Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-25 / 83. szám

pódium DON JÓSÉ Horváth Bálim énekli a Magyar Állami Opera­házban április 19-én a Carmen Don José-ját. MÉZ A KÉS HEGYÉN — ez- zel a címmel lorgat televíziós filmet Edelényi János rendező. A filmben szerepel kapott Buj- tor István és Szabó Ottó. A for­gatást júniusban kezdik meg. SÍK FERENC második buda­pesti rendezését kezdi meg rö­videsen. A Vígszínházban most mutatták be Öbaldia: Vadnyu­gati szél című western-paródiá- ját, a Fővárosi Operettszínház­ban pedig a Várd a csendet ideiglenes című musicalt állítja színpadra. A PIROS KARAVÁN című ki­robbanó sikerű cigánymusical- nak, amelyet a napokban mu­tattak be a Fővárosi Operett- szinházban, Eck Imre irta a tán­cait. A líra és epika találkozása „Megkísérelték a repülést, és jól sikerült az első szárnyalá­suk" — mondta bevezetőjében Tüskés Tibor író tegnap este Pécsett, a Doktor Sándor Mű­velődési Házban Haliama Er­zsébet és Makay Ida szerzői es^én. Érdekes és izgalmas találko­zása volt ez a lírai és az epikus műfajnak. Akár a mindennapok eseményei, akár az időntúliság szólalt meg a művekben, min­denütt az ember állt a közép­pontban, nagyságával és esen- dőségével együtt. A jelenlevők, a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek: Miklósy Juditnak, Sólyom Katalinnak és Bősze Györgynek átélt, gondo­latgazdag tolmácsolásában hallhatták a verseket, novellá­kat. ! 160 kilométeres sebességgel, 150-es pulzussal : v __ ’, • . ­Az emberi szív es a csúcsforgalom a jiiyoszltLuJll/1 - Ttttisorabol KEDD 99.00: Tudományos stúdió. 20.30: Szemtő} szembe. SZERDA 98.13: és 22.50: Kongresszusi krónifca. 99.00: Szórakoztató zene. 23;03: Jós­korong VB: Jugoszlávia—Japan. Második mOsor 13.33: Frankfurt: NSZK—Skócia lab­darúgó-mérkőzés. CSÜTÖRTÖK 15.23: Dinamó—Vojvodina labdarú­gó-mérkőzés. 17.30: Történetek ku­tyákról. 20.30: Walter Szarajevót vé­di. Drámasorozat. 22.20: Kongresszu­sé krónika. Második mflsor 21.13: India klasszikus táncai. PÉNTEK 22.33: légkorong VB: Jugoszlávia— NSZK. Második műsor 23.30: Háború ée béke. Fürmera­SZOMBAT 13.30: OFX Beograd-RadnlcH krb- dorúgó-mérkőzAs. 20.30: Az Eurovlzli dala. 21.00: Egy erestem-film. Ot éve várok erre a riportra, j Akkor olvastam, hogy London­ban kétezer taxisofőrre EKG- készüléket kapcsoltak, s úgy vizsgálták a szivük ritmusát, menetközben. Most tehát, öt év utón elindulunk Pécsett az Ifjú­ság útján, telepes EKG-vei, ki a I csúcsforgalomba, megtudni: hogy bírja az emberi szív a ; 6-os utat, délelőtt fél 12-kor, a belvárosban. Hadd mutassam be előbb a résztvevőket: a fő­szereplő egy gyufásdoboznvi EKG-erősítő, amelyre a mell­kasra ragasztott elektródokon keresztül jut a szív elektromos jele. Az erősítőről féiökölnyi rá­dióadóra megy a szív ritmusa, ahonnét meg akár 100 méteres . távolságról is, az éteren át egy táskarádió-vevőre, és még to­vább egy magnetofonra. Nagy érték, mert a magnetofonról gépi úton alaposan lehet ele­mezni a szívhangokat. így moz­gás közben is vizsgálhatják ve­le az emberi szívet. Ez a remek készülék dr. Kellényi Lóránd, elektromérnöknek, a Pécsi Élet­tani Intézet tudományos főmun­katársának alkotása, most elő­ször megy ki egy magyarországi úttestre, 128-as fehér Fiatban. A pillanat izgalmas: dr. Böröcz János, osztályvezető tanársegé­det vettük rá a kísérleti médium szerepére. Szakállas, robbané­kony természetű igazi sebész­orvos, aki váratlan helyzetekben azonnal tud határozottan dön­teni. És az sem mindegy, hogy talpraesett vezetőnek tartják, olyan típusnak, aki negyedmá­sodperc alatt ki tudja magát vágni országúti veszélyhelyze­tekből. Kabátja alatt, a szívén a pici EKG-erősítő. Dr. Tekeres Miklós adjunktus, a 400 ágyas klinika intenzív osztályának ve­zetője kezeli hátul a rádióvevőt, dr. Mezey Béla, tanársegéd pe­dig a magnetofont. Fél 12, in­dulunk. Á szívhang veszélyt jelez Balra húz a Fiat, rá a 6-osra, bipp-bipp szól a készüléken át Böröcz tanársegéd szíve, mind­járt egy kanyar, kis bukkanóval, gyorsabb a bipp-bipp. „Indu­láskor 75 volt a pulzus, most 1101” — mondja hátul Tekeres adjunktus. Petőfi utca, Doktor Sándor utca sarok, útjavítás miatt szép kis útszűkület, no merre menjünk a Fiattal, hogy baj ne essék, gyorsuló bipp- bipp. Miért kell nappal az utat festeni I — tiltakozik a szaporo­dó szívhang. Először az 1953-as cannesi nagydíjas angol film­ben, a csodálatos Kegyetlen tenger-ben hallottam ilyen bipp- bipp hangot, a tengeralattjáró radarjától. Most kisgyerek iep az autó elé, jaj! De jó, nem túl közelről jönnek, papástói- mamástól szabálytalankodik át a gyerek az úttesten, a Fiat fékje kitűnő, de a pulzus 120, Kórház tér. Hölgy lekvárral o zebrán. Nézegeti a világot je­lentő lekváros üveget, közber mintegy mellékfoglalkozásként néha emeli is a lábát és lép ked. Böröcz szive százhúszat ver. Hat perc sem telt még el és élménygazdag magnószalaggal érünk a Zsolnay-szoborhoz, ép­pen egy Mercedes mellé. Dzsentlrnen képű úr vezet; kesztyűben, hózentrógerben, és egyáltalán nem dzsentlrnen mó­don húzódik felénk. Hirtelen fé­kezünk miatta, a szívritmus 122. Vezetőnk teljesen nyugodt arc­cal ül a volánnál, mi hármon pedig már felháborodottan szidjuk a közlekedési erkölcsö­ket. Pedig hol van még a Pécs váradi út! Cigaretta! Állunk, 100-as pulzussal, előt­tünk motoros, az előtt böhöm- nagy teherkocsi. Aztán útszűkü­let ismét, kislány lépne le a járdáról, de meggondolja, szép bocitérde van. Böröcz doktor szíve azonban hirtelen fékezés­sel is mindössze 96-os pulzussal értékeli a kislányt. Hiába, ilyen közlekedési stressz is van, hála az egeknek. Aztán újra normál bipp-bipp hanggal indulunk, szép hosszú libasorban. Lassan átlépked egy gyalogos, jó messzire előttünk. Cudar hely­zet, valami kocsi elé ugró em­ber kéne, hogy azért le is tud­junk fékezni, szóval egy veszély- helyzet, amely igazi is meg nem is. Hiszen vizsgázik egy gép a főútvonalon és vizsgázik az em­beri szív. Gyorsítunk, egy néni gyerekkel félreugrik, ők szabály­talankodtak, pulzus 114. Megint szabályos bipp-bipp hangok, 95-ös pulzus ... De hirtelen fel­ugrik 110-re. Hát persze, Böröcz doktor rá­gyújtott — ilyet sem igen mér. tek még! — Bizony minden slukk után 10—15-tel gyorsul a szívverés. Megint unalmas me­net, hirtelen egy furgon vág elénk, pulzus 140. Előzés 165-tel Végre kint vagyunk a Pécs- váradi úton. Böröcz doktor úr mosolyog egy halványát és a kilométeróra felkúszik 165-ösre, a pulzus meg 126-ra. Hát ez már sebességi Tekeres adjunk­tus nevetve szidja a sajtót: „öregem, félóra múlva vizit az osztályon és emiatt a riport miatt még majd...!!" És végre egy igazi veszély- helyzet: teherkocsit előzünk, már mellette vagyunk, amikor a jobbra elől haladó Moszkvics váratlanul elénk kanyarodik, balra. Sebesség 160, pulzus 144, és győz a sebészidegzet, fékez­ni sem kell, átvágunk a teher­kocsi elé, sebesség 165, pulzus 160, de a kísérlet sikerült. Gya­logosok az úttest szélén, semmi veszély, csupán kíváncsian hát­ranéznek, 160-nal repülünk és 150-es pulzussal. Szép ez a tu­dományos kíváncsisággal akart száguldás, Tekeres adjunktus és Mezey tanársegéd hátul majd kiugrik a bőréből: „csudajó ez a készülék, és nem csalódtunk a fiúban". A fiú — Böröcz ta­nársegéd, aki kocsiját meghaj­szolva tette próbára a készü­léket és — a szívét. De amikor a szerkesztőség elé kanyaro­dunk és utolsó váratlan próba­ként — meg hát kockáztatva egy ideges sebészkéztől kapott pofont — járatlanul ráordítot­tam, hogy: „Jaj!” Nos, ő fur­csán rámnézett, hogy az előbb még nem volt semmi bajom, de pulzusa maradt 128. Ezután márcsak Tekeres adjunktus ösz- szegező szavai maradnak hát­ra: — Ez a készülék persze nem erre a célra szolgál, hanem az intenzív betegészlelés adatai­nak tárolására és sokszorosító­gépes értékelésére. Ez az or­szágúti próba most ijesztő, de más élethelyzetekben —, ame­lyeket így nem mértek még — hasonló izgalmakat élhetünk át. A rohanó, modern élet sok élettani megterhelést jelent, amelyek nem tudatosak ben­nünk. Egyébként ezen a próbán a vezetés közben 7—8 másod­perccel az észlelés után gyor­sul csak a pulzus, kivéve ami­kor a vezető maga készül vala­mit tenni. Ez a mérés minden­esetre figyelmeztető! F. D. M OZI Park: Merénylők (f4, hnó, 8). Petőfi: Ó. maga rettenetes (f5, f7, f9). Kossuth: Merénylők (hn10, 12, f7). Ifjúsági Filmklub (f3), A kör bezárul (f5). Art Kino: Emlé­kezés (hn9). JUGOSZLÁV TV: 22.25: Jégkorong VB. Jugo­szlávia—Norvégia. SZÍNHÁZ — HANGVERSENY — IRODALOM Zalaegerszegen 19 órakor Tarelkin halála. A kaposvári színház vendégjátéka. Siklóson, Szigetvórott és Mo­hácson általános iskolások fil­harmóniai hangversenyei. Pécsett az 500-as Iparitanuló Intézetben a Mecsek Tánc- együttes vendégjátéka, 19 óra­kor. Pécsett a kertvárosi fiók könyvtárban, (Honvéd tér 1.) Galambosi László szerzői estje, 18 őrekor. Közreműködik a KPVDSZ Irodalmi Színpada. A Magyar írók Könyvesbolt­jában 17 órakor KÖNYVPRE­MIER. Dedikál: Lázár Ervin. ELŐADÁSOK Kaposvárott a Megyei Könyv­tárban Számológép és az agy című előadás. A pécsi Stein­metz Művelődési Házban 18 órakor Az erdélyi táncjárás, dr. Andrásfalvy Bertalan néprajz- kutató filmvetítéssel egybekö­tött előadása. RADIÖ Kossuth: 21.30: Idegesek va­gyunk? Petress István műsora. Petőfi: 19.14: Szuperbiológia vagy katasztrófa elmélet. 20.13: Katonák. A Rádiószínhóz bemu­tatója. Pécsi Stúdió: 17.35: Közleke­dési őrjárat. Utaznak az alkotások. A pécsi modem magyar képtár — az egyetlen az országban, amely a XX. század képzőművészetének fejlődését összefüggésében szemlélteti — mintegy hatvan mű­alkotása „utazik” a közeljövőben a franciaországi Strassbourgba, kiállításra. Kortársaink legértékesebb alkotásait most először állít­ják ki határainkon túl. Képünkön az egyik utazó alkotás, Martyn Ferenc: Dudás csendélet című képe­Kezdetben volt a zengeráj... Á magyar szórakoztató zene sorsa Frasquita, az első modem magyar operett Kezdetben volt a zengeráj. Ez a pikáns nevű szórakozó­hely olyan bár féle volt, s zen­gett benne a dal. A kiegyezés tájékán szaporodtak el a pesti szórakozóhelyek, előbb német dalokkal, majd a magyarság határozott követelésének ered­ménye képpen magyar énekek­kel. A zengerájok az utcai éne­kes, hárfás gárdákat hívták be magukhoz, hogy ezzel igyekez­zenek a kedves vendégek han- gultát növelni. Aztán bővült a zenekarok létszáma, majd az ezredéves országos ünnepsé­gekre meghívtak sok külföldi művészt, köztük artistákat. Köz­ben a cigányzenekarok elveszí­tették a fúvós részlegüket... és így tovább, sokszínű gazdag élete van a magyar vendéqlátó- ipari ének- és zenekultúrának, nemzetközi nevén show-busi- ness-nek. Erről a magyar show- business-ről, vagyi* szórakoz­tató művészetről tartott a múlt hete® ige« érdekes előadást Pécsett Pál Sándor, a Magyar Rádió munkatársa, a szórakoz­tató zene ismert kutatója. — Az első nagy fordulat a kupié megjelenése volt, — mondta Pál Sándor, — mivel a kupié volt a magyar népdalon és magyar nótán kívül az első olyan zene, vagy dal, amelyet fütyültek és énekeltek az utcán is. A második fontos változás a magyar szórakoztató zene törté­netében a huszas évek tánc­őrülete. Addig ugyanis nyilvános helyen nem táncoltak. De a dzsessz ekkori