Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-06 / 64. szám

1974. mőreíus 6. DUNANTOL! NAPLÓ 3 A vállalatok többsége még nem tekinti kulcskérdésnek!Úttörő „tanszék a Tanárképzőn Fellendülőben a felnőttoktatás Egy éve robbanásszerű válto­zást előidéző MM-rendelet lé­pett életbe: „a munkások szak­mai továbbképzését és az ál­talános iskolai végzettség meg­szerzését elősegítő tanfolyamok szervezéséről". Akkor valószínű, hogy senki nem számított ilyen méretű mennyiségi változásokra. A mennyiséget azért hangsúlyoz­zuk, mivel arra még nincsenek adataink, hogy a felnőttoktatás nagyszerű új — és végre iga­zán korszerű — lehetőségei mö­gött a felfutó számok összessé­gükben is arányosak-e a szer­zett ismeretanyag minőségével. Jól bevált oktatási forma Mit adott ez a rendelet? Ki­zárólag a 20 éven felülieknek lehetővé teszi, hogy 16 tanítási hét alatt, heti 2x5 órás foglal­kozással (melyből az egyik nem kötelező konzultáció), gyakor­latilag a beszámolókkal és a vizsgaidőszakkal együtt mint­egy 5 hónap alatt pótolhasson valaki egy-egy általános isko­lai osztályt. A kevesebb óra­számú tárgyak (pl. történelem, földrajz) „blokkosíthatók”, azaz belőlük már közben is levizs­gázhatnak. Egy év tapasztalatai szerint ez az oktatási forma igen jól bevált. Pécsett a tanulócsopor­tok többsége nem a Dolgozók Általános Iskolájában végzi a tanfolyamot, hanem vállalatuk saját területén biztosítja az ok­tatás feltételeit. Ez is rengete­get nyom a latban. A közleke­dés így nem vesz el újabb órákat; műszak után közvetle­nül meg lehet kezdeni a fog­lalkozásokat. Kezdetben mind­össze 2 osztály indult: egyik a Mecseki Szénbányák Újhegyi Özemében, másik egy állami gazdaság üzemegységében. 1973 őszén már 28 csoport kezdte meg és fejezte be nem­régen öthónapos tanfolyamát. Jelenleg következő a kép: feb­ruár 6-tól 34 kihelyezett osz­tálycsoportban 801 dolgozó vesz részt, s ha a sorkötelesek tanfolyamát is hozzá vesszük, összesen 912-en tanulnak az új „160 órás” felnőttoktatási for­mában. Ha az esti tagozat mintegy 400 hallgatóját is be­számítjuk, 1974 márciusában mintegy 1300-an vesznek részt általános iskolai felnőttoktatás­ban. Számuk éveken át 300— 400 között mozgott... A legrégibb tapasztalatokkal az Újhegyi Özem rendelkezik. Kecskés István személyügyi elő­adótól az iránt érdeklődtem: Hogyan sikerült az elmúlt év­ben 10, most jó részben újabb 20 dolgozójukat meggyőzni az alapműveltség fontosságáról? (Nyilván nem volt könnyű, és nyilván nem elegendő itt a népgazdasági vagy akár a sze­mélyi érdekre is apellálni, ami­kor a még fiatalnak számító munkások ezrei, tízezrei — és fokozhatnánk még — vágják vissza: „A pénzem így is meg­van ..." Legalábbis egyelőre.) Célok és ösztönzők A tapasztalatok szerint két nagyon fontos tényező szüksé­ges valakinek a művelődésé­hez: az egyik, hogy legyen tá­volabbi célja, eljusson idáig/ Újhegyen öt üzemből vesznek részt az oktatásban. A többség 30 feletti. Megvallott céljuk: csillésből vájár, lakatos, gépko­csivezető vagy más szakmunkás szeretne lenni; vagy esetleg egyik-másik tovább is kíván ta­nulni. A másik tényező a gátlá­sok feloldása, amelyek jobbára kisebbrendűségi érzés formájá­ban mindenkinél megvannak, akik magasabb képzettségűek­kel is együtt dolgoznak. Ez már inkább a szaktanárok fel­nőttnevelési feladata a fog­lalkozásokon — és a gyakorlat szerint sikeres feladata. Ezen­kívül persze, számos egyéb fel­tétel is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen „160 órás” kihelyezett csoport lemorzsolódás nélkül sikeresen levizsgázzon a Vili. osztályból is. Ügy néz ki, a törekvések eredménnyel járnak, ha az üzem tudatosan segíti a tanuló felnőtteket: megfelelő műszakbeosztással, és különbö­ző ösztönzőkkel is. De me­netközben van tennivaló. Kecskés István személyügyi előadó minden foglalkozás előtt vesz annyi fáradságot, hogy leül beszélgetni ezekkel a munkásokkal; s ha egy is hiányzik, azonnal utánanéz. Ha a beosztásba csúszott hiba, el­intézi, hogy ez ne legyen to­vább akadály; ha csüggedni látszik, ha visszaretten attól, amit vállalt, akkor melegében igyekszik meggyőzni: érdemes végigcsinálni, ha már eddig eljutott Általános vélemény, hogy mindazok, akik hetente egyszer a nem kötelező konzultációkon is részt vesznek — elvégzik a tanfolyamot, sikerrel vizsgáz­nak. A pedagógusok jó részé­nek az a véleménye, hogy a „160 órásakat" öröm tanítani. Különösen, ha egy idő után si­kerül feloldani a szorongás, a kisebbrendűség érzését, az egymás előtti gátlások feszült­ségét. Ezek az emberek volta­képpen a saját bőrükön, a munkahelyi és a családi életük­ben egyaránt érzik már az is­kolavégzettség hiányát Pécs az élen Pécs most élen jár az álta­lános iskolai felnőttoktatás or­szágos. statisztikájában. Egy egész sor vállalat kb. 30 sze­mélyes átlaggal; a MÉV 146, a Hőerőmű és a Gázgyártó Vál­lalat 58 dolgozójával vesz részt az új oktatási formában. Ezek a vállalatok általában mindent Baromfitenyésztő szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött FIUKAT ES LÁNYOKAT telvesz a bábolnai mezőgazdasági kombinát központi gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon. elkövetnek, hogy a tanfolyamok hallgatói be is fejezzék, amit elkezdtek. Olyanra is akad pél­da, (a Hőerőmű és a Gázgyár), hogy számukra — eredményes vizsga után — két nap juta­lomszabadságot, a kiválóknak 500, a jól végzetteknek 300 fo­rint különjutalmat is adnak. Ez a példa még egyedül áll — bár sokfelé követésre találhatna. Nem lenne azonban teljes a kép, ha itt nem jegyeznénk meg, hogy a dolgozók általá­nos iskolájának új, tanfolya­mos lehetőségébe alig nyolc­tíz pécsi vállalat kapcsolódott bele aktivan. A vállalatok na­gyobb része a „nem kívánunk ilyen tanfolyamot indítani" szö­vegezéssé] küldte vissza a fel­mérő-tájékoztató adatlapot. Vagyis, míg egyhelyütt anyagi ösztönzőkkel is szorgalmazzák, a többség még nem tekinti kulcskérdésnek az általános is­kolai végzettséget. Pedig az. Olyannyira, hogy a jövő kvali­fikáltabb szakmunkás ellátott­sága — amit a technikai fejlő­dés követel, évente mind na­gyobb számban —- ezen is áll vagy bukik. Magyarországon ma a mun­kaképes dolgozók közel 50 szá­zaléka nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel. Az új tanfolyammal ugrásszerűen megnőtt a tanuló munkások száma: országosan mintegy tíz­ezren élnek a lehetőséggel. Viszonylag ez is még csepp a tengerben, mégis nagy örö­münkre szolgál, mert kedve­zőek az első tapasztalatok. S ebből várhatóan minden tur­nusban — reménykedünk —: a „cseppek” száma is növek­szik majd. WalHnger Endre Idén májusban lesz egy éve annak, hogy a Pécsi Tanárkép- ) ző Főiskolán megalakult az Út- } törő-kabinet. A főiskolai hallgo- I tőkből álló kabinet célja az, hogy minél szorosabb kapcsolat fejlődjön ki a leendő tanárok és az úttörőmozgalom között. Ez a kapcsolat persze nem ta­valy született meg, létrejötte nem kötődik dátumhoz. A pécsi tanárképzősök hosszú évek óta támogatják munkájukban mind a város, mind a megye úttörő- csapatait. Az „llku Pál” nevet viselő — négy szekcióból álló — kabinet részt vállalt a leendő pedagó­gusok úttörőmozgalmi munkára való felkészítésében is. A mód­szertani szekció összegyűjti, tá­rolja és feldolgozza mindazokat a kipróbált és kipróbálandó módszereket, amelyek az úttö­rővezető munkájában nélkülöz­hetetlenek, alapvető fontossá­gúak. Az úttörőmozgalom fej­lődésével, múltjával, jelenével és jövőjével az agitációs-propa- ganda szekció foglalkozik. Len­gyelországgal, NDK-vaJ, ^ a Szovjetunióval és Jugoszláviával is gyümölcsöző a kapcsolat. Azon túl, hogy lehetőség van ezen országok úttörőszervezeti életére vonatkozó hasznos in­formációk cseréjére, nem árt egymás kiadványait figyelemmel kísérni, összegyűjteni. Ez és a testvérfőiskolákkal a kapcsoia tok fenntartása a külkapcsola tok szekciójának a feladata Szoros az együttműködés a du nántúli megyék úttörőelnöksé geivel is. A hallgatók kötelező nyári úttörővezetői táborokban úttörőcsapatoknál eltöltendő gyakorlatokon vesznek részt. A táborozás és turisztika szekció máris megkezdte az idei nyári táborozási lehetőségek, igények felmérését, az elsőévesek nyári úttörővezetői táborozásának elő­készítését. A csaknem egyéves gyakor­lat bebizonyította, hogy az Út­törő-kabinetet, a főiskola — hallgatókból álló — „tanszékét" érdemes volt megszervezni, és útjára indítani. Péntek esti bemutató FIGARÓ HÁZASSÁGA Jelenet az operából (Bolla Tibor, Szabadíts Judit és Ágoston Edit) Fotó: Szokolai Figaró, a halhatatlan bor­bély pénteken megjelenik a pécsi operaszínpadon is, fék­telen kedvével, Mozart szelle­mes muzsikájával és Beaumar­chais forradalmi történetével. A mozarti muzsika mellett ta­lán ez a történet is korszerűvé teszi a Figaró házasságát, hi­szen minden régi história újabbkori előadása szükségsze­rű egyeztetést kíván a rnai né­ző gondolatvilágával, S a csa- ládi életen belüli szabadság- vágy ma is időszerű kérdés. Az előadás alkalmával egyébként visszatért Pécsre, persze csak vendégként, Hor­váth Zoltán, a jónevű opera- rendező, hogy segítsen a szín­háznak az operarendezői gon­dok áthidalásában. Benne te­hát biztos kezű irányítót kapott a színpad. Öröm, hogy balese­Érzelmek, hangulatok A legtöbben példaképet keresnek... Hangulatok, érzések kísérik mindennapjainkat. De mik is ezek a hangulatok, érzések, amelyek életünknek szinte min­den percében jelen vannak? Erről tartott előadást a napok­ban Nagy Csilla, pszichológus, a József Attila művelődési ház ifjúsági klubjában. A hangulat eleinte feszült volt. A fiatalok kedvetlenül hagyták abba a sakkozást, té­vénézést. Néhány — nem tudo­mányos nyelven megfogalma­zott — gondolat, érdekes pszi­chológiai játék és nem utolsó­sorban az előadó mindehhez társuló kedves Gioconda-moso- lya azonban feloldották a fe­szültséget. Kismányoki Károly sebtében készült rajzai kézről- kérre jártak. Meg kellett mon­dani, miiyen érzések uralják a rajzokon az arcokat. Később már olyan hallgató is akadt, aki készségesen vállalta, hogy egy IQ-teszt alanya legyen. Ebből következik, hogy a jelenlevők az „Intelligencia-kvóciens” fo­galmával is megismerkedtek. Nagy Csilla elég sok elő­adást tartott mostanában — főképp fiataloknak. Általában milyen kérdésekkel fordulnak a mostani tizenévesek a pszicho­lógushoz? — A legtöbben — ez ko­rukból is következik — mintát, példaképet keresnek maguk­nak. A problematikus családi környezetben felnövő fiatalok általános gondjai az életveze­tés köré csoportosulnak. Külö­nösen az elvált szülők gyerme­keinél, vagy ott, ahol éppen felbomióbon van a családi élet, a fiataloknál önbizonyta­lanság tapasztolható. Az, hogy kívülről virítanak, és nemegy­szer éppen ezek a gyerekek, a belső bizonytalanságból ered. Második helyen a társadalom­ba való beilleszkedés mája szerepel. — Mit lehet mondani a kü­lönböző okoknál fogva belsőleg elbizonytalanodott fiataloknak ? — Ha elég erős egyéniség az illető, akkor általában meg­találja a helyes megoldást. Családot alapít, önállósul, és megpróbálja a saját meglátá­sa szerinti helyes életformát megvalósítani. Vagy lemond ... Az ilyen gyengébb személyisé­geket erősíteni kell. Figyelje meg magát, és elemezze cse­lekedeteit, viselkedését az adott helyzetekben. Vesse ösz- sze ezt pozitív példákkal. Ke­ressen olyan elfoglaltságot, amely kielégíti, olyan társasá­got, amelyben jól érzi magát... — Az előadás témája a han­gulatok, érzelmek. Mi a han­gulat és mi az érzelem? Mi a kettő közötti különbség? — Egyszerűen megfogalmaz­va az érzelmek pszichés tevé­kenységeinket kísérő és színező jelenségek, állapotok. Két fő csoportra oszthatók: kelleme­sekre és kellemetlenekre. Leg­alábbis ilyen jelzőkkel illet­jük őket... A hangulat pszi­chés tevékenységeinket kísérő tartósabb állapot. A kedv és a kedvetlenség kifejezője. Per­sze, tanult dolog is egyúttal. A tavasznak nem csak önma­gáért örülünk, hanem őzért is, mert így tanultuk, jegyeztük meg: „a tavasz jó”, „a tavasz szép”,.. Ilyenkor a télvégi fá­radtság nyomott hangulattal jár együtt. Tavasszal megszűnik a vitaminhiány, az egyoldalú táp­lálkozás. A zárt helyiségekben való huzamosabb tartózkodás fokozza a fáradtságot. Télen reggel sötétben ébredünk. Ek­kor általában napközben is ennek megfelelő lesz a hangu­latunk. A hangulat az érzelem­problé- | me! szemben passzív állapot. Rabjai vagyunk, elnyom ben­nünket vagy felemel. Ha figye­lembe vesszük a színek és a fé­nyek hatását az érzelmekre, az előbb említetteken túl is érthe­tő, hogy tavasszal mindez meg­változik. Kitágul a látóhatár, ki­tisztul a beszürkült égbolt... „Nyirkos, nem-szeretem idő" — olvashattuk Csorba Győző egyik, a közelmúltban lapunk­ban is megjelent versében. „ ... a Szkókó leveleden tőkéin, fáin lent a forró ifjúság városá­nak tetőin hó sehol, zöld sem sehol Neked itt többé már min­den sehol". A se ilyen, se olyan, szürke környezet nyomasztó hangulata uralja a sorokat. Ezekben a téli hetekben, hó­napokban sokan kedélytelenek, rossz hangulatúak vagyunk, fej­fájás elleni porokat, tablettá­kat szedünk. Várjuk, hogy az ég kitisztuljon, kifényesedjen. Ügy érezzük, akkor majd meg­nő a tér körülöttünk, felszaba­dultak leszünk, megkönyebbü- lünk. B. K. — Ebben az évben a Sza- bolcs-Szatmár megyei szakaszon befejeződik a 4-es számú or­szágos főközlekedési út re­konstrukciója. Kisvárdótól egé­szen Záhonyig teljesen új nyom­vonalon, a vasút baloldalán ha­lad az út. Ugyancsak új nyom­vonalra került a 4-es út az Új- fehértó utáni vasúti keresztező­déstől, s a vasút baloldalán ve­zet egészen Nyíregyházáig, A város alatt a záhonyi és máté­szalkai vasút fölött felüljáró épül. A 4-es út itt a záhonyi vasút jobboldalára kerül, majd az ajkai felüljárón tér vissza a vasút baloldalára. te után újra játszik BerczeU TI• bor — Bartalót alakítja — bár még bottal jár a főpróbára. Ű a pécsi operatársulat egyik erőssége, akire ezerszínű ki- sebb-nagyobb szerepek után egész előadást |s sikeresen rá lehet már bízni, mint például a Pásztorórát, A szereposztás: a grófot Bolla Tibor, a grófnőt Szabadíts Judit, Figarót első szereposztásban Marczis De­meter, a másodikban Németh József énekli, Cherubint Mé­szöly Katalin alakítja, a többi szerepben pedig Gurszky János (Don Curzio), Kővári Anikó (Marcellina), Wágner József (Basilio), Molnár Miklós (Anto­nio) és Blaha Márta (Barbari- na) mutatkozik be. Az egész munkát Breitner Tamás zene- igazgató irányítja, — (Horváth Zoltán rendezővel együtt «* ak| Hirsch Bencével felváltva dirigálja majd az előadásokon a zenekart), ö mondta o da­rabválasztásról: — A mi előadási koncepci­ónk egy pezsgő, jó hangulatú színházi este megteremtése, Mozart égisze alatt. Azt hiszem maga a zeneköltő is ennek szánta ezt az operát. A fősze­replő tehát Mozart, aki ha hozzányúlt valamihez, Shakes­peare-! zsenialitás lett belőle. Mert a Figaró házasságában is a Szentivánéji álom, vagy a Sok hűhó semmiért hangulatai vannak meg. Ezek az igazán Shakespeare-i színházi jegyek jelen vannak ennek az operá­nak minden pillanatában. Én régen tudom, hogy a színpad­nak két nagyon nagy, évezre­dekre szóló zsenije van: Shakespeare és Mozart. Ennek a nagyszerű feladat­nak a megvalósításáért dolgo­zott Vota Emil díszlet, és jel­meztervező, Károly Róbert kar­igazgató, Majoros József koré- agráfus, Léka László maszk­mester és Lizitzky Gizella ren­dezőasszisztens. Még annyit: a darabnak alcíme is van, ame­lyet a közönség általában nem ismer: Egy bolond nap törté­nete. földessy Dénes Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat Szekszárd, Keselyűs! út 22. szám VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Szekszárd és Dombóvár körzetében FELVÉTELRE KERES, Jelentkezés ; Villanyszerelő Építésveze­tőségen, vagy a munka­ügyi osztályon.

Next

/
Thumbnails
Contents