Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-09 / 67. szám

DUNANTOl I NAPlö 1974. március 9. KÖNYVESPOLC . .KICSI KADAR JAJ BE FENN JÁRSZ..." Moldvai népdalfüzet - Baranyában Á mohácsi népdalok után újabb népdalfüzet jelent meg Baranyában. „Kicsi madár jaj be fenn jársz" címmel 30 eredeti moldvai népdalt adott közre benne — Várnai Ferenc lejegy­zésében és szerkesztésében — három baranyai községi tanács. S itt mindenekelőtt a kezdemé­nyezés nagyszerűségét szeret­nénk kiemelni. A példa erejével ható áldozatvállalást, amellyel az egyházaskozári, a nagyhal- más/ és a sósdi községi taná­csok végrehajtó bizottsága le­hetővé tette, hogy ez a népmű­vészeti értékekben sohasem szű­kölködő táj most egy újabb színnel ragyogjon fel a népze­nét kedvelők egyre növekedő táborában. A három községben három népi énekes él. Nevük — Gyur­ka Mihályné, Simon Ferenc Jó­zsef né és Demse Dávid né — nem ismeretlen a rádió és tele­vízió milliós közönsége előtt Az utóbbi nyolc-tíz évben gyakran szerepeltek és szerepelnek a legszélesebb nyilvánosság előtt is moldvai népdalok egyéni ih- ietettségű tolmácsolásával. A népdalfüzet kiadói azonban en­nél is többet szeretnének. A szép és nemes gondolatot a ki­advány ajánlásában az egyhá­zaskozári községi közös-tanács elnöke. Marton József fogal­mazta meg: ,A három községi tanacs vezetése úgy határozott, hagy a területükön élő népmű­vészek dalait úgy is népszerűsíti és megőrzi az utókor számára, hogy ezeket nyomtatásban is ki­adja. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy akik nem hallhatják e kü­lönlegesen szép dalokat, azok is megismerhessék, megcsodál­hassák. Szeretnénk remélni, hogy e népdalok fogadtatása ugyanolyan szívből jövő lesz, mint amilyen jó szívvel azokat énekeseink közreadják . . Mindhárom énekesünk a moldvai népdalok ápolásáért, terjesztéséért kapta meg „A népművészet mestere” kitüntető címet. Gyurka Mihályné (Egy- házaskozár), Simon Ferenc Jó- zsefné (Nagyhajmás) és Demse Dávid ne (Sásd) tíz-tíz kiválasz­tott dalának mindegyike egy- egy különleges szál virág ab­ból a mezei csokorból, amelyet a moldvai népművészet jelent ma Baranyának és minden ma­gyar embernek, aki egy kicsit is vonzódik népzenénk halha­tatlan értékeihez. A sziklás havasok, a dús lom­bú erdők, a fényes mezők illa­tát és az ott élő emberek, a Sze­ret és a Prut folyók vidékén ha­gyott óhaza emlékeit árasztják es őrzik ezek a dalok ma is — élő valóságukban — itt, „Arra alá Baranyában ..." Bizakodunk, hogy ez a kiad­vány felfrissülést, új értéket je­lent népdalkincsünk aktív hall­gatóinak és előadóinak; s az éneket tanító pedagógusoknak csokúgy. mint a szomorúság és az öröm érzelmeit spontán- önmagának dúdoló ember sza­mara egyaránt. W. E A Dombóvári Univerzá) Szövetkezet mi felajánlja DOM3ÖVÁR, Baross u. 1. sz. alatti 2 szintes ingatlanét 'alsó szinten üzlethefyi- '•gekket, felső szinten ássa!) magánosok és őrületek részére. IrdoMődni lehet: "Jombévá i Univerzá! Szövetkezet elnökénél, Dombóvár, Köztársaság u. 1. sz. alatt. telefon: 14-76. Építészeti fotókiállítás Lantos Miklós: Viflánykövesdi pincesor Tegnap este nyitotta meg a Magyar Építőművészek Szövet­sége székházában Zínner Erzsé­bet, a Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkára az idei országos építészeti fényképki­állítást. A két művészeti szövet­ség közös rendezésében csak­nem egy évtizede hagyomá­nyossá vált bemutatókon az évenként más-más témájú épí­tészeti fotópályázatok legjobb képei kerülnek a nyilvánosság elé. Ezúttal napjaink egyik leg­égetőbb gondja, a környezet- védelem és alakítás problé­máinak, eredményeinek bemu­tatása volt a feladat. A tönkre­ment (tönkretett) táj, utca és épület elénk tárása megdöb­bentő, de agitatív hatású is egyben, míg a megóvott-hely- reállított, ép együttesek élő szépsége meggyőzően érvel a megbecsülés-védés érdekében. Külön hangsúllyal jelentkezik a falusi es városi építészeti mű­emlékeink harmonikus, .változa­tosságában is megnyugtató, „eredeti" hatása környezetük­ben, szemben a (többségük­ben meg befejezetlen) lakóte­lepek, új létesítmények rendsze­rint építészetileg sem hibátlan összképével. Valamennyi érde­kelt és felelős számára tanul­ságos figyelemfelhívás ez a ki­állítás a környezet fokozottabb megóvására és szakszerű alakí­tásának szükségességére. A 37 szerzőtől bírálatra érke­zett közel félezernyi kép érté­kelése során a Mecseki Fotó­klub tagjai ezúttal is kiemelke­dő eredményt értek el. Lantos Miklós II. díjat, dr. Szász János a zsűri különdíját nyerte, több felvételüket megvásárolták, míg dr. Lajos László gyűrűfűi kép­sorával szerepe! a MÉSZ szék­házban (Vili., Dienes László u. 2.), március 21-ig megtekint­hető kiállításon. Tiflaí Ernő Július 1>től Csökkentett munkaidő a belkereskedelemben Lehet heti 4 órával kevesebb? Július elsejétől csökkentett munkaidőben dolgozik a keres­kedelem is. öröm a pult túlsó oldalán: heti 44 óra, óm ez q várva várt negyvennégy egyszer­smind — a közmondást ráhúz­va — olyan takaró, mégpedig nagyon is rövid takaró, amely alatt a kereskedelemnek úgy kell nyújtózkodnia, hogy nem ér­het ki a lába. 1. A munkaidő­csökkentés nem mehet a lakos­sági ellátás rovására, szó sem lehet a nyitvatartás valamifé!e általános rendezéséről. 2. A ke­reskedők és vendéglátók élet- és munkakörülményének tény­legesen javulnia kell, nem je­lenthet menekvést a - túlóra, vagyis o szabadnap megváltása pénzben; keresetük nem csök­kenhet. A kör bezárul: mindezt szinte kizárólag önerőből. A kérdések kérdése miből? A dunántűli megyék előzetes elképzeléseit a belkereskedelmi tárca vezetői nemrég értékelték és minősítették, külön is dicsér­ve az öneiőre támaszkodó ba­ranyai terveket. Nagyjából előt­tünk áll az átállás minden lé­nyeges részlete. Mondanunk sem kell, a kieső munkaidőala­pot pótolni kell s az a kérdések kérdése: miből? Mondtuk, ön­erőből, hiszen a minisztérium­nak az átállásra mindössze 185 j milliója van, ami nem nagy ösz- | szeg. Százmilliót adnak 50 szá- I zalékos állami támogatás for­májában az élőmunkát megta­karító technikai megoldásokia, I a többit kedvezményes bérfej­lesztésre. Lássuk a lehetőségeket! Négy megoldás jöhet számítás­ba. A) A több személyes üzle­tekben az üzem és a munka I jobb megszervezésével a jelen- 1 légi heti nyitvatartási idő fenn­tartása; B) Létszámemelés, de központi támogatás nélkül, te­hát önerőből; C) A nyitvatartási idő szűkítése. S végű!, amikor más megoldás nincs: D) Lét­számemelés, de úgy, hogy en­nek bérkihatásait az állam vál­lalja magára. Nézzük eszerint a megyei modellt: az előzetes j felmérés szerint a kieső munka- j időalapot a kiskereskedelem és a vendéglátó mintegy 50 száza­lékban jobb munkaszervezéssel és technikai eszközök beállítá­sával 20—20 százalékban saját erőből történő létszámemelés­sel és a nyitvatartási idő szűkí­tésével, 10 százalékban pedig olyan létszámemeléssel Kívánja pótolni, amelyhez állami támo­gatást igényel. A munkasze/vezés kínálta megtakarítások közismertén na­gyok, elismeréssel Íred nyugtáz­ni, a baranyai kereskedelem ezt vette célba. Most kényszer is, hogy komolyan hozzáfogjanak kiaknázásához. De nagyok a lehetőségek még az élő munkát könnyítő és megtakarító, az üzlethálózat áteresztő képessé­gét növelő technikai megoldá­sokban, gondolunk itt az anyag- mozgatás gépesítésére, az op­tikai mérlegek beállítására, az önkiszolaálás gyórsítására, és így tovább Erre, mint említet­tük, 100 milliója van a minisz­tériumnak, s mivei ezt 50 szá­zalékos támogatás formájában adja, hozzá kell számítani a másik 100 milliót, amit a válla­latoknak saját alapjaikból kell fedezniük. A támogatást termé­szetesen pályázat útján lehet elnyerni. Annyi már biztos, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat a kis konténeres program végre- haitásához, a BARANYAKER az Otthon Áruház berendezéséhez, a MFRUKER az Ifjúsági, a Gó­lya Áruház és a Décsi gyermek­cipőbolt önkiszolaáló rendszer­re való átalakításához összesen 4.4 millió forint állami támoga­tást igényelhetett A szombati nyitvata*tás 'a'un Az előzetes tervek szerint a kieső munkaidőalapot 20 száza­lékban a nyitvatartási idő szűkí­tésével kívánja pótolni a kiske­reskedelem. Az arány magas­nak tűnik, a magyarázat: elap­rózott az üzlethálózat, sok az egyszemélyes falusi élelmiszer­bolt. Az a megoldás nemigen jöhet számításba, hogy a sza­bad napokat az évi rendes sza­badsághoz csapják, nincs, aki helyettesítsen. Hát akkor mi le­gyen? Kézenfekvőnek látszik: ahová szombat délelőtt jön a kenyér, ott délben bezár a bőit, ahová viszont szombat délután, ott a hétfő délelőtt szabad. Az ilyen szombat délig történő nyitvctartássa! az egyszemélyes boltokban — elsősorban a kis­községekben, de például az egyszemélyes városi húsboltok­ban is — már folynak kísérle­tek. Az alapvető cikkeket (ke­nyér, tej és tejtermék) szállító ipari partnerek megértőén fo­gadták és támogatják. Ez fon­tos, hiszen a csökkentett mun­kaidőre való áttérés feltétele, hogv a túraiáratokat összehan­golják a bolti renddel. A nyit- vatartást egyébként minden esetben a helyi tanáccsal egyet­értésben módosítják. Ami « kieső munkaidőalap pótlásának további variánsait illeti, önerőből 150 új munka­erőt kellene a kiskereskedelem­nek a megyében felvennie. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya szerint ez a munkaerő rendelkezésre áll, már eleve többet iskoláztak be a szakmun­kásképző intézetekbe is. Emel­lett mozgósítani lehet és kell a nyugdíjasokat és a nyári sze­zonban a diákokat. Ezzel szem­ben a vendéglátó vállalatok a létszámfejlesztést kizárólag ál­lami támogatás mellett képzelik el. Hatvan új munkaerőre lenne szükségük, ennek éves bérkiha­tása mintegy 1,3 millió forint. Objektív körülményekre hivat­koznak, miszerint nyereségszint­jük az átlagos alatt van. A tá­mogatást eleve dotációként ké­rik, s nem bérkedvezményként. Osztozunk a vendéglátó gondjaiban, ám a minisztérium vezetői nyomatékosan leszögez­ték, kizárólag bérszínvonal ja­vításról lehet szó, nem pedig dotációról, és ezt is egyéni mér­legelés alapján és csak az év •utolsó negyedében adják. A vendéglátónak tehát jobban magába kell szállnia. Egyes vé­lemények szerint éppen a ven­déglátónál — a konyhai sze­mélyzetet kivéve — vannak még jelentős belső munkaerő- tartalékok. A fogyasztók megértésén is múlik Az előzetes elképzeléseknél tartunk, annyi azonban máris bizonyos, a csökkentett munka­időre való áttérést nem sínyli meg a lakosság ellátása, a sza­bad szombatra való hivatkozás­sal nem csapiák be a vevők or­ra előtt a boltok ajtaját. (Mel­lesleg: a kéthetenkénti szabad­napot az országos számítások szerint csak az esetek 10—15 százalékában tudják szombat.a biztosítani.) Uqyanakkor meg­van a reális lehetősége, hogy a kereskedőknek — a kiskereske­dőknek, a fogyasztási szövetke­zeteknek, a szállodáknak, az idegenforgalmi hivataloknak, az utazási irodáknak és lényegé­ben a tsz-boltok elárusítóinak — nemcsak papíron lesz több a szabad ideje. Az átállás átme­netileg csökkenteni fogja a vál­lalatok nyereséaét, ha azonban megértésre találnak a fogyasz­tók és a partnerek, elsősorban az ipar körében, mérsékelhetők a kedvezőtlen hatások, Mifclősrári Zoltán Jegyzetek a nevelésről A forrongó pedagógia „A nevelésben a megvalósu­lás akkor is hosszú, ha sie­tünk" — olvastam eqy pedagó­giai tanulmány zárómondata­ként. Van benn« Igazság. Az elmúlt negyedszázadban meg­változott társadalmunk szerke­zete, magasabbak lettek a ne­velési célok. A nevelésfilozófia feladatként fogalmazza meg a társadalomból fakadó követel­ményeket, célunk: a szocialista embertípus megformálása. Ez pedig nehéz küzdelem, és erő­feszítés eredményeképpen való­sul meg. Igaz, nem sietünk, de a ked­vező nevelési eredmények elle­nére sem állíthatjuk egyértel­műen, hogy selejtmentes, neve- velésközpontú iskolák tömegét hoztuk volna létre. Korainak tartom néhány kérdés felveté­sét, de idekívánkozik. Nem gyártunk-e selejteí, s ha igen, mi ennek az oka? Megvan-e az összhang a nevelés, oktatás és a képzés között? Azaz a hár­mas egység megvalósul-e a gyakorlatban? Milyen a nevelés és az oktatás egymáshoz való viszonya? íme, egy sereq kér­dés, és a válasz... ez az, ami lecsapódik az iskola falain be­lül, mert ha az oktatás, ha a didaktika elszakad a nevelés- elmélettől, akkor ez a bomló kapcsolat meglátszik az iskolák munkáin. Mit tükröz a nevelési gyakor­lat? Azt, hogy a nevelői tevé­kenység nem mindiq játszódik le szinkronban az oktatással, a képzéssel. Ha az, ami órán folyik csak a didaktikába tar­tozna, és ami a tanórán kívül az mondjuk a neveléselmélet­be, akkor a nevelés a társadal­mi funkcióját soha nem telje­sítené, Ugyanis az ismeretek el­sajátítását nem lehet azonosí­tani a neveléssel, mert egyér­telmű elsajátítás ellenére is előfordulhat, hogy a fiatalok, a felnpttek különböző nézeteket alkotnak a jelenségről, az eseményekről, s ezeket külön­bözőképpen használhatják fel az életben, a társadalmi gyakor­latban — s ez viszont már a nevelés funkciójához tartozik. Egyébként is a nevelés területe szélesebb, mert az iskolai ne­velésen kívül magába foglal­ja «s családi nevelést Is, sőt az utcát is, amely nem kis neve­lési tényezőnek számít, ebben a mai rohanó, dinamikus világ­ban, A tudományos-technikai for­radalmak korát éljük, az újabb tudományok nap mint nap zú­dulnak oz iskolákra, az infor­mációk szinte lavinaszerűen áradnak, amelyeket gyorsan be kell fogadni, fel kell dolgozni. Az oktatás előre szaladt — a nevelés lelassult. Egyesek az „oktatás világválságával" kap­csolatban húzták meq a vész­harangot, mások — korszerű oktatásról vitatkoznak. Kétség­telen, az iskolákkal szemben ’ nagyobbak az elvárások- az igények, de megteremtettük-e a korszerű oktatáshoz, a korsze­rű feltételeket? Az oktatás dinamizmusa ré­vén megnőttek a feladatok, különösen ez a tanév kezdete volt szokatlanul nehéz a min­dennapi munkában. Válogas­sunk a sűrűjéből: új rendtar­tás, házirend, tananyagcsök­kentés, új központi tanmenetek különféle variánsa, érettségi szabályzat stb. Lehet- hogy előbbre vitte az oktatás ügyét, de lassan be kellene kapcsolni az oktatás és a képzés fékező rakétáit, mert ahogy azt az MSZMP Központi Bizottságának 1972-es határozata megfogal­mazta „a hangsúly g tartalom megjavításán van'* és azt is tényként állapította meq a ha­tározat, hogy „jelenleg a ne­velés a legqyenqébb pontunk’’. Ez utóbbi megállapítást az élet gyakorlata is igazolja: nagyobb gondot kellene tehát fordítani a nevelést elősegítő körülmé­nyekre is, egyrészt az új neve­lési program elkészítésére gon­dolok elsősorban (a régit belep­te a por), másrészt az új osz­tályfőnöki kézikönyvre, amely még mindig várat magára ... Az oktatást csak a nevelés­sel, az emberformálással együtt lehet megvalósítani, s a neve­lés nemcsak az iskola és a család ügye, hanem az egész társadalomé is. Pály Gábor tanár Pedagógus Továbbképző Intézet Kifogástalan, modern TELEVÍZIÓKAT, RÁDIÓKAT, FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET, FOTÓFELSZERELÉSEKET, MAGNETOFONOKAT, LEMEZJÁTSZÓKAT ÍRÓGÉPEKET, HÁZTARTÁSI GÉPEKET készpénzért is vásárol a Bizományi Á. V. 81 SZ. FELVEVŐHELYE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents