Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-11 / 69. szám

Nívódíj és ünnnepi előadók Minden évben március 15-én nyitják a Nemzeti Színházban a Magyar Dráma Ünnepi Hetét. Ez évben a Nemzeti Színház Ka­maraszínházában, a Katona Jó­zsef Színházban, az ünnepi hét megnyitó díszelőadásán, Kende Sándor: Szerelmetes barátaim című dráma szerepel műsoron. Nemrégiben ünnepelték a Katona József Színházban a Szerelmetes barátaim huszon­ötödik előadását. A produkciót a Művelődésügyi Minisztérium ekkor nivódíjjal tüntette ki. Tovább folytatlak a siklósi vár Petényi-bástyájának helyreállítását dén elkészül jakováli Hasszán dzsámija ma MOZI ­Park: Doreilik jön (4, 6, 8). Petőfi: A játékos (f5, f7, f9).\ Kossuth: A játékos (10, 12). A locsolókocsi (f3, f5). Az ezrede­seket akarjuk (f7). Art Kino: A megalkuvó (f9). ZENE - TÁNC A Pécsi Kamaraszínházban 19 órakor, a Pécsi Kamaraes­ték sorozatban a Baranya Tánc­csoport, a KISZÖV Táncegyüttes és a Mecsek Táncegyüttes kö­zös műsora. A József Attila Művelődési Házban a magyaregregyi népi együttes és a Pécsi Páva kör hangversenye, 18 órakor. Kaposvárott a Csiky Gergely Színházban fél 8-kor Filharmó­niai hangverseny. Mohácson 19 órakor Tusa Er­zsébet hangversenye a Filhar­mónia rendezésében. KIÁLLÍTÁS A Pécsi Kisgalériában 17 óra­kor Pandur József nyitja meg Hartmann-né Barakonyi Klára grafikai kiállítását. RADIO Kossuth: 19.40: Mozart mű­veltségi verseny. A pécsi Nagy Lajos gimnázium csapata mér­kőzik a kecskeméti ének-zenei gimnázium tanulóival. 22.45: A cél és az eszköz. Hermann Ist­ván írása. Pécsi Stúdió: 17.35: Egy hét Mágocson. Cigánytelepek a szigetvári járásban. ESEMÉNYEK Pécsett, a Városi Könyvtárban az EZERMESTER folyóirat mun­katársaival rendeznek ankétot. A műszaki Főiskolán Tolnai Napot, rendeznek, s megalakít­ják a Tolna megyeiek Klubját. jugoszláv J1V1 műsorából KEDD: ÍÍ.2S: Zágrábi együttesek — komolyzene. SZERDA; 18.30: Emberek a menet- osilopból. Riport. CSÜTÖRTÖK: 17.45 Történetek ku­tyákról. 22.35; Vivaldi; Judit diadala. (Virtuozi da Roma). PÉNTEK: 18.30: Planica ’7«. Slver- oenyek. SZOMBAT: ».30: Planica *74. Sl- versenyek, 15.15: Labdarúgó-bajnok­ság. Radnleki—Hajdúk. 21.30: A nyu­gatról Jött ember — amerikai Játék­film. Jelentős munkát végez és végeztet az idén is Pécseit és Baranyában az Országos Mű­emléki Felügyelőség, s ehhez, csaknem négymillió forint segít­séget is ad. Befejezik a pécsi városfal helyreállításának har­madik ütemét, és elkészül a Jakováli Hasszán-dzsámi. Vé- dőépületet emeltek a Geisler Eta utcai római leletek föle, amely egyrészt megóvja ezt a szép emléket, másrészt a kor­szerű bemutatását szolgálja. Néhány éve derült ki, hogy a málomi templom románkori emlék, restaurálása az idén befejeződik. Tovább folytatják a siklósi vár Perényi-bástyájának hely­reállítását. Ezt a munkát a jö­vő esztendőben fejezik csak be. Elkészültek a restaurátorok a drávaiványi református temp­lom festett fa mennyezetével, itt már csak az asztalosmunka van hátra. A templom faragott bútorzatát az idén helyreállít­ják. Megkezdik a bükkösdi kas­tély restaurálását is. Mind a kastély, mind a kápolna meg­szépül. Jövőre fejezik be a márfai katolikus templom épü­letének felújítását, és a nagy- harsányi református templomét is. A felügyelőséq segítséget ad a Káptalan utca elején levő néhány ház felújításához is. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség anyagi támogatást ad a pécsváradi vár romjainak állagmegóvásához, valamint a turistaszálló tétőzsindelyezésé- hez. Pénzzel járul hozzá a kő- vágószöliősi katolikus templom helyreállításához, a pécsi Li- ceum-templom, valamint az adorjási református templom felújításához. A népi építészeti emlékek megőrzése nagyon szép fel­adat, s az utóbbi időben Bara­nyában is eqyre több pártoló­ja van. A felügyelőség örömmel járul hozzá ehhez a munkához, s az idén Magyarlukafán és Orfűn vásárolnak meg két in­gatlant, amelyek őseink építé­szeti módiót reprezentálják. Mindehhez nagymértékben hozzásegített és segít a Bara­nya menyei Tanács mellett mű­ködő Műemléki Albizottsáq te­vékenysége, amelyről az Or-' száqos Műemléki Fe'üqyelősé- gen a legnagyobb elismeréssel szóltak. A déli szárny helyreáritott erkélye Heine-szobor Mecseknádasdon Heine szobrát állítják majd fel Mecseknádasdon, Észak-Ba- ranya német nemzetiségi falvai­nak központjában. Ez tulajdon­képpen része annak a kultúrpo­litikai programnak, amelynek szellemében a hazai nemzetisé­gi — és azon belül a német kultúra — nagyjainak kívánnak emléket állítani nemzetiségiek lakta területeken. Heinrich Heinéről —, aki a német és a világirodalom egyik kiemelkedő alakja, — Vitt Ti­bor budapesti szobrászművész készít embernagyságú portré­szobrot A művész fekvő hely­zetben ábrázolja Heinét, az úgynevezett „matrac-sírban". Csak a fejet dolgozza ki rész­letesen, hangsúlyozva, hogy Heinét rendkívül súlyos beteg­sége hiába kényszerítette mat- racos ágyba, szellemi és lelki élete továbbra is friss maradt. A test többi részét az alig meg­munkált kőtömb, az úgyneve­zett kuboskő jelzi majd. A tervek szerint a Heine- szobor még ez évben elkészül. Mikroszkóp alatt a jövő Milyen betegséget hordoz a leendő újszülött? „Ein Wunder" - egy csoda! Ezt mondhatta kezdetleges mik­roszkópja fölé hajolva a két tudós, Schleiden és Schwann, amikor 1838-ban felfedezték a szervezet legkisebb élő egysé­gét, a sejtet. Wirchow az 1850- es években felismerte és leírta a sejt kóros elváltozásait, E három kutatónak elképzelése sem lehetett, hogy milyen táv­latokat nyitnak meg a tudomá­nyos kutatás, az ember megis­merési vágya előtt. A POTE Romhónyl professzor vezette Kórbonctani Intézetében beszélgettünk Kelényi Gábor docenssel, aki egy sejttani la­boratóriumot vezet. — Mit tud egy sejti • — Majdnem mindent, amit egy szervezet. Felszínét ezer­számra érik az információk, amelyek közt válogat, néhányat elraktároz, de valamilyen for­mában mindegyikre válaszol. Már tudjuk azt is, hogy a membránon különböző szabad kémiai kötések formájában, meghatározott anyaggal reak­cióba lépő „érzékszervek" van­nak, amelyek más vegyüietekkel nem kapcsolódnak. Hogy mit tud egy sejt? Elég, ha a csíra­sejtek egyikére gondolunk, amelybe be van kódolva az utódnak csaknem egész jövője, majd minden tulajdonsága. Vagy gondoljunk a bennünket védő fehérvérsejtekre. Egyik faj­tája a sejtes immunitásért fe­lelős, másik fajtája az antites­tek képzéséért. Egy további tí­pus az idegen anyagokat, pél­dául a baktériumokat kebe­lezi be. Ezek csak öt—hat napig élnek, feladatuk végeztével el­pusztulnak. Ök a szervezet ön­feláldozó hősei. De beszélhet­nénk az elektronmikroszkópia felfedezéseiről is, nevezetesen azokról a hallatlanul finom, sejten belüli rostokról, amelye­ket mikrofibrillumoknak neve­zünk és o sejtnek csaknem min­den tevékenységében szerepet játszanak. Valószínűleg ezek továbbítják az információkat a sejtfelszínről a sejtmag felé. Nem hasonlít ez némileg az idegrendszer működéséhez? „Ki­csiben rejlik a nagy ...” Ez azt jelenti, hogy a sejtben felismer­hetők azok a szervezési elvek és mechanizmusok, amelyek a ma- gasabbrendű biológiai egysé­gekben sokkal bonyolultabb for­mában jelen vannak. És ebből az következik, hogy a sejtkuta­tás ma már éppúgy specializá­lódik, mint az orvostudomány egésze.- Nem vezet ez a gyakorlat­tól való elszakadáshoz? — Egyáltalán nem. A lakos­ság nagy tömegeire kiterjedő szűrővizsgálatok egyike például sejttani vizsgálat. A méhnyak­rák megelőzésében ma már ott tartunk, hogy e betegség halálozási aránya egy százalék alá csökkenthető, éppen e sejt­tani szűrővizsgálatok eredmé­nyeképpen. Bizonyos betegsé­gek pontos felismeréséhez, s a későbbi gyógyításhoz a sejttani vizsgálatok nélkülözhetetlenek. A Megyei Kórház kórbonctani osz­tálya és intézetünk Baranyában központi szerepet játszik mind­ebben. Megemlítem még a ge­netikai vizsgálatokat is, amelyek segítségével tájékozódhatunk a leendő újszülött súlyos megbe­tegedéséről, s idő van a beavat­kozásra... Ilyen jellegű vizs­gálatokat a Megyei Kórház Szülészeti Osztályán végeznek. A sejt kutatója tehát, ha látha­tatlanul is, de leleteivel ott áll a betegágy mellett. — A kutatás minden ered­ménye azonnal felhasználhaTó a gyakorlatban isi — Az előfordulhat, hogy egy megállapítás ma értelmetlen­nek, elszigeteltnek tűnik. De tíz év múlva? Óriási jelentősé­gű lehet az, amit ma nem is sejthetünk ...- kp ~ Zalai képzőművészek bemutatkozása Pécsett PROFÁN MÓDON a ZTE labdarúgóinak és szurkolóinak szívet derítő jó példája járt az eszemben péntek este a Déry­né utcai városi kiállítóterem­ben a Zola megyei képzőmű­vészek tárlatának megnyitóján. Kiállításukat ugyanis meghitté varázsolták azzal, hogy a mű­vészeket megyei vezetők» új­ságírók és zenészek „szurko­ló tábora” kísérte el Pécsre. Nyolcon szerepelnek a tárla­ton, nevezetesen 1 szobrász, 3 iparművész és 4 festő. Tulaj­donképpen nem ismeretlenek a pécsi közönség előtt Mert ki ne ismerné már Németh Já­nos sajátos, népi humorú ke­rámiáit (a pécsi kerámia bien­nálén díjat is nyert); Dóczl László pedig Kelle Sándor nö­vendéke volt a Tanárképzőn; Haraszti László és Kustár Zsu­zsa állandó résztvevői a terü­leti kiállításoknak; Szabolcs Péter dolgozott a villányi szob­rásztelepen és Szabó Sándor képeivel is találkoztunk már Pécsett. Burkus János viszont először állít ki nálunk. 1973 óta él csak Zalában, 1968-ban vég­zett az Iparművészeti Főisko­lán. öveg-fém gyertyatartói, hangulatlómpója kissé a bő­ség zavarát idézik, zsúfolja a motívumokat, a formákat. Pe­dig a dísztárgy egyben hasz­nálati tárgy is és ez a műfaj különösen igényli az egyszerű­séget, sugallja a racionális ki­egyensúlyozottságot. Plasztikai ereje, anyagszeretet azonban mindenképpen elismerésre késztetnek. Miként Németh Já­nos kerámiái. Bonyolult dolgo­kat képes nagyon is egyszerű, köznapi módon kifejezni. Nem rafinált, csupán azt csinálja, hogy az életben megfigyelt je­lenségeket lefordítja a kerá­mia nyelvére. Milyen egyszerű­nek látszó képlet: élmény — átélés — alkotás! Az igazi mű­vész számára, Németh János rá a bizonyíték, tényleg egy­szerű folyamat ez. Mi több, ter­mészetes. Stílusa látszólag évek óta változatlan, mégis képes mindig megújulni, mert hiteles az, amit gondol, érez, csinál. Stílusa magatartás, nem ellesett fogás! Kustár Zsuzsa táblaképpel jelentkezett és felemás érzést váltott ki a kritikus szemű né­zőben. Mert hiányoljuk tőle a textilt, mert önmagához mér­ten keveset nyújt így. Manap­ság divattá vált a táblaképet is megszőni. Pedig a legrit­kább esetben indokolt az efajta adaptáció! De a for­dítottja is igaz. A szőnyegter­vező műhelyrajzot készít, váz­latot, mely imitálja ugyan a végleges műalkotást, de nem az. Néha, a munkafázisok egy­másutániságának a bemuta­tása is lehet tanulságos. De a pécsi kiállítás nem ilyen jel­iegű, ezért jogosnak érzem a néző hiányérzetét. Haraszti László és Szabolcs Péter keresik önmagukat, vá­logatnak a kifejezési eszkö­zökben. Elbizonytalanodottnak tűnnek, minthp mindmáig kö­tődnének még a főiskolához. Kevés útravalót kaphattak s főként nem önállóságot, kísér­letező bátorságot, távlatot. Megjegyzendő, ez általános jelenség, szolgáljon a mentsé­gükre. Az ő esetükben a vidéki társtalanság is visszahúzónak bizonyul. Szabó Sándor, véleményem szerint, nem a legerősebb ké­peivel szerepel a kiállításon. Egységes szemléletet képvisel viszont Dóczi László festészete, jóllehet a nemes példa ösztön­zése határozottan érződik munkásságán. Ha saját álmait sűríti majd képi világba, ak­kor minden bizonnyal hitele­sebb is lesz festészete. líomváry FeireKoc TELEvli A nag, nevettető, Fernan- del, 1950-ber készült filmje a Casimir, a keddi adás rő- műsorr S .-'CicV . mdor ió- zse.' építésügy! as /arosfej iesztési miniszterünk válaszol o FÓRUM műsorában a mlnda ir 'iunkat érintő és ér­deklő kérdés-ikre. Múixius tizenötödike a címe a 'csü­törtöki történelmi összeállí­tásnak: amel\ a nap hazar és nemzetözi előzményeit ele­veníti fel. k második műsor­ban Krleza: Adóm és Éva c. filmje a halál utáni élei le­hetőségét, s a földi szerelem halál utáni sorsát boncolia költői eszközökkel. Pénteken Illyés Gyula Ozorai példa c. tévéfilmje 1848 őszén, az el­ső szabad szüreten játszó­dik, ahol az ozoraiak csellel futamítják meg a túlerőben lévő császári hadat. Vaióságíérképezés az iga­zi célja az Útközben ... — az üzemi demokrácia felé cí­mű, most induló új sorozat­nak. Az első érdekesnek ígérkező adásra szombat délután 17.25-kor kerül sor. E napon az éjszakai adás­ban Sarkadi—Fábri: Dúvad- ját vetítik. A vasárnap műso­rából a Szerelem a megfe­lelő idegennel c. amerikai film emelkedik ki. MOZI Tébolyult és nevetséges ol­daláról, a szatíra eszközei­vel ábrázolja a fasizmust, vezéreivel együtt, Chaplin — a már klasszikus értékűvé vált DIKTÁTOR című filmben. Amikor Hitler megnézte a filmet, nem nevetett saját magán... A közönség an­nál többet, a súlyos gondo­latokat is groteszk forma­nyelven közlő bravúros film­alkotáson. Homoki Nagy István szí­nes filmje, a Plútó és Puck, egy csínytevő holló és egy mosómedve vidám kaland­jait örökítette meg. az állat­barátok nagy örömére. HANGVERSENY Szerdán Pécsett, a Liszt­teremben, az Orgona—zon­gorabérleti sorozatban kerül sor LUX ERIKA zongoraest­jére. Közreműködik Tarjáni Ferenc (kürt) és Almásy László (zongora). A műsoron Beethoven, Brahms, Chopin és Hindemith művei szere­pelnek. Szombaton és vasárnap a legjobb baranyai énekkarok találkoznak a KÓRUSPÓ­DIUM rendezvényén. SZÍNHÁZ SZEKSZÁRDON a Szegedi Nemzeti Színház társulata vendégszerepel. Szerdán a Mária főhadnagy c. operet­tet, csütörtökön és pénteken a Képzelt riport egy ameri­kai pop-fesztiválról c. zenés játékot mutatják be. Nagy­kanizsán a kaposvári társu­lat játssza kedden és szer­dán a Fekete rózsa c. Szend- rey Júlia életét feldolgozó musicalt. Kaposváron, hosszú szünet után ismét játsszák csütörtökön és pénteken a Gerolsteini nagyhercegnőt. KIÁLLÍTÁS Szerdától háromnapos ki­állításon mutatják be a Ság- vári Művelődési Házban a Mecseki Ércbányák gépipari termékeit. Péntektől Bachmann Zol­tán építész kiállítása látható a Meszesi Művelődési Ház­ban. ESEMÉNYEK Március 15-én Pécsett meg­koszorúzzák Kossuth, illetve" Petőfi szobrát. Mohácson a Kossuth film­színházban megrendezik a Radnóti diák-szavalóver­seny döntőjét, valamint az iskolák kamaraének verse­nyének döntőjét. Pécsett, a Doktor Sándor Műv. Köz­pontban a középiskolások műszaki-technikai versenyé­re kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents