van, meg is szólal. Mert nekem nem énekelt. Erdei fülesbagoly — De Gyuri bácsi már elmondhatja, hogy látott bajuszos sármányt. — Igen. Es most is azt mondom, hogy érdemes ezért ötven évig is várni. Ezt csak nagy szenvedéllyel lehet csinálni. Idehallgasson: a Jakabhegyen élt egy rétisas-pár. Valaki lelőtte a nőstényt, s álnéven felküldte a Mezőqazdasági Múzeum Vadászati Osztályára. Táviratoztak nekem, s a csomag bontásánál ott voltam. Előre megmondtam: a jobb szárnya hajlatában két toll rövidebb, mint a többi. Kérdezték, hogy honnan veszem ezt? S azt feleltem: kilenc éve személyesen ismerem ezt a madarat... — Gyuri bácsi ornitológus? — Az. — Van olyan madárfajta, amely él nálunk és még nem látta? — Vízirigót nem láttam. Nemrég Somoskőújfalun töltöttem két napot, egy barátom figyel ott egy vízirigó fészket, de nem találkoztunk. Ha a fiókák kirepültek, megint elmegyek. — A sasok nagyon kevesen vannak már... — Pedig még meg is lehet őket szelídíteni. Garadnán, a Bükkhegységben a pisztrángtenyészet volt vezetője, Vásárhelyi Pista lepett meg egyszer ezzel. Az erdőben ballagva észrevettem egy szirti sast. Izgatott lettem, suttogóra fogtam, kértem, álljunk meg! Elnevette magát, és odaszólt a sasnak: Miska gyere! És a madár odaszállt a vállára. Az ä nagy, melók madár. Egy sasnak több, mint két méter a szárnyterpesztése. — Csak a hasznos madarakat kell védeni? Hevesen tiltakozik. — Minden madarat! Hermann Ottónak akkor igaza lehetett. De ma már egészen más a helyzet! Ott van a gyurgyalag, más néven méhészmadár. Piros szem, fekete, hegyes csőr, sárga begy, zöld mellény, barna szárny és narancssárga hát... Ennél szebb madarat álmodni sem lehet! És már alig van. Volt Villány, Pécsvánad, Üjpetre, Töttös környékén, de már szinte kipusztult. Mert „káros”. Megeszik néhány méhet. — Ha beiratkoznék tagnak, mi lenne a feladatom? — Először is aiánlatos megismerni a madarakat. Erre Peterson: Európa madarai című könyve a legalkalmasabb. Eatnpis Péter rat is. Az üzleti tárgyalások során szerződést is kötöttünk különböző árucikkek vásárlására. — Milyen határidővel? — A harmadik és negyedik negyedévben már megérkezik az első szállítmány és rövid idő múlva már a pécsi, baranyai üzletekben meg lehet vásárolni ezeket a termékeket. Például norvégmintás férfi; női és gyermek sportpulóvereket, amelyek több színben, úgynevezett gyapjú karakterű „acryl” alapanyagból készülnek. De rendeltünk férfi és fiú necz-atléta inget, rövidujjú pamut poló-inget, szintetikus férfi fürdőnadrágot. Ezeken kívül a két külkereskedelmi vállalat még szállít nekünk női műselyem alsóneműt, aztán nagyon szép összecsukható, automata férfi és női esernyőt. Éber Ferenc igazgatóhelyettes elmondotta még, hogy május hónapban már az üzletekbe kerül néhány olyan újdonság amelyeket eddig még nem árusított a hazai kereskedelem. A RÖVIKÖT jugoszláv partnerektől vásárolt férfi és gyermek ingeket, illetve női blúzokat, amelyeknek alapanyaga 70 százalékos acryl, 30 százalékos gyapjúfonal. Divatos, szép holmik ezek, valamivel vékonyabbak az ismert ingpulóvereknél, nedvszívó hatásúak, könnyű, kellemes viseletűek. Ugyancsak a szomszédból importálunk — a második negyedév végére — „Slip garnitúrát”: ez pamutból kötött atléta ina és nadráq, tetszetős kivitelben. Az NDK-ból érkező bébi-holmikkal bővül majd a hazai gyermekruha választék: például fényes-cérnából hurkolt kis bébi-rékliket vásárolhatnak a kismamák már a nyár elején. Befejeződött a nemzetköz/ örava^konferende ] « A tetteken a sor Pénteken befejezte munkáját a siklósi várban tartott háromnapos nemzetközi Dráva-kon- ferencia. A Magyar Hidrológia Társaság pécsi csoportja és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös rendezvényén több mint száz hazai és külföldi szakember vett részt. A tanácskozást Kiss György vízügyi igazgató, a MHT pécsi csoportjának elnöke értékelte. — A Dráva-konferencía megrendezésével a három ország műszaki szakembereinek egy társadalmi háttér keretében történő együttműködését szándékoztunk kidomborítani. A hazai és külföldi résztvevők több mint harminc előadás keretében megismerhették a folyó kísérleti szakaszain szerzett tapasztalatokat, a különböző tudományos vizsgálódások eredményeit. — Ezen a társadalmi fórumon a vízgyűjtő területen érdekelt országok szakemberei kinyilváníthatták véleményüket és elmondhatták javaslataikat. Mindez hozzásegített ahhoz, hogy közös állásfoglalással kijelenthessük: A Dráva vízgyűjtő területén az osztrák, jugoszláv és magyar vízügyi szervek együttműködésének szorosabbra fűzésére van szükség, hogy az adottságok kihasználása mindegyik fél érdekében mielőbb megtörténhessen, úgy, hogy a tudományos megfigyelés és kutatás eredményeit minél mélyrehatóbban lehessen érvényesíteni. — A lerakott alapokat erősíteni kell. További megfigyelésekkel, tanulmányokkal, műszaki beavatkozással gyorsítani az átfogó koncepció érvényesülését, annak érdekében, hogy a Dráva vízgyűjtő adottságait mielőbb jobban kihasználjuk. Gyorsítani az árvédelmi rendszerek kiépítését A vízminőség védelmét — ezen a téren ígér* nagy eredmények születtek már eddig is — fokozni kell. A felső drávai duzzasztóművek építésének előrehaladásával párhuzamosan, erőteljesebben keli végezni a vizsgálódásokat az alsó Dráva duzzasztóművei megépítésének előkészítésére. Tovább kell folytatni a biológiai védelmi tervezéseket, az ökológiai vizsgálatokat, és arra törekedni, hogy e közös kézben tartott vízgyűjtő területen a bioszféra kialakítása megfeleljen a mai korszerű környezetvédelem kívánalmainak. A konferencián elhangzottakat mindhárom ország szakemberei illetékes hatósági szerveikhez továbbítják, azzal a céllal, hogy a további tervezési, kivitelezési munkáknál hasznosítani lehessen. ALKATRÉSZ A'RUS/TÁS !$ t 2). áífc 44<, 7*-öö3 m KB BAR ADJON //
