Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-02 / 60. szám

* DUNANTOlt WAPlö 197i. március X. A kocsihajtás művészete A bábolnai ötösfogat Megfejtették a papagáj-nyelvet? Százötven éve született Smetana NAPTÁR-NÉVTÁR A „fehérítői a „hatalmas küzdő“-ig 1974. március 1, ALBIN azon nevek közé tartozik, amelyek létüket a színek­nek köszönhetik. Latinban ugyanis „albus": „fehér"; ez a név alapja. Március 2. LUJZA név le­het az „Alajos" női meg­felelője is, amire az „Aloj- zia” formája utal. Tekint­hetjük azonban a „Lajos" női alakjának is. Ez utóbbi j esetben jelentése az ófran­cia nyelvben: „híres". Március 3. KORNÉLIA ter­mészetesen a Kornél női megfelelője és a latin „cor- nu”: „szarv" után „kürtös" az értelme. Március 5. ADORJÁN. A név eredete két város nevé­vel hozható összefüggésbe; az olasz „Adriano" vagy a „Hadria” nevű ókori római városéval, amely valaha az Aulius nemzetség székhelye volt, Március 6. LEONÓRA az Eleonóra rövidítéseként vált önálló névvé. A görög „eleosz”: „irgalom" szó rej­tőzik benn®. Március 7. TAMÁS erede­tére nézve kétféle magyará­zat van. Eredhet a görög „Thomasz” névből, amely­nek jelentése: „csodálatos”. A másik magyarázat a „Teomo"-ból véli eredetét melynek „Iker" a jelentése. Nyelvűnkben földrajzi ne­vekben is gyakori. Március 8. ZOLTÁN ős- magyar név, bár nyelvünk­be a török, oda viszont az arab nyelvből került. A tö­rök nyelvben „fejedelem, parancsoló" a jelentése. (A „szultán", mint államfői megjelölés nem régi: csak f473-ban vette fei II. Mo­hamed ez addigi „emir” helyett) Március 9. FRANCISKA a magyar Ferenc illetve a la­tin Franciscus női megfele­lője; jelentése a francia nép nevére utal. Március ft). ILDIKÓ ne­vünkben ősi gót, hun és ma­gyar származás rejtőzik. Jordanes VI. századbeli gót történetíró jegyezte fel, hoqy Attila hun király má­sodik feleségét „lldico”-nak hívták, Március 12. GERGELY ne­vünk eredeti formája a gö­rög „Gregoriosz” vagy a la­tin „Gragoriusz" volt. Gö­rögben „éberen őrködő" a Jelentése, mai formája, a Gregor, Gerger-en át ala­kult ki. Március U. KRISZTIÁN nevünkben az ókori Szíria fővárosában, Antiochiában keletkezett „Christianosz”: azaz „keresztény” szó rejlik. Március 14. MATILD har­cias jelentésű. A német nyelv „Macht“ szava ugyan­is „hatalom", az ógermán „hild" pedig „harc”, „küz­delem” jelentésű, így értel­me: harcban hatalmas, eredményesen küzdő. Csúcstartó városok A tfiláe tíx Hegrégifob városa a lk&- íQS a sorban ez ©íső Jericho ^ C“- «« TiiOŰ) a mai Jordánia területén ta­lálható. A mai Irak területén talál­gató öt ősi város: Ur {»■ ©• 5000), Uruk (». e, 3000), Suza (i. e. 4000), Kis (L e. 4000) és Assur (I. ©. 2500). % ősi város Egyiptom területére esik: HirukleopoMs (i. e. 4000) és Memphis {i. e. 2500). És végül Trója (i. e. 3100) Törökországban, Mohenjo-daro (1. e. 3000} pedig Pakisztánban ta­lálható. A világ legnépesebb városa fokió 10 millió lakossal. A legmagasobbon fekvő város Pá­losi ftenaerszint felett 4200 méter) io'íviában. Montevideo az a város, ahol az adott ország lakosságának legna­gyobb százaléka (Uruguay lakosai­nkat 47 százaléka) él, Brazília fővárosában* Brastliábcn & legszélesebb a városon áthaladó főútvonal. Az „Esrak—Dél tengely** tettessége 350 msétetf.. Az ókorban (Egyiptomban, Görögországban és Perzsiában) kocsiról harcoltak, s még a ki­rályok és hercegek is harcko­csikon vettek részt a csatákban. A kocsihajtók foglalkozása épp­oly veszélyes volt, mint ameny- nyire fontos, ügyességüktől, bá­torságuktól és hozzáértésüktől nem csupán a velük utazó har­cosok élete, hanem nemegyszer a csata kimenetele js függött. A kocsihajtók emiatt túlnyo­mórészt a legelőkelőbb osztá­lyokból származó, legügyesebb, iegkipróbáltabb férfiakból ke­rültek ki. Egyiptomban és Gö­rögországban kivétel nélkül az előkelő nemesséq soraiból to­borozták őket. Nero mint Rocs'haitó A későbbi stratégia ugyan mind nélkülözhetőbbé tette a harckocsit a közvetlen harcban, a testedzés azonban nem. A kocsihajtás művészetének isme­rete fontos pontja volt a ki­emelkedő sportteljesítményekre nevelésnek mind Görögország­ban (olimpiai játékok), mind Rómában (Ludi Trajani), és a sokfogatú kocsik versenyei a cirkuszi rendezvények legkedvel­tebb számai voltak. A Circus Maximus a régi Rómában és a naqy bizánci versenypálya volt az a két tör­ténelmi hely, amelyben az ilyen versenyek az egész nép részvé­telével lezajlottak, s még Nerc császár sem találta méltatlan­nak világhírneve csúcsán, hogy maga is gyeplőt fogjon és lo­vakat hajszoljon végig az aré­nán, A iósport fénypontjai Minél előbbre haladt az idő, s minél inkább északra és északnyugatra tört a keleti kul. túra, annál Inkább háttérbe szorult a kocsihajtás a lovaglás művészete mögött. A lóspoit a középkori pom­pás lovagi tornákon érte ei fénypontját, s valószínűleq cso­dálatos látvány volt, amikor a díszes ruhájú nemesséq tagjai­val megtelt tribünök előtt a ne­hézpáncélos lovak egymásnak rohantak, s a tollas, díszes sisa­kos lovasok lándzsával próbál­ták egymást kiemelni a nyereg­ből. S az sem lehetett kevésbé lenyűgöző látvány, amikor XIV. Lajos idejében elegáns udvari hölgyek és urak értékes gálako­csikban utaztak oz utakon, a kocsiülésen pedig aranysújtásos egyenruhában lévő méltóságtel­jes kocsihajtók tartották a leg­nemesebb fajtájú lovak gyeplő­jét. A későbbi Időkben a kocsi­hajtás művészetét főként Euró­pa négy országában ápolták hagyományoson: Ausztriában, Magyarországon, Angliában és Oroszországban. Szeretem a tv-ben a Pedagó­gusok Fórumát. Itt mindenre megoldást találnak és úgy be­lemélyednek a gyerekek leiké­be, hogy ki sem találnak belő­le. Annak idején én is eléggé problémás gyerek voltam. Ak­kor még a tudomány szánal­mas állapota révén ezt félre­értették. Az osztályfőnököm Májunké tanár Úr (sajnálom, de így hívták), hetenkint két­szer találkozott az osztályával. Ez volt az osztályfőnöki óra. Bejött, fogadta az osztály kö­szönését, letette a naplót és szó nélkül lekevert nekem kettőt. Én persze felháborodottan til­tó kozta m í- Tanár úr kérem, nem csi­náltam semmit! — Most! - De az elmúlt há­rom nap alatt bőven! — jelen­tette ki a legteljesebb meg­győződéssel. Akkor még tv nem lévén, nem tudta tei hogy mindez problé­Mlndenki ismeri ezt a gyer­mekjátékot. Az egyik játékos hátulról befogja pajtása szemét és megkérdezi: „Ki vagyok?" A hang ismerős, a játékos mégis habozik, találgat és végül té­ved. Nos, ki hitte volna, hogy a papagájok ezt a játékot ezer­szer ügyesebben játsszák? A hím állat felismeri párjának hangját 40 ezredmásodpercnyi hangtöredékből is. £s ez nem minden! A papagájok szavakból, szó­tagokból álló „beszéd" révén érintkeznek egymással. Kétszáz „szavukat” már sikerült regiszt­rálni. Ezt a munkát egy fiatal amerikai kutató, Leslie Anne Wheeler végezte el. A madarak általában két akusztikai jel, a kiáltás és az éneklés segítségével érintkeznek egymással. A madarak énekét mór sokan tanulmányozták, ki­áltásaikat méq soha. Wheeler kisasszony egy dél-afrikai ma­dárra, a rózsaszín nyakú papa­gájra specializálta magát. Meg­figyelték, hogy e madárfajták­nál a párok rendkívül hűsége­sek egymáshoz. A kísérleti ma­dárházakban teljes a hangza­var. A madarak legalább olyan titokzatos hangokat hallatnak, mint amilyen titokzatos jelre más gyerek voltomból szárma­zott. De emlékszem más esetre is. Volt egy tanárunk, aki bio­lógiát tanított (Akkor persze ezt nem így hívták, ha jól em­lékszem természetrajznak.) Hosszú, majd két méter ma­gas volt, de valami hormonza­vara lehetett, mert éles, ma­gas, sipítozá hangon beszélt Rendkívül szerette tantárgyát Lelkesen adott elő, de a fegye­lemhez is ragaszkodott Azt kü­lönösképpen nem tűrte, hogy egyesek, mondjuk vihogjanak. Személyes sérelemnek érezte. Hárman ültünk egy padban. Az egyik szélén az azóta már iónevű író, a másik szélén én. Középen ült a Janika, a világ legrendesebb, legszelídebb, legbékésebb gyereke. Olyan mama kedvence-féle. Ezt a szegényt két problémás gyerek közé ültették, mert mon­danom sem kell, hogy « ké­sőbbi íré Is «ffősea as welt bukkant Champollion az egyip­tomi hieroglifák kutatása során. Wheeler kisasszonynak is meg­van a maga „roseítei köve”: 12 évi zongoratanulással töké­letesített zenei hallása. Az amerikai kutató ezt a tu­lajdonságát használta fel a pa­pagáj-nyelv megfejtésében. Mindenekelőtt megfigyelte, hogy a madarak minden egyes magatartásához más és más „mondat" tartozik. Ezek a „mondatok” tulajdonképpen a madarak kiáltozásának egész sorából alakulnak ki, amelyeket az emberi szóhoz hasonlíthat­nánk. Wheeler kisasszony mag­netofon segítségével elkészítet­te a papagáj-nyelv „szótárát”. Munkáját teljes siker koro­názta. Az elemzésből kiderült, hogy a „műveltebb” párok 12 fajta kiáltást ismernek, a kevés­bé tehetségesek mindössze ötöt. És ez még nem minden. Anne Wheeler még art |$ megállapí­totta, hogy vannak olyan han­gok, amelyeket csak a nőstény állat ad ki, más hangok vi­szont kizárólag a hímek saját­jai. A kutató megállapítása szerint <j papagájok rögtönözni is tudnak, sőt olykor argóban beszélnek. ahogy a Pedagógusok Fórumát szemlélem. No, nem is ml vihogtunk a természetrajz órán, csak a Ja­nika. Fejjel magasabb volt mindnyájunknál és a legmeg­döbbentőbb pillanatban, ami­kor a tanár a növény- és állat­világ rejtelmei között botlado­zott és kiguvadt szemmel ma­gyarázott, Janika felvihogott:- HI. Hi, Hl... Döbbenetes hatása volt! Ter­mészetrajz tanárunk felsivalko- dott és Janikét úgy leszúrta, mint a pöngős malacot: — Te pupák, te nyomorék, tel Janika szegény lapított, mert nem volt árulkodós, meg meg is nyugtattuk, hogyha elárul bennünket, akkor megllncsel- jük. Attól kezdve a tanár űr Ja­nikat árgus szemekkel figyelte. Volt is rá oka. A legváratla­nabb és legtragikusabb pilla­natokban fehnhogott 1824. március 2-án Litomysl- ben született a cseh zene egyik legnagyobb egyénisége, Smeta­na. Apja — serfőző mester — hosszú ideig ellenezte, hogy fia zenei pályára menjen, annak ellenére, hogy tehetségének je­lei már igen hamar megmutat­koztak. így aránylag csak későn, tizenkilenc éves korától tanult hivatásszerűen zenét. Elsősorban zongoratanulmányokat folytatott, évek alatt elsőrangú zongora- művésszé fejlődött. 1848-ban Liszt Ferenc támogatásával ze­neiskolát nyitott, majd 1856-tól 61-ig ugyancsak a magyar mes­ter ajánlatára Göteborgba ke­rült, az ottani Filharmóniai Tár­saság zenekara élére. Hazájába visszatérve sokirányú zenei tevé­kenységet folytatott: a prágai Nemzeti Színház karmestere lett, énekkart, zeneegyesületet vezetett, s zenekritikusként mű­ködött. Első dalművében (A bran­denburgiak Csehországban) kri­tikusai a nemzeti szellem hiá­nyát kifogásolták, erre, mintegy válaszul született a máig leg­népszerűbb, világszerte ismert vígopera, Az eladott menyasz- szony (1866) - ahol bebizonyí­totta, hogy művészetének leg­igazibb ihletője a cseh népdal és népi tánc. Nem feltétlen népdalfeldolgozásokra, ilyen közvetlen átvételekre kell gon­dolnunk e zenével, s Smetana többi művével kapcsolatban, hiszen éppen maga a zeneszer­ző foglalt élesen állást a kül- sőséges „feldolgozások" ellen; Mostanában Európában sajá­tos háború folyik: a bort védel­mezik a sör mind erősebb tér­hódításától. A szakemberek fel­mérést végeztek, és megállapí­tották, hogy még mindig az ola­szok fogyasztják a legtöbb bort Európában. 1972-ben Itália minden lakosa átlag 111 liter bort ivott meg, s csupán 13 li­ter sört. De az olasz piacon is növekszik a sörfogyasztás, s ezt sok német serfőző ügyesen ki­használja. Az alkoholfogyasztás abszolút bajnokai azonban mégis a franciák. Minden egyes francia 1972-ben átlag 107 liter bort, 40 liter sört ivott meg, s ezenkívül még 17 litert a külön­böző tömény italokból. Érdekes, hogy Franciaország ennek elle­nére az egyetlen európai or­szág, ahol az alkoholfogyasztás A tanár őr a szülőkkel Is kon­zultált, akik magzatuk rejtélyes elzüllését teljesen érthetetlen­nek találták. Mintaszerű gye­rek volt, kezet mosott étkezés előtt és utón, köszönt apjának, anyjának, ezenfelül minden ta­nárnak. Ráadásul minden más órán példás magaviseletét ta­núsított, egyedül a természet­rajz órán vihogott, pedig a töb­bi órán a kockázat kisebb volt. Egyszer a petrezselyem, vagy kapor szépségeit ecsetelte sze­retett tanárunk és leste Jani­kat, hogy mer-e vihogni? Mert! Elsütöttünk az orva alatt egy já viccet, mire mosolygós arca holdvilágként felragyogott, és megismételte az előbb már mondottakat: — Hi, hi, hl... A tanár úr felugrott és ezt or­dította : — Nem Is ez a szerencsétlen az oka! A hóna alatt