Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-19 / 106. szám
I m«. éprifis 1*. DUNANTOLI NAPLÓ Hal tart ma Baranya mezőgazdasága? Baromfitenyésztésünk az élvonalban • 1238 vagon baromfihús, 140 mi fiú tolás • I hazai tofáhibridek fele Bárbúi származik • Különös figyelmet érdemel a pulyka- és a ifba«nyé$zré$ Napjainkban mór széles körben ismert, hogy a mai életformához igazodó táplálkozásban a baromfihús és a tojás nagy jelentőségű és fogyasztó suk fokozódásával kell számolnunk, A fizikai munka csökkenése folytán a táplálék régebben szokásos kalóriaszintjét mérsékelni, fehérjeszintjét pedig növelni szükséges. E cél eléréséhez nagyszerű lehetőség van a baromfihúsban, amit az alábbi táblázat is igazol: 100 kalóriára Magnevezéí jutó tehérjo (g) Sertéshús, kövér 3,6 Sertéshús, sovány 13,7 Marhahús, kövér 6,3 Marhahús, sovány 17,2 Csirkehús 19,4 A tojás az ember számára nélkülözhetetlen aminosavak- ban, A-, B,-. B2-, D-vitamin- ban és fontos ásványi anyagokban gazdag. Általában egy-egy országban az életszínvonal alakulását jól jelzi az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke, örvendetes módon az életszínvonal emelkedése — a fizetőképes kereslet növekedése révén — nálunk is lehetőséget teremi a húsfogyasztás fokozására, ezen belül a baromfihús-fogyasztás fokozására is. A felsorolt okok a világ nagy részében is hasonlóan jelentkeznek. Ezért — mivel sok helyen az‘ Idények növekedését a termelés nem tudja követni — hazánk számára a kedvező ba- romfiéxport-lehetőség is biztosított, melynek kihasználása népgazdasági érdek. Iparszerű termelés Lépést tart a termelés e fokozódó igényekkel. Megyénk összes baromfihús-termelése 1973-ban 1238 vagon volt, tojástermelése pedig 140 millió 270 ezer darab, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó hústermelés 29,6 kg, a tojástermelés pedig 329 db. A tényleges fogyasztás azonban húsból mintegy 14,5 kg, tojásból pedig 260 db. A termelés és a fogyasztás közti különbséget tekinthetjük exportnak, illetve tojás vonatkozásában 11,9 százalékban keltetésre felhasználtnak. A fejlődés ütemét jól mutatja, hogy a 10 évvel ezelőtti termelés a mostaninak csak mintegy 40 százaléka volt. A változás azonban nem csupán mennyiségi szempontból jelentős, hanem termelésszerkezeti és minőségi szempontból is. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a keltetőállomási, korszerű fajtákhoz, hibridekhez tartozó napos állatok igénylésének általánossá válása a jellemző. A kottással történő keltetés ma már egyre ritkább jelenség, ugyanakkor a korszerű keveréktakarmányok felhasználása és a korszerű technológia alkalmazása végérvényesen gyakorlat lett a kisüzemekben is. A szocialista szektorban a termelés szakosodása és koncentrációja a jellemző. Gyakorlatilag a nagyüzemi baromfitermelés 15 nagy gazdaságra összpontosul. Tíz évvel ezelőtt még több mint 80 foglalkozott baromfitenyésztéssel. Ez a koncentráció a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erők jobb kihasználását nagy mértékben elősegítette. Megyénkben a baromfitenyésztés fejlődéséről nem beszélhetünk anélkül, hogy a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot és a Bólyi Állami Gazdaságot meg ne említenénk. Az előbbi a csirkehizlalásnak, az utóbbi a tojástermelésnek olyan zárt rendszerét képező technológiáját honosította meg üzemeinkben, amely iparszerűvé tette ezt az állattenyésztést. ágazatot. Nőtt a munka termelékenysége, javult a takarmány- értékesülés, jobb lett az állategészségügyi helyzet. Az egy főre jutó termelési érték átlagosan meghaladja a 400 ezer forintot, a pecsenyebaromfi-hiz- lalásban az 1 kg súlygyarapodásra jutó takarmányfelhasznáA termelőszövetkezeti tenyészetek közül a baksai Ezüstka- lósz Tsz-t feltétlenül meg kell említenünk. A Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát partner gazdaságaként a legnagyobb termelőszövetkezeti baromfiíe nyészettel rendelkezik. Emellett kezdeményező szerepük volt a Fillod-ücfüic a Féniiiiuniásná! Parafálták a Fémmunkás Vállalat és a francia Filiod cég szerződését, amefy szerint a magyar vállalat átveszi a francia partner komplett könnyűszerkezetes építési rendszerének licen- cét — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás György vezérigazgató. A könnyűszerkezetes központi fejlesztési program megvalósításában ez az első külföldi licenc-szerződés, amely a tervezéstől a gyártáson át a kommunális létesítmények felépítéséig szükséges minden munkát komplett építési rendszerbe foglal. II Számi tógép-körkép Egyelőre a középmezőnyben A baksaí tsz kisdér! baromfitelepe Milyen számítógép-parkkal rendelkezünk, hol a helyünk a nemzetközi összehasonlításban? Alábbi körképünk a műszaki és közgazdasági propaganda hónap egyik előadásán elhang zottak alapján készült. Magyarországon 1973-ban 194 elektronikus számítógép működött. Sajnálatos tény: ahány anny; féle, mint valami múzeumban, talán nincs is a világnak mén eav olyan országa, ahol ennyiféle gyártmányú számítógép van. Az ebbő! fakadó külön gond: a körülményes alkatrészellátás, a speciális szakemberek kiképzése. Könnyű az osztás: egymillió főre 19 számítógép jutott Magyarországon. Ezzel a mutatónkkal a szocialista országok között a középmezőnyben foglalunk helyet. Csehszlovákiában ugyanis 1973-ban egymillió főre 29, az NDK-ban 47 számítógép jutott. Meglehetősen nagy a lemaradásunk a fejlett tőkés országokkal szemben. Csupán érdekességként: Japánban 88, Angliában 140, az NSZK-ban 170, az USA-ban viszont 500 komputer jutott egymillió lakosra, A jövő? A tervek szerint 1975-ben 340, 1980-ban pedig 740 számítógéppel rendelkezik hazánk. Közben természetesen selejtezni is kel!. A fejlesztés eredményeként 1980-ban egymillió lakosra 73 számítógép jut. Mindez nagy erőfeszítésekbe kerül, az ötödik ötéves terv időszakában 25 milliárd forintot költ az ország a számítógép-programra. (összehasonlításul: a Beremendi Cement és Mészművek 2,5 milliárd forintba került.) A számítógép nem olcsó mulatság, hiszen a legkisebb, dz R—10-es jelű, amelyet a KGST-országok Egységes Számítógép Rendszerének (ESZR) kereteben Magyaror- száq gyárt, 15 millió forintba kerül, s ehhez jönnek még a kiegészítő berendezések — a költségek 20~25 százaléka Az R—20-as 30 millióba, az R—30- as 45, az R—40-es 70, a legnagyobb az R—50-es pedig 150 millió forintba kerül, s további 20 millióba a kieoészítő berendezések. A laikus számára a költségek meghökkentőek, mégis, szükségleteinket zömmel a szocialista országok gyártmányaiból elégítjük ki, a tőkés import számunkra sokkal dró gább lenne, 1 Fía*alszakemberek vetélkedőié Tegnap délután Pécsett e Technika Házában rendezte meg az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Pécsi Csoportja a fiatal energiagazdálkodási szakemberek dél-dunántúli vetélkedőjének döntőjét, A versenyen négy megye — Baranya, Zala, Somogy, Tolna — 15 üzemének félszáz műszaki szakembere vett részt. A versenyt Jankó Lajos, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola dolgo- zójc nyerte meg. A második helyezett Kása Mátyás ugyancsak a Pollack Mihály Műszaki Főiskola versenyzője volt, a harmadik helyre Halmai László, c Pécsi Hőerőmű dolgozója került lés 2,4 kg körül alakul, a kezdeti időben többször előforduló nagyfokú elhullások megszűntek. A tenyésztő központok kialakulása a, fejlődésen nagyot lendített. Ezekből tovább gyűrűzött a szakmai ismeretek magas színvonala és a korszerű termelési gyakorlat A Bólyi Állami Gazdaság báli baromfitelepe például országosan jó hírnévre tett szert Az elmúlt évben a hazánkban forgalomba kerülő tojóhibrid állomány fele Bárból származott Ez az arány a nagyüzemekben a 85 százalékot is elérte. Az e téren betöltött fontos szerepüket azonban a jövőben még tovább kívánják erősíteni. A napokban veszik használatba az újonnan elkészült 960 000 darabos keltetóállomásukat, mely a legmodernebbek közé tartozik az országban. Az állományuk értékére utal az évek v óta tartó Csehszlovákiába történő tenyészállat-exportjuk is. Ugyancsak jelentős tenyésztőközpont alakult ki a Baromfi- feldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalatnál. A 740 ezer férőhelyes keltetőkapacitásuk elsősorban a háztáji gazdaságok kedvelt hampshire naposbaromfi. kacsa és libaigényét elégíti ki, melyhez a szükséges tenyészállat-állomány kialakítását részben saját telepükön, részben partner gazdaságoknál biztosítják. Kedvező exportlehetőségek Országos szempontból ennél Is nagyobb jelentőségű a pulykatenyésztésben betöltött szerepük. A pulyka egyik legkeresettebb exportcikkünk. Bizonyára itthon is előbb-utóbb megkedvelik e fogyasztók, hiszen az általuk tenyésztett Mecsek hibrid pulyka alig hasonlítható a nálunk régebben ismert bronzpulykához. A húsa finom- rostú, könnyen emészthető, nem zsíros, de telt. Különösen ínyenc' falatnak számít a mellhús, amelyből nagy szeletek készíthetők és még azoknak is tálalható borjúhús gyanánt, akik a borjúhúst nemcsak hírből ismerik. A végtermék állatok 12 hét alatt 4,20 kg-os átlagsúlyt érnek el. Az évi 90 ezer db- os szülőpárból több mint 30 ezer Csehszlovákiába és az NDK-ba kerül exportra, valamint tenyésztojást vásárol tőlük Belgium. Az itthoni állománynak pedig kétharmad részét biztosítsák. korszerű baromfitartási technológiák kisüzemekben történő elterjesztésében. Ennek fontosságát mutatja, hogy még ma is megyénkben, például a baromfihús 45 százalékát, a tojás 63 százalékát a háztáji és egyéb gazdaságok termelik. Sajnos a víziszárnyasok tekintetében nem dicsekedhetünk az előbbiekhez hasonló eredményekkel. Ezekből más megyékből tenyészanyag-beho- zatalra szorulunk. Korszerűbbens többet, jobbat A legfontosabb feladatok az utóbbi 3—4 évben fellépő jelenségekből adódnak. A különböző gazdasági hatások következtében romlott az ágazat gazdaságossága, a fejlődés üteme lelassult A világpiacon a pulyka, a pecsenyeliba és a libamáj, idehaza a csirke és a pecsenyekacsa iránti kereslet fokozódik. Az országos baromfitenyész- tési tanácskozáson, melyet ez év februárjában tartottak Budapesten, megyénkre is érvényes formában fogalmazták meg a tennivalókat. Ezek ösz- szefoglalva az alábbiak: A begyűrűződő árhatások ellensúlyozása, a gazdaságos termelés érdekében a tenyész- és haszonállatok örökletes képességeit maximálisan ki kell hasznaink Elsősorban e meglévő kapacitások korszerűsítésével, rekonstrukciójával kell a baromfi árutermelést növelni. Különös gondot kell fordítani a pulyka és a libatenyésztés és -hizlalás fejlesztésére. Úgy tűnik, hogy a feladatok megoldására megyénk mező- gazdasági üzemei készek, hiszen törekvésüket államunk és támogatja. A fentiek alapján az épülőfélben lévő pécsi baromfivágóhíd részére az alapanyagot megyénk baromfitenyésztői és -hizlalói minden bizonnyal biztosítani fogják és a hazai fogyasztók, valamint az export növekvő igényeit kielégítik. Légrádi György szakfelügyelő II Az ©mbert©! varnak valamit i* Nem virtus, nem muszáj — szenvedély Settiot Jésraí üstaftse, « Mecseki Ércbányászati Vállalat Ilias Özemének dolgozója, többszörös újító, kiváló dolgozó, 36 éves létére a MÉV 13 éves törzsgárda tagja, ez év április 11-től « Munkaérdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. A szoba patika-tiszte, legszívesebben levetném a cipőmet, nehogy poros legyen a szőnyeg. Olyan a lakás, mint valami frissen felállított díszlet, egy jólszituált családról készült filmben. Egy munkásember — a szó legnemesebb értelmében — é! itt feleségével és két gyermekével. — Két fontos dolog van az életemben, ezenkívül más nem érdekel — mondja Bettiol József —, a munka és a család. Van, akinek az Olympia, vagy valami más. Telek... autó ... — Megvehetnénk, ahogy más is, kicsit ráspórolva — szól közbe a feleség —, de nekünk így jó. Hogyan? Honnan idáig* 1955-ben lett szakmunkás <s Sopiana Gépgyárban. Azután Bakonyára került, majd a lll-as üzemben dolgozott tovább. Tanult szakmája és jelenlegi munkaköre: géplakatos. — öt évvel ezelőtt volt egy kis nézeteltérésem a főnökkel — ma is hiszem, hogy igazan» vált — és csoportvezetőből lakatos lettem. A fúrógépeket javítom. Ez bányamunka, nem olyan, mint egy gyári géplaka- tosság. — Amikor idekerültem a bányafúráshoz, szabad kezet kaptam — már ami a lakatosmunkát illeti. Ismertek ... Amikor leszáll a bányába, nemcsak az a dolga, hogy az álló gépet újból üzemképessé tegye. Gyakran szól a fúrás: — Nekem nem tetszik ez a zörgés, nem úgy megy, mint ahogy kéne. Gyere nézd meg! Megnézi, megcsinálja. Eddig ® munkakör. Ezután jön az. ami több a kenyérkeresetnél, a műszájnál, de még a bányászvirtusnál is: — Sokszor elgondolom, ha nekem ezt kellene csinálni, így, vagy úgy könyebbé, termelékenyebbé is lehetné tenni azt a gépek És akkor jón a töprengés, a szakirodalom tanulmányozása, o feleségem néha már megkérdi: „meddig akarod ezt még csinálni?" — Hát csak addig, amíp egy használható gondolatom tárnod. Eddig Szennyale újítását fogadták el, négy pedig kísérlet alatt áll. Az egyik talán kissé régóta: 1971-ben adta be azt amelyet kísérletképpen bevezettek az egyik fúrón. Azóta mindegyik fúrás azon akar dolgozni, mert termelékenyebb és kényelmesebb vele a munka. Az igazi újító, Bettiol József szerint nem is a pénzre gondol elsősorban, amikor valami jobb megoldásait töri a fejét így volt például az egyik legemlékezetesebb újításával is, a sebességváltón módosított. Azóta több, mint három év telt el, és még csak egy csapágyat sem kellett cserélni. A saját munkáját is megkönnyítette, a túrósoknak sincs keresetkiesés az üzemzavar miatt Feleségében igazi segítőtársfa lelt ő írja le, ő járja végig a gyakran rögös hivatalos utakat így azután több energiája marad a töprengésre, szakkönyvek tanulmányozására. Erre is szükség ven, mert ahogy ő mondja, aki megáll, az már le is maradt Egyik legújabb terve, hogy megoldja a fúrófej forduiatszá- mának változtatását, így a kőzet keménységétől függően mindig a leggazdaságosabban lehet majd dolgozni vele. Abbahagyni nem tudná nem is akarja. Ez az egyetlen szenvedélye, no meg „aj embertől várnak is valamit" *. Ö*
