Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-19 / 77. szám
1974. március 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A következő ötéves tervben Hatvanmilliárd forint mezőgazdasági népek beszerzésére Vezető pártmunkások Szemlélet és bukfenc... megye továbUképzése A termelési rendszerek térhódítása folytán mezőgazdaságunk gépparkja a következő években nagymértékben átrendeződik. A traktorok egyeduralma csökken, a gabonakombájnok, tehergépkocsik és más magajáró, vagy önjáró gépek motorteljesítményének aránya viszont qyorsan emelkedik. 1980 után a traktorok mellett 25— 30 ezer teherautó, közel 14 ezer qabonakombájn és 8—10 ezer egyéb magajáró gép dolgozik majd a magyar mezőgazdaságban, Ugyanakkor a traktorokon belül is megindul egy nagy típuscsere a nagyobb lóerő teljesítmény felé, 1980 körül a mostani 50 lóerővel szemben traktorparkunk átlagos teljesítménye meg fogja közelíteni a 100 lőerőt. Mindez nagy feladat elé állítja a hazai gépgyártást — de mivel az erőgépeket 100 százalékban importáljuk — talán még ennél is nagyobb próbára teszi a beszerző és ellátó kereskedelmi vállalatot, oz AGROTROSZT-öt. Áthidaló megoldások Érződött ez a műszaki hónap legfontosabb agrárrendezvényének légkörén is, amelyet a minap tartottak a pécsi Technika Házában. A téma: a mezőgazdaság gépellátásának várható alakulása volt, A kérdés megválaszolására dr. Bartes Lajost, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatóját kérték fel. Előadásából kitűnt, hogy az idei és a jövő esztendőben némileg áthidaló megoldásokra van szükség tőkés gépimporttal. Hazánk úttörő munkát végzett az iparszerű termelést megvalósító termelési rendszerek bevezetésével. Megnőtt az átlagos üzemnagyság, az állami gazdaságokban mór megközelíti a hétezer hektárt és az üzemek egy-két növény termesztésére szakosodtak. Mindez új helyzetet teremtett és különleges igényt támasztott az alkalmazható gépekkel kapcsolatban. így bizonyos gépek a baráti országokban még nem állnak rendelkezésre, most vannak kifejlesztés alatt, s behozatalukra csak a következő ötéves tervben számíthatunk. A tőkés gépimport azonban a magas világpiaci árak miatt drága: míg egy SZK 5-ös szovjet kombájn ára 240 ezer forint, addiq a nyugatnémet Claas Dominátor 1.3 millió forintba kerül. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára nyitotta meg tegnap reggel Harkányban a járási, városi párt- bizottságok első titkárainak, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőinek kéthetes továbbképző tanfolyamát. A tanfolyam programját a Megyei Pártbizottság és az Országos Vezetőképző Központ állította össze. Az első előadást „Az irányítási, vezetési színvonal emelésének szükségessége” '•ímmel dr. Bérezi Gyula, az OVK főigazgatója tartotta. Két (elfogás háberóskodása Mindenesetre Nagy teljesitmenyű KERTITOX szántóföldi permetezogep újonnan érkezett gépek között az AGítÜ.iER telepén Együttműködés a KGST-n belül Hazai mezőgépgyáraink kooperációs kapcsolatot építettek ki a baráti országok gépgyáraival. részegységeket gyártanak részükre. Ilyen „begyór- tás” folytán kapunk az NDK-tól például tízszer annyi zöldtakarmány-betakarító gépet, mint tavaly. A Győri Vagon- és Gépgyár megkezdi a 160—180 lóerős traktormotorok gyártását. Most folynak a tárgyalások az amerikai Steyger céggel is — így hazai motorral jutunk olcsón traktorokhoz. Nemcsak motomélküli, de vezetőfülke nélküli traktorokat és kombájI nokat is megveszünk — a veze- J tőfülkék hazai gyártására berendezkedtünk — s ez könnyíti és olcsóbbá teszi az importot. A közelmúltban megtartott KGST ülésszakon már az 1975- ös és az azt követő évek igényeit beszélték meg a tagországok. A baráti országok mező- gépgyártásában a szakosodás előre lépett. Míg az előző ötéves tervben csak 30 gépet, 1976 és 1980 között már 2000 gépet gyártunk szakosodva. Hazánk o viszonylag kis sorozatokat igénylő gépek — zöldbab-, zöldborsó-, uborkaszedőgépek stb. — gyártására szakosodik, míg a traktorokat és a nagy százezres szériákat igénylő gépeket a szovjet, az NDK és a cseh gépipar fogja gyártani. Célunk a mezőgazdaság gépesítését minél magasabb fokra emelni. A mostani ötéves tervben 9 milliárd forinttal lépjük túl a gépbeszerzésekre tervezett 18 milliárd forintot — a tavalyi 5,4 milliárddal szemben 1974-ben már 6,4 milliárdot költünk gépbeszerzésekre. A következő ötéves tervben évi 12 milliárdra emelkedik ez az összeg és öt év alatt 60 milliárdot tesz majd ki. Ebben az évben a vállalat MTZ traktorokból csak korlátozott mértékben tudja az igényeket kielégíteni, ezek helyett a 65 lóerős U 650 M román traktort ajánlja. A 140—170 lóerős csoportot a John Deere és az IHC traktorok képviselik. A szakosítás eredményeként 1976-tól traktorellátónk a Szovjetunió lesz, ahonnan évente 4500 MTZ traktort — különféle típusokban — 300 darab 100, illetve 150 lóerős lánctalpas traktort, és 600 darab 300 lóerős Kirovec traktort, továbbá 2000 SZK—5-ös és SZK—6-os kombájnt fogunk behozni. így megvalósulhat a 3—4 évenkénti kombájnselejtezés. Még nem dőlt el, hogy a 160—180 lóerős traktorokat Csehszlovákiából — itt az új Zetor és a Skoda traktor jöhet számításba — vagy a Román Népköztársaságból szerezzük-e be A gépesítés fő iránya Már elkészült az NDK E— 516-os kombájnja, aminek áteresztő képessége 10 kilogramm másodpercenként, s pillanatnyi- lag ez a világ legnagyobb tel- i jesítményű kombájnja Többet | tud a Claas kombájnál is, behozatalára szintén számítani lehet. Egyébként gabonakombájn- j ból már 1974-ben sem lesz ; hiány. A Szovjetunióból 1700 | SZK—5-ös és 150 SZK—6-os í kombájn jön. A népszerű NDK I gabonakombájnból, az E—51- I esből a tervezett 200 helyett 1 450-et kap még az idén a mezőgazdaság. E kombájnok egy része a gabonaaratásra megérkezik, a másik fele a kukoricabetakarításra. A mezőgazdaság gépesítésének fő iránya végső soron az, hogy 1000 hektár területen — Bábolnán már ezer hektáros táblákat alakítanak ki — az eddigi 20 traktor helyett mindössze 2—3 óriás traktor dolgozzon, a kombájnforgó pedig 3— 4 évnél ne legyen hosszabb, így nagy javítási költséget takaríthatnak meg az üzemek. Rné Az óvodáért Kommunista műszak Több mint ötven cípőfelső- részkészítő és szabász áldozta fel szabadnapját a Szigetvári Cipőgyárban. Az „A" műszakban dolgozó Soós Jánosné vezette szocialista brigád kezdeményezésére kommunista műszakot tartottak, keresetüket pedig a Radován téren épülő óvoda és bölcsőde berendezésére ajánlották fel. A brigádok a kommunista műszakot követően több mint ötezer forintot helyeztek el takarékbetétkönyvben, amelyből a gyermekeknek játékot vásárolnak majd. A Szigetvári Cipőgyár kollektívája más formában is támogatja az óvoda építését. A gyár dolgozói már korábban elhatározták, hogy három hónapon át keresetük két százalékát befizetik az óvoda építésére. Eddig több mint negyvenkétezer forintot utaltak át erre a célra, a gyári hozzájárulás várhatóan eléri a százötvenezer forintot. ÖntözzünkI Hétfőn a MEM-ben a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőinek értekezlete, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöki kollégiuma dr. Dimény Imre miniszter és Dégen Imre államtitkár vezetésével együttes ülést tartott. Az együttes értekezleten az öntözéses gazdálkodás fejlesztési irányelveinek végrehajtásáról, i valamint az öntözés soronlévő i feladatairól is tárgyaltak. Meg- j állapították, hogy a talaj viz- ! készlete az ország egész területén, de különösen az Alföldön kedvezőtlen. A nehézsége- I két fokozza, hogy a téli csapa- : dék mintegy 60 milliméterrel ; kevesebb a sokévi átlagnál. Az ] együttes értekezlet hangsúlyo- ! zottan felhívta a figyelmet, hogy j az öntözést azokban az üze- ! mekben is kezdjék meg, ahol erre még nem került sor. beszédtéma lett. Abban feltétlenül egyet kell értenünk, hogy bizonyos rossz szemléleten változtatni kell, méghozzá sürgősen, S ezen az alapon állva tovább vizsgálódhatunk hol születik ez a tunyaság, ez a mérhetetlen passzivitás? Két felfogás háborúskodik énbennem. A vezetők felfogása, amely a végrehajtókra hárítja e fásult szemlélet kialakulását, s a végrehajtóké, amely a vezetők szemléletében látja az alapvető hibákat. A kritika a végeket érte, az iskolákban dolgozó testnevelő tanárokat. Való igaz, hogy ez csak a dolgok egyik oldala. Nézzük hát meg a másikat is! Mik a tények? Csak néhányat említek meg. 1954 óta három notórius felszólaló sürgette a fórumokon a pécsi fedett uszoda, a sportorvosi intézet és a szigetvári általános iskola tornatermének megépítését. Húsz év múlva oldódott meg kettő — a fedett uszodára egy kicsit (?) még várnunk kel! Nincs rá pénz Vagy: azok a kezdeményezések, amelyek nemes egyszerűséggel nagyszerűnek mondhatók és igazán „lent" születtek meg. meghalnak egy idő után. A sportnapközire gondolok, amely az országban egyedülállónak indult, s ma már nincs. . . Nem akadt gazdára, nem vette kézbe „hivatalosan” senki, nem pártfogolták túl sokan. Mert akkor mai napig is lenne. Más városokban szépen alkalmazzák, s ott hasznosan töltik a nyarat a gyerekek. Vagy: a létesítmények dolgában kihasználtuk-e eddig —• immár néhány évtizedes — lehetőségeinket? Épült a Komarov gimnázium, az eredeti elképzelések szerint két tornateremmel — átterveztették, s csak egy lett. Strandot kellett volna építeni Üjme- csekalján. Az Ércbánya Vállalat — mint már igen sok mindenben, ebben is — oroszlánrészt vállalt volna. Elkészíttették a terveket — huszonkétmillió forint lett a vége ... A strandból nem lett semmi. Mohácson a mezőgazdasági szakközépiskola már tornaterem nélkül készült... Egyik oldalon nőnek az igények, másik oldalon csökkennek a lehetőségek. A ÍplC79Ulink 97 ho97 a legjobbat, vagy semmit? Es a H IGlOtűVUlIn flí, meglevőket miért nem tartjuk meg? A Nagy Lajos gimnázium medencéje helyett kaptunk-e másikat? A kis uszodák nem üzemelhetnek, mert hiányzik a vízforgató berendezés. „Odafenn" Is hiba van a szemlélet körül? Mert a pécsi és baranyai iskolákban — a mostoha lehetőségek ellenére — jól dolgoznak. Az immár heti három órás testnevelési munka jó úton halad, viszont a testnevelő tanárok 80 százaléka munkája feltételeinek megteremtésére fordítja energiája nagyrészét! És ez azért is baj, mert azt jelenti, hogy ezt a tantárgyat — mert az, tessék tudomásul venni! — nem mindenütt veszik ugyanolyan komolyan az állami és iskolai vezetők, mint a matematikát, magyart, pedig a Tanterv és Utasítás, mint állami okmány, ugyanolyan komoly követelményeket támaszt a pedagógusok és gyerekek elé e tárgyból is... Es mi az, ha nem rossz szemlélet, hogy akad pécsi középiskola, ahol nem engedik az udvarra a gyerekeket? Helyette inkább virágoskertet tartanak? Miért hót a vezetők rossz szemlélete? Két gondolatot szeretnék felvetni, és a továbbiakban nyitvahagyott kérdésként kezelni. Az egyik: a testnevelés nálunk túl drága dolog. A tornaszerek, — labdák, mászórudak, szekrények, szőnyegek — ára borzasztó magos, az adó szerint luxuscikknek számítanak, használatban pedig hamar tönkremennek. Ezeket nem lehetne olcsóbbá tenni? A másik: a fiatalok maguk is kezdeményeznek, sokhelyütt nagyszerű és igazán közösségi gondolkodásról tettek tanúságot. De . . A lakótelep játszóterén épített beton pingpongasztalt összetörték a felnőttek ... És ahol a kihasználatlan alagsori helyiségben szeretnének pingpongozni, vagy — megint ez a rossz szó! — bukfencet vetni, ott kiderül, hogy egy paplankészítő kisiparosnak utalják ki inkább a helyiséget... kérdés pedig oz, hogy végűi is von-e felelőse mindennek? Ki az, vagy kik azok? Széleskörű társadalmi gond ez már, felelős lehet vezető és vezetett, fiatal és idős állampolgár egyaránt A kutatás nehéz, nem is a mi feladatunk. A nyitva hagyott Tűnődni azért lehet rajta. Kampfs Péter „Várom, hogy szóljanak“ .. :f Hitiszerviz PÉCS, MEGYERI ÜT 25. Tel.: 13-290. SZOLÖSKERT VENDÉGLŐ konyhedányt keres azonnali belépéssel Kis-Szkókó 4. Telefon: 15-886. A személyes ismeretség csak három beszélgetésre korlátozódik, de a szavait, példaként őrzöm: „Csak mondanák meg, hogy mit tehetek”. Szerényen, szinte bocsánatkérően mondja el: „Dehogy is akarok én alkalmatlankodni, csak azt szeretném, ha Pécs még szebb lenne. Elkészítettem egy-két tervet ...” Mattié Kálmán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnöke. Negyvenkilenc éve dolgozik vízügyi szakmában. Két hónap múlva nyugalomba vonul. Azazhogy: nyugdíjba megy, de tétlenkedni ő már nem tud. Tudatos tettvágy, vagy beidegződés? Talán mind a kettő. Kezet ölbetenni, sohasem volt ideje, s talán szándéka sem. A négy polgári elvégzése után Sarkadon inaskodott. A papa hatszáz négyszögölös kertészetéből igen szűkén csordogált a pénz. A tudásvágy azért nem hagyta nyugodni. A szegedi agráriskolában tanult tovább, korrepetálásokból tartotta fenn magát. — 1920-ban beiratkoztam a Műegyetem gépészmérnöki korára. Az volt az álmom, hogy majd autókat tervezek oz Alfo Árvízvédelemtől a virágos ablakokig Romeo gyárnak. Hát nem így sikerült. A sok koplalástól any- nyira legyengültem, hogy nem tudtam folytatni az egyetemet. Végül mégiscsak meglett a mérnöki diploma, 32 éves korában, az általános mérnöki karon. Tiszaroffon kezdett dolgozni. Ám, mintha valami végzetszerűség úgy ítélkezett volna, hogy semmi se menjen simán. Eljegyzett egy parasztszármazású lányt, mire a vízügyi társaság főnöke így rendelkezett: Ha továbbra is fenntartja ezt a „rangon aluli" kapcsolatot, akkor fel is út, le is út. Több helyen kellett ez után ideiglenes állást vállalni, mert ő is hajthatatlan maradt, nemcsak a főnök. Végül Kiskőrösön állapodott meg. Ettől kezdve megszakítás nélkül foglalkozott a vízügyi munkával. Negyvenkilenc év alatt minden olyan feladattal meg kellett birkózni, ami csak ebben a szakmában Magyarországon előfordulhat, 1940-ben száz éve nem látott nogv esőzések miatt Kiskőrös— Soitvadkert területét fenyegette a belvíz. Egy évvel később a Duna áradásától kellett megvédeni két községet. 1947-ben Nagybereknél 16 ezer hold került víz alá. Megszervezte és vezette a belvíz iecsapolását, 30 millió köbméter vizet kellett a Balatonba visszavezetni. Nemcsak azzal foglalkozott, ami a munkaköréhez tartozott, hanem túl azon, mindazzal, amiről úgy érezte, szükség van rá. — 1950 nyara rettenetes kánikulát hozott. Negyven fokot mértek árnyékban. Olyan nagy volt a vízhiány, hogy csak éjjel csordogált öt-hat liter víz a csapokból. Elhatároztam, hogy megtervezem a Duna-víz Pécsre hozatalát. Elkészült a terv, amely szerint naponta 67 ezer köbméter ivóvizet kapott volna a város. A Tudományos Akadémia akkori szakértője azonban nem tartotta megfelelőnek. Az idő a szakértő tévedését bizonyította. A kertészet szeretetét, » szakismeretek alapjait gyermekkorából hozta, édesapja kertészetéből. Az Iparművészeti Főiskolán kerttervező mesteri oklevelet szerzett. — Nyolc évvel ezelőtt jelent meg egy plakát, amely Pécs szépítésére buzdított. Akkor terveztem egy botanikus kertet a Kisrét délkeleti részére. Egy részén a Mecsek összes vadvirágát telepítettük volna, helyet kaptak volna a hazánkban honos, illetve meghonosított fák, díszcserjék. Beadtam a tervet a Városi Tanácsra, választ azóta sem kaptam. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól azonban egy köszönőlevél is érkezett a tiszteletdíj mellé. Ugyanis q Tiszalöki Vízierőmű mellé tervezett egy 20 holdas arborétumot, amelynek megvalósítását már tavaly elkezdték. — Nagyon szeretnék minél többet tenni azért, hogy Pécs még szebb legyen. Társadalmi munkában terveznék parkokat Csak azt várom, hogy szóljanak. mit tehetnék. Van egy elképzelésem, hogy a belvárosban meg kellene szervezni a virágos ablakok elterjesztését. Vannak például begóniafélék, amelyek az északi o'dalon is szépen virágoznak. A pálosok templomának keleti részét befutotta a borostyán. Máthé Kálmán .szerint szép összhatást keltene a nyugati részen felfutó rózsa. El is határozta, hogy tavasszal két tövet el is ültet Kurucz Gyula