Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-29 / 87. szám
Wit. március 99. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Dinamikusan terjednek a termelési rendszerek A Külkereskedelmi Bank 1973-ban 35 millió dollár értékű hitelszerződést kötött hazai vállalatokkal, melynek 64 százalékát a mezőgazdasági üzemek vették igénybe. Az exportfejlesztő hiteleket a mezőgazdaság túlnyomó részében a termelési rendszerek szervezésére fordította. A megye 100 mezőgazdasági üzeméből 63 tagja valamelyik termelési rendszernek, illetve egyszerű gazdasági együttműködésnek. A legnagyobb népszerűségnek szakkörökben a kukorica zártrendszerű termesztése örvend. Jelenleg 39 üzem 33 000 hektárral, a nagyüzemi kukoricaterület 55 százalékával képviselteti magát a megyében kukoricatermesztési rendszerekben. A Com Production System (SPS)-nek 10, a Bajai Kukorica Termesztési Rendszer (BKR)- nek 10, a Kukorica Szocialista Együttműködésnek (KSZE Szekszárdi 18 gazdaság tagja. A Kukorica Ipari Növénytermelő Társulásnak (Nádudvar) elterjedése a megyében most kezdődött, meglehetősen nagy az érdeklődés. A kukoricatermesztési rendszerekben a vállalkozó taggazdaságnak 30 százalék saját erőt és a hitelt kell biztosíta- niok. A CPS keretén belül a gépek 5 év múlva kerülnek a gazdaság tulajdonába, míg a többi kukoricatermesztési rendszerben a gép az üzem saját tulajdona. A CPS gazdaságainak a gépek bérleti díja fejében 530 kg/hektár kukoricát és ezenkívül a bázisév átlag feletti termésnek 20 százalékát kell átadni a vállalkozásnak. E rendszerben egy gépsorral 790 hektár alapegységet dolgoznak meg, ennek beruházási költsége kb. 5 300 000 forint Belépési díj A BKR a gazdaságoktól a bázis átlag feletti termés 15 százalékát kéri szaktanácsadás és egyéb szolgáltatás ellentételeképpen. 400 hektár az alapegység, melynek gépsora 2,5 millió forint Ez a kooperáció szocialista gépsorra alakult, és az idei esztendőben tőkés relációból is vásárolnak gépeket Ez esetben a beruházási költségek a duplájára emelkednek. A KSZE tagjai 150 forint/hek- tór készpénzt fizetnek a gesztor gazdaságnak és az átlagon felüli termésnek 4—5 százalékát. 500 hektár az alapegység, melynek bekerülési költsége 5 millió forint. 1973-ban 30 százalékos termésnövekedést értek el a gazdaságok. A KITE belépési díja gépsoronként 90 000 forint, illetve hektáronként 150 Ft. Egy gépsorral 600 hektárt lehet megművelni, melynek értéKe 4 200 000 forint. Más szakmabeliek számára soknak számít az egy kukorica növénnyel foglalkozó négyféle termelési társulás. Megnyugtatásul megállapítható, hogy a technika mai állása szerint rádióirányítással, helyi szervizállomásokkal, repülőgépek igénybevételével a garanciális javítások kifogástalan elvégzésével, a közösen megállapított üzemenként adaptált technológia betartásával a távolságok leküzdhetők. A lényeg az, hogy a deviza hitelkonstrukció keretén belül minél több gép kerüljön a megyébe és biztos, hogy a jelenlegi szervezeti formákat később egy új, magasabb szintű organizáció fogja felváltani. A rövid egyéves tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a JOHN DEERE, IHC traktorok, CLAAS, E 512-es kombájnok, a program keretében jól vizsgáztak és további reményekre jogosítanak. Különösen a kombájnok és a vetőgépek váltak be. Helyes lenne, ha a jövőben négykerék meghajtású traktorokat rendelnének meg az üzemek. A gépsorokban működő ekék jól forgatnak és porha- nyítanak, esetenként egy-egy ekefejet le kell szerelni. M íokezdték egves munkagépek hazai gyártását is, amelyekhez import csapágyakat használnak fel. A jövőben repülőgépeket és helikoptereket is foglalkoztatni kell a rendszerekben és foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy egyes rendszereken belül a gépek és pl. az agrokémiai társulások kisegítik egymást. Meggyőződésem, hogy a zárt termelési rendszerek nem aka dályozói és hátráltatói a területi koncentrációnak, sőt az ezekhez szükséges 2—300 hektáros tömböket ma már ennek segítségével lehet kialakítani. Másik nagy területe a társulásoknak az agrokémiai centrumok kialakítása, Szentegáti Állami Gazdaság, a Mohácsi Tsz Szövetség és a drávafoki „Új Esztendő” Termelőszövetkezet szervezésében két állami gazdaság, 42 termelőszövetkezet 113 000 hektáron, a nagyüzemi szántóterület 50 százalékán alakítottak agrokémiai társulást Beruházások A 114 millió forint értékű beruházási program 97 000 tonna műtrágya és 1190 tonna növényvédőszer raktár építését teszi lehetővé. A műtrágya és növényvédőszer kijuttatását három repülőgép már az elmúlt évben megkezdte. Ezekben a napokban dönt a minisztériumok tárcaközi bizottsága az állami hozzájárulás mértékéről. A Növényvédelmi Egyszerű Gazdasági Együttműködés az elmúlt év alapján 15 termelő- szövetkezet területén alakult meg (15 800 hektáron). A repülőgépek éves teljesítménye 34 600 hektár volt. A gépek átlagos önköltsége lényegesen kisebb mint az országos átlag. Az egyes munkaműveletek önköltsége a permetezésnél 49 forint, porozásnál 34 forint és műtrágyázásnál 86 forint hektáronként. 100 hektárra 0,90 légióra felhasználás jutott. A burgonyaellátós megjavítása céljából a megalakult két burgonyatermesztési társulás részére a minisztérium a speciális gépekre 70 százalék, burgonya- tárolókra 50 százalék állami támogatást biztosított. A Mohácsi Intenzív Burgonyatermesztési Társulás három tsz-ben 700 hektárral, a Solanum Burgonyatermesztési Rendszer keretében a dróvamelléki tájon a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság a jövő években belépő két tsz-szel összesen 600 hektár területtel 30 százalékkal nagyobb területen termel burgonyát, mint a megye jelenlegi összes vetésterülete. A 700 hektárra jutó beruházás hétmillió forint, melyből elsősorban holland, NDK és csehszlovák gépeket vásárolnak, örvendetes, hogy a burgonyatermesztési zárt rendszerekben a teljes területet öntözni kívánják. Boly kezdeményezése Az eddig említett társulások, együttműködések egyrészt megyén kívüli vállalkozástól, gesztor gazdaságtól indultak el, másrészt helyi kezdeményezések. A közeljövőben kerül nyilvánosságra az ország egész területére kiterjedő és a Bólyi Állami Gazdaság által kezdeményezett szója vetőmagtermesztés! proqram, amely 2500 hektár szójavetőmag előállítását tűzte ki célul. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtárs biztatására a Dunántúlon a szajki, a babarci Béke Termelőszövetkezet kapott lehetőséget búza- termesztési rendszerének kidolgozására, melyet.a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel együttműködve indít el. A termelő.szövetkezet hektáronként elért 60 mázsa búzatermesztése ezen ténykedést feltétlenül a!á- j húzza. ; Diósviszló — Siklós — Villány í — Belvárdgyula — Babarc ! hegyvonulaton végighúzódó I mintegy 1600 hektár szőlőkultúra felkínálta a lehetőségét an- | nak, hogy a Villányi Állami Gazdaság gesztorságában szőlőtermesztési együttműködés jöjjön létre. Eredményes tárgyalásokat folytattunk az Állami Gazdaság vezetőivel és rövi- ; desen sor kerül az üzemekxel i való konkrét megállapodásra, j A gazdaságban lévő feldolgozó kapacitás és a palackozó termelése így 100 százalékban ki- I használható. Egy-két éves üzemelés! ta- ■ pasztalatból megállapítható, ; hogy a komplex rendszerek a termelési eredményeket igen magas fokra emelhetik. Tarcsay Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály csoportvezetője A somberek! Béke Őre Termelőszövetkezet saját anyagi és fizikai erővel 600 adagos üzemi konyhát épített 200 fős reprezentatív étteremmel. A konyháról nyáron a mezőkön dolgozóknak is kiszállítják az ebédet. Kihaszn álatl an lehetőség Ki kezdje el? Ki megy el manapság vasbeton készítőnek, bádogosnak, ács-állványozónak, vagy épületburkolónak? A statisztika elszomorító adatokat mutat. Tavaly vasbeton készítő és bádogos szakmát egyetlen fiatal sem akart tanulni, a másik kettőre is mindössze egy-egy jelentkező akadt Negyven- három mesterségre alig találnak jelentkezőt. Ha kevés a fiatal, ott vannak a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva nem szereztek korábban szakmunkásbizonyítványt A Munkaügyi Minisztérium egy évvel ezelőtt rendeletet adott ki a felnőttképzésről. A cél lehetőséget adni a tanulásra azoknak is, akik már kinőttek az iskoláskorból. Másrészt pedig felkutatni és megmozgatni a munkaerőtartalékot. Mert tartalék bőséggel van. Csak Baranyában, a keresőképesek közül 26 ezer nő és 1700 férfi nincs munkaviszonybon. A pénz adott Majdnem 28 ezer ember. Többségük — különösen a falvakban élők — szívesen dolgoznának. Csak az nem mindegy, hogy hol, milyen munkakörben. Ha nincs szakmájuk, jó volna kitanulni valamelyiket. A MOM többek között így rendelkezik „A munkaviszonyban nem áiló — tanulóviszonyt létesítő — felnőttek szakmai képzésére szakmunkástanuló tanfolyamot lehet szervezni.” Ezek a tanfolyamok másfél illetve egy évig tartanak, s az itt szerzett szakképzettség egyenértékű a szakmunkásképző intézetekben megszerezhető képzettséggel. Egy-egy szakmunkás képzése — a szakmától függően — 30 —80 ezer forintjába kerül az államnak. Méq ez sem okozhat gondot. A Munkaügyi Minisztérium biztosítja a képzéshez szükséges pénzt. Ott szerepel ez az összeg az éves költségvetésben, bármelyik szakmunkásképző intézet igényt tarthat rá, ha ilyen tanfolyamot indít. Magyar- országon eddig senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Miért? Egyáltalán tudtak erről a rendeletről? Az intézetek, munkaügyi szervek bizonyára. Az érintettek nem valószínű, hiszen az 5 kezükbe nemigen kerül a Munkaügyi Közlöny. Az ötlet embrió paragrafusokban szunnyad, Világrahozatalához három szülő kell: egy iskola, amely vállalja az elméleti képzést, egy bázisüzem a gyakorlati oktatáshoz — no és a jelentkezők, akik szakmunkásokká akarnak lenni valamilyen „hiányszakmában". Ki kezdje el? Ha valaki dolgozni szeretne, de nem akar segédmunkásnak elmenni, akkor — tegyük fel — bekopogtat valamelyik szakmunkásképző intézetbe. Ott biztos, hogy azt a választ kapja: egy-két jelentkezővel nem indítanak tanfolyamot Tehát az első feladat: szervezetten, megfelelő propagandával kellene kezdeni. A nők figyelmébe Arra sem árt figyelni, hogy a munkaerőforrós túlnyomó része nő. Milyen lehetőséget biztosít számukra a nehezen benépesíthető szakmák jegyzéke? íme néhány: cellulóz- és papírgyártó, fonó, szövő, cipőgyártó, szőrmekikészítő, kelmefestő és vegytisztító, állattenyésztő, élelmiszertartósító, húsipari termékgyártó, sütő. Megyénkben nem kevés munkaalkalom kínálkozik, sok olyan üzem, gyár van Baranyában, amelyik szívesen vállalná a gyakorlati oktatást. A Hirdi Kenderfonó állandó munkaerő- hiánnyal küzd, a Pécsi Kesztyűgyárnak is szüksége lenne nődolgozókra. Geresdlakon például 430 munkaképes nőnek nincs munkaviszonya, a Carbon geresdlaki üzeme pedig még húsznak tudna munkát adni. Ki a holtpontról! A mezőgazdaságban <j szakmunkásellátottság a szükségeshez képest csak 70 százalékos. Igaz, hogy a zártrendszerű termelés, a technikai színvonal emelkedése munkaerőt szabadít fel, viszont fokozottabban Igényli a szakképzett dolgozókat. Az átképzés, a meglévő munkaerők átcsoportosítása csak félmegoldás. A tartalékok felkutatása és képzése sokat segítene. Ha valakinek nincs munkaviszonya, se szakmája, csak egy miniszteri rendeletet talál, szakmaszerződési lehetőséget nem. Valakinek — vagy valakiknek — kezdeményezni kellene. Például olyan üzemeknek, amelyek szakmunkáshiány- nyal küszködnek, a tanácsi szervek és az iskolák segítségével, Kurucz Gyula Szigetváron, a rohamosan épülő Radovan téri új lakótelepen ABC áruházát építenek. Az ÁFÉSZ beruházásában létesülő áruház szeptember végén má' vre áll. Fotó: Erb János Kell ez nekünk? Kisüzemek megyénkben K ell nekünk ez a kóceráj? A kérdés nemegyszer elhangzik, s bár a szó nem éppen irodaimi, lebecsülő értelme tagadhatatlan. Baranya megyében, a legutóbbi statisztika szerint negyvenhat kisüzem van, közülük három Pécsett. Dolgozóinak létszáma, mint ahogy termelési águk is, igen változó. Vannak tíz alatti és száz feletti létszámot foglalkoztató kisüzemek. Megérdemlik-e a lebecsülő kifejezést és a létjogosultságuk felett folytatott vitát? Mielőtt bármelyik vélemény mellett állást foglalnánk, lássunk néhány igen beszédes számot: 1971-hez képest Baranya megye iparában foglalkoztatottak száma 1973-ra kétezer fővel növekedett. Ugyanakkor o bányászatban dolgozók létszáma ugyanennyivel csökkent. Tehát négyezer ember helyezkedett el az ipar más területein. Ha az utóbbi években alakult kisüzemek dolgozóinak létszámát vesszük alapul, azt látjuk, hogy az ipari dolgozóknak csaknem harmincöt százaléka helyezkedett el ezekben a kisüzemekben. Az nem szorul magyarázatra, hogy milyen jelentős szám ez. Megyénk mezőgazdasága jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, s ez a dinamikus fejlődés napjainkban is tart. A szakosított telepek, a zártrendszerű termelés, a termelőszövetkezetek összevonása, ennek kapcsán a fokozott gépesítés, hatalmas munkaerő-tartalékot szabadít fel. Az ő munkalehetőségükről is gondoskodni kell. Amíg Baranyának nincs olyan ipari nagyüzeme, amely foglalkoztatná és lekötné ezt a tartalékot, az egyetlen lehetőség: o kisüzemek létesítése. Kényszer. Nem tekinthető végleges megoldásnak, mint ahogy senki sem szánja annak. A megye települtsége rendkívül, széttagolt, mintegy 320 községgel számolnak. A távlati fejlesztési tervekkel egyezik az, hogy centrumközségek alakuljanak ki, amelyeknek iparára a környező kisközségek támaszkodhatnak. Természetesen máról holnapra ez nem megy. Az áthidaló megoldás — kényszer bár, de nem haszontalan — a kisüzemek létesítése. A legszerencsésebb megoldás lenne — mint ahogy a Megyei Tanács ipari osztályának elemzése is kimutatta — a műszeres kisgépipar elterjesztése. V isszatérve a pejoratív elnevezésre. Kóceráj? Kár lebecsülni. A közismert szakember- hiány enyhülését is segítheti, hiszen egy munkahelyről, szervezett formában sokkal köny- nyebb a szakmunkásképzés is. Később, egy sikeres ipartelepítés után megbízható kihelyezett üzemei is lehetnek a nagyobb anyavállalatnak. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet nem jelent megoldást, átmeneti segítséget azonban mindenképpen. Példo erre, hogy maguk a községek is igénylik az ilyen munkalehetőséget. Véménden már nagyon várják, hogy megkezdhessék a termelést a Mohácsi Vegyesipari Vállalat kihelyezett konfekció üzemében. Tervezik, hogy a következő egy-két évben kisüzemet létesítenek Kozármislenyben és Szederkényben. Ami kicsi, nem biztos, hogy korszerűtlen is. Sok példa akad a megyében arra, hogy a kisüzem gépesítettsége és szociális ellátottsága jobb, mint sok nagyobb üzemé. A termelési eredmény sem meqvetendő, példa erre a Pécsi Bőrgyár felső- szentmártoni üzeme, ahol a félkész bélésbőrök kikészítését végzik, legalább olyan minőséggel, mint az anyagyárban. K. Gy. HeteszliKet felvesz a KOMLÓI KÖBANYA VÁLLALAT 1
