Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-27 / 85. szám
DUNANTOLI NAPlö 1974. március 27. ICOZDÄSÄG ELET Tapasztalatcsere A Rítta- és üzemszervezés i Mécsé:,vidéki Veedéiiéió Véiieíelnéi Ki foglalkozzon a szervezéssel? Függetlenített szakember, vagy az igazgató által megbízott testület? És hogyan dolgozzék e testület? A cikkíró a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat szervezési tapasztalatait ismerteti. * Amikor vállalatunk vezetősége napirendre tűzte a vállalaton belüli munka- és üzemszervezést, két lehetőség kínálkozott. Az egyik, hogy a vállalaton belüli munka- és üzemszervezést függetlenített szervező, esetleg szervezők végezzék, a másik pedig az, hogy ezt a feladatot egy, az igazgató által megbízott testület lássa el. A vállalat igazgatója ez utóbbi mellett döntött. Véleményem szerint a döntés helyes volt, mivel egy testület — amelynek tagjai a vállalat minden fontos területét képviselik — beható, nyílt és őszinte, személyeskedésektől mentes vita után összehasonlíthatatlanul megalapozottabb döntést képes hozni, mint eqy vagy két „hivatásos” munkaszervező. Arról nem is beszélve, hogy ma már nehéz elképzelni olyan vállalati dolgozót, aki a vállalat sokrétű tevékenységét részleteiben ismeri, és megfelelő megállapításokat képes tenni. ii A vállalati munka- és üzemszervezési bizottság tavaly nyáron alakult meg, tagjainak száma 20 fő. Elnöke a vállalat gazdasági igazgató-helyettese, A bizottság személyi összetételét, hatáskörét, munkamódszerét és feladatait írásban rögzítettük. Munkánkat féléves munkaterv szerint végezzük. A munkatervben szereplő témákat a bizottság tagjaiból alakított munkacsoportok — szükség szerint külső szakértők bevonásával — dolgozzák ki és írásban terjesztik elő megvitatásra. A bizottság beható vita után határozatokat hoz, melyeket a vállalat igazgatója elé terjeszt, aki az igazgató tanácsban történt alapos vita után dönt a javaslatok sorsáról. A bizottság eddia a következő témákat tárgyalta meq és hozott megfelelő határozatot: 1. A nyersanyag előkészítés. 2. A vállalat működésével kapcsolatos áru- és személyszállítás szervezettsége. 3. A vállalat saját karbantartási tevékenységének vizsgálata. A jelenleg rendelkezésre álló — egyébként is szűkös — munkaerővel keil lényegében megoldani a csökkentett munkaidőre való áttérést, amely semmiképp sem járhat együtt a munkahelyi vendéglátás színvonalának csökkenésével. A megoldást a gépesítés fokozásával (mosogatógépek, univerzális konyhagépek kedvezményes beszerzésével), a mirelit és egyéb előkészített nyersanyagok széleskörű felhasználósával, a gasztrofol ételek saját hálózatban történő forgalmazásával, másrészt a munkahelyi vendéglátó egységek hatékonyabb munkaszervezésével (például a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével). a munkaidő jobb kihasználásával lehet elérni. A vállalati munka- és üzemszervezési bizottságban — mint a munkahelyi demokrácia legújabb fórumán — szinte minden egyes tag részéről megfelelő aktivitás nyilvánul meg. Az igazság kedvéért azonban azt sem hallgathatjuk el, a bizottság tevékenysége nem találkozik még o különböző szintű vezetők egyértelmű támogatásával, különösen akkor, amikor a vezetésükhöz tartozó területtel foglalkozik és a régi, elavult szervezési és vezetési módszereket bírálja. Ennek ellenére, azokon a területeken, amelyekkel a bizottsáq már foglalkozott, előnyös változások tapasztalhatók a munka szervezésében és a költségekkel való gazdálkodásban. Tóth István a Mecsekvi^kj Vendéglátó Vállalat gazdasági igazgató-helyettese A pécsi vállalatok is honorálták A közgazdász TDK-dolgozatal Aranyat érő szakdolgozatok. Az egyikért a húsipari fizetett ezer forintot, a másikért a Centrum. A pécsi ipari vásár rendezői viszont ötezer forintra érdemesítették az őket érdeklő dolgozatot De mások is fontolgatják, hogy belenyúlnak pénztárcájukba. A szakdolgozatokat a pécsi közgazdász hallgatók írták és nyújtották be a tudományos diákköri konferenciára. Ez a konferencia, szépszámú hallgatóságot megmozgatva, a múlt héten zajlott le a Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatán. Aki messzebbre tart, többre törekszik, mint amennyit kötelezően tudnia kell, már az egyetem falai között eljegyzi magát a tudományos kutatással és igényes munkába kezd. Erre való a szakdolgozat, amely a harmadik évet követő nyári gyakorlat utón ölt formát, s amely tovább gyúrvc-dagasztva, újabb elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítva diploma- munkává, végül akár doktori értekezéssé kerekedik ki. Ennek a munkának az első komoly szembesítése: a tudományos diákköri konferencia. A pécsi nappali tagozat első ízben rendezett ilyen konferenciát, jóllehet tavaly a budapesti anyaegyetemen már szerepeltek a pécsi hallgatók munkái. Fiatal felső- oktatási intézményünk azonban ma már felnőttnek mondhatja magát, az idén utolsó éveseik vannak, s a harmadévesek munkáival együtt annyi érdemleges szakdolgozat jött össze, hogy konferenciát — házi versenyt kellett rendezniük. Aranyat érő szakdolgozatok, mondtuk értékelésünk elején. Vajon túloztunk-e? Aligha. Mert orra gondoltunk, születhettek volna elvont eszmefuttatások, mondjuk o kör négyszögesítésével, Ám itt éppen arról van szó, a közgazdász hallgatók ténykedésére— mégha mindez szárnybontogatásnak is számít a tudományos kutatásban — maga a gazdaság figyelt fel és minősítette, és az érdekelt vállalatok, természetesen önszántukból, még a honorálására is hajlandók voltak, vagyis, íme: a tudomány azonnal termelő erővé, gazdasági haszonná válhat és válik. Ebből a szempontból pusztán a címek sorolása is sokat mondó. A vágómarha termelői árának és a marhahús fogyasztói árának alakulása a mezőgazdaság és az árrendszer fejlődésének tükrében, 1945-től napjainkig. A Pécsi Ipari Vásár előkészítésének és lebonyolításának hálós terve. A Pannónia Sörgyár túrajáratainak átszervezése. A kiskereskedelmi marketing tevékenység a pécsi Centrum Áruház példáján. Versenyhelyzet az üdítőitalok magyarországi piacain. A Sirokkó típusú szemestermény szárítógép piacképessége ... Ezekre a dolgozatokra aztán igazán nem lehet azt mondani, süssék meg a tudományukat, mind-mind a napi gazdaságnak kíván útmutatásokkal szolgálni. A pécsi tagozat persze vállalati közgazdászokat képez, s így érthető a kapcsolódás a mindennapok gazdaságához. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a dolgozatírókat valamiféle szűkös szemlélet ejtette volna foglyul, a dolgozatok többségében egymásba fonódik a mikro- és a makroszemlélet, egyes dolgozatok pedig kifejezetten a nagy gazdaságból hasították ki a maguk kutatási területét. S még a filozófia tudományába is „bemerészkedtek", az egyik dolgozatíró Marcuse-t, a másik az ifjú Marxot választotta témájául. Ez így együtt mindenesetre nagyobb keresztmetszet A konferenciára összesen 27 dolgozatot nyújtottak be, megvitatásuk és értékelésük két napig tartott. Az értékelés során nyilván kialakult a kép, hol is tartanak a hallgatók a diploma- munka megírása előtt 1—2 évvel, mi oz, amiben még további elmélyülésre van szükség. A dolgozatokat megjutalmazták, s a legjobbakat felküidik a budapesti anyaegyetem tudományos diákköri konferenciájára. Miklósvári Zoltán Tájékoztató a tájékoztatásról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság háromnapos tájékoztatási konferenciát rendezett, amelyen 300 vállalat több mint 400 képviselője a hazai információs megoldások hiányosságait vitatta meg. A konferencián megállapították: 1. A tájékoztatási rendszerben oz információk feldolgozása hiányos. 2. A vállalaton belüli tájékoztatás elhanyagolt. 3. Az információszolgáltatás üzlet, az információhordozó dokumentumoknak néha megfizethetetlen ára van. 4. A tájékoztatási szakemberek képzése megoldatlan. 5. Az informálás hatékonyságának mérésére nincsenek megbízható módszerek. A problémákat felvető előadások után az egybegyűlt szakemberek kerekasztal beszélgetéseken cserélték ki tapasztalataikat. Néhány megállapítás. A személyre szóló tájékoztatás megszervezésének alapvető tevékenysége a részletes piackutatás. A külső információk lényegét és felhasználásuk szükségességét jellemzi a példaként említett Renault cég néhány tájékoztatási anyaga: évente 3500 szaklapot dolgoznak fel, naponta 1000—1500 tényiníormá- clót fogadnak és hasznosítanak. Az információknak természetesen ára van, állapította meg a konferencia, hiszen használati értékük is kimutatható, de meg kel! találni azt a középutat — az érték és az ár között — amikor is a dokumentumok árában nem gyűrűzik végig a feldolqozó, a kiadó, a terjesztő és a forgalmazó haszna. A szakemberképzés tanfolyamokon oldható meg, amelyek tematikája legyen eltérő. Az eav-Htéves tanfolyamokon oktassanak diszciplínákat, a rövidebbeken viszont a napi problémákat tárqyalják meg. A harmadik nap után, a konferencia kapuzárásakor is számos kérdés maradt megválaszolatlan. A tájékoztatás problémája korántsem megoldott. A SZVT vezető- séae az érdekelt témákban G közeljövőben külön összehívja a szakembereket. Pandur Józsefné Nincs rá rendelet Tanácsok kézfogása Egy olyan aprófalvas megyében, mint Baranyában, ahol a fejlesztésre fordítható pénz 4 városi és 98 községi tanács — ezen belül 316 település — között forgácsolódik szét, meggyorsulhat a fejlődés, ha a helyi tanácsok kezet fognak. Például úgy, hogy ideiglenesen pénzt adnak át egymásnak. Cikkírónk, a Megyei Tanács közgazdásza azokat az eseteket veszi számba, amikor a helyi tanácsok az érdekazonosság felismerésével kiléptek a községi keretek, az igazgatási határok útszűkületeiből, és olyasmit hoztak létre, ami külön-külön meghaladta volna az erejüket. Erre egyébként nincs rendelet A helyi tanácsok közötti megállapodások döntő többségükben termelési, ellátási, szolgáltatási és igazgatási kapcsolatok létrehozására irányultak. Az elsődleges cél szinte mindenütt a jobb intézményi és kommunális ellátottság gyorsabb elérése, a közös problémák mielőbbi megoldása volt. Komló 12 milliója Az együttműködési megállapodások számát tekintve, első helyen a kommunális kérdések — közös vízműtársulások, költségvetési üzemek és útépítő részlegek kialakítása — szerepelnek. Nem egyszer közös gépvásárlásra (és közös üzemeltetésre) kötöttek megállapodást, sőt, arra is találunk példát, amikor a költségvetési üzem forgóalapjainak növelésére társultak a községek. Bolyban például három év alatt 2 millió forintot adott össze 10 községi tanács. Ennek fejében a „részvénytulajdonosok” által kért munkákat az üzem soron kívül elvégzi. Az összegyűjtött pénzt a költségvetési üzem anyagbeszerzésre, műszaki fejlesztésre fordítja. A megállapodások értékét tekintve pénzügyi téren volt a legerőteljesebb a helyi tanácsok együttműködése. Nagyrészt kölcsönnyújtásokról van szó. A pénzek ilyen ideiglenes jellegű átadása feltétlen hasznos és kívánatos. A pénz egy része ugyanis a helyi tanácsoknál gyakran s átmenetileg elfekszik, mivel a helyi körülmények (kapacitáshiány, késedelmes előkészítés, a pénz összegyűjtésének kezdeti stádiuma, egyebek) nem teszik lehetővé az azonnali felhasználást. Más területen viszont — ahoí a helyi körülmények kedvezőek — éppen a pénz részbeni hiánya akadályozza a kedvezőbb helyzet kihasználását. Ebből a szempontból tehát a kölcsönnyújtás komoly gazdasági segítség. Iskolapéldája ennek Komló, Mohács és Szigetvár városok együttműködése kihasználatlan anyagi eszközeik kölcsönadásában. Az első kezdeményezés tavaly történt. A mecseki bányászvárosban szabad kapacitás kínálkozott a lakásépítés túlteljesítésére, de kevés volt a pénz. Szigetvárott és Mohácson éppen fordított volt a helyzet, kivitelező hiányában nem merítették ki a rendelkezésre álló keretet. Ezért a két város 5, illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsönnel segíA mmkiikereskeletai fortfii leioszlása világrészenként és nrszágcsnpnrinnltént MIUJÖ DEVIZAFORINTBAN Világrész és &tsseé^ megnevezés« Hfj), 1-rnilti i il Mri VWégré«: és ország megnevezés« SehtotodsS EURÓPAI ORSZÁGOK SM0M 34.21 M Fortwgálülei M Ebből; Svájc (LlechtotroMMieli 3.039,9 Albánia •6.2 SW Svédország 341,0 Bulgária 396,2 579,3 Finnország 107,8 Csehszlovákia 3.073,7 3.523,3 Qztand 7,® Jugoszlávia 531,6 545,2 Görögország 948,6 Lengyelország 1.797,4 2.553,9 TSrSkoruág 78,4 NDK 3.123,2 4.207,0 Spanyolország 7M Románia 1.842,8 906,« Egyéb sraágat é> HkWM: 32,3 Sxovjetaniá 12.457,9 14.874,® ÁZSIÁI ORSZÁGOK IMM.I KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI ms 8.T9M Ebből 8 Ebből Japéoü WM Béig íum—tuxemteeirg s»,a ZSSA »M Franciaország 322,$ 414.8 Hollandia 340,3 323,3 APRKKAí ORSZÁGOK Olaszország 1.257,7 2.703,6 Ebből: NSZK 3.261,1 3.465,9 EAK (Egyiptom!) M8,* Nagy-Britannia 1.091,6 974,2 fr Köztársaság 3,5 15,4 AMERIKAI ORSZÁGOK 9.216,3 Dánia 238,3 214,3 Ebbéli EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 3.540,1 4.808,4 USA 0«M Ebből: Aimtrte •JMSS.S I.41M AUSZTRÁLIA ES OCEANIA MM |W| l MU KMtoi M »-989,8 328,5 1M.I M »87,3 33„S n.i «M i.«W ■MB,* MM «7.1 »4B.3 MM m.* tette Komlót, ahol ezzel meggyorsították a lakásépítkezést. Közben változott a helyzet Mohácson, javultak az építési feltételek. Ezért az elmúlt év végén Szigetvár — a Megyei Tanács V. B. hozzájárulásával — a célcsoportos lakásépítési előirányzatából 3 millió forint állami támogatást engedett át Mohácsnak, ez évi visszatérítési kötelezettséggel. Az anyagi eszközök ideiglenes átengedése mellett egyre több példát találunk azok közös felhasználására, intézmények létesítésére és működtetésére. A közös beruházások gazdaságosságának felismerésére utal az a tény, hogy 1973- ban a helyi tanácsok egymás között közei kétszer annyi koordinációs beruházásról tárgyaltak, és megközelítően másfélszer több beruházás közös megvolósításában állapodtak meg, mint a korábbi években. Napjainkban új feladatot jelent a városkörnyéki községek és a városok együttműködésének szervezése. Az összehangolt munka szükségességét — bár ez városnak és községnek egyaránt új probléma — az érdekeltek kölcsönösen felismerték. Egyes részterületeken, elsősorban a munkaerőgazdálkodás, a közlekedés, a lakossági ellátás és a kommunális szolgáltatások terén már értek el eredményeket. De feltétlen indokolt lenne, hogy a községek a jövőben nagyobb részt vállaljanak az általuk is használt városi intézmények fejlesztésében, a városok pedig ismerjék el a városkörnyéki községek ellátottságával szemben támasztott átlagosnál magasabb igények jogosságát, és segítsék mielőbbi kielégítésüket. Ez viszont mindkét fél részéről körültekintő tervezési, fejlesztési és pénzügyi együttműködést, hatékony koordinációt kíván. A gazdasági jellegű együttműködések mellett a megyében a hatósági feladatok ellátására is születtek együttműködési megállapodások a helyi tanácsok között. Előrehaladott stádiumban van az adóigazgatás körzetesítése, amely egyben előfeltétele a későbbi gépesítésnek, a gépi adatfeldolgozásnak. Természetesen ez csak a tanácsi önállóság teljes meghagyásával, a döntési jogosítványok tiszteletben tartásával történhet S végül, kibontakozóban van a szakemberek közös foglalkoztatása, Az elsőfokú építési hatáskör ellátását már több helyi tanács társulással oldja meg. Hasonló pozitív kezdeményezés, hogy az építési jellegű számlák ellenőrzésére foglalkoztatnak közösen szakembert Amit senki sem tagad Á gyakorlatban az együttműködés formáinak és módszereinek megítélésében a helyi tanácsi vezetők között különböző vélemények alakultak ki. Az együttműködések, a koordinációs törekvések hasznosságán és szükségességét azonban senki sem tagadja. Csak félnek tőle. Ki jobban, ki kevésbé. A húzódozásnak gyakran objektív okai vannak, de a szubjektív tényezők szerepe sem lebecsülendő. Mindent egybevetve, az eddigi kezdeményezések biztatóak. Bebizonyosodott az érdekazonosság felismerésén alapuló együttműködések hatékonysága és hasznossága. Alkalmazásával lehetővé vált, hogy az egyébként kedvezőtlen adottságú települések egyrészt koncentrálják erejüket a közös feladatok megoldására, s így meggyorsítsák a közös célok mielőbbi megvalósítását, másrészt, hogy megismerjék és érdekeltté váljanak egymás munkájában. Ez már önmagában 9f komoly eredmény m Mm