betörése idején megjelent az első híres és hír­hedt plakát: „Nálunk az úri kö­zönség reggel ötig táncol!” Sót, a cigányzenekarok is kezdenek tánchoz játszani. S birtokomban van egy hirdetés: „Hallotta-e ön már Csorba Géza cigány­zenekorát a legújabb reg-time- okkal a József főherceg Szállo­dában?” A tánczene hatni kez­dett az operettre is, a húszas években megjelent Lehár Fe­renc híres operettje a Frasquita, amelyben korabeli táncdalla­mok vannak, és amely az első ellenhatás volt a bécsi operettel szemben. Ekkor kezdett korsze­rűsödni az operett, amely a re­vü közbeiktatásával eljutott a mai musical-ig. — Világszínvonalon van-e a mai magyar szórakoztató zene? — Magyarországról nézve, igen. Sőt, annyi magyar sláger van e pillanatban, hogy nincs is sláger. Tizenöt divatos sláge­rünk él ugyan, de nincs az az egyetlen, az az igazi, kiugró dal, amit az egész utca fütyül. — S a jövő? — Szórakoztató zenénkben éppen az látszik, mint a kül­földi szórakoztató zenében: van egy bizonyos közeledés a ro­mantikus és szentimentális me lódia felé. Ugyanakkor a rit­mikus zene is kissé pihenni lát­szik mostanában. De hát a rit­mus és a melódia váltakozása évszázados jelenség. Földessy Dérre* i Kedden, az Olasz Televí- i zió vendégeskedik a ma- ! gyár adásban. Elősző' a Jó- : texony zsémbes c. 'emek | Goldoni komédiát, majd Puccini; Turandot c. operá- i ját sugározzák. A kettes ; csatornán Láncos Kornél, jelenleg Dublinban élő ma­tematikus-fizikus portréjá­nak első részét iáthatjuk, a folytatást szerdán, ugyan­csak a második adásban közvetítik. Szerda a színházi világ­nap jegyében zajlik, Richard Burton üzenetével és szín­házi körkapcsolásokkal. Csütörtökön kora este Süly- lyedő kultúra címen a nép­művészet ősi funkciójáról, korunkbeli torzulásairól esik szó. Este Erzsébet királynő rímmel új, népszerűnek Ígérkező sorozat indul. Pénteken az Érdek és ér­dekeltség c. politikai vita­est-sorozatban a törekvések és realitások viszonyáról nyilatkoznak a résztvevők. A 2. műsorban Egry Józsefre emlékezik Nagy László, Fo­dor András és Kálmán György. Szombaton a Szí­nészmúzeumban Kabos Gyu­lát láthatjuk. Az éjszakai adásban, a Fábri életmű­sorozatban, a Nappali sö­tétség c. 1963-ban Készült filmet vetítik. MOZI Hogyan kerül a zsákba egy halott ember, s egy döglött macska, s hogyan kerül a zsák a présház mel­lé? Ki a gyilkos? Ezekkel a kérdésekkel kezdődik az IL­LATOS ÚT A SEMMIBE c. új magyar film, amelynek Kállai Ferenc, Sinkovits Im­re, Bárdy György és Eszter­gályos Cecília a főszerep­lői. Az elveszett kutya e. szovjet film egy énektanár és egy énekkar küzdelméről szól, azért, hogy iskolájuk ének-tagozatos iskola le­gyen. Miközben a kollégák rettegnek attól a pillanattól, amelytől kezdve a diákok „csak énekelni" fognak. SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház­ban Gorkij klasszikus érté­kűvé vált színművét, a Kis- polgárok-at mutatják be. Nógrádi Róbert rendezésé­ben, reprezentatív szerep- osztásban, pénteken este. Az új bemutató része a szín­ház több évre tervezett szovjet drámai ciklusának. Kaposvárott, a Latinka Művelődési Házban szerdán o Pécsi Balett vendégszere­pei a Filharmónia rendezé­sében. HANGVERSENY Szerdán este fél nyolckor a pécsi Liszt-teremben pé­csi zenetanárok kamara- hangversenyére kerül sor. Közreműködik: Bart István liszt-díjas (fuvola), Gerő Pál (zongora) és Varga Már­ta (zongora) Műsorukon Bach, Beethoven, Chopin és Prokofjev művel szerepel­nek. ESEMÉNYEK Kedden a Technika Házá­ban dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhe­lyettes tart előadást idősze­rű gazdaságfejlesztési cél­jainkról. Pénteken Finnországba utazik a Bóbita Bábegyüt­tes. GMSSU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents