Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-28 / 86. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár lános Nyíregyházán és Fehérgyarmaton ______________________________Losonczi Pó! o Műszaki Főiskolán L osonczi Pál látogatása Baranyában A Termelőszövetkezetek Or- I szagos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével ülést tartott. Az elnökség összegezte a tsz-ek közgazda- sági szabályozásának és a szö­vetkezetek ehhez való alkalmaz­kodásának az elmúlt években szerzett tapasztalatait, s azzal a javaslattal fordult az orszá­gos tanácshoz, hogy a kérdés Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöke ked­den a késő esti órákban Bara­nyába érkezett. Pécsett a Me­gyei Pártbizottság székházában dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság első titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke és Bocz József, a Megyei Párt- bizottság titkára fogadta a ven­déget. Az Elnöki Tanács elnökét szerdán délelőtt a Megyei Párt- bizottságon dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titká­ra tájékoztatta Baranya és Pécs fejlődéséről. A beszélgetésen részt vett Horváth Lajos, a Me­gyei Tanács elnöke, Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára és Ambrus Jenő, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára. Ezt követően Losonczi Pál Pécs leg­fiatalabb felsőoktatási intéz­ményét, a Pollack Mhály Mű­szaki Főiskolát tekintette meg, dr. Nagy József, Horváth La­jos és Ambrus Jenő kíséretében. A főiskolán Juhász Jenő, a Mű­szaki Főiskola főigazgatója és Marján Gyula, a főiskola párt- titkára fogadta a vendégeket, majd Juhász Jenő mondott tájé­koztatót a főiskola életéről, ahol több mint ezer hallgató tanul. Megtekintették a kitűnő­en felszerelt előadótermeket, laboratóriumokat, műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes kollégiumot. Losonczi Pál délután dr. Nagy József és Horváth Lajos kíséretében Szigetvárra látoga­tott, ahol a Városi Pártbizott­ság székházában László Emil, a Városi Pártbizottság első tit­kára és Tinusz János, a Városi Tanács elnöke fogadta, majd László Emil ismertette a törté­nelmi múltú város életét, fej­lődését, A tájékoztató után fel­keresték a Radován tér és kör­nyéke új lakótelep építkezését, majd megtekintették a Zrínyi várat. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete végül a konzerv­gyárba, a város legnagyobb ipari üzemébe látogatott, ahol Bernáth Béla, a gyár igazgató- i ja és Muzslay Jenő párttitkár fogadta a vendéqeket. Az igaz­gató a gyár életét ismertető tá­jékoztatója után bemutdtta az üzemet, Losonczi Pál a késő délutáni órákban elutazott a megyéből. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Kádár János Szabolcs-Szatmör megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Taurus Gumi­gyár nyiregyhá zi üzemegységét. Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szer­dán délelőtt a Megyei Pártbi­zottság székházában találkozott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a Megyei Pártbizottság első tit­kára köszöntötte és tájékoztat­ta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fej­lesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szí­vélyes fogadtatást, $ visszaem­lékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye éle­tének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendői­ről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregysé­gébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár ve­zérigazgatója és Gergely Fe­renc, a nyíregyházi gyár igaz­gatója tájékoztatta Kádár Já­nost. A gyár jó| példázza az iparosítás hatását az egykor el­maradott, szegény megy© fel- emelkedésében, lakosainak bol­dogulásában. A 60-as évek ele­jén az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a qyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileq is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportálja és egyebek között a világ kemping­cikkeinek 17 százalékát termeli. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szerveze­tek munkáját. Molnár Sándor- né, a Szakszervezeti Bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt. A táiékoztatókat üzemlátoga­tás követte. Megtekintették a kemping-cikkeket és a kerék­párköpenyt gyártó üzemet. Ká­dár János szívélyesen elbeszél­getett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Mar­git szocialista brigád vezetőjé­vel és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály bri­gád vezető1 'vei. A dolgozók nevében Virág Magdolna virág­csokrot nyújtott át a kedves f vendégnek. ’ Nőtt a fiataSok szerepe a tsz-ek vezetésében Ülést tartott a TOT elnöksége megtárgyalását a soronkövetke- ző ülésen tűzze napirendre. Ja­vasolta az elnökség, hogy a TOT plénuma adjon ajánlást a tsz-eknek a közgazdasági sza­bályozós adta lehetőségek jobb kihasználására, a népgazdaság és a szövetkezeti célok össz­hangjának további erősítésére. Az elnökség megtárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak helyzetét a tsz-ekben és megállapította: az elmúlt négy évben általánosnak tekinthető fordulat következett be a szö­vetkezeti tagságnak a fiatalok helyzetével, feladataival és jo­gaival kapcsolatos szemléleté­ben. Sokat javult a fiatalok élet- és munkakörülménye és egyre inkább fontos szerepet kapnak a szövetkezetek irányí­tásában. Ezt jelzi, hoqy ma már a vezetőségi tagok tiz százalé­ka és a különböző bizottságok tagjainak 14 százaléka 30 éven aluli. A főagronómusok csak­nem fele nem töltötte még be a 35. életévét. A fiatalok legnagyobb gond ja falun az otthonteremtés, a lakásépítés. Ezért a tsz-ek mint­egy 40 százaléka az alapsza­bályban rögzítette, hogy támo­gatja a fiatalok lakásépítési akcióját; házhelyet és kölcsönt juttatnak, szállító és építőkapa­citást biztosítanak számukra. A tsz-ek a falvak gyermekintéz­ményeinek létesítésére jelentős anyagi áldozatokat hoznak. Az anyagi eszközök azonban egye­lőre számos helyen nem teszik lehetővé o nehézségek gyors felszámolását. Az elmúlt években megnőtt a fiatalok érdeklődése a tsz-ek iránt; ezt bizonyítja, hogy az elmúlt években 150 000 harminc éven aluli fiatal lépett be a szövetkezetekbe, s összlétszá­múk eléri a 200 ezret. Ezáltal az aktív szövetkezeti tagok át­lagos életkora az 1966. évi 47 évről 42,4 évre módosult. A közös gazdaságokban dif­ferenciálódott a fiatalok hely­zete. Ugyanis eléggé nagy le­maradás tapasztalható a ked­vezőtlen adottságú szövetkeze­tekben. Ezeknek a gazdaságok­nak az anyagi helyzete nem tette lehetővé a fiatalok élet- körülményeinek rendszeres ja­vítását és az indokolt személyes 'övedelem b’ •.‘ásítását, A ked­vezőtlen adottságú tsz-ekben, ezért alig van fiatal. Az elnök­ség felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben gyorsabb ütem­ben kell fejleszteni a fiatalok általát.:; -;s szakmai műveltségi színve - -'ót mer* csak 22 szó- za'éki' "’k von szakmunkás képze gc 1?—15 százalékuk pedig az általános iskolai vég­zettséggel sem rendelkezik. Az elnökség jóváhagyta a Szíriái Paraszt Unióval és az EAK Központi Mezőgazdasági Szövetkezeti Uniójával idén kö­tött mezőgazdasági megállapo­dásokat. Kádár János búcsúszavaiban köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstó-für­dőt, majd a Jósa-városi új la­kótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő to­vábbi 1200 lakáshoz máris köz­művesített terület áll rendelke­zésre. Kádár János délután Nyíregy­házáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megsza­kította útját az 1969-ben város­sá nyilvánított Mátészalkán. A város új, keleti lakótelepén For­gács András, a Városi Pártbi­zottság első titkára, Danes Jó­zsef, a Járási Pártbizottság első titkára, országgyűlési képvise­lő, Lánczi János, a Városi Ta­nács elnöke, dr. Szabó József, a Megyei Tanács járási hivatalá­nak elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát. Az egy­begyűlt több száz helybeli la­kos meleg ünneplésben részesí­tette, tapssal, virágcsokrokkal köszöntötte Kádár Jánost, aki rövid sétát tett az új lakótele­pen, s megismerkedett Máté­szalka mai arculatával. Az 1970-es árvizet követően nagy­arányú építkezés kezdődött itt a károk helyreállítására, s azóta csaknem ezer lakás épült. A várossá nyilvánítás óta je­lentősen megváltoztak a lakos­ság élet- és munkakörülményei. Ebben alapvető jelentőségű az iparosítás: több új üzemegység működik a városban, s az itt foglalkoztatott több mint tíz­ezer dolgozónak mintegy fele ipari munkás. Tavaly 1,3 mil­liárd forintot képviselt az ipari termelés és a lakosság évente 4—6 millió forint értékű társa­dalmi munkával járul hozzá a város fejlesztéséhez. Fehérgyarmaton a Győzhetet­len Brigád Termelőszövetkezet­(Folytatás a 2. oldalon.) Facsemetékkel, cserjével és fenyőkkel ültet:k be a 6-os út kdyágószőlősi elágazásától Szigetvárig terjedő szakaszát. Negyvenháromezer cserjét, 15 500 suhánget és csemetét, valamint 1100 kis fenyőfát ültetnek ki ezekben a hetekben a KPM Közúti Üzemi Vállalat dolgozói. Képünkön: mun­kában a Szántó-brigád. — Szokolai felv. — | A TARTALOMBÓL Folytatódtak a szovjet-amerikai tárgyalások Új lendü'etet kapott Pécsett a tarsadalrm munka Földrengés volt a bajok előidézője? Világ proletárjai, egyesülietek! Dunántúlt XXXI. évfolyam, 86. szám 1974. március 28., csütörtök Ara: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents