Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-01 / 59. szám
1974. március 1 DUNÁMTÓL! NAPLÖ 3 A megye tegnapi termelőszövetkezete Egyesült a berkeséi, hosszúhetényi, nagy koz ári és a vasasi tsz Tizenötezer hold föld, tizennégy település, 1639 tag és alkalmazott A berkesdi Kossuth Tsz, a hosszúhetényi Zengő Gyöngye Tsz, a nagykozári-bogádi Virágzó Tsz és a vasasi Jószerencsét Tsz tagsága a februárban megtartott zárszámadási közgyűléseken titkos szavazással az egyesülés mellett foglalt állást, így lett a korábbi tizenháromból először négy, majd négyből egy termelőszövetkezet nem egészen másfél évtized leforgása alatt. Négy termelőszövetkezet adta fel önállóságát, hogy egy ötödiket létrehozzon — nem a divatnak hódolva — hanem abból a meggyőződésből, hogy egy nagy üzem minőségileg is több négy kicsinél. A megye legnagyobb termelőszövetkezete jött ezúttal létre. Területe 9939 hektár, vagyis 15 431 katasztrális hold. Aki körbe akarja járni, annak 100 kilométert kell gépkocsival megtennie. Mégis szerves egységet képez, mert egy tömbben van s két legtávolabbi pontja között mindössze 14-15 kilométer a távolság. Ez ideálisnak mondható, ha tekintetbe vesszük állami gazdaságunk szétszórtságát, a most fuzionált Szentlőrinci Állami Gazdaság átmérője Maj- láth puszta és az abaligeti Szabadság major között 85 kilométer. A megye legnagyobb termelő- szövetkezetéhez a következő települések tartoznak: Vasas, Pécsszabolcs, Somogy, Hird, Hosszúhetény, Kisújbánya (Püs- pökszentlászló), Berkesd, Szilágy, Eilend, Pereked, Nagyko- zár, Bogád és Romonya. A tsz tagjainak száma 1385. Ennek azonban 50 százaléka nyugdíjas, illetve járadékos és 254 alkalmazott, összesen tehát 1639. A szövetkezet közös vagyonának értéke meghaladja a 150 millió forintot. Az állatsűrűség igen magas, mivel mind a négy tsz-nek a szarvasmarha tenyésztés volt a fő profilja, noha modern szakosított telepet egyik sem épített. A nagy tsz-nek most mintegy 1300 szarvasmarhája, 700 tehene van. A férőhelyek a hatvanas években épültek s korszerűsítésük — úthálózat, szociális objektumok — mind a négy helyen nagyon aktuálissá vált. Az egyesülés most ennek is megteremtette a lehetőségét: a nagy tsz fejlesztési alapja és az amortizáció évi 10 millió forint értékű saját fejlesztést, korszerűsítést tesz lehetővé. Megindulhat a szakosodás is. A fő profil a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. A kialakítható 1500—2000 darabos teA nagykozari termelőszövetkezet bogádi majorja, Szokolai felv, — hénallornánnyal ez a nagyüzem jelentősen besegíthet Pécs város friss tejjel való ellátásába. Noha a tervkészítés - mely a közeli napokban megválasztandó tsz vezetőség dolga lesz — még hátra van, a távlati fejlesztési elképzeléseket már az egyesülés előkészítése közben megfogalmazták. Ha csak az elmúlt évi termelési szintet tartanák fenn, az is 160 millió forintos termelési értéket jelentene. Sok a kiegészítő tevékenység. A nagykozári szörpüzem, ami országos hírű termékeket gyárt, évi 27-28 milliós termelést folytat. Berkesdnek korszerű fafeldolgozója, két téglagyára és egy homokbányája, Vasasnak zsák- és ponyvafeldolgozó üzeme van. Ezeket az üzemeket, melyek jól egészítik ki az alap- tevékenységet és munkát biztosítanak a tagoknak, nem akarják felszámolni, sőt fejlesztik. A berkesdi fafeldolgozó nyersanyagellátását a felfutott erdőterület — a tsz-nek több, mint 1300 hektár erdeje van — megoldja. A szörpüzem nyersanyag- ellátását a saját gyümölcsterület fejlesztésével kívánják javítani. Ezek az ágazatok megoldják azokat a foglalkoztatási gondokat, amelyek a növénytermesztés nagyfokú gépesítéséből erednének. A kukoricát már ebben az évben a szekszárdi zárt rendszerben termesztik. Eddig csak Berkesd volt érdekelt egy gépsorral, most ezt kiterjesztik az egész üzemre. A nagy tsz gépparkja máris jelentős: 65 erőgépük, 18 tehergépkocsijuk, egy autóbuszuk, 15 kombájnjuk van, és rendelkezésükre állnak fiz ehhez szükséges munkagépek is, bár korszerű gépjavítót majd ezután kell építeniök. Nagy lóerős traktorok csak most, az egyesülést követően fognak megjelenni. E nagy gépek megjelenése adta meg és adja meg a jövőben is az igazi lökést a területi koncentrációhoz. Ahol az üzemi méreteket tágítják, ott az új, a legújabb technika vár bebocsájtást. — Rné — Dunaújvárosi szakemberek ígérete Rövidesen szállítják Kertvárosnak aláv-yvezetékei Ha nem készül e! a tél elejéig az új távvezeték, számos Pécs kertvárosi házba nem költözhetnek be a lakók, mivel a lakásokat nem tudják fűteni, A Hőszolgáltató Vállalat szakembereinek tájékoztatása szerint a Kertvárosban épült házak lakásai közül jelenleg 1386-ot fűtenek kazánházak hőjével. Több mint kétszáz lakás téliesítve van, vagyis ezekben a hőigényes belső szakipari munkákat is hamarosan befejezik. További kétszáz lakást viszont már most nem tudnak fűteni, téliesíteni, s így a belső munkák sem készülnek. Az év vegéig újabb hatszáz lakás fűtéséről és használati melegvíz-szolgáltatásáról kell gondoskodni. Több kazánházat szonban már nem építenek, miMészhidrát a Szovjetunióból,, síküveg Romániából, műszó as anyag az NDK-ból A pécsi UNIVERZUM a kishatármenli árocser e-iorg a lomban A kishatórmenti árucsereforgalom eqyik hagyományos piaca a jugoszláv piac. Az UNIVERZUM cipőkellékeket, — műanyag talpat, kaptafát — importál Jugoszláviából, s ismét tárgyainak a közkedvelt Vegeta ételízesítő behozataláról. Tőlünk viszont bátaszéki tetőcserepet, valamint dióbelet visznek a jugoszlávak, A Szovjetunióból 5 millió forint értékű zománcozott edény érkezett Baranyába. Ezt a terméket — olcsó árának köszönhető — hamar megkedvelték a vásárlók. Mór megrendelték, a Szovjetunióból azt a 20 ezer tonna márványrögöt, amelyből mozaiklapot gyártanak majd Pécsváradon, Különböző vasipari cikkek — idomvasak, szögvasak — is érkeznek a Szovjetunióból és egy qyakori hiánycikk, a mészhidrát, Csehszlovákiából közel 10 millió forint . értékben alumíniumedényt szállítanak, a szomszédos országból pediq olcsó takarókat hoznak be. Az olcsó takaró egyébként nagy siker volt: a közelmúltban egyetlen üzletben néhány hét alatt nyolcezer darabot adtak el. A cseh üzletfelekkel tornacipők behozataláról tárgyalnak, s már megrendeltek egy szállítmány tölgyfaparkettát. Nagy sikert aratott Csehszlovákiában a prágai szövetkezeti árubemutatón, az UNIVERZUM hidasi faipari üzemében qyártott konyhabútor, amelyből á hazai igények kielégítése után, valószínűleg, exportálnak Csehszlovákiába. Romániából, a tavalyihoz hasonlóan, idén is érkezik 5 ezer pár női és férfi cipő. Behoznak 10 ezer négyzetméter síküveget is, ami náíúnk időnként hiányzik. Az UNIVERZUM ajánlatot kapott zöldbab- és zöldborsókonzerv szállítására, ezenkívül alumíniumedényt is kértek a románok. A Német Demokratikus Köztársaságból 75 ezer pár műszálas és 15 ezer pár téli zokni érkezik az év folyamán, az első szállítmányt a jövő hónapban várják. Meleg házicipőből 5000 párat rendeltek az NDK-tól: ez a cikk az ősz elején kerül a boltokba. Az olasz piacra házinyulat exportál az UNIVERZUM, tavaly 17 vagonnal vittek az olaszok, idén 30—35 vaqonra számítanak, Az UNIVERZUM egyébként — lévén szövetkezeti vállalat — csak az ÁFÉSZ-ek által felvásárolt nyulat értékesíti. A kisállattenyésztőktől magas áron veszi át a házinyulat, növelve ezzel a tenyésztési kedvet, Április elsejétől 260 ezer dolgozó béremelése >j jwtfggjste, koncepciója alapján, a nép- gazdqság teherbíró-képességével összhangban központi Intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbelépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelési -ó- nyítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát azokat az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűén gazdálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkeznek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. A költség- vetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbelépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket olymódon kell felosztaniok, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányítói átlagosan 8, az ipari egységek-, betanított és segédmunkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úqy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk határozzák meg, hoqy az említett átlagokon belül egy-egy munkás, vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti arányoknak az eddigieknél jobban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét. Mindenesetre a központi keretet csak az érintett dolqo- zók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és rész-munkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló, vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50—60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan kisfizetésű fizikai dolgozók is, mint például az irodatakarító személyzet, vagy a sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és o felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közlik a vállalatokkal. A Minisztertanács határozata értelmében április elsejétől a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb cső- portoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a bérelt elmaradtak és aránytalanságok alakultak ki. A Minisztertanács batározoto értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelmük növekedése azonban enné! nagyobb, mert további, átlagosan 7 százalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakörökben és személyeknél az alapbéreket Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fellépés-számait mérséklik, s a túlfellépcsi díjakat differenciáltan növelik. A béremelés végrehajtásáról ■a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés mintegy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutatóintézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralévő részében majdnem félmilliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szak- szerkezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. vei a jelenleg épülő távvezeték feladata lesz ezeknek a lakásoknak a fűtése. A Hőerőműtől induló vezetéket a Dunaújvárosi Vasmű szállítja, a szerelés pedig a Csőszerelőípari Vállalat szakembereinek feladata. Legmegfelelőbb megoldás lenne, ha a vezeték nem év végére, hanem már a fűtési szezon kezdetére, október 15-re elké- ■ szülne, A kérdés csak az, hogy valóban befejeződnek-e addigra a munkák? Az igenlő felelet annak a tárgyalásnak az eredménye, amit a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács vezetői folytattak az elmúlt napokban a dunaújvárosi szakemberekkel. Az ígéret szerint a vasmű hamarosan szállítja az 5 kilométer hosszú vezetéket, s így a szerelés is befejeződhet október 15-re. Huszonöt éves az OTP Ma van negyedszázada annak, hogy a szocialista bank- rendszer kialakítása során 1949, március 1-én megalakult az Országos Takarékpénztár. Feladatát kezdetben döntő mértékben a betétgyűjtés, az építési kölcsönök nyújtása, majd 1950-től az államkölcsönök kibocsátásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása képezte. 1949-ben mindössze 100 takarékpénztári egységben mintegy 1500 dolgozó látta el a lakossági pénzműveleteket. 1950-től megkezdődött a Takarékpénztár tevékenységi körének bővülése, ami azután az évtized utolsó harmadától kezdve eqyre erősebb ütemben folytatódott, így alakult ki az Országos Takarékpénztár mai igen széleskörű tevékenysége, mely néhány éve már nemcsak a lakossági pénzügyi feladatok ellátását foglalja magában, hanem kiterjed a tanácsok és intézményeik pénzeszközeinek kezelésére is. Az Országos Takarékpénztár, mint a lakosság és a tanácsok bankja, kiterjedt hálózattal látja el az egyre növekvő feladatait és forgalmát. Jelenleq az országban 565 takarékpénztári egység működik és az ott dolgozók száma megközelíti a 10 000 főt. Baranya megyében 20 egységben 402 dolgozó végzi a takarékpénztári feladatokat. A 25 éves jubileum alkalmából elsősorban azokra a jelentős eredményekre kell emlékeztetni, melyeket a Takarékpénztár a lakossági betétállomány növekedésének előmozdításában elért. A lakossági betétállomány 1973 végén megközelítette a 62 milliárd forintot, ami a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 17 százalékos, a lakosság nettó pénzjövedelméhez képest pedig 30 százalékos arányt jelent. Az utóbbi 13 évben a lakosság pénzjövedelmének 3,2 százalékát fordította betétmegtakarításainak növelésére. Az országos eredményekhez hasonlóan Baranya megyében is igen kezdvezően fejlődtek a lakossági takarékbetétek, melyek összege az 1956-os ellen- forradalom utáni 10,5 millióról mostanáig kétmilliárd , kétszázmillió forintra növekedtek. Az eqv főre jutó takarékbetét mea- haladia az 5 000 Ft-ot és minden harmadik lakosra esik egy betétkönyv, A betétállomány növekedésével párhuzamosan bővült az Országos Takarékpénztár hitelezési tevékenysége is. A lakosság takarékpénztári hitelei 1973 vé- qén országosan közel 39 milliárd forintot, Baranya megyében pedig 1 milliárd 300 millió forintot képviseltek. A hitelezés középpontjában a lakáskérdés megoldásának támogatása áll, részben építési kölcsönök, részben pedig lakásvásárlási kölcsönök nyújtásával. A 15 éves lakásfejlesztési program végrehajtásában a Takarékpénztár mint pénzintézet kulcsszerepet tölt be, mert az épülő lakások — kevés kivételtől eltekintve — a Takarék- pénztár pénzügyi közreműködésével valósulnak meg. A magánlakásépítés mellett ma már az állami lakásépítés finanszírozása is takarékpénztári feladat. Ezzel kapcsolatosan érdemes utalni arra, hogy 1950-től 1973- ig a Takarékpénztár pénzügyi közreműködésével országosan 693 ezer lakás, Baranya megyében ebből 25. ezer lakás készült el. E lakásszámon belül évről évre nő a takarékpénztári saját beruházású társasháziaké sok száma, Igen jelentős az a segítség is, melyet a Takarékpénztár fogyasztási és termelési hitelek formájában nyújt a lakosságnak, 1973-ban csak Baranyában 28 ezer tételben 133 millió forint áruvásárlási kölcsönt nyújtott a Takarékpénztár, melynek segítségével a lakossáq 182 millió forint értékű tartós fogyasztási cikket tudott részletre megvásárolni. Az egyéb fogyasztási igények kielégítéséi 66 millió forint személyi kölcsönnel támogatták. A lakossáq mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységéhez 40 millió forintos támogatást biztosítottak. A betétgyűjtés, mint elsőrendű feladat és a lakásépítés, mint kiemelt feladat melleti még igen sokrétű feladatot Iái el a Takarékpénztár. Ezek közül kiemelendő a szerencsejátékok lebonyolítása, melynek révén komoly állami bevételek .keletkeznek a lakásépítéshez és a sportmozgalom támogatására. 1973-ban országosan 504 millió darab, Baranya megyében pediq 18 millió darab totó- és lottószelvény értékesítése növelte az állami bevételt. Az utóbbi években eqyre jelentősebb szerepet tölt be o Takarékpénztár a lakossáq valuta-ügyeinek intézésében is Az elmúlt évben megyénkben 38 ezer tételben bonyolítottál valuta-eladást és vásárlást. Amikor e nevezetes jubileum napján elismerésünket fejezzük kj a takarékpénztári dolgozóknak a lakosság és a népgazdaság szolgálatában kifejteti eredményes munkájukért, kívánjuk, hogy hasonló eredményességgel oidják meq az elkövetkezendő években is a rójuk háruló feladatokat