Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-17 / 75. szám

VTfág proTátáKai, eavesüTjeteíc! Dunántúli napio tMMMMMMMMMMHnM WSÍll IMIHMMIEaaMMHaHaMaaHMM XXXI. évfolyam, 75. szám 1974. március 17., vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szemléltető eszközök a politikai tömegmunkában N | emcsalt az élő szó és az írott betű, de a Itép, látvány is nagy szerepet játszik a gondolatok és információk to­vábbadásában, terjesztésében. Nagyon meggyőzően bizonyítja ezt a televízió óriási hatása. Érvényes ez a pártszervezetek agitációs és propagandamun­kájára is, amelyben ugyancsak fontos Helyet kell kapnia a vi­zuális szemléltetésnek. Az oktatási igazgatóságokon szervezett tanfolyamok munká­ját, a marxizmus—leninizmus eszméinek és a párt politikájá­nak megértését mind jobban segítik a központilag és helyi­leg készített figyelmet ébresztő, lényeg megértését könnyítő szemléltető anyagok. Mind sű­rűbben élnek ezekkel az esz­közökkel a tömegoktatás tan­folyamain is. Az élet bizonyítja, hogy a pártoktatásban a szem­léltetés jól segítheti az elvont- nak tűnő összefüggések gyors és maradandó megértését, esz­méink gyakorlati alkalmazását. A pórtagitáeióban alkalma­zott szemléltetés a napi aktuális politikai kérdésekre segít helyes választ adni. Felhasználása azt szolgálja, hogy a társadalmi és a politikai célok megvalósulása érdekében az embereket lelke­sítsük, mozgósítsuk. Ennek egyik hatékony eszköze a ma már szinté klasszikussá vált művé­szeti ág, a plakátművészet. Évről évre több jó politikai pla­kát készül, amely élvezetes for­mában tájékoztat, s egyben az időszerű politikai és gazdasági feladatok teljesítésére irányít­ja az emberek figyelmét, köz­érthetően és lelkesítőén propa­gálja a szocialista társadalom építésének ügyét. A különböző témákban ké­szített utcai és az úgynevezett belsőterjesztésű plakátok tehát a politikai agitáció hatékony segítőivé válhatnak. Ehhez azonban szakítani kell azzal az Idejét múlt gyakorlattal, hogy a politikai plakátokat és a jel­szavakat csak dekorációként, nagyobb évfordulók alkalmával függesztik ki az üzemek, mű­helyek, intézmények falára. A politikai plakátban ennél sok­kal több lehetőség rejlik. A központilag készített te­matikus plakátok, a politikai vi­takörök szemléltető anyagai és a faliújságokon felhasználható képek, s rajzok, amelyek az ak­tuális belpolitikai és nemzet­közi kérdésekről szólnak, jelen­tős segítőtársai a pártalap- szervezetekben folyó tömegpoli­tikai munkának. A százezres példányszámban megjelenő le­porellókban és füzetekben lát­ható grafikonok, térképek és más rajzos ábrák ismeretet gyarapítónak és hozzájárulnak o mélyebb összefüggések jobb megértéséhez. Okosan teszik a pártalapszervezetek, ha ellát­ják ilyen szemléltető anyagok­kal o propagandistákat és az agitáció munkásait. A pártalapszervezetekben fo­lyó politikai agitációt hatéko­nyan segítik a központi és a helyi kiállítások anyagai is. Az „Életünk — utunk” című kiállí­tás, melyet pártunk X. kong­resszusát követően készítet­tünk, meggyőző erővel mutatta be szocialista hazánk fejlődé­sét, építőmunkánk eredményeit és az egész társadalom előtt álló feladatokat. Ez a kiállítás a fővárosban és öt vidéki nagy­városban került bemutatásra. Ezt követően társadalmunk ve­zető osztályát mutattuk be a „Mi hoztuk az időt” című ki­állítás tablóin. A kiállítás a munkásosztály helyzetét mutat­ja be, miközben tükrözi helyét, szerepét és feladatát a társa­dalom egészén belül. E kiállítás szinte valamennyi jelentős ipa­ri településen bemutatásra került. Vándorútja közben ál­landóan kiegészült, gazdago­dott a hozzá szorosan kap­csolódó helyi kiállítási anyagok­kal, a helyi munkásság életét, munkasikereit, eredményeit be­mutató képes agitációs kiad­ványokkal, dia- és mozgófilmek­kel. „A falu a szocializmus útján" című vándorkiállítás napjaink­ban hirdeti falun és városon egyaránt a munkásosztállyal szövetséges parasztság munka­sikereit, társadalmi felemelke­désének történelmi útját. E kiállítás is alkalmas arra, hogy az alapszervezetek és a párt­csoportok a falun bekövetkezett fejlődést tartalmas politikai vi­tákon, beszélgetéseken felmér­jék, összegezzék. A szemléltető agitáció fontos politikai nevelő funkciója mel­lett jelentős szerepet tölt be az emberek esztétikai nevelésében is. Fejleszti szépérzéküket, kép­zőművészeti ízlésüket. Ezért fokozott figyelmet kell fordíta­ni a szemléltető anyagok tar­talmi és formai kivitelezésére, de felhasználásukra és elhelye­zésükre is. A pártbizottságok és a párt- szervezetek a szemléltető agitációs anyagokat a vál­lalati és üzemi művelődési ott­honokban, klubokban, folyosó­kon és pihenőhelyeken, az üze­mek és intézmények nagyforgal­mú helyein, kulturált körülmé­nyek között helyezzék el. S gon­doljanak arra is, hogy e szem­léltető anyagok mindig a leg­aktuálisabb, a dolgozókat leg­inkább érdeklő kérdésekre ad­janak választ. Tamás Mária, az MSZMP KB munkatársa Mire kérnek kitelt a banktól a mezőgazdasági üzemek? Devizahitel a zárt termelési rendszerekre Újabb megtorpanás a beruházásoknál? Áz idén 56 tsz még egyáltalán nem vett fel hitelt Március közepén vagyunk, más években ilyenkor már hitelké­relmek tömege futott be a Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságá­hoz. Az idén azonban alig jött be hitelkérelem. A termelőszövet­kezetek nagy része például még rövidlejáratú hitelt sem vett fel. A TARTALOMBÓL Munkás- hétköznapok a BCM-ben (3. old.) Érdemes volt jól dolgozni (3. old.) Orfű — tavasz előtt (4. old.) Álom és valósán (5. old.) Tébolydában (6. old.) Beszélgetés az ifjúságról (7. old.) Kossuth Pécsett (8. old.) Nagyobb lakások — olcsóbbon (9. old.) A Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságán kapott tájékoz­tatás szerint a 90 tsz-ből 56 egyáltalán nem vett fel üzemvi­teli hitelt az idén. Ez jó jel, azt mutatja, hogy a közös gazda­ságok a szokásosnál nagyobb biztonsági alapokat képeztek, s így saját pénzeszközökből tudják folytatni a gazdálkodást, fizetni a munkabért. A mezőgazdaságban, mint köztudott, az ev első és máso­dik negyede a kritikus, mivel a nagy bevételek főként az ara tás után a második félévben jelentkeznek. Ezt a kritikus idő­szakot általában bankhitel fel­vételével szokták áthidalni. Ez­úttal a megye tsz-einek csak mintegy 40 százaléka szorult rá a segítségre. Az állatte­nyésztő tsz-ek egyre inkább függetlenítik magukat, mivel a baromfi-, a sertés- vagy tejér­tékesítés folyamatos bevételhez juttatja az üzemeket. Baranyá­ban tavaly 10 termelőszövetke­zet egész éven át egyetlen fil­lér rövidlejáratú hitelt sem vett fel. E hitel nélkül gazdálkodó tsz-ek száma évről-évre nő. Az idén késnek a beruházási hitelkérelmek. Ennek az az oka, hogy míg a korábbi években csak költségvetési irányelveket kértek az ártámogatás és a hitel megnyitásához, most ez nem elég, pontos költségvetést kell készíteni s ez bizony meg­nyújtja a beruházások előké­szítésének idejét. Nagy késedelemről nem le­het beszélni, hisz március vé- géiq készülnek el a tsz tervek, amelyekben az ez évi beruhá­zásokat is megfogalmazzák és a közgyűlés elé tárják. Bizo­nyos tendenciák azonban már érzékelhetők. Az elmúlt egy-két év némi megtorpanása után most ismét nőtt a tsz-ek érdek­lődése az építési beruházások iránt. Ez részben azzal magya­rázható, hogy az állattenyész­tési telepek építését a tsz-ek befejezték, sőt az ezekre fel­vett középlejáratú hitelek túl­nyomó részét is visszafizették, így fejlesztési alapok szabadul­tak fel, amiből most főként terménytárolókat, szárító üze­meket kívánnak létesíteni. Néhány szanálásra kerülő tsz kivételével a megye terme­lőszövetkezetei hitelképesek. A hitelkínálat megnőtt, vagyis a bank hitelezési lehetőségei megnőttek az elmúlt évhez ké­pest. A bank jelentős devizahi­telt nyújt a mezőgazdasági üzemeknek a szocialista orszá­gokból származó import áruk beszerzésére. Szovjet MTZ trak­torokból, NDK gyártmányú ga­bonakombájnokból és szálas­betakarító gépekből nem tud­ják kielégíteni az igényt, de ro­mán traktorokból az AGROKER- riek jelentős készletei vannak. Jelentős devizahitelt kapnak a termelési rendszerekbe kap­csolódó üzemek is. A már is­mert CPS, KSZE és bajai zárt rendszeren kívül az elmúlt na­pokban egy új zárt rendszer a KITE — nádudvari termelési rendszer — vetette meg a lá­bát Baranyában. Hét termelő- szövetkezet, — a drávafoki, a nagynyárádi, majsi, a vejti, a sellyei, a lippói és a borjádi — választotta ezt ° kukoricater­mesztési rendszert, amelynek rendszergazdája — s ebben egyedülálló — nem állami gaz­daság, hanem szövetkezet. A gépek, qépsorok vósárlásárq a tsz-ek devizahitelt kértek. Meg is kapják. Baranyában a ter­melési rendszerek és az ezek­kel kapcsolatos devizahitelek iránt megnőtt az érdeklődés. Ezek a hitelek azonban nem érintik a megyei hitelkontin­genst, mivel a devizahitelt nem a Nemzeti Bank, hanem a Kül­kereskedelmi Bank folyósítja. Ebben az évben már 80 ezer hektáron valósítják meg a nádud­vari kukorica termelési rendszert, ahol 136 gépsorral termelnek majd kukoricát. A gazdaságok részére már szállítják az erő- és munkagépeket. A napokban 16 óriási John Deere traktor érkezett Amerikából és rövidesen útnak indítanak 50 kombájnt, valamint 120 kombinátort és vetögépet is. Képen: A traktorok érkezés utáni átvizsgálása folyik, utána a gépek indulnak a termelő gazdaságokba. Szovjet és mT*yar bányászati kutatók közös találmánya Szaktanácsadás Vietnamban, Marokkóban és Tunéziában A Bányászati Kutató Intézet szakértői rövidesen Vietnamba utaznak, hogy szaktanácsokkal nyújtsanak segítséget egy bri­kettgyár létesítéséhez. Az uta­zást megelőzően a budapesti intézetben laboratóriumi es fél­üzemi kísérletsorozatokat vé­geztek Vietnamból szállított nyersanyagokkal. E vizsgálatok eredményei alapján dolgozták Nixon levele Brandthoz Az amerikai elnök megfenyegette a „kiienceket': Nixon amerikai elnök pénte­ken levelet intézett Willy Brandt nyugatnémet kancellárhoz — jelentette be pénteken o késő esti órákban Armin Grünewald bonni kormányszóvivő. Az ame­rikai elnök üzenetében kifejez­te azt a véleményét, „hogy a kilencek és az Egyesült Álla­mok közös nyilatkozatának mun­kálatai még nem haladtok eléggé előre ahhoz, hogv alá­írása céljából a közeljövőben találkozóra kerüljön sor” - mondotta a szóvivő és hozzá­fűzte: az amerikai elnök dön­tése lehetővé teszi, hogy siet­ség nélkül lehessen kidolgozni az Egyesült Államok és a kilen­cek viszonyának harmonizálá­sára alkalmas dokumentumot. A nyugatnémet bejelentés egybeesett Nixon elnök chica­gói beszédével, amelyben az amerikai elnök figyelmeztette a kiienceket, hogy ne várjanak katonai segítséget az Egyesült Államoktól, egy olyan időpont­ban, amikor politikai és gazda­sági tekintetben szembenállnak Washingtonnal. ki o magyar segítséggel épülő új vietnami brikettgyár részére a legcélszerűbb, leggazdaságo­sabb gyártástechnológiát. Nem ez az egyetlen megbí­zatás, amit külföldi megrende- lésre teljesítenek a Bányászati Kutató Intézet munkatársai. Az elmúlt években húsz ország ku­tató intézetével alakítottak ki sokoldalú kapcsolatot. Együttműködésük a kapitalis­ta országokkal elsősorban kon­zultatív jellegű, a szocialista országokkal pedig hosszú- és rövidlejóratú szerződéseket köt­nek. A szovjet és a magyar ku­tatók közös munkájából közös találmány született: a Szovjet- | unióban és Magyarországon is I szabadalmi oltalmat kértek a < feltalálók új termékükre. Romá- i niában nemrégiben nagyszabá- ! sú méréssorozatot fejeztek be a ; magyar kutatók saját műsze- j reikkel. A vizsgálat megaüapí- j tásait több román szénbánya j hasznosíthatja a korszerű fejlé- j si technológiák kialakításánál, j Viszonzásul a román szakembe- I rek Magyarországon még nem \ gyártott különleges bánya-biz- | tosító elemeket adtak magyar j kollégáiknak kipróbálásra. i Nagy megbecsülést szereznek a magyar iparnak a Bányászati Kutató Intézet szakemberei más országokban is. A többi között Marokkóban, Algériában, Tuné­ziában, Cipruson, Görögország­ban és Törökországban jártak már és adtak szaktanácsot a tudományos eredmények gya­korlati alkalmazására. Uditő torna a nagyszünetben Pécsett, a Jókat utcai általános Iskolában. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents