Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-20 / 78. szám

1974. március 20. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Az egész világ sorskérdése Egészség, Környezetvédelmi tanácskozás és kiállítás Pécsett Dr. Bihari Ottó akadémikus, az MTA pécsi Bizottságának elnöke mondott bevezetőt a kétnapos környezetvédelmi ankéton, a Viz-levegő-élet cimií kiállítást pedig Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg Mintegy kétszázan jöttek el — köztük országos hírű környe­zet- és természetvédelmi szak­emberek — tegnap délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájába, a kétnapos környe­zetvédelmi tanácskozás és az egy hétig tartó környezetvédel­mi kiállítás megnyitására. A környezetvédelem helye, feladatai Baranyában és Pé­csett című ankétot dr. Bihari Ot­tó akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia pécsi Bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó el­nökségében helyet foglalt dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese, Rakon- czay Zoltán, az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke, az ÉVM képviseletében Culácsy Béla, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium levegő- tisztaságvédelmi osztályának ta­nácsadója, Palkó Sándor, or­szággyűlési képviselő, a Mecse­ki Intézőbizottság elnöke, Kiss György, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. — A rendező szervek — az MTESZ Baranya megyei Szerve­zete és az MTA pécsi Bizottsá­ga — nagy vállalkozásba kez­dett, amikor 34 előadásban négy fontos kérdéscsoportot igyekezett feldolgozni, neveze­tesen a táj- és környezet, a le­vegő, a víz és az egészség kör­nyezetvédelmi vonatkozásait. Az említett témák fontosságát jelzi az a tény, hogy ezek nemcsak pécsi-baranyai problémák, ha­nem az egész világ sorskérdé­— A IV. Országos Csokonai Diákszinjátszó Napokat a So­mogy megyei Csurgón idén is­mét megrendezik április 11-től 13-ig. Eddig 25 középiskolai együttes jelentkezett az ország­nak szinte minden megyéjéből. Ezek szerint több mint ötszáz középiskolást várnak a kulturális vetélkedőre. sei is — mondta elnöki meg­nyitójában egyebek között dr. Bihari Ottó. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy környezet- védelmi gondjainkat csak széles­körű összefogással lehet meg­oldani. Ennek szép példája a jelen tanácskozás, hisz a külön­böző tudományágak képviselői fogtak össze egyazon problé­ma megoldására, valamint gz országos és helyi szervek jó együttműködését sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Végül eredményes munkát kívánt az ankét valamennyi résztvevőjé­nek. Ezt követően — a tegnapi nap folyamán — a tanácsko­zás szekció-üléseken folytatta munkáját, ahol az erdők kör­nyezetvédelmi és idegenforgal­mi szerepéről, valamint a leve­gőtisztaságvédelem jelentősé­géről és feladatairól hangzot­tak el előadások. Ugyancsak a POTE aulájá­ban került sor — kedden dél­ben — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal közös kiállításá­nak megnyitására. Az ünnepélyes megnyitón megjelent — az ankét résztve­vőin kívül — dr. Németh Lajos, Pécs város Tanácsának elnök- helyettese, dr. Árvái József, az ÉVM főosztályvezetője. A Víz — Levegő — Élet című kiállítás megnyitása alkalmából Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára mondott beszédet. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács nevében köszön­tötte a résztvevőket, majd mél­tatta a környezetvédelmi ván­dorkiállítás jelentőségét, mely­nek több mint száz tablója hí­ven tükrözi az országban vég­zett környezetvédelmi munkát és az előttünk álló feladatokat. Ezután szólt a környezetvédelem terén hozott országos és helyi intézkedésekről, ennek társadal­— Szokolai felv. — mi bázisáról. Végezetül pedig a következőket mondotta: — Nem szabad lebecsülni az eddig végzett munkát. A tudo­mányos technikai forradalom rohamos fejlődése az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket igényel a tervezésben, a beru­házásban, a tudat formálásá­ban. Ezt segíti elő mind a most megnyíló kiállítás, mind pedig a műszaki és közgazdasági pro­paganda hónap keretében meg­rendezett környezetvédelmi an­két is — mondta a Megyei Pártbizottság titkára. Ezután megnyitotta az egy hétig látható kiállítást az érdek­lődők előtt. (M) gazdaságosan Egészségügy és közgazda­ság. Egymástól nagyon messzi­re esnek. Szokatlanul hangzik, mindannyiunk és az orvosok fülében is, ha így tesszük fel a kérdést: vajon mennyit is hoz az egészségügy a népgazda­ságnak? Mi az, amit elvárha­tunk azokért a milliárdokért, amit az egsézségügyre költünk.* Pedig az egész kérdést, túl az emberiességen, ami természete­sen elsődleges szempont, gaz­daságilag is meg lehet és meg is kell ítélni. Hiszen az egész­ségügyben dolgozó 160—170 ezer ember — munkaerő, vég­sősoron tehát közgazdasági té­nyező, a másik oldalon pedig: az egészségügy tevékenysége végsősoron a munkaerő meny- nyiségét és minőségét gyara­pítja. S talán nem kell különö­sebben bizonygatnunk, mennyi­re közgazdasági megítélés kér­dése — legalábbis annak kel­lene lennie — ha mondjuk arról van szó, hozzunk-e létre két kis kórházat, kevésbé felszerelteket, vagy inkább egy nagyot, tel­jes felszereltséggel és a bete­geket helikopterekkel szállítsuk oda? Tegnap a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában a PAB és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete ke­rékasztal beszélgetést rende­zett, összehozva az orvosokat és a közgazdászokat. A résztvevők kifejezték óhajukat az együtt­működésre és elhatározták, az MKT keretében egészségügyi gazdasági szakosztályt hoznak létre, amelynek célja: az egész­ségügyi kérdések gazdasági szemmel való megközelítése és megítélése. {— mz —) A korszerűsített, szövetkezeti alapokra helyezett zöldség­nagykereskedelmi vállalat, a BARANYAMÉK a kezdeti évek problémáktól terhes nehéz ki­bontakozása után 1973-ban egyértelműen jó évet zárt. Ez volt a felszólalók egybehangzó véleménye a vállalat tegnapi évzáró közgyűlésén, amelyet Pécsett a TIT Bartók termében tartottak meg, s melyen a tag­szövetkezetek képviselőin kívül részt vett és felszólalt Panák László, a SZÖVÉRT vezérigaz­gatója, Szabó József ország­gyűlési képviselő, a NEB me­gyei elnöke is, A felszólalók, Fischer Ferenc elnök és Fodor Imre igazgató beszámolóját meghallgatva az elmúlt évi eredmények láttán elismerésüket fejezték ki a vállalat munkájáról. Az elmúlt év sok tekintetben fordulatot hozott. Az áruforgalom több j csatornás versenyét a BARA- i NYAMÉK nyerte meg. Míg ko- 1 rábban csak 50 százalékban : részesült a vállalat a Idkossági ! — és a közületi — ellátásból addiq most átvette a vezető szerepet. A tavaly is változatla­nul alacsonynak mondható zöldáru és gyümölcs kínálat mellett qondos árubeszerzéssel, importtal űz előző évhez képest 18 százalékkal növelték a la­kosság ellátását, s íav az elő­ző évi 1236 vagonnal szemben 1459 vagon zöldséget, burgo­nyát és gyümölcsöt értékesítet­tek Pécsett és a megyében. A legnaqyobb pozitívumként a helyes árpolitikát kell mégis kiemelni, amj ezúttal olyan volt, hogy q termelőket is ösz­tönözte, de a fogyasztók érde­keit is szem előtt tartotta. A termelői árakat tavaly átlag öt „Ha még egyszer választanom kellene, ezt a kort választanám..." Martyrv Ferenc és Rózsa Gyula beszélgetése KSfD. NAPtŐ, TELEFOTO A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulójára a Zrínyi katonai kiadó miniatűr könyvet jelentet meg a proletár- diktatúra hadseregének katonai tevékenységéről. Mély csönd ülte meg a Zse- licség tájdit. Az. eperfákfcal szegélyezett földutak vándora ritkán találkozhatott emberi lénnyel, legfeljebb egy pacsir­tával, vagy a vándor szelekkel, amelyek fölkapták a földutak porát, és eljátszottak vele. A zselicszentpáli vasárnap délelőtt előttünk már „aranykorinak” tetsző fényeiben feszülő vász­non meg-megzizzent az ecset. — Rippl-Rónaié. A készülő mű csodájának volt azonban egy másik tanúja is, a gyermek Martyn Ferenc, aki húsz évet töltött a Róma-villa „birtokosá­val” egy födél alatt... Azóta több, mint ötven esztendő futott tova, s az álmodó tájak, poros földutak kátyús világát a sugár- hajtóművek, az űrhajózás gyors­lüktetésű korszaka váltotta fel. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában hétfőn este erről a fél évszázadról beszélgetett Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművésszel Rózsa Gyula mű­vészettörténész. Rózsa Gyula röviden méltatta Martyn Ferenc munkásságának jelentőségét a mai magyar és az európai művészettörténetben, különös tekintettel a magyar­ság-európaiság Martyn Ferenc művészetét alapvetően megha­tározó dialektikus egységére. A Dunántúlról induló művész Rippl-Rónai, Egry, Berzsenyi, Csokonai világának elemeivel kezdett építkezni egykoron. A Pannon-kultúra „követeként" ment Párizsba, és tért vissza ugyanide, abba a világba, amelynek kulturális örökségéhez egy hosszú, megpróbáltatások­kal terhes életen át hű maradt. Képein ma is a gyermekkorban magába szívott, az európai művészeti hatásokban „megfür­detett”, „madárlátta" elemeket ismerhetjük fel. A pályakezdés óta megválto­zott a művészetben alkalmazott technológia. Ma már a művé­szek — módszereiket, eszközei­ket tekintve — másképpen al­kotnak, mint elődeik. A mai mű­vészet célja és feladata mégis az, hogy a régi, nagy művésze­tek alkotásaival azonos értéke­ket hozzon létra. Rózsa Gyula, Martyn Ferenc és Bécsi Tamás a beszélgetésen. — A gyermekkori földutaktól az űrhajózásig tártó periódus roppant erőfeszítéseket kívánt az embertől, bár a kort nem­csak kolosszális erőfeszítései jel­lemzik, hanem szörnyű katakliz­mái is. Két világháborút éltem át olyan élményekkel, amelyek­ről beszélni sem nagyon szere­tek . , . Mégis, ha azt kérdez­nék tőlem, melyik korban sze­retnék élni, akkor azt válaszol­nám, hogy ebben - mondotta Martyn Ferenc. A beszélgetést követő diave­títés az idén 75. évét betöltő mester életművének egy-egy je­lentősebb korszakát, állomását elevenítette fel. Rózsa Gyula él­vezetes és frappáns elemzései révén nemcsak az egyes alko­tásokhoz kerülhettünk közelebb, a huszadik század művészettör­ténetének vázlatos képe is ki­bontakozott előttünk. Különösen sokatmondó elemzéseket hall- ; haltunk Martyn Ferenc háború alatt festett, antifasiszta tartal­mú képeiről. A szinte impresz- szionisztikus vibrálással telített francia kikötővároska képét el­sötétítő háborús rém látványa ma is borzadályt ébreszt. .. — Mikor ezek a képek ké­szültek, o világ borzalommal volt tele. Ami történt, minden becsületes, gondolkodó embert undorral töltött el. Érzett-e fé­lelmet ekkor Martyn Ferenc? — kérdezte Rózsa Gyula. — Nem, nem féltem ,.. Befejezésképpen a latin-me- diterránum hangulatú „Velencei emlék” című képet láthattuk, amely egyben utalás is volt a Velencei Biennáléra, ahol a magyar képzőművészetet Mar­tyn Ferenc alkotásai képviselik majd. B. K. I falu a szoea!l?»r W&n „A falu a szocializmus út­ján“ címmel kiállítás nyílt teg­nap Szentlőrincen. Az MSZ- i MP KB Agitációs- és Propa­ganda Osztálya által útjára bo- I csátott kiállítást megyénkben ez idáig a mohácsi és sásdi já­rásban mutatták be igen nagy sikerrel. Az ötvenhat tablón be­mutatásra kerülő képdokumen­tumok és statisztikai adatok hí­ven tükrözik a megvá'tozott éle­tet a szocializmust építő faI- vainkban. Tegnap, a szentlőrinci meg­nyitón ünnepi beszédet mon­| dott Trubics Balázs, az MSZMP ! Pécsi járási Bizottságának tit- j kára, egyben értékes helytörté­neti adatokkal kiegészítve a '■ kiállítás anyagát. Szerdán, a szigetvár járás­ban Mozsgón mutatják be a nagy érdeklődéssel kísért anya­got, délután tizennégy órai kez­dettel. A baranyai vándorkiállítással egyidőben az o-r-r-j valameny- nyi inc-y" ' .V.thotő a megváltozott, szocialista élet­formát reprezentáló bemutató. Az első igazán sikeres év Zárszámadó közgyűlést tartott a BARaNYAMÉK százalékkal növelte, a fogyasz­tói árakat pediq mindössze két százalékkal — a megengedett hat százalék helyett — emelte a vállalat. Országosan, mint arra a SZÖVÉRT vezérigazgató­ja rámutatott 4,5 százalékkal emelkedtek tavaly a zöldség fogyasztói árak. A BARANYA- MEK fogyasztói árszint tartása a vállalatnak jelentős nyere­ségkiesést okozott, de a SZÖV­ÉRT az országos kockázati alapból ennek pótlására 2,5 millió forint nyereséq kiegészí­tést nyújtott a BARANYAMÉK- nek, A visszafogott fogyasztói árak ellenére a vállalat fenn­állása óta nem ért el ilyen ma­gas nyereséget 5,6 millió forin­tot, amelynek egy részét a va­gyoni betét és a bonyolított forgalom arányában visszajut­tatta a tagszövetkezeteinek. A nyereséget nem a fő profil a zöldség-gyümölcs ágazat adta, hanem a vegyes forgalmazás, amely 100 milliós bevételt ho­zott. Sokat jelentett a tárolási költségek jelentős — 2,5 száza­lékos — megtakarítása is. Az, hogy a vállalat nem szétszór­tan a megye különböző pont­jain, hanem egyre inkább a modern pécsi központi tárolói­ban tárolja q téli készleteket, ahol a tárolás nagymértékben gépesíthető. Az elmúlt évi nye­reségből képzett fejlesztési alapot is egy újabb 280 vago- nos modern burgonyatároló építésére kívánják felhasználni. Ez évi beruházásaik között sze­repel a modern 320 négyzet- méter alapterületű kertvárosi zöldségbolt építése, amely 1975 tavaszán nyílik meg. Egyéves a pécsi japán ív-adó Pécsett, a Misina-tetői tv- adóállomáson a héten járt le a televízió második programját sugárzó japán gyártmányú adó egyéves garanciális időszaka. Ebből az alkalomból kedden Pécsre érkeztek a tokiói Nippon Electric Co. képviselői, hogy személyesen győződjenek meg a próbaüzem tapasztalatairól, a minőségi, műszaki jellemzők változásáról és a berendezést végleges üzemelésre átadják. Az állomáson a helyi szakemberek már korábban megkezdték az ellenőrző méréseket, amit kö­zösen értékelnek a japán part­nerekkel. Az máris megállapít­ható — az adó rendben műkö­dik. Az eav esztendő alatti mint­egy 2500 üzemóra alatt mind­össze eav olyan hiba történt, ami említést érdemel, de emiatt is csak néhány perc kiesés szár­mazott a közvetítéskor. A japán cégnek a pécsi volt az első magyarorszáai menbí- zatása, amit azóta újabbak kö­vettek. Közreműködnek a tokaji és csávolyi adóállomás építé­sénél is, amihez a pécsi tapasz­talat jó ajánlólevél. — Somogy megye földrajzi nevei címmel jelent meg az Akadémia Könyvkiadó és a So­mogy megyei Tanács gondozá­sában az a kiadvány, amely a i hat somogyi járás mintegy 250 ! településének helynévanyagát, j térképét is tartalmazza, 1174 ot- I oldalon. ?9tto >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents