Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-24 / 82. szám

Mi fett velük? A Pollack Mihály Műszaki Főiskola végzett hallgatói nyomában © Nekik már idegen az iskola. Bajomi Miklós öt esztendeje végzett, a Boszorkány úti épít­kezésen akkor már látszott, hogy az új pécsi műszaki főis­kola épületei a világszínvonalú oktatási intézmények lehetősé­geit, hangulatát hordozzák ma­gukban. A főiskola elődje Fel­sőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum volt. Ott még csa­ládias légkörben éltek együtt a hallgatók és tanárok, ott vala­mennyien ismerték egymást, nem voltak ilyen méretek, ilyen tömegek... Persze az első nemzedék is más volt. Marján Gyula docens szerint olyan kedves suták vol­tak akkor, most pedig maga­biztos felnőttek. Igazgatói iro­dákban, laboratóriumokban, tervezőasztal melett, katedrán beszélgettem az első nemze­dékkel, próbáltam felidézni, milyen lehetett négy-öt-kilenc esztendővel ezelőtt. Milyenek? A pécsiek közül sokan art mondják, hogy a Széchenyi té­ren, ott a Nádor előtt, az a sok nagvhajú, s naayszáiú gyerek mind műszaki főiskolás. Hm. Leülök a főiskola portájára, fi­gyelem őket. Farmer nadráqos fiúk, lányok. Hajuk is egyfor­ma. Sok idő elmúlik, mire rá jövök, miben különböznek a jo­gász hallgatóktól, vagy orvosje­löltektől, vagv akár a tanárkép­zősöktől is. Más a mozgásuk. Nem. őket semmiképpen sem lehetne elképzelni ez orvos- egyetem folyosóin, fehér kö­penyben. Sokkal inkább üzem­zajban, gépek között, műhely- szögletben összeeszkábált mű­vezetőkalitkában. Hétfőn reggel ők ordítják városszerte a Hétfői Dunántúli Napló szenzációit. Van köztük, aki ezernél több újságot eiad néhány óra alatt. .. Dersí Pé­ter ma a CHINOIN-ban dolgo­zik, havi jövedelme több mint néayezer forint. Beruházási cso­portvezető. Szülei jogásznak szánták, de ... A felsőfokú technikumban már kitűnt, hooy másra hivatott. Lezser, rámenős, (elnézést) szemtelen gyerek volt. Kitűnően megállja a he­lyét. Szerény ember a beruhá­zási munkák során semmire sem megy. A tanárok art mondták: a gyakorlati életre neveljük a hallgatókat. Nemcsak újságot árulnak, vagont raknak, de a tanszéken is megcsinálnak min­den gyakorlati munkát. Még senki sem lett öngyilkos — a docens egyetemista társai kö­zért például hárman is eldob­ták életüket Az első nemze­dékből egyetlen fiú került bör­tönbe — közlekedési baleset miatt. o Pedig hát nem könnyű a fiatalok Indulása. Gyakorlatias gondolkodásuk azonban segí­tett. Szaktechnikusok. — Az iskola legtöbbször me­legágy — mondja Marján Gyu­la —, s a hallgatók az első buktatókban sokszor lábukat törik. Az élet más: az üzemben, c gyárakban, valamennyi mun­kahelyen legjobb szórakozás az intrika. A lusták, a tehetségte­lenek idejük nagyobb részét ózzál töltik, hogy a szorgalma­sak, tehetségesek ellen áská­lódjanak, vélt sérelmeikben szerzett sebeiket nyaldossák. Mi arra neveltük a gyerekeket, hogy ne legyenek fehérköpe­nyes álmaik. Az üzemben fő­nökeik lesznek, akik esetleg ki­sebb végzettségűek, mint ők Az okosakkal nem lesz gond­juk, de a butákkal óvakodjanak oz összecsapástól... Az első nemzedék nem áüt meg az első munkahelyen. Ta­lán csak a lányok. Közülük is az. akiknek nem voltak külö­nösebb ambícióik, vagy akik férjeikkel az első munkahelyen találkoztak. Az első nemzedék nagyon gyorsan felismerte, hogy nem lehet próféta saját hazá­jában, ezért többségük a má­sodik munkahelyen horgony­zott le. Ott már azt mondták rájuk: ez „onnan jött, ott, ezt csinálta, becsüljük meg . . .” Statisztika. A 210 1965. és 1969. között végzett hallgató kö­zül 98-an dolgoznak az első ■ •nvASARNAPlá. S M f ' * ' f 1 111 Az első nemzedék munkahelyen. Az első nemze­dék mintegy 20 százaléka volt lány, zömében ők a hűségesek. Két bejegyzés 78 munkakönyv­ben áll. Három munkahelyen 29-en próbáltak szerencsét. Négyszer, ötször egy-egy hall­gató váltott munkahelyet Marján Gyula: — Mi vég­képzést adunk. A következő évtizedben várható erőteljes szakosodás nagyszerű segítői lehetnek a nálunk végzett hall­gatók, hiszen ők majd csak 2000 körül mennek nyugdíjba. Ezekben a gyerekekben óriási az alkalmazkodó képesség, a tűrés. Az itt tanultak nagy ré­szét azonnal nem hasznosíthat­ják munkahelyeiken, mégis hi­hetetlenül gyorsan megtalálják helyüket és indulnak a pályán. — Itt van például a Gallai. Ö ipari tanulókat oktat vala­hol. Nem a vegyiparban dol­gozik, de gépészetre oktat. Népgazdasági szinten nem vesz­tettük el. Vagy a Marczi Ágota. Hazament a falujába és ott földrajzot tanít, ö sincs a he­lyén, de nem vált a népgazda­ság lángossütőjévé. Aztán na­gyon sokan mentek a szegedi olajmezőre. Statisztika, ismét 210 végzett hallgató adata'ból. Saját meg­ítélésük szerint huszonegyen na­pi munkájuk során csak 10 szá­zalékban végeznek szekmai munkát, ötvenhaton 30, het­venegyen 60, negyvenhármán 80, huszonketten azonban 100 százalékban szakmai munkát végeznek. Bóna Ernő harminc eszten­dős, fődiszpécser a BCM-ben A főiskolán úgy emlékeznek rá, hogy határozott jó fellépésű gyerek volt. A vezérlőben per­cenként szólal meg a telefon, a fődiszpécser figyelmesen hallgat. Számolok. Egy, kettő, három..,, hét...., tíz. Tíz má­sodpercnél tovább eqyszer sem tartott, amíg az utasítást kiadta Az első nemzedék, üzemve­zetők, építésvezetők, főműve­zetők, részleg- és csoportveze­tők, műszaki ellenőrök, terve­zők, s persze vannak kisiklottak is. Nem elbukottak. Kisik'ottak. 7. 1. régebben a VEGYTERV- nél, a szépítőgép programban Kettőezer-száz forint volt a fize­tése. Elment egy kócerájba há­romezerért, vagy négyezerért. Szorította az albérlet, a csalód. Ott 100 százalékban szakmai munkát végez, de annyi bizo­nyos, hogy a magyar vegyipar másutt jobban kamatoztathatta volna képességeit A pénz nagy hatalom. K. N. Gy. keres a legtöbbet Havi át­lagos jövedelme 6496 forint, ő az ötödik munkahelyén dolgo zik — részlegvezető egy Pest környéki ÁFÉSZ-nál. Munkája (idézem) fűtés, vízvezeték, csa­torna, vasszerkezetek építése. Tervekkel, vagy anélkül €» A főiskola múltjáról, az első és a mostani hallgatókról sze­retnék beszélgetni. Kik jönnek, ide, hova jutnak? Milyen rangot ad a főiskola? Kucsera Gyula gépészeti kar- igazgató, a vegyipari gépészeti tanszék felkért vezetője, úgy tű­nik, kissé elégedetlen: — Az elhelyezkedési lehető­ség nagyon jó. A vállalatok mindig több tanulónkra pályáz­nak, mint amennyi végez. Nagy o válogatási lehetőség, sokszor vagyunk tehetetlen szemlélői a „játékoscsábításnak”. Oda men­nek, ahol lakás van, ahova ud­varolnak. Nem mindig népgaz­dasági célokat szolgálnak, illet­ve nem mindig a leghatásosab­ban szolgálják népgazdasági céljainkat a végzett hallgatóink. — Iskolánk őse, a NIM fel­sőfokú technikum volt Kilenc esztendeje kaptak oklevelet az első fecskék, ők szaktechniku­si oklevelet kaptak, egészen 1971-iq, amikor az első üzem­mérnökök kikerültek a főiskolá­ról. Az első nemzedék most tér vissza, féléves képzés után ők is üzemmérnökök lesznek, illetve már azok is. Csaknem vala­mennyien visszatérnek — még olyan is ion, aki most Norvé­giában zenész. — Kik jönnek hozzánk, s kik jöttek régen? Többnyire az egyszerű családok gyermekei. Orvos-, jogászgyerekek, a tár­sadalom úgynevezett „elitjé­nek" fiataljai másutt tanulnak. A. mieink nem félnek a „pisz­kos munkából". Aztán jönnek azok is, akik nem feleltek meg más felsőoktatási intézmény felvételi vizsgáján. Méq a szín- művészetire jelentkezettek közül is voltak itt néhányon. Marján Gyula docens, a főis­kola párttitkára, talán egy kis­sé túl szerényen, de minden­képpen kegyetlen önszigorral jegyzi meg, hogy „mi magunk sem vagyunk a legkvalifikáltabb oktatók . . . azokat már az egye­temen kihalászták. Aztán a la­káskörülmények is rákényszerí- tettek bennünket, hogy minden alkalmat megragadjunk. Az az igazság, hogy többnyire az el­szigeteltek jönnek vidékre. Bu­dapesten folyik a műszaki élet, ott van a Széchenyi Könyvtár, az Országos Műszaki Könyvtár, ott a Technika Háza I.. Persze, ne gondold, hogy nekem is Bu­dapest a világ közepe, és azt sem, hogy számomra a művelő­dési lehetőséget, a szellemi éle­tet egyedül a főváros jelenti. Vannak objektív tényezők — említettem —, de azért tisztá­ban vagyok azzal, hoqy a vidé­ki és fővárosi műszaki szellemi élet közelít egymáshoz. A fővá­J973t diplomaosztás a Pécsi Poílack Mihály Műszaki Főiskolán. rosból kitelepülő iparral a szellemi kapacitás is eljön. Pes­ten lassul, vidéken gyorsul a fejlődés .. " e . Bajomi Miklós, a Pécsi Bőr­gyárban a kikészítő üzem ve­zetője. Eredetileg közgazdász szeretett volna lenni, de miután nem sikerült a felvételije, a bőr- vegyészettel próbálkozott. Siker­telenül. Makacs természete azonban nem tűrte a kudarcot, kerülőúton kezdte eredeti cél­jait elérni. Először kitanulta a tímár szakmát, majd beüatko- zott a felsőfokú technikumba. Egy hónapja kapta meg az üzemmérnöki oklevelet, most negyedikes a közgazdasági egyetem levelező tagozatán ... — Tehát a főiskola csak amo­lyan megközelítő út \/olt? — Döntsd el te. Körülbelül 4800 forint most a havi jöve­delmem — az újítási díjck je­lentősen befolyásolják. Újítá­saim között több vegyigépiparl jellegű is van, de nem ez a leg­fontosabb. A gondolkodásmód, amit belénk tápláltak, megha­tározza a munkánkat, még ak­kor is, ha nem szorosan a ve­gyi szakmához tartozunk. A gyakorlatban persze a speciá­lis területeken' sok mindent meg kell tanulni, az egyéntől függ, hogy három esztendő alatt, vagy hamarabb sikerül az. Ne­kem viszonylag jól sikerült — igaz gürizni is sokat kellett. Né­metül, franciául és spanyolul meg tudom magam értetni, s ez a mi szakmánkban .nagyon fontos, a gyárban eqymásnak adják a kilincset a külföldi szak­emberek. A főiskolán, megval­lom, nem voltam a legjobb ta­nuló, de úgy tűnik, hoqy a leg­jobbak és a legrosszabbak né­ha egyformán nem tudnak az életben érvényesülni. A leg­jobbak csak a fehér köpenyre áhítoznak ... 5z. /. nevelőtanár az egyik iparitanuló-iskolában: — Matematika szakra sze­retnék menni a tanárképzőre. — Mikor végzett a főiskolán? — 1972-ben. Nem! 1973-ban. Június körül. Huszonnégy, vagy­is hát huszonhárom éves va­gyok. — Miért nem a szakmában helyezkedett el? — Jobb szeretem ezt érde­kesebb, változatosabb, jó a gyerekekkel beszélgetni. Az egy­síkú, és talán én is az lettem volna. — Kereset? — Kettőezer. A szakmában talán másfélszer ennyit keres­nék, úgy sejtem. Hogy nem hi- ányzik-e a pénz? Nehéz kérdés. Bízom benne, hogy elvégzem a tanárit és akkor tanítok és töb­bet keresek. — Nem sajnálja a szakmát? — Nem sajnálom, megmon­dom őszintén 0 A szakma rangja. Az üzem­mérnök rangja. Mi a különbség az okleveles mérnök es az üezmmérnök között? Ezernyi kérdés — a válasz még csak most érlelődik. Sem a főiskolán, sem a munkahelyen, sem az üzemmérnökök nem tudnak va­lamennyire válaszolni. Az okleveles mérnökök, úgy tűnik, rátartibbak. Az okleveles mérnököknek például nem kö­zeg a pékség, aligha találni okleveles mérnököt aki egy ki­sebb sütőipari üzembe elmen­ne. Az üzemmérnök igen. A gyengébb okleveles mér­nök és a legjobb üzemmérnök között alig van különbség. Sem a végzett munka mennyiségé­ben, sem minőségében. Sőt. Kezdetben az üzemmérnökök gyorsabban boldogulnak. Ké­sőbb azonban már az okleveles mérnököké az elsőbbség. Az üzemekben például na­gyon sokáig nem tudták, hogy a szaktechnikus nem csak egy­szerűen technikus. Nemcsak kö­zépiskolát végzett. Az üzemmér­nöki diploma némiképpen se­gített. Az ifjú üzemmérnökök azonban ma sem tudják, hoay szólítsák a szakikat, s hogy ők milyen megszólítást várhatnak. Réaebben a felsőfokú techni­kumokból évente négy-ötezer végzős diók került ki. Tíz esz­tendő alatt egész kis csoportot alkottak. Hol a helyük? Szeren­csére az élet a gyakorlatban helyre tette őket, ha a rang, a hangszólítás, a társadalmi meg­becsülés nem is egyértelmű. Marján Gyula szinte költőien fogalmazta ezt meg, miközben az egykori leqavengébb diákok­ról beszélgettünk, akik fizetése az évek során alig emelkedett 2000 forint fölé, s a beosztá­suknál is csupa olvan rang sze­rénél, amelvet bármelyik szak­középiskolában végzett diák el­érhet. — Az élet. a sok íqazságta- lansáaa mellett is, hosszú tá­von elrendezi a sorokat. Kucsera Gyula: A gyakorlat­ban szinte nincs határ, amely gátat szabna az üzemmérnökök érvényesülésének. Van köztük, aki tclálmányt szabadalmazta­tott, s van, aki tudományos dolgozatát készíti. N'ncs azonban megoldva a továbbképzés. Mérnök-, orvos­továbbképző intézetek mér mű­ködnek. Az üzemmérnök azon­ban nincs hol képezze magot. Pedig a tudást 5—10 évenként újiá kell alakítani ... Ismét statisztikák. Egyeteme­ken, s más főiskolákon tovább tanultak a 210 közül neqwenen. Hatvanhétén pedig ideaennvel- vet próbáltak különböző fokon elsajátítani. lányok, asszonyok. A nők mint mindenütt, az üzemmérnö­kök között is kevésbé érvénye­séinek. Naavon sokan a főis- ko'a elvégzése után röviddel férihezmennek, aztán kiveszik a gyermekgondozási szabadsá­got .. . Fizetésük általában ket- tő-kettőezer-ötszáz forint. Be­osztásuk műszaki rajzoló, labo­ráns, iobb esetben szánvíógé- pekkel dolgoznak, néhányon műszaki ügyintézők. Szászvári Ferencné például az AGROBER-nél tervező. Or­vos szeretett volna lenni, de azért nem bánta meg, hogy a műszaki főiskolát végezte el. — Eleinte nem tudtak velünk mit kezdeni... Ez most sem megoldott. Én például szer­kesztő vagyok, tervezőként nem sorolhatnak be. A főiskolán ta­nultakat hasznosíthatom, a ka­lorikus dolgok, a gépészeti megoldások hasonlóak, mint a vegyipari gépeknél Mit csi­náljak? Pécsett nem lehet a szakmában elhelyezkedni, en­gem pedig már ideköt a csa­lád, most született a kisgyer­mekem ,.. ősszel azonban már visszamegyek dolgozni, az oklevelemet nem akarom csalá­di ereklyeként őrizni.,, Fiúk, lányok — sikerek és csalódások, vegyesen. Sulyok Lászlóné a CHINOIN-ban ener­getikus. Pusch József a Mecse­ki Szénbányáknál a nyersszenek nehézszuszpenziós dúsítási fo­lyamatának ellenőrzését végzi. Baranyai Zoltán a nagylengyelt olajmezőn üzemegységvezető. Császár Ágnes új termékek kí­sérletezésével foglalkozik. He­gyesi János házgyári sablonok átalakítását csinálja, Mátis Hedvig a Porcelángyárban dol­gozik, Abay Nemes László a Nádor, a Pannónia és a Mecsek cukrászda összes üzemeltetési feltételeiért felelős, Sándor Im­re a Feriheqyi repülőtéren a szakágtervezők, a gépészek elektromos tevékenységét ellen­őrzi. Kutnyánszky Attila a kis­körei vízlépcső építésénél dol­gozik, Kovács Gábor László a CHEMIMAS Fővállalkozó Iroda munkatársa, többnyire a kül­földi munkák irányítását végzi, Schubert Péter a nyomdaipar­ban dolgozik... Várkorryi Endre üzemvezető a Pécsi Fémipari Vállalatnál. Harmincegy esztendős. — Szerencsém volt. A főnö­köm nem sokkal később hogy idekerültem, elment. Egy ideig megbízott voltam, aztán végle­gesítettek. A szakmához na­gyon közel áll a mostani mun­kám: polietilént, poliamdot, po- lisztirolt dolgozunk fel. Először a XIV-es Autójavítóban dol­goztam: szerelő, majd progra­mozó voltam. Jó műhelyszagot kaptam ott. Vórkonyi Endre irányításával 65 dolgozó évi 21,5 millió forint értéket állít elő. Kinevezésekor 6,5 millió volt ez a szám. Hogy élnek? Jól? Rosszul? Csalódottan? Egyedül? Más­képpen csinálnák sorsukat, ha újból lehetne kezdeni? Mit kaptak a főiskolától? Kettószáz- tízen, ugyanennyiféleképpen válaszoltak. Talán a statisztikák segítenek. A jövedelmek: kettőezer alatt csak nyoldan állanak, kettő­ezer és kettőezer-ötszáz között huszonheten, kettőezer-ötszáz és háromezer forint között nyolc­van, három- és négyezer forint között hetvennyolc, négy- és öt­ezer forint között tíz, hatezer­nél magasabb jövedelemmel pedig egy üzemmérnök rendel­kezik. Házasságot 144-en kötöttek. Egy gyerek 70, kettő 19 és há­rom két családban született, lakást 107-en kaptak. Egyszer járt külföldön 23, kétszer 5, há­romszor 1, rendszeresen jár külföldre 1 fő az első nemze­dékből ... Alma mater. Már csaknem valamennyien visszajöttek az üzemmérnöki diplomáért Csak­nem mindenki hoz valamit Kü­lönleges szerszámokat, bravú­ros műszaki megoldásokat, gép­szerelvényeket, vagy akárcsak egy különleges csapot is. A mű­szaki főiskolán tartalmas útra- valót kaptak — csaknem vala­mennyien ezt mond'ák —, sze­retnének visszahozni egy keve­set, s szeretnék ha a mostaniak még többet kapnának ... lombosi Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents