Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-17 / 75. szám
1974. március 17. DUNANTOll NAPLÓ s Munkáshétköznapok a BCM-ben Érdemes volt iól dolgozni ___Nagyszerű eresSmények B aranya élelmiszergazdaságában Két éves hazánk legkorszerűbb cementgyára Két esztendeje — március P2-én — az építési és városfejlesztési miniszter jelenlétében bedöntötték az első kőszállítmányt a törőbe. Az őrlőhengerek csikorogva zúzták a követ, a zajtól egymás szavát sem értettük, a portól alig láttunk. A gyárat sártenger vette körül. A malomcsarnokban még javában szerelték a gépeket, a vezérlőben és a kemencék körül sem volt minden rendben. Az építők azonban bizakodók voltak; Arra gondoltak, hogy mire a tört kőből, szétmorzsolt agyagból annyi összegyűlik, mint amennyivel a nyersmalmot érdemes beindítani, addigra üzemképesek lesznek a malmok, s amire annyi nyersliszt összejön, mint amennyit a kemencék kiégetnek, addigra felfűtik a monstrumokat. A kőbányában akkor kavicscsal szórták fel az utat, ahonnan majd a vendégeknek bemutatják a bányát. Imponálóan szépek voltak az óriási gépek: CATERP1LLAROK, BELAZ dömperek, GRAZ teherkocsik a meredek sziklafalak alatt A bánya vezetője és a bányászok is tudták azonban, hogy itt, majd amikor teljes kapacitással termel a gyár, napról napra minden munkafolyamatnak sikerülnie kell, különben nem tudják az ötezer tonna követ szállítani. Nem ment simán. Most mégis úgy tűnik teljesítik feladatukat Most két év után hadd áruljam el, hogy alighogy Bondor József és kísérete ellépett a porfelhőbe burkolt törőtői, leálltak a gépek. Már nem emlékszem pontosan mennyi időt vett igénybe, amíg a törőben nem volt többé fennakadás, arra viszont igen, hogy az agyagvonal még 1973 esztendején is sok gondot okozott A betonúira már rég nem kerül sár, a gyár közvetlen környezetét kaviccsal szórták fel, az irodák körül mindenütt gyep. A törőben egy pillanatra sem szűnik a dübörgés, a porelszívók — úgy tűnik — jól működnek. A hosszú, karcsú át- öntőépülettel nem sok gond volt, itt tulajdonképpen csak gumiszalagok tucatjai dolgoznak. A következő épület az anyagtároló: agyag, kő, gipsz és pernyehegyek. Aztán a malomcsarnok. Ez volt a BCM építése közben az Achilles sarok. Később is. Most az épület előtt több vagonnyi acélgolyót tárolnak: a legkisebbel a gyerekek bizonyára jól eljátszogatnának, akárcsak az üveggolyóikkal. A nagyobbak atléták súlyzói lehetnének, a legnagyobbakat alig tudom felemelni. A nyersmalom — négy méter átmérőjű, s talán 10 méter hosszú lehet — villám- sebességgel forog, belső acél- páncélján a vasgolyók ütközetet vívnak kővel, agyaggal, gipsszel. A malom fogaskoszorúi simán kapaszkodnak a közlőmű vasfogaiba ... Az elmúlt évben hosszabb ideig éppen a fogaskerék elődje miatt, 1972- ben pedig a cementmalom fogaskereke miatt került bizonytalan helyzetbe a BCM. Aztán a nyersliszt—keringtető ventillátor motorja mondott csődöt.. . S mégis: 1972-ben 161 500 tonna cementet gyártottak Beremenden, csőknek kétszer annyit, mint a régi gyárban egész esztendőben, 1973-ban már 661 ezer tonnát. December 20-án leállították a gyárat: a vezérigazgatótól félig tréfásan megkérdezték, hogy mennyi kell még? A cementsilók telve voltak, megkezdődött a nagyjavítás. 1972. június 15-én begyújtották az egyik kemencét — a munkások azonnal nevet is adtak neki. BERCI, a Beremendi Cementmű egyik és Bernadett o másik kemence neve. Az utóbbit 1972. október 14-én gyújtották be. A két kemence közötti vaslépcsőn kapaszkodom fel, az égetők takarítják a kemencék előterét. Narancssárga szemekkel néznek a kemencék az olajadagolók felé, percenként talán hússzor is körbefordulnak, a klinker tehetetlenül omlik a forgó falakról a lángok közé. Az igazgató irodájában láttam két üveget: az egyikben a BERCI, a másikban a BERNADETT első terméke, mogyorónyi, szürkés anyag, a klinker. Az égetők munkája döntő fontosságú. Hónapokig tanulták a bonyolult automaták kezelését. Jól megtanulták. Az idén már 900 ezer tonna cementet kell gyártani a BCM-ben, jövőre pedig 1 millió 25 ezer tonnát — a tervezett teljes kapacitására felfut a gyár. Nemzetközi összehasonlításban is nagyon rövid idő, hazánkban pedig egyedülálló. Igaz, azt mondják a műszakiak is, a munkások is: ehhez kötélidegek kellenek... A vezérlőben ezernyi apró lámpa ég. Néhány percig les- kelődöm — idegeneknek tilos a belépés. Gyakran gyúlnak ki a nagyobb lámpák, ezt követően a diszpécsereknek azonnal dolguk akad. Az elmúlt nyáron az építési és városfejlesztési miniszter elhozta Beremendre román kollegáját. Románia az utóbbi időben több cementgyárat épített. Ügy tűnik, számukra is akadt tanulnivaló a BCM-ben, mert a miniszter látogatását követően, egymásután érkeztek a román gyárak vezetői, a minisztérium tisztviselői Beremendre — gyárat látni. Sajnos, mást is láthattak. 1973. november 6-án például a megnyitó ünnepségen a sötétruhás vendégek rövid percek alatt pöttyösök lettek: a malomcsarnok pernyeleválasztói rosszul működtek — és rosz- szul működnek ma is. A megengedett 200 milligramm helyett 1000 milligramm por száll ki a gyár kéményein minden köbméter levegővel. Talán ez ma a legnagyobb gond Beremenden: az esős, ködös időben is már Nagyharsánynál látszik, hogy porfelhő száll a BCM felett. Most született csak döntés: az NSZK-beli LURGI cég vállalta, hogy rendbehozza a malomcsarnok és a kemencék porleválasztását. Az a baj azonban, hogy erre egy esztendőn belül aligha lehet számítani. Munkáshétköznapok uralják a gyárat. Nemrégiben fejeződött be a két hónapig tartó nagyjavítás, az első a BCM életében. Ma már erről is kevés szó esik, mint ahogy az építőket, a szerelőket is lassan elfelejtik Beremenden. Mostanában inkább a bérek adják a beszédtémát. A munkások — éves átlagban — 1194, a műszakiak 462 forinttal kevesebbet keresnek, mint a DCM-ben, és az EMU vállalati átlagánál is csaknem 370 forinttal kisebb Beremenden az évi kereset. A műszakiak bére alacsonyabb, mint Vácon, Tatabányán, Hejő- csabán vagy Bélapátfalván, pedig Beremend a legkorszerűbb gyár, itt kellenek a legjobban képzett szakemberek. Eddig a lakás „segített". Mostanra azonban elfogytak a lakások, a vállalat 1134 dolgozója között 350 lakást osztottak ki, csaknem valamennyi családból ketten is dolgoznak a BCM-ben. így a dolgozók több mint fele új lakásban él. Március 22-én talán senkinek sem jut eszébe a két esztendő előtti, napsütéses télutói nap. Akkor az volt a gond: működik-e a kőtörő? Most talán az: sikerül-e a cement kétharmadát zsákokba tölteni? Akkor még csak cement kellett, ma már többnyire csak zsákolt cementet igényelnek a fogyasztók. Jövőre már nagyobb kötő- szilárdságú cementet kell gyártani, 1976-ban ... — az ötéves, a tízéves fordulón talán még magasabb követelményeket állítanak a hibáival, erényeivel együtt csodálatos szép BCM elé . Lombosi Jenő Minden évnek megvan a maga fontossága abból a szempontból, hogy vajon sikerült-e újabb eredményeket elérni a gazdasági élet területén. Az élelmiszergazdaság 1973-ban is eredményes évet zárt. Tudományos alapokon A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közül néhány a közelmúltban tartotta meg 25. zárszámadását. Ez alkalommal is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős eredményeket értek el, a korszerű, tudományosan megalapozott termelési eljárások általános alkalmazásával szinte minden évben növelték bruttó termelési értéküket. A technikai és szellembázis, termelési tapasztalat, amellyel a mezőgazdasági üzemek rendelkeznek, lehetővé tette. hogy egy olyan évben, mint amilyen az 1973-as év volt, amikor az időjárás sok meglepetést okozott, mégis növelhető volt a mezőgazdasági termelés és annak hatékonysága. Az 50 év átlagához képest mintegy 200 mm-rel volt kevesebb csapadék 1973-ban. De az időben, jó minőségben és szakszerűen végzett munka eredményeként a bruttó termelési érték mintegy 20 százalékkal több mint 1972-ben. A halmozottan termelési érték 114,7 százaléka a felhasznált költség peaig 109,6 százaléka az előző évinek. Ezek a mutatók alapvetően kedvező irányú fejlődést bizonyítanak. Ugyanis a halmo- zatlan termelési érték gyorsabban nőtt, mint a termelés során felhasznált költség. Ilyen módon a szövetkezetek bruttó jövedelme is növelhető volt, az eredmény ott 107,6 százalék. A különböző kötelezettségek teljesítése, valamint a felhalmozást szolgáló alap növelése után a személyes jövedelem, bár mérsékelt mennyiségben — összegészében 2,6 százalékkal nőtt, egy dolgozó tagra 9,3 százalékkal. Az egy dolgozó tagra jutó személyes jövedelem gyorsabb növekedésének az az oka, hogy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak létszáma tovább csökkent. Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége 1973-ban is nyereséggel zárta az évet, ösz- szesen 4 termelőszövetkezet gazdálkodott veszteségesen — Somogyapáti, Kovácshida, Egy- házasharaszti, Vajszló. A veszteség rendezésére, az ezekben a gazdaságokban megtalálható hiányosságok felszámolása érdekében a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a szanálást elrendelte. A vezetés színvonala Nőtt a vezetés színvonala és felelőssége. A tagság több helyen széleskörű vita alapján foglalkozott a szövetkezet 1973. évi tevékenységével. Javult, bár nem kielégítő mértékben az ellenőrző bizottságok munkája is. Különösen jó beszámoló hangzott el az ellenőrző bizottság részéről a kétújfalusi tsz közgyűlésén. A növénytermesztés területén újabb sikereket értünk el 1973- ban. Az őszi búza 39,7 q/hek- táros átlagtermése 34,7 százalékkal jobb, mint az országos átlag. Jó volt a kukorica átlagtermése: 43,8 q/hektár, de számottevő javulás volt tapasztalható a növénytermesztés más területén is. Nem történt megfelelő előrehaladás a zöldség- és burgonyatermesztés területén. Ilyen okok miatt is több ízben foglalkozott a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a zöldségtermesztés kérdéseivel. A zöldségtermesztés fejlesztését anyagi ösztönzőkkel, preferenciával, a közelmúltban megjelent kormányhatározat is kiemelten támogatja. Indokolt megyénk területén is a zöldségtermesztéssel összefüggő területfejlesztés és átlagtermést növelő intézkeA késés még behozható Alapozzák az új pécsi nyomdát Jól előkészítették a beruházást — a kivitelezésben azonban már nem volt minden rendben A tervezők, a beruházás előkészítői példaszerűen körültekintő munkát végeztek. Az új pécsi nyomda építési programjának kidolgozása során még arra is gondoltak, hogy a területelőkészítéskor megmozgatandó mintegy 15 ezer köbméter földet ésszerűen felhasználják. Sajnos ma már nem beszélhetünk egyértelműen derűlátóan az új nyomda építéséről, éppen az említett jószándék miatt. Az történt ugyanis, hogy a nyomda földmunkái közben kitermelendő nagymennyiségű földet mintegy 8 kilométer távolságra kellett volna szállítani. Ám a beruhzás bonyolítói megszervezték, hogy az épülő nagyhídi úton, ahol éppen földre volt szükség, s ahová 15 kilométerről kellett volna a földet szállítani, az Aszfaltútépítő Vállalat felhasználja. így mindössze harmadannyi távolságra, kisebb költséggel oldották meg mindkét helyen a föld szállítását. Az ésszerű és nagyon körültekintő szervezés azonban a kivitelezés során megbukott. Hó- napokiq tartó huzavona után a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kénytelen volt átvenni a földmunkákat. Ekkor azonban már közel fél esztendőt késtek a munkákkal, méq szerencse, hogy az idei tél kegyet volt oz építőkhöz, s az elveszett időből sikerült visszanyerni néhány hónapot, de a múlt esztendőre tervezett 5,5 millió forint értékű munka helyett csak 1,4 millió készült el. Az történt, hogy az aszfaltútépítő nem tudta a földet olyan ütemben felhasználni az útépítés során, mint ahogy a nyomda talajmunkáinál kitermelték. Közbeeső depókat kellett kialakítani, a földet többször is meg kellett mozgatni. Hátráltatta a munkákat, hogy a nyomda földmunkáinál — szabálytalanul dolgoztak — meghalt egy odatévedt, a kiásott gödörben játszadozó kisfiú. A baj soha nem jár egyedül. A Pólya út építésénél úgy tűnt, hogy nem kell talajvíztől tartani. A nyomda földmunkáinál azonban a gépeket állandóan árvíz fenyegette, A vízzáró agyagréteg valóságos óriás lavórt képez azon a területen, amelyen összegyűlt a talajvíz. Ez a múlt, remélhetőleg a következő munkák során,, ha dést tenni. Ezt a célt szolgálja majd egy megfelelő bázisgazdaság kialakítása, a paiánta- nevelés megoldása szakszerű hajtatóházakban. Ami a burgonyatermesztéssel összefüggő feladatokat illeti, ott a szakosodás hozhat számottevő eredményt. Ebből a szempontból kiváló munkát végzett már 1973-ban a Bogad* mindszenti Állami Gazdaság, a sombereki és a Mohács-szigeti tér melőszövetkezet. Mind a burgonya-, mind a zöldségtermesztés, de a takarmányozás célját szolgáló növényeknél is az eddiginél nagyobb területen indokolt az öntözéses gazdálkodás megvalósítása. Kétségtelen, hogy 1973- ban 1972. évhez képiét a mezőgazdasági üzemek a rendelkezésükre álló víztárolókat jobban kihasználták, mégis jelentős e vonatkozásban a termelés fejlesztését szolgáló tartalék. Az állattenyésztés fejlődési iránya általában elfogadható. Nőtt a szarvasmarha összlétszá- ma 3,8 százalékkal, ezen belül örvendetesen a tehénlétszám — 4,8 százalékkal. Hasonlóan jó ütemben nőtt az összes sertéslétszám — 11,7 százalékkal, ezen belül a kocalétszám 12 százalékkal. A baromfitenyésztés a kívánt mértékben fejlődött. Az állattenyésztés, az állattartás területén változatlanul jelentős szerepet töltött be a háztáji és a kisegítő gazdaság, amelyet a kormány különböző intézkedéseivel támogatott, s egyre több mezőgazdasági üzem a háztáji gazdaságot <■ közös gazdaság szerves részeként kezeli. 1973-ban a takarmánytermesztés minőségileg lényegesen jobb voh mint az 1972. évi. Ennek is köszönhető, hogy az állattenyés’tés produktumának további növelésére lehet számítani. A szakosított állattenyésztési telepek korszerű feltételeket biztosítanak, s a magasabb állatlétszám, a jobb takarmány és a szakmai ismeret bővítése lehetővé teszi, hogy 1974- ben az állattenyésztés az eddigi eredményeket is túlhaladja. Új módszerek Egyelőre csak a földmunkálatok látszanak az új nyomda építkezésénél. Fotó: Erb János adódnak is váratlanul jövő akadályok, gyorsan úrrálesznek az építők, mint amilyen gyorsan a vízelvezetést is megoldották. Az ütemezés szerint az új nyomda épülete 1975 decemberére kell, hogy elkészüljön. Ennek valószínűleq nem lesz akadálya. A hozzátartozó szociális létesítmények azonban még nemrég is úgy tűnt, hogy csak 1976 közepére épülnek fel. Az új nyomdában mintegy 400 embernek kell fürdési, öltözködési, étkezési lehetőséget biztosítani. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat az ügyben maximális jószándékot tanúsít: a közelmúltban ismét felülvizsgálta, miként tudná a munkákat úgy megszervezni, meggyorsítani, hogy a földmunkák közbeni nehézségekből adódó csúszásból minél többet behozzanak. Az ígéretek szerint egy hónapnál többet nem késnek o nyomda építési munkái. UJ. I Közismert, hogy a mezőgazdasági üzemek Baranya megyében gyorsan reagálnak az új módszerekre, azokat hatékonyan a gyakorlatban meg is valósítják. Ez ismerhető fel a j termelési rendszerek elterjedésében is. Különösen jelentős a kukorica korszerű termelési rendszere. Jelenleg 39 mezőgaz. dasági üzem 33 ezer hektáron folytat korszerű termelést. Más növényeknél is tapasztalható a korszerű termelési rendszer kialakítása, pl. szójá- | nál, burgonyánál, búzánál, j Ezekben a hetekben szervezi a i babarci termelőszövetkezet a ! korszerű búzatermesztési rend- ! szert. Igen értékesnek tartjuk a gazi dasági együttműködéseket és I társulásokat. A növényvédelmi társulások, a repülőgépes nö- I vényvédelem, továbbá a műtrágyák repülőgéppel történő kiszórásával jelentős értékek előállítását, illetőleg megmentését biztosítja. Mindenképpen indokolt, hogy a sokféle növényvédőszer és műtrágyák raktározása érdekében a mezőgazda- sági üzemek gazdasági együttműködés keretében közös tevékenységet folytassanak. A termelőszövetkezetek területi szövetségei Baranya megyében a társulások és gazdasági együttműködés területén jó munkát végeztek 1973-ban. A zárszámadások adatait elemezve, az a meggyőződésem, hogy 1973 a mezőgazda- sági termelés szempontjából úgy kerül a történelembe, mint ami újabb sikereket hozott a népgazdaságnak, a mezőgazda- sági dolgozóknak. Dr. Földváry János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Megyei Tanács elnökhelyettese ERÉNYEI; A legkorszerűbb magyar cementgyár. Hazánk egyik legszebb ipari létesítménye. A termelési kapacitás felfutása példamutatóan gyors. A munkások több mint fele összkomfortos, új lakást kapott HIBÁI; Szennyezi a környéket. A munkások kevesebbet keresnek, mint a kisebb hatékonysággal működő többi magyar cementgyárban.
