Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-17 / 75. szám

1974. március 17. DUNANTOll NAPLÓ s Munkáshétköznapok a BCM-ben Érdemes volt iól dolgozni ___Nagyszerű eresSmények B aranya élelmiszergazdaságában Két éves hazánk legkorszerűbb cementgyára Két esztendeje — március P2-én — az építési és városfej­lesztési miniszter jelenlétében bedöntötték az első kőszál­lítmányt a törőbe. Az őrlőhen­gerek csikorogva zúzták a kö­vet, a zajtól egymás szavát sem értettük, a portól alig láttunk. A gyárat sártenger vette körül. A malomcsarnokban még javá­ban szerelték a gépeket, a ve­zérlőben és a kemencék körül sem volt minden rendben. Az építők azonban bizakodók voltak; Arra gondoltak, hogy mire a tört kőből, szétmorzsolt agyagból annyi összegyűlik, mint amennyivel a nyersmal­mot érdemes beindítani, addig­ra üzemképesek lesznek a mal­mok, s amire annyi nyersliszt összejön, mint amennyit a ke­mencék kiégetnek, addigra fel­fűtik a monstrumokat. A kőbányában akkor kavics­csal szórták fel az utat, ahon­nan majd a vendégeknek be­mutatják a bányát. Imponálóan szépek voltak az óriási gépek: CATERP1LLAROK, BELAZ döm­perek, GRAZ teherkocsik a meredek sziklafalak alatt A bánya vezetője és a bányászok is tudták azonban, hogy itt, majd amikor teljes kapacitással termel a gyár, napról napra minden munkafolyamatnak si­kerülnie kell, különben nem tudják az ötezer tonna követ szállítani. Nem ment simán. Most mégis úgy tűnik teljesítik feladatukat Most két év után hadd árul­jam el, hogy alighogy Bondor József és kísérete ellépett a porfelhőbe burkolt törőtői, le­álltak a gépek. Már nem em­lékszem pontosan mennyi időt vett igénybe, amíg a törőben nem volt többé fennakadás, ar­ra viszont igen, hogy az agyag­vonal még 1973 esztendején is sok gondot okozott A betonúira már rég nem kerül sár, a gyár közvetlen környeze­tét kaviccsal szórták fel, az iro­dák körül mindenütt gyep. A törőben egy pillanatra sem szűnik a dübörgés, a porelszí­vók — úgy tűnik — jól mű­ködnek. A hosszú, karcsú át- öntőépülettel nem sok gond volt, itt tulajdonképpen csak gumiszalagok tucatjai dolgoz­nak. A következő épület az anyagtároló: agyag, kő, gipsz és pernyehegyek. Aztán a malomcsarnok. Ez volt a BCM építése közben az Achilles sarok. Később is. Most az épület előtt több vagonnyi acélgolyót tárolnak: a legkiseb­bel a gyerekek bizonyára jól el­játszogatnának, akárcsak az üveggolyóikkal. A nagyobbak atléták súlyzói lehetnének, a legnagyobbakat alig tudom fel­emelni. A nyersmalom — négy méter átmérőjű, s talán 10 méter hosszú lehet — villám- sebességgel forog, belső acél- páncélján a vasgolyók ütköze­tet vívnak kővel, agyaggal, gipsszel. A malom fogaskoszorúi si­mán kapaszkodnak a közlőmű vasfogaiba ... Az elmúlt év­ben hosszabb ideig éppen a fogaskerék elődje miatt, 1972- ben pedig a cementmalom fo­gaskereke miatt került bizony­talan helyzetbe a BCM. Aztán a nyersliszt—keringtető ventillátor motorja mondott csődöt.. . S mégis: 1972-ben 161 500 tonna cementet gyártottak Beremenden, csőknek kétszer annyit, mint a régi gyárban egész esztendőben, 1973-ban már 661 ezer tonnát. Decem­ber 20-án leállították a gyá­rat: a vezérigazgatótól félig tréfásan megkérdezték, hogy mennyi kell még? A cement­silók telve voltak, megkezdő­dött a nagyjavítás. 