Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-14 / 102. szám
Levegővel jövesztenek Nagy hatékonyságú lazító-jövesztő eljárás a Mecseki Szénbányák Vasasbánya üzemében A magyar szénbányászat a III. ötéves tervidőszaktól kezdődően nem produkálta a megelőző tervidőszakok termelési fejlődését. Ez főként az energia- politika és a szénpiac igényeinek változásából fakad. A magyar szénbányászatra, ezen belül a Mecseki Szénbányákra nehezedő problémák eredőjeként létrejött termelés- csökkenést a műszaki fejlesztés terén elért eredményekkel kell kompenzálnunk. A műszaki fejlesztés, az üzem-koncentráció, a szervezés és gépesítés komplex rendszerére támaszkodva a termelékenység növelésére irányul. Kisgépesítés A gépesítés területén komoly teljesítményjavulást eredményezett a munkahelyek kisgépesíté- se — korszerű fejtőkalapácsokkal. fúrógépekkel és egyéb (a különböző termelési folyamatokat segítő) berendezésekkel történő ellátása. Ezen kívül több kísérletet tett a vállalat a gépi jövesztés bevezetésére a fejtési tömegtermelő munkahelyeken is. A kísérletek egy része — főként o kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt — nem hozta meg a kívánt eredményt. Az eredménytelen kísérletek, a nagy anyagi áldozatok ellenére a jövesztésí munkafolyamat gépesítése elsőrendű műszaki fejlesztési feladat maradt, a már említett kényszerítő körülmények miatt. A fejlesztés további lehetőségeinek kutatása során felvetődött az eddig üzemeltetett — forgácsolás elvén működő — berendezések (szénfűrész, maróhenger. széngyalu) helyett más rendszerű eljárás alkalmazása. A szakirodalomban már évtizedek óta ismeretes a magasnyomású sűrítettlevegővel történő lazító-jövesztő eljárás, melynek rendszerét először az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az amerikaiak a lazitó-jövesztésnél két különböző típusú, de lényegében azonos elven működő berendezést alkalmaztak: az Aerdox rendszert, melyet a Cor- dox Corporation csikágói cég dolgozott ki, és az Airbreaker berendezést, melyet Frank Armstrong 1930-ban szerkesztett. A technológiát Európában először 1951-ben Franciaországban próbálták ki. hazai első alkalmazására 1970-ben Tatabányán került sor. Az eljárás a magasnyomású levegő hirtelen előidézett expanziója során robbanásszerűen felszabaduló energia jövesztő hatása célszerű hasznosítására épül. A jövesztő eljárás kísérleti alkalmazásának lehetőségét a Tatabányai Szénbányáknál alkalmazott Armstrong-Airbreaker rendszerű technológia kísérlet- sorozata vetette fel, miután jelzett vállalat készséget mutatott a komplett berendezés átadására. Sűrített levegős repesztés A vállalatvezetés döntése az új jövesztési technológia első mecseki alkalmazása területéül Vasasbánya üzem IV. szinti V. é. keresztvágata 21. telepét jelölte meg. Jelzett keményszenű telepet geológiai és geometriai paramétereinél fogva alkalmasnak találta az új jövesztési mód mecseki megítélésére. A 21. telepben korábban lefolytatott gépi kísérletek az összehasonlítás lehetőségét is kínálták. A berendezés működése során a jövesztést a magasnyomású sűrítettlevegő repesztö hatása végzi,' amely csővezetéken keresztül jut a jövesztőszondóba. A sűíitéttlevegő feltölti a szondát, amely meghatározott nyomáson a fúrólyuk tolpfelőli oldalán elhelyezett acéllemezt átszakítja és a fúrólyukba áramlik. A jövesztőhatást a keletkező lökéshullám és a magasnyomású levegő expanziója eredményezi. A rendszer főbb részei: a magasnyomású levegőt előállító kompresszor, a komprimált levegőt a munkahelyre szállító vezetékhálózat és a jövesztőszonda. A vasasbányai üzembehelyezés előkészületeit 1972. nyarán kezdtük meg. A tatabányai tapasztalatok figyelembe vételével felülvizsgáltuk a kísérletre kijelölt területen elvégzendő bányászati munkákat, rögzítettük a kompresszor telepítési helyét, meghatároztuk a bányabeli csővezeték nyomvonalát és elkészítettük a művelési technológiákat, szerelési, karbantartási stb. szolgálati utasításokat. Az első kísérleti üzempróbára 1972. szeptember 28-án került sor, amikor a 21. telepi fejtés légvágatán vizsgáltuk az alkalmazás lehetőségeit. A fejtési jövesztési kísérleteket október 3-án indítottuk be, s menetközben kerestük a munkaszervezési megoldások optimális kialakításának lehetőségeit. Az alkalmazás során kellett meghatároznunk a helyes lyuktelepítési sémát, kiválasztanunk á megfelelő hasadólemez méretet, s meghatároznunk a felmerülő konkrét műszaki problémákat, melyeket az előkészítés fázisában előre nem tervezhetünk. Az első tapasztalatok azt bizonyították, hogy adott telepen a dőlésben felfelé haladó jövesztési irány a legalkalmasabb s a legproduktívabb jövesztőhatást a fű részfog-szerű (felváltva talpon és főtében fúrt) lyuk- telepítés adja. A jövesztési pora. méterek tapasztalati úton való optimalizálásával elértük, hogy a biztosítási munka fázisában már csak minimális kézi után- dolgozás volt szükséges. Egy év tapasztalatai Megfigyeléseink szerint a jövesztés hatásfokát a lyuktelepítés és a hasadólemez megválasztása befolyásolja alapvetően, ezért ezeket csak addig lehet merev séma szerint alkalmazni amíg a geológiai körülmények változatlanok. Fekű, — fedűváltozás, beágyazás stb. esetén a meghatározott sémától el kell térni. A kezdeti időszak eltelte után idömegfigyelések, munkafolyamat elemzések útján kerestük az alkalmazott munkaszervezés javításának lehetőségeit A nyert információk kiértékelése után kiderült, hogy a veszteségidők csökkentése és a termelés egy műszakharmadra való koncentrálása eredményezhet további hatékonyság növekedést A magasnyomású sűrítettlevegős lazító-jövesztő technológiát közel egy éven keresztül alkalmaztuk. Segítségével 1972. októ. bér 3. és 1973. szeptember 19. között kitermeltünk 73 600 tonna szenet, az időszak alatt elért átlagos teljesítmény 6,27 t/mű. volt, mely a keményszenű 21. telepen igen jó eredménynek tekinthető. Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy ugyanezen a telepen a korábbi évek során kézi jövesztéssel 3,0 t/mű., maróhengeres technológiával 4,7 t/mű. a víznyomás- alatti robbantás alkalmazása mellett 4,5 t/mű. teljesítményt produkáltunk. A rendszer tonnára vetített fajlagos üzemeltetési költsége a havi mérések során 20 Ft/t érték köfül alakult, ezen többlet költ' ségrófordítá5 eredmény-oldala az elért teljesítmény növekedés, Zobákon folytatódik A technológiát 1973. szeptember 19-ig alkalmaztuk, oz ekkor hozott vállalati döntés értelmében — minőségi okok miatt — a 21. telepi műveleteket leállítottuk, s ideiglenesen ma is szüneteltetjük. A Vasasbányán jelenleg lefejtés alatt álló 11. telep lazább szerkezete nem teszi szükségessé a technológia alkalmazását. A berendezést vállalati döntés alapján Zobák-bányaüzemben kívánjuk tovább hasznosítani. Gerber György üzemvezető Mecseki Szénbányák Tűzoltó zselé Svédországban új vegyi anyagot dolgoztak ki tüzek oltására. Ez az anyag egy lelületaktiv ve- gyület - a polietilénoxid - és néhány illóoloj keveréke. Ha ebből a keverékből egy kis mennyiség (kb. 2-4 százalék) vízbe kerül, több mint hússzorosára növeli a tűzoltás hatékonyságát, mivel ragadóssá teszi a vizet. Az ilyen vízzel oltott égő tárgy felületén kocsonyás réteg képződik. Ez sokkal gyorsabban oltja el a tüzet és hűti le az izzó felületet, mint a tiszta víz. Az új anyag másik előnyös tulajdonsága az, hogy sokkal kisebb kárt tesz az égő tárgyakban, mint a tűzoltócsövekből nagy nyomással kiáramló viz- sugár. Mezőgazdasági repülőgépek az éhség ellen A repülőgépek mezőgazdasági felhasználásának az ötlete, még az első világháború előtti Automatizált növényház Az iparszerű mezőgazdaság kialakulása magával hozta azt az igényt, hogy a mezőgazdasági termelés is egyre inkább előre tervezhető, pontosan kézben tartható, véletlenszerű jelenségektől mentes legyen. Ezen igény kielégítésére világméretekben a mező- gazdaság magasfokú automatizálósóban nyilvánul meg. A korszerű vezérlőautomatika akár 8—10 növényház technológiai „felügyeletére" is alkalmas. Központi része összegezi az egyes házakból beérkező jelzéseket, de figyelembe veszi a külső érzékelők jelzéseit is (pl. a fémmennyiségről, a szélerősségről). Ugyanakkor tartalmazza a központi működtető és jelző tápegységeket is, valamint a központi logikai egységet, mely az egész rendszert vezérli. Minden növényházban kihelyezett, két részből álló automatika rész is működik, melyeken oz egyes növénykultúráknak szükséges feltételek beállíthatók. Az egyik rész az öntözést vezérli megadott program alapján, mágnesszelepek nyitása és zárása útján. A másik automatika rész a szellőzést irányító egység. Indító jelet a pá- raérzékelötöl, a hőmérőtől és a központi vezérlőegységtől köp. Az ablaknyitó motorok mágneskapcsolóinak, valamint a melegvíz- áramlást szabályozó motoros tolózárnak ad „utasításokat”. Kétszeres fúrási sebesség Hőkörzeti térkép Magyarországról A CPS egyetlen tényezőt sem hagy figyelmen kívül Hat körzetre osztották az országot Az időjárás napjainkban már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, mint akár egy évtizeddel ezelőtt is volt. A tudományosan megalapozott termelési technológiák, a modern gépek és más eszközök - a magashozamú vetőmagvak, a tökéletes növényvédőszerek, a nagy hatóanyagú műtrágyák — együttesen közömbösíteni tudják a kedvezőtlen időjárás káros hatásainak nagy részét Bebizonyosodott ez a múlt esztendőben az iparszerű termelési rendszereknél, ahol a technikai, tudomnáyos eszközök egész arzenálját sorompóba állítják. E rendszerekben a kukoricahozamok nemcsak az országos átlagot haladták lényegesen túl, hanem az előző évinél is magasabbak voltak, jóllehet 1972- ben az időjárás kifejezetten kedvező, tavaly pedig kimondottan rossz volt a kukorica szempontjából. Mindez nem zárja Irl, hogy a legmesszebbmenően a termelés szolgálatába állítsák a természeti tényezőket. Sőt: ez a törekvés világszerte előtérbe került. Ez vezette a Bábolnai Kukoricatermelő (CPS) Közös Vállalatot is arra, hogy eddigi megfigyeléseik, tapasztalataik alapján elkészítsék Magyarország hőkörzeti térképét. Változó éghajlatú tájainkon ugyanis azonos technológia mellett 5-30 mázsás terméskülönbséget hoztak az elmúlt években az egyes fajták. A rendszerben termesztett kukoricák hőigényeit figyelembe véve hot körzetre osztották fel az országot Meghatározták, hogy a tenyészidő alatt, vagyis április 1-től szeptember 30-lg milyen hőmérsékletre van szükségük az egyes hibrideknek ahhoz, hogy biztonságosan beérjenek. A „legalacsonyabb" körzetben 2900 Celsius fok alatti, a legmagasabban 3300 Celsius fok feletti a hőösszeg. Ennek megefelelően dolgozták ki vetőmag ajánlataikat taggazdaságok számára, amelyek kétszáz- huszonnégyezer hektár kukorica- területen dolgoznak. Az egyre nagyobb mélységeket ostromló kőolaj- és földgázbányászat az un. rotary fúróberendezések használatával éri el eredményeit E fúróberendezések motor- hajtásúak, diesel-villamos, vagy turbi-villamos hajtásúak lehetnek. A turbófúrógépek családját újabb taggal gyarapították a Szovjetunióban. Elkészült a gömbcsuklós, bolygóorsós, nyomáscsökkentő TR- 2S típusú turbofúrógép. A korábbi berendezésekkel szemben az új szerkezet sokkal egyszerűbben gyártható, felépítése korszerűbb. Segítségével a fúrási sebesség kétszeresére emelhető, ami nagy előrelépésnek számit a kőolaj- és földgázfeltárás technikájában. Az új turbó- fúrógép további előnye, hogy a fúrás során mindvégig biztosítja a fúrólyuk jó műszaki állapotát. évekre esik. A német Alfred Zimmermann 1811-ben jelentett be szabadalmat arra vonatkozóan, hogy növényi kultúrákat repülőgépről kiszórt, folyékony és por alakú vegyszerekkel védjenek meg. Azóta a mezőgazdasági repülés igen nagy változásokon ment keresztül annak ellenére, hogy feilődése elég lassú volt az ötvenes évek közepéig. Napjainkban már — a Nemzetközi Repülési Központ 1973 nyarán közölt adatai szerint - az egész világon kb. 20 100 mezőgazdasági repülőgép üzemel, amelyek 171,4 mii' lió hektár területet munkálnak meg. A mezőgazdasági légiflot- ták geoarófiai elosztását illetően a következő képet kapjuk: Európa (Szovjetunióval együtt) 9500 gép, Észak- és Dél-Ameri- ka 8700 gép, Ázsia 950 gép, Óceánia 650 gép, Afrika 300 gép. A mezőgazdasági repülőgépek számát a szocialista országokban kb. 7000-re becsülik. A Szovjetunió területén 1972-ben helikopterekkel és merevszárnyú gépekkel öszesen 83,7 millió hektár területet műveltek meg. Az előirányzat szerint a kilencedik ötéves terv folyamán (1970— 74) a mezőgazdasági repülő- flotta pilótái 460 millió hektár területet művelnek meg. A vliágon tehát a Szovjetunió rendelkezik a legnagyobb mezőgazdasági repülőgép-parkkal. Az Egyesült Államok viszont élen jár az egy repülőgépre eső megművelt terület arányával. Ebben az országban például a rizstermelést a levegő-; bői történő védekezés nélkül el - sem lehetne képzelni. Egy 197T-vr es adat szerint oz Egyesült Álldovr mokban 6100 mezőgazdasági légijórmű üzemelt, Ezeknek 90 százaléka merevszámyú repülőgép volt, 10 százaléka helikopter. Ez utóbbiakat elsősorban a szőlőterületek védelmére használják. Az európai országok túlnyomó többségében a mező- gazdasági repülés kezdetét az ötvenes évekre tehetjük. A nagyarányú fejlődés ezen a földrészen is lemérhető. Az NDK-ban például 1956-ban 200 hektárt műveltek meg levegőből, és e szám 1970-re 1,4 millió hektárra növekedett. Magyarországon is igen sokat fejlődött a mezőgazdasági repülés az elmúlt 10 évben. Ma már a merevszámyú gépek mellett helikoptereket is alkalmaznak bizonyos növény' kultúrák megvédésére. A kapitalista országok közül Spanyolországban is jelentős fejlődés mérhető le ezen a területen. Ebben az országban 1972- ben 1,313 311 hektár területet művelteik meg a levegőből. Napjainkban 17 vállalat végzi a mezőgazdasági munkákat összesen 127 légijárművel. (Két vállalat helikopterekkel dolgozik.) Az ezredfordulóig Földünk lakossága jelentősen szaporodik. Az energia gondok mellett, biz' tosítani kell az élelmiszert és figyelembe kell venni a szaporodás ütemét, valamint azt a tényt, hogy napjainkban a világ lakosságának csaknem 2/3-a gyengéntáplált. Milyen fejlődés várható a mezőgazdasági repülésben? A 2000. évig nemcsak a mezőgazdasági gépek számát kell növelni, de más technikai elven működő repülőgép konstrukciókat is szolgálatba kell állítani. Folyamatban van a pilótanélküli távirányítású gépek tervezése. Szóba került a függőleges fel- ■ szállású, tehát repülőteret nem igénylő, kis zajszintű, nagybefe- - gadóképességű mezőgazdasági gépek tervezése és gyártása is,. A repülőgéptervezők és a mezőgazdasági pilóták eddig is sokat tettek, de a jövőben még fokozottabb erőfeszítéseket végeznek. H. M. Bumm
