Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-16 / 74. szám

f97t. mőreim tő. DUMÄNT01I NAPLÓ 3 Sásd, az „emeletes“ nagyközség Sásd centruma. Előtérben az áruház, mögötte az új ötszintes épületek. Lebuktak az almacsutkán I Február 9-én a Kossuth Lajos utcában almacsutkákat dobált a járókelők arcába egy fiatalokból álló társaság, trá­gár szavakkal nőket szólítottak le, majd az őket igazoltató polgári ruhás rendőrt egyikük megtámadta. Az öttagú tár­saság azóta a fogdában ül. • 56 új lakás • Új piac • Fejlődő ipar Sásd lakossága évente oltó­iéban 200 fővel nő. Tavaly 30 családi ház építésére adott ki a tanács engedélyt. A lakásépítkezés a tanács- nak is egyik legfontosabb fel­adata. 1974, évi költségvetési tervében a 15,5 millió forint összegű fejlesztési alapból több mint 12 millió forintot for­dítanak korszerű lakások épí­tésére. A kialakuló új központ­ban, a Fáy András utcában 62 lakás felépítésére elég a 12 millió forint, — ebből 56 la­kást ebben az évben adnak át rendeltetésének. Általában pe­dagógusok és fiatal házasok költöznek majd be az új ottho­nokba. Az OTP is épít Sásdon. Az áruház mögött már magasodik két ötszintes épület 20—20 la­kással. A szép. új lakásokba nyáron költözhetnek tulajdono­saik. Ebben a hónapban újabb ötszintes OTP épület felépítésé- | hez látnak hozzá, a 20 lakás- | ból álló ház jövőre készül el. j A lakásépítkezés a tanács I fejlesztési alapjának döntő ré­szét „elviszi”. A megmaradt összegből úgy igyekeztek gaz­dálkodni, hogy jusson még né­hány fontosabb feladat megol­dására. Már tavaly hozzáláttak o gyermekszakorvosi rendelő bővítéséhez, — erre 130 ezer forintot költöttek. Az idén 150 ezer forintból a bővítést befe­jezik. A piac jelenleg az álta­lános iskola előtti járdán van. Az idén hozzálátnak az új piactér létesítéséhez — a T0- ZÉP használta területen. A fejlesztési alapból erre ebben az évben 200 ezer forintot for­dítanak. A szilárd burkolattal, betonasztalokkal ellátott új pi­acot jövőre adják ót. A követ­kező években pedig — az anyagi helyzettől függően — befedik a területet, közelében pedig parkolóhelyet létesíte­nek, A község központjában a közművesítésre, valamint az üt­és járdaépítésre félmilliót köl­tenek. Az OTP lakásépítés to­vábbi folytatásához újabb terü­letek kellenek: a telekkisajátí­tásokra ebben az évben közel 100 ezer forintot irányoztak elő. A községhez tartozó cigány­településen Gálykúton másfél- százán élnek. Régi kívánságuk teljesül ebben az évben: beve­zetik a telepre a villanyt. A költség döntő többségét a Me­gyei Tanács biztosítja, a köz­ségi tanács pedig közel 20 ezer forinttal járul hozzá. A tanács fejlesztési alapján kívül a költségvetésből közel 3 millió forintot fordítanak útépí­tésre, felújításra. Ebből az ösz- szegbő! épül meg többek kö­zött a Fáy András utcai állami lakások előtt az út és aszfalt- burkolatot kap a Móricz Zsig- mond és Árpád utca, Nem maradnak ki a fejlesz­tésből a társközségek sem: a jövő évben bekötőutat kap Vázsnok, Felsőegerszeg és Var- ga. Sásd fejlesztéséhez nemcsak a tanács, hanem különböző in- témények is hozzájárulnak. A Pécsi Faipari KTSZ sásdi üze­me — amely eddig 10—12 fő­vel dolgozott — 40 dolgozót foglalkoztató új üzemet épít. Az építkezéshez a tanács mintegy 2 holdnyi területet adott ót „névleges bérért”. Új üzemet létesít a Sásdi Építő­ipari KTSZ is. A már épülő új üzemben a jelenlegi 40 fős lét­szám helyett 120-an dolgozhat­nak majd. G. F. Májusban a Balatonnál több mint harmincezren kezdik meg üdülésüket. A szakszervezeti nyaralóházakban 10 turnusban fogadják a vendégeket és így az idényben mintegy 140 000 beutalt kéthetes nyaralásáról gondoskodnak. A vállalati üdü- iőházakat is hozzászámítva az Horváth Géza magas, szőke hajú fiatalember. Most az ügyükben vizsgálatot folytató rendőr előtt ülve meghunyász­kodva válaszol a kérdésekre. — Ittunk fejenként négy-öt korsó sört, aztán piásan bemen­tünk a csemegébe, almát vet­tünk .,. — Azaz fizetés nélkül elvet­ték — szól közbe a rendőr. — Igen, csak úgy elvettünk néhány almát, aztán kimentünk az üzletből és az almacsutkák­kal dobálóztunk .,. Azaz én csak egy csutkát dobtam ma­gam mögé, nem tehetek róla, hogy egy fiatal nőt találtam el ... Amikor a nő figyelmeztette, hogy ne dobálózzék, Horváth a nő szerint trágár szavakkal vála­szolt. Most csodálkozva tiltakozik. — