Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-12 / 70. szám
1974. március 12. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Tolnai nap Pécsett Háromszáz főiskolás és egyetemista találkozott Tolna megye vezetőire! Humorral, operával, balettel, verssel... Áz egykori Gong-együftes nyomában Az orszóq különböző egyetemeire, főiskoláira járó Tolna megyei diákok közül a legtöbb, pontosan 323 Boranya megyében, Pécs hat felsőoktatási intézményében tanul. Tolna megye öt járásának szinte minden településéből akad egyetemista és főiskolás Pécsett. Tegnop, március 11-én délután a több mint 300 tolnai diák számára rendezték meg a „Tolna megyei diákok" találkozóját Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Erre a találkozóra a múlt évivel szemben már meghívták a városunkban felsőfokú tanulmányait folytató ösz- szes Tolna megyei diákot. A megnyitó ünnepi beszédet a főiskola nagytermében dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács titkára tartotta. A megnyitón részt vettek Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, a pécsi felsőoktatási intézmények vezetői, párttitkárai és KISZ-titkárai, valamint István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője, Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Polgár Ferenc megnyitó beszéde után Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke tájékoztatta a hallgatókat Tolna megye gazdasági, kulturális, egészség- ügyi helyzetéről és a megye fejlesztésének távlati terveiről. Ezt követően az egészségügyi, a jogász, a közgazdasági, a műszaki és a művelődési csoportok szekcióülései kezdődtek meg. Ezeken a Tolna megyei Tanács valamennyi szakigazgatási szervének, osztályának vezetője, képviselője megjelent. Az egészségügyi csoport egyik legfontosabb témája az orvosellátottság és a közegészségügyi állapot ismertetése volt. Itt említették, hogy a POTÉ-n tanuló mintegy hetven tolnait mindig szívesen várják Szekszárdon a Megyei Kórházban, — amelynek főigazgatója, dr. Szentgáli Gyula szintén itt volt a tolálkozón a szakmai gyakorlatokra. Sőt, más megyebélieket-is fogadnak. A POTÉ-n tanuló több mint 20 IV. és V. éves tolnai hallgatónak főként körzeti orvosi állásban biztosítanak helyet. A Tolna megyei hallgatók legtöbben, 123-an a Pécsi Tanárképző Főiskolára járnak. A negyedik évfolyamon 29-en fejezik be tanulmányaikat: nyolcán matematika—fizika és négyen matematika-műszaki tanárok lesznek. A kezdő tanárokat leginkább a körzeti iskolaközpontok felé irányítják. Egyébként a körzetesítés most felgyorsult Tolnában és egyik fontos feladatuk a szakos-ellátottság javítása. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy a kezdő tanárok a KISZ-, az úttörőéletben, a falusi közművelődésben minél tevéke— Az Országos Középiskolai ztókiállitás vasárnap délelőtti ;ürizése során néhány darab íján ezer képet értékelt a bí- ilóbizottság. A 15 díj közül ágyét pécsi, illetve baranyai nta'ok nyertek; a legjobb ssze'edményt jutalmazó kiálií- isi serleg védője a pécsi 500. Ipari Szakmunkásképző In- (zet Tóm László vezette akköre. [ nyebben vegyenek részt. A Pécsi | Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának több mint tíz végzős hallgatóját legfőképpen téeszeknél jogtanácsosként tudnák alkalmazni. Az intézménynek egyébként 33 tolnai hallgatója van. A Műszaki Főiskolán az 58 tolnai diák közül 18-an készülnek épületgépésznek, 14-en magasépítők szeretnének lenni, 11 -en pedig mélyépítők. Elhelyezkedni tudnának a későbbiekben többek között a szekszárdi házgyárban, a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregységében. Érdekes, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Eqvetem pécsi kihelyezett tagozatának 36 Tolna megyei hallgatója leginkább kis falvakból; így egyebek között Fácánkertből, Bikácsról, Sió- agárdról, Bölcskéről érkezett Pécsre, őket is visszavárják megyéjükbe, szülőföldjükre, vagy nevelő falvaikba. A visszavárás, a pályakezdés, az elhelyezkedés problémái mellett ott szerepeltek a lakásgondok, a munkahelyi beilleszkedés lehetőségei is. őszintén, tárgyilagosan szóltak ezekről a gondokról is a Tolna megyei Tanács vezetői, képviselői. így próbál törődni, foglalkozni leendő szakembereivel Tolna megye. S ennek a törődésnek, kapcsolat- teremtésnek, a jövendőbeli jó szakembergárda megnyerésének mór hagyományai vannak Tolnában. Tegnap este véget ért egy körműsor, mégis úgy látszik, hogy most kezd csak igazán folytatódni valami: a 24 évvel ezelőtt született pécsi és baranyai közéleti kabaré. Akkor, 1950-ben lépett először színre a Pécsi Gong-együttes és most, hosszú szünet után, nem jogutódként hanem csak hangulatával, színvonalával ismét kapott valamit a pécsi és baranyai közönség a régi Gong-együttesből. A tények egyszerűek: a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a színházzal ellátatlan területekre gondolva, azonkívül az elmaradt színházi tálelőadások helyett, már harmadik éve körműsorokat szervez. Ezek humorral, operával, operettel, verssel, balettel pótolják a pótolhatót, egészen kis pusztákon, munkás- szállásokon. Tegnap fejezte be az egyik csoport oz idei 26 előadásból álló körműsorát. Ebben a műsorban több alkalommal Bloha Márta, Cseh Mária, Vári Éva, Péter Gizi, Szegváry Menyhért, Faludy László és Takács Gyula lépett fel, ifjú Bogyó Imre zongorakíséretével. Egy nevet szándékosan hagytunk utoljára: Galambos György nevét. Ö volt a műsor rendezője. és 24 esztendővel ezelőtt Tomanek Nándorral és Széplaki Endrével ő alakította meg a pécsi Gong-együttest. Majd Bíró Attila zenéjével és Kocsis Margit verseivel egy újszerű műfajú, könnyű zenés játék szövegkönyvét írta meg: egy vokólope- rettét. Pécsett 70 előadást ért meg, Szolnokon 55-öt, s Pécsett annyi bevételt szerzett vele a színház, mint Lehár Ferenc akkortájt bemutatott Mosoly orBíróság előtt a harkányi fegyveres rabl Milliós „akcióra" készültek Garzó Gyula a bíróság előtt Álarcos banditák hatoltak be 1973. augusztus 26-án este a harkányi benzinkút irodájába és csőre töltött fegyverekkel kényszerítették az ott dolgozókat a napi bevétel átadására. A több mint 30 ezer forintot elrabolva, hamis rendszámmal ellátott motorkerékpárokon menekültek a helyszínről. A gengsztertörténetnek is beillő ügy többnapos tárgyalását hétfőn kezdte meg a Pécsi Megyei Bíróság dr. Balatonyi Sándor tanácsa. A vakmerő bűnözők: Garzó Gyula 25 éves kórósi gépszerelő, Orsós György 22 éves odorjási segédmunkás, Ignác János 23 éves drávapis|d segédmunkás, valamint Széli Jenő 22 éves molnár szakmunkás. A Baranya megyei Főügyészség 14 rendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolja őket, így többek között bűnszövetségben elkövetett rablással, többrendbeli lopással, orgazdasággal, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel, garázdasággal, bamis tanúzásra rábírással. Tegnap délelőtt az elsőrendű vádlott Garzó Gyula kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. A „bandavezér" vallomása nyomán feltárultak a gondosan kitervelt és megszervezett rablás előzményei, részletei. A fegyverrejtegetésért már korábban büntetett Garzó nem tagadta, hogy a géppisztolyt, karabélyt, ködgyertyákat, gyutacsokat, robbanóanyagot maga „szerezte". Lopott aknakeresővel kutatott fel a II. világháborúból visszamaradt fegyvereket, aknákat. Ez utóbbiakat szétszedve 40 dkg trotilhoz jutott A házilag készült és lopott lőszerrel — barátait is bevonva — vadászga- tott, sőt „lő-gyakorlatot" is tartott velük. A bűnszövetkezet Garzó kezdeményezésére alakult a múlt év nyarán. Az elsőrendű vádlott a tárgyalás során nem akarta vállalni a vezér- séget, jelentős dolgokra „nem emlékezett”, a felelősséget társaira igyekezett hárítani. — Ki kezdeményezte a kórósi italbolt kifosztását? — A többiek — válaszolta a bíró kérdésére Garzó. — Kénytelen voltam beleegyezni, hogy maguk is meggyőződhessenek arról: a kis buliknak nincs értelme, könnyen lebukik az ember. Kevés a haszon, nagy a kockázat. Igazam volt, mindösz- sze 363 forint jutott fejenként a betörésből. Szó volt arról, hogy egy akció kelj, de az nagy legyen. A „nagy akció" a harkányi posta kirablása lett volna, ahonnan egymillió forintra számítottak. — Helyszíni szemlét tartottam a postán és megállapítottam; komoly biztonsági berendezés védi. Egyébként se készültem még fel „páncélszekrényből”, akkor gyakoroltam a zárnyitás módját. Emiatt vetettem el az éjszakai támadás tervét, a nappalit pedig, csakúgy mint az ABC kirablásának ötletét veszélyesnek tartottam a nagy forgalom miatt. Esetleq vérfürdővel is számolnunk kellett volna — vallotta Garzó Gyula. A szakmai ismereteire büszke elsőrendű vádlott elismerte, lemezekkel nyitotta ki a Harkányban lopott motorkerékpárok kormányzárát, ő „bütykölte”, hogy a jármű beindítható legyen, s a falu áramtalanításá- nak módszerét tőle tanulták társai. Három ízben okoztak tartós áramszünetet Kóróson. Először az ital bolti betörésnél, oztán bosszúból, mivel Orsós lányismerőse mással ment moziba, legutóbb pedig szórakozásból. Garzót bosszantotta a táncmulatságon lévő zsúfoltság, „no, majd mindjárt ritkul a tömeg" megjegyzéssel — kikapcsolta az áramot Ingerlő füstgyertyát akart a szórakozók közé dobni, mely beláthatatlan következményekkel járhatott volna. Szerencsére azonban nem sikerült a füstgyertyát kioldani. Orsós György délután tett vallomást a bíróság előtt, Garzó Gyulát nevezte a banda vezérének. Elmondta: az elsőrendű vádlott tervelte ki a harkányi benzinkút kirablását, parancsolta meg, hogy szerezzenek rongyos ruhákat, készítsenek álarcokat. Meghatározta kinek milyen szerep jut: Orsós a motorkerékpárokra vigyázott és figyelt, Ignác János kapta a géppisztolyt, Széli Jenő furkós- botot, Garzó pedig karabélyt és a hozzá való 40 töltényt vette magához. A két fegyveres tartotta szemmel a kútkezelőket, megbeszélve, ellenállás esetén előbb riasztólövést adnak le, majd, ha szükséges elintézik őket. A rablott pénzt Garzó osztotta el, néhány ezer forintot visszatartva a „közös alapra”. Ebből a pénzből vettek a vásárban katonaruhákat a következő „akcióhoz". Ma Ignác János és Széli Jenő vádlottak kihallgatásával folytatódik a tárgyalás. szága című operettjével. Maga a Gong-együttes pedig híres volt arról, hogy igényes érTek- kultúrával — amelyet még az akkori Harsányi együttes is irigyelt — közéleti töltetű, helyi gondokról szóló humorral lépett mindig a közönség elé. Ezt a fajta helyi közéleti humort hiányolhatjuk már rágóta Pécsett és ezt látszott feltámasztani most az SZMT tegnap zárult körműsora. Galambos György színművész mondta tegnap: — Jó dolog volt, hogy az ^7MT elvállalta ezt a feladatot, megtisztelő, hogv ránk bízta, s örülünk annak, hogy a KÖrmű- sor végén sikeresnek értékeltek. Én sok műsort rendeztem, szerveztem, írtam és konferáltam már, de ilyen kivételesen összeszokott gárdával, mint ennek résztvevői, ritkán találkoztam. A közönséq pedig néha egyenesen megható volt. Majláth- pusztán például közel 200 olyan ember tapsolta végig az estet, aki hóna alatt székkel érkezett, mivel ott nem volt szék. — A Gong-együttes megszűnése és e körműsor között is szinte évente végigkonferátja a megyét. A kabaré, a közéleti humor e folyamatos művelesa során mi a hitvallása? — Hiszek a könnyű műfajban, abban, hogy a színművészet többek között ezért a csodálatos dologért van: a nevet- tetésért. De egy ilyen műsorhoz is kell koncepció, amelynek a műsor minden porcikájában érződnie kell. S ez — az igazmondás. És még valamiben hiszek: Pécsben. Itt születtem, itt érzem jól magam, itt akarok nyugdíjas lenni. S nem mindig hálás dolog egy színész számára, ha tudják, hogy nem kell semmivel idekötni, úgyis itt marad. Galambos Györgyöt foglalkoztatja a pesti rádió is. Különösen nagy sikere volt ott A víz és a Vonatszínház című magánszámának. Nádor Tamás zenei szerkesztő jóvoltából a pécsi rádió is műsorra tűzi néha az egykori Gong-együttes számait. Nem ártana, ha nemcsak a rádióban támadna fel véglegesen ez az együttes. Földessy Dénes Barkácsoló szerkesztők... Ezermester 200 ezer példányban Kedves kis szerkesztőség — az újságírók valódi alkotóműhelyben dolgoznak. Szószerint, mert a szerkesztőség saját műhellyel és laboratóriummal rendelkezik. Itt a toliforgatók rendszeresen fúrnak, faragnak, esztergálnak, barkácsolnak... Az ügyes kezű riporterek az Ezermester barkácsfolyóirat munkatársai. A népszerű lap főszerkesztője Szűcs József hétfőn délután szerkesztői an- kéton vett részt Pécsett az 500-as Szakmunkásképző Intézetben és a városi könyvtárban. Az újságíró-olvasó találkozókra a pécs-baranyai műszaki és köz- gazdasági propagandahónap alkalmából került sor. — A 32 oldalas folyóirat 1957-ben jelent meg először — mondja Szűcs József. — A márciusi számunk példányszáma meghaladta a 200 ezret. Ez azt jelenti, hogy az Ezermester az ország legnagyobb példányszámú műszaki folyóirata, egyúttal az európai országokban megjelenő ilyen jellegű kiadványok közül a francián kívül nekünk van a legnagyobb olvasótáborunk. — A csináld magad mozgalom egyelőre nálunk még nem kedvtelés, a legtöbb embernél kényszer. — Ez tükröződik a szerkesztőségbe érkező évi mintegy 2500 levélből, melyeknek csak kis része az ötlet, közlésre szánt elképzelés. A levélírók zöme segítségért fordul hozzánk: mit, hol kap meg? Mit, hogyan csináljon? — Tervek, elképzelésekt — Szeretnénk egy tervrajzsorozatot indítani. Az egy évtizede mintegy 100 ezer példányban napvilágot látó „Ezermester kiskönyvtársorozat" megjelenését rendszeresebbé tenni. S amit már sikerült megvalósítanunk: az idén először jelent meg a szaktanácsadó füzetünk első száma. Tegnap este nagyszámú közönség előtt nyitották meg Hart* mann-né Barakonyi Klára kiállítását a Kisgalériában, melyen Pandur József főiskolai adjunktus mondott megnyitó beszédet. A fiatal képzöművésznő 1963-ban vegezte a Tanárképző Főiskolát, majd 1969-ben a Képzőművészeti Főiskola festőszakán diplomázott. Jelenleg a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épülettervezési tanszékén tanársegéd. A kiállításon látható csipkeszerű, aprólékos — s ezért csak közelről élvezhető — tusrajzai baranyai népmondákhoz, népballadákhoz fűződő élményeit fejezik ki. Barakonyi Klára egy év óta foglalkozik a népmondák, balladák világának grafikai ábrázolásával. Kiállítása március 29-ig tekinthető meg,