1972. június 15-én begyújtot­ták az egyik kemencét — a munkások azonnal nevet is ad­tak neki. BERCI, a Beremendi Cementmű egyik és Bernadett o másik kemence neve. Az utóbbit 1972. október 14-én gyújtották be. A két kemence közötti vas­lépcsőn kapaszkodom fel, az égetők takarítják a kemencék előterét. Narancssárga szemek­kel néznek a kemencék az olaj­adagolók felé, percenként talán hússzor is körbefordulnak, a klinker tehetetlenül omlik a for­gó falakról a lángok közé. Az igazgató irodájában láttam két üveget: az egyikben a BERCI, a másikban a BERNADETT első terméke, mogyorónyi, szürkés anyag, a klinker. Az égetők munkája döntő fontosságú. Hónapokig tanul­ták a bonyolult automaták keze­lését. Jól megtanulták. Az idén már 900 ezer tonna cementet kell gyártani a BCM-ben, jövőre pedig 1 millió 25 ezer tonnát — a tervezett teljes kapacitá­sára felfut a gyár. Nemzetközi összehasonlításban is nagyon rövid idő, hazánkban pedig egyedülálló. Igaz, azt mondják a műszakiak is, a munkások is: ehhez kötélidegek kellenek... A vezérlőben ezernyi apró lámpa ég. Néhány percig les- kelődöm — idegeneknek tilos a belépés. Gyakran gyúlnak ki a nagyobb lámpák, ezt köve­tően a diszpécsereknek azonnal dolguk akad. Az elmúlt nyáron az építési és városfejlesztési miniszter el­hozta Beremendre román kol­legáját. Románia az utóbbi időben több cementgyárat épí­tett. Ügy tűnik, számukra is akadt tanulnivaló a BCM-ben, mert a miniszter látogatását követően, egymásután érkeztek a román gyárak vezetői, a mi­nisztérium tisztviselői Beremend­re — gyárat látni. Sajnos, mást is láthattak. 1973. november 6-án például a megnyitó ünnepségen a sö­tétruhás vendégek rövid percek alatt pöttyösök lettek: a ma­lomcsarnok pernyeleválasztói rosszul működtek — és rosz- szul működnek ma is. A meg­engedett 200 milligramm helyett 1000 milligramm por száll ki a gyár kéményein minden köbmé­ter levegővel. Talán ez ma a legnagyobb gond Beremenden: az esős, ködös időben is már Nagyharsánynál látszik, hogy porfelhő száll a BCM felett. Most született csak döntés: az NSZK-beli LURGI cég vállalta, hogy rendbehozza a malom­csarnok és a kemencék porle­választását. Az a baj azonban, hogy erre egy esztendőn belül aligha lehet számítani. Munkáshétköznapok uralják a gyárat. Nemrégiben fejező­dött be a két hónapig tartó nagyjavítás, az első a BCM éle­tében. Ma már erről is kevés szó esik, mint ahogy az építő­ket, a szerelőket is lassan el­felejtik Beremenden. Mostaná­ban inkább a bérek adják a beszédtémát. A munkások — éves átlagban — 1194, a mű­szakiak 462 forinttal keveseb­bet keresnek, mint a DCM-ben, és az EMU vállalati átlagánál is csaknem 370 forinttal kisebb Beremenden az évi kereset. A műszakiak bére alacsonyabb, mint Vácon, Tatabányán, Hejő- csabán vagy Bélapátfalván, pe­dig Beremend a legkorszerűbb gyár, itt kellenek a legjobban képzett szakemberek. Eddig a lakás „segített". Mostanra azonban elfogytak a lakások, a vállalat 1134 dolgozója között 350 lakást osztottak ki, csaknem valamennyi családból ketten is dolgoznak a BCM-ben. így a dolgozók több mint fele új la­kásban él. Március 22-én talán senki­nek sem jut eszébe a két esz­tendő előtti, napsütéses tél­utói nap. Akkor az volt a gond: működik-e a kőtörő? Most ta­lán az: sikerül-e a cement két­harmadát zsákokba tölteni? Ak­kor még csak cement kellett, ma már többnyire csak zsákolt cementet igényelnek a fogyasz­tók. Jövőre már nagyobb kötő- szilárdságú cementet kell gyár­tani, 1976-ban ... — az ötéves, a tízéves fordulón talán még magasabb követelményeket ál­lítanak a hibáival, erényeivel együtt csodálatos szép BCM elé . Lombosi Jenő Minden évnek megvan a ma­ga fontossága abból a szem­pontból, hogy vajon sikerült-e újabb eredményeket elérni a gazdasági élet területén. Az élelmiszergazdaság 1973-ban is eredményes évet zárt. Tudományos alapokon A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közül néhány a közelmúltban tartotta meg 25. zárszámadását. Ez alkalommal is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek jelentős eredményeket értek el, a korszerű, tudomá­nyosan megalapozott termelési eljárások általános alkalmazá­sával szinte minden évben nö­velték bruttó termelési értékü­ket. A technikai és szellembá­zis, termelési tapasztalat, amellyel a mezőgazdasági üze­mek rendelkeznek, lehetővé tet­te. hogy egy olyan évben, mint amilyen az 1973-as év volt, amikor az időjárás sok megle­petést okozott, mégis növelhe­tő volt a mezőgazdasági terme­lés és annak hatékonysága. Az 50 év átlagához képest mint­egy 200 mm-rel volt kevesebb csapadék 1973-ban. De az idő­ben, jó minőségben és szaksze­rűen végzett munka eredménye­ként a bruttó termelési érték mintegy 20 százalékkal több mint 1972-ben. A halmozottan termelési érték 114,7 százaléka a felhasznált költség peaig 109,6 százaléka az előző évi­nek. Ezek a mutatók alapve­tően kedvező irányú fejlődést bizonyítanak. Ugyanis a halmo- zatlan termelési érték gyorsab­ban nőtt, mint a termelés so­rán felhasznált költség. Ilyen módon a szövetkezetek bruttó jövedelme is növelhető volt, az eredmény ott 107,6 százalék. A különböző kötelezettségek teljesítése, valamint a felhal­mozást szolgáló alap növelése után a személyes jövedelem, bár mérsékelt mennyiségben — összegészében 2,6 százalékkal nőtt, egy dolgozó tagra 9,3 szá­zalékkal. Az egy dolgozó tagra jutó személyes jövedelem gyor­sabb növekedésének az az oka, hogy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak létszáma to­vább csökkent. Termelőszövetkezeteink túl­nyomó többsége 1973-ban is nyereséggel zárta az évet, ösz- szesen 4 termelőszövetkezet gazdálkodott veszteségesen — Somogyapáti, Kovácshida, Egy- házasharaszti, Vajszló. A vesz­teség rendezésére, az ezekben a gazdaságokban megtalálha­tó hiányosságok felszámolása érdekében a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a szaná­lást elrendelte. A vezetés színvonala Nőtt a vezetés színvonala és felelőssége. A tagság több he­lyen széleskörű vita alapján foglalkozott a szövetkezet 1973. évi tevékenységével. Javult, bár nem kielégítő mértékben az ellenőrző bizottságok munkája is. Különösen jó beszámoló hangzott el az ellenőrző bizott­ság részéről a kétújfalusi tsz közgyűlésén. A növénytermesztés területén újabb sikereket értünk el 1973- ban. Az őszi búza 39,7 q/hek- táros átlagtermése 34,7 száza­lékkal jobb, mint az országos átlag. Jó volt a kukorica átlag­termése: 43,8 q/hektár, de szá­mottevő javulás volt tapasztal­ható a növénytermesztés más területén is. Nem történt megfelelő előre­haladás a zöldség- és burgo­nyatermesztés területén. Ilyen okok miatt is több ízben fog­lalkozott a Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a zöldségter­mesztés kérdéseivel. A zöldség­termesztés fejlesztését anyagi ösztönzőkkel, preferenciával, a közelmúltban megjelent kor­mányhatározat is kiemelten tá­mogatja. Indokolt megyénk te­rületén is a zöldségtermesztés­sel összefüggő területfejlesztés és átlagtermést növelő intézke­A késés még behozható Alapozzák az új pécsi nyomdát Jól előkészítették a beruházást — a kivitelezésben azonban már nem volt minden rendben A tervezők, a beruházás előké­szítői példaszerűen körültekintő munkát végeztek. Az új pécsi nyomda építési programjának kidolgozása során még arra is gondoltak, hogy a területelőké­szítéskor megmozgatandó mint­egy 15 ezer köbméter földet ésszerűen felhasználják. Sajnos ma már nem beszélhetünk egy­értelműen derűlátóan az új nyomda építéséről, éppen az említett jószándék miatt. Az történt ugyanis, hogy a nyomda földmunkái közben ki­termelendő nagymennyiségű földet mintegy 8 kilométer tá­volságra kellett volna szállítani. Ám a beruhzás bonyolítói meg­szervezték, hogy az épülő nagyhídi úton, ahol éppen földre volt szükség, s ahová 15 kilométerről kellett volna a föl­det szállítani, az Aszfaltútépítő Vállalat felhasználja. így mind­össze harmadannyi távolságra, ki­sebb költséggel oldották meg mindkét helyen a föld szállítá­sát. Az ésszerű és nagyon körül­tekintő szervezés azonban a ki­vitelezés során megbukott. Hó- napokiq tartó huzavona után a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kénytelen volt átvenni a földmunkákat. Ekkor azonban már közel fél esztendőt késtek a munkákkal, méq szerencse, hogy az idei tél kegyet volt oz építőkhöz, s az elveszett időből sikerült visszanyerni néhány hó­napot, de a múlt esztendőre tervezett 5,5 millió forint érté­kű munka helyett csak 1,4 mil­lió készült el. Az történt, hogy az aszfaltút­építő nem tudta a földet olyan ütemben felhasználni az útépí­tés során, mint ahogy a nyom­da talajmunkáinál kitermelték. Közbeeső depókat kellett kiala­kítani, a földet többször is meg kellett mozgatni. Hátráltatta a munkákat, hogy a nyomda földmunkáinál — szabálytala­nul dolgoztak — meghalt egy odatévedt, a kiásott gödörben játszadozó kisfiú. A baj soha nem jár egyedül. A Pólya út építésénél úgy tűnt, hogy nem kell talajvíztől tarta­ni. A nyomda földmunkáinál azonban a gépeket állandóan árvíz fenyegette, A vízzáró agyagréteg valóságos óriás la­vórt képez azon a területen, amelyen összegyűlt a talajvíz. Ez a múlt, remélhetőleg a következő munkák során,, ha dést tenni. Ezt a célt szolgálja majd egy megfelelő bázisgaz­daság kialakítása, a paiánta- nevelés megoldása szakszerű hajtatóházakban. Ami a burgonyatermesztéssel összefüggő feladatokat illeti, ott a szakosodás hozhat szá­mottevő eredményt. Ebből a szempontból kiváló munkát vég­zett már 1973-ban a Bogad* mindszenti Állami Gazdaság, a sombereki és a Mohács-szigeti tér melőszövetkezet. Mind a burgonya-, mind a zöldségtermesztés, de a takar­mányozás célját szolgáló növé­nyeknél is az eddiginél na­gyobb területen indokolt az öntözéses gazdálkodás megva­lósítása. Kétségtelen, hogy 1973- ban 1972. évhez képiét a mezőgazdasági üzemek a ren­delkezésükre álló víztárolókat jobban kihasználták, mégis je­lentős e vonatkozásban a ter­melés fejlesztését szolgáló tar­talék. Az állattenyésztés fejlődési iránya általában elfogadható. Nőtt a szarvasmarha összlétszá- ma 3,8 százalékkal, ezen belül örvendetesen a tehénlétszám — 4,8 százalékkal. Hasonlóan jó ütemben nőtt az összes sertés­létszám — 11,7 százalékkal, ezen belül a kocalétszám 12 százalékkal. A baromfitenyész­tés a kívánt mértékben fejlő­dött. Az állattenyésztés, az állat­tartás területén változatlanul jelentős szerepet töltött be a háztáji és a kisegítő gazdaság, amelyet a kormány különböző intézkedéseivel támogatott, s egyre több mezőgazdasági üzem a háztáji gazdaságot <■ közös gazdaság szerves része­ként kezeli. 