ül az a két sátáni En szerencsétlen meg ezt az ártatlant üldözöm! Problémás mivoltunkra két­ségkívül fény derült és kirúgott bennünket: — Többet ne is lássalak ben­neteket az órámonI — Fel vagy­tok mentve természetrajzból I Mi következett erre? Ha ak­kor tadjuk. Sasé®' [erofcJésaaáe Szabolcsi Bencét idézve „ő nem népi, hanem nemzeti zeneköitő akar lenni, s talán még több annál, Európa cseh zeneköltő­je ...” További operái nem érték el Az eladott menyasszony átütő erejét (Dalibor, Libuse, Két öz­vegy). 1874 ben végzetes sors­csapás érte: elveszítette hallá­sát, így teljesen vissza kellett vonulnia. Magányában azonban megújult energiával, hihetetlen erőfeszítéssel folytatta a kom­ponálást; ekkor született legér­tékesebb szimfonikus költemény­sorozata. a Hazám, ebből a Moldva máig a legközkedvel­tebb, milliók által ismert Smetana-mű. Ebben is, mint o többiben, konkrét programot zenésített meg, a liszti szimfo­nikus költemény-hagyományt át­véve nagy fantáziával, gazdag képzelőerővel, remek hangsze­reléssel, kitűnő dramaturgiai ér­zékkel. Utolsó szfnpadi művel (A csók, A titok, Ordögszikia, Viola), már kevésbé találtak utat a publikumhoz. A zeneköl­tőn az idegbaj tünetei jelent­keztek, elborult elmével elme­gyógyintézetben fejezte be éle­tét hatvanéves korában, 1884. május 12-én. Hozzánk, magyarokhoz külö­nösen közel áll Smetana zenéje: hasonló talajból, a mi Erkel Fe- rencünkhöz hasonló igyekezettel hozott létre maradandót: mind hazája zeneéletében, mind a zeneirodalomban. csökkent az előző évi fogyasz­táshoz viszonyítva. Meg kell még jegyezni, hogy egyesek sze­rint a franciák az alkoholfogyasz­tás egy bizonyos területén is bajnokok: ők isszák állítólag a legrosszabb whiskyt. A bor-sör jelenlegi helyzetét szemléltetik az európai országok 1972. évi egy főre jutó fogyasz­tásának adatai: NSZK Bor (liter) 22 SBr (liter) 145 Belgium és Luxemburg 16 139 Írország 2 108 Dánia 8 108 Anglia 4 106 Hollandia 8 66 Franciaország 107 40 Olaszország 111 13 gyerekek vagyunk, lélekben őst- szetőrve, vezeklósbe bonyoló­dunk. Miután nem tudtuk, le­mentünk az udvarba futballoz­ni. Ahány természetrajz-óra jött, az számunkra lyukas órá­nak számított. Ez ment is majd­nem az év végéig. Akkor visz- sza kellett mennünk a termé­szetrajz szépségeit hallgatni. Bár tanárunk egyáltalán nem szeretett bennünket No érthető, hogy ez a bizo­nyos Májunké tanár úr, akinek fogalma sem volt arról, hogy ma mi folyik a tv-ben, félreért­ve az egész nevelést, szó nél­kül minden óra elején szájon kapott bennünket. Ettől kezdve az írót Is. Azt hitte ezzel meg­szűnnek a problémák. Kétségkívül nála meg Is, de a többi tanárnál, akik nem vi­selkedtek ilyen csúnyán, azért fennálltak, úgyhogy pedagó­giailag képzetlen tanáraink ez év végén ajánlatot tettek: ha elmegyünk más iskolába, áten­gednek. Mi mentünk más Iskolába, de ott is akadtak problémák. Ak­kor még nem volt tv, és azok­nak a tanároknak sem volt fo­galma arról, hogy mit kell a problémás gyerekekkel csinál­nia SsSügof főtanát Komolytalan rovat Problémás gyerek voltam Juhász Előd Bor-sör háború Kika legrészegebbek?

Next

/
Thumbnails
Contents