1973-ban a takarmányter­mesztés minőségileg lényege­sen jobb voh mint az 1972. évi. Ennek is köszönhető, hogy az állattenyés’tés produktumá­nak további növelésére lehet számítani. A szakosított állat­tenyésztési telepek korszerű fel­tételeket biztosítanak, s a ma­gasabb állatlétszám, a jobb ta­karmány és a szakmai ismeret bővítése lehetővé teszi, hogy 1974- ben az állattenyésztés az eddigi eredményeket is túlha­ladja. Új módszerek Egyelőre csak a földmunkálatok látszanak az új nyomda építkezésénél. Fotó: Erb János adódnak is váratlanul jövő akadályok, gyorsan úrrálesznek az építők, mint amilyen gyor­san a vízelvezetést is megoldot­ták. Az ütemezés szerint az új nyomda épülete 1975 decem­berére kell, hogy elkészüljön. Ennek valószínűleq nem lesz akadálya. A hozzátartozó szo­ciális létesítmények azonban még nemrég is úgy tűnt, hogy csak 1976 közepére épülnek fel. Az új nyomdában mintegy 400 embernek kell fürdési, öl­tözködési, étkezési lehetőséget biztosítani. A Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat az ügyben maxi­mális jószándékot tanúsít: a közelmúltban ismét felülvizsgál­ta, miként tudná a munkákat úgy megszervezni, meggyorsíta­ni, hogy a földmunkák közbeni nehézségekből adódó csúszás­ból minél többet behozzanak. Az ígéretek szerint egy hónap­nál többet nem késnek o nyom­da építési munkái. UJ. I Közismert, hogy a mezőgaz­dasági üzemek Baranya megyé­ben gyorsan reagálnak az új módszerekre, azokat hatéko­nyan a gyakorlatban meg is valósítják. Ez ismerhető fel a j termelési rendszerek elterjedé­sében is. Különösen jelentős a kukorica korszerű termelési rendszere. Jelenleg 39 mezőgaz. dasági üzem 33 ezer hektáron folytat korszerű termelést. Más növényeknél is tapasz­talható a korszerű termelési rendszer kialakítása, pl. szójá- | nál, burgonyánál, búzánál, j Ezekben a hetekben szervezi a i babarci termelőszövetkezet a ! korszerű búzatermesztési rend- ! szert. Igen értékesnek tartjuk a gaz­i dasági együttműködéseket és I társulásokat. A növényvédelmi társulások, a repülőgépes nö- I vényvédelem, továbbá a mű­trágyák repülőgéppel történő kiszórásával jelentős értékek előállítását, illetőleg megmen­tését biztosítja. Mindenképpen indokolt, hogy a sokféle növény­védőszer és műtrágyák raktáro­zása érdekében a mezőgazda- sági üzemek gazdasági együtt­működés keretében közös tevé­kenységet folytassanak. A ter­melőszövetkezetek területi szö­vetségei Baranya megyében a társulások és gazdasági együtt­működés területén jó munkát végeztek 1973-ban. A zárszámadások adatait elemezve, az a meggyőződé­sem, hogy 1973 a mezőgazda- sági termelés szempontjából úgy kerül a történelembe, mint ami újabb sikereket hozott a népgazdaságnak, a mezőgazda- sági dolgozóknak. Dr. Földváry János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Megyei Tanács elnökhelyettese ERÉNYEI; A legkorszerűbb magyar cementgyár. Hazánk egyik legszebb ipari létesítménye. A termelési kapacitás fel­futása példamutatóan gyors. A munkások több mint fele összkomfortos, új lakást kapott HIBÁI; Szennyezi a környéket. A munkások kevesebbet keres­nek, mint a kisebb hatékonysággal működő többi ma­gyar cementgyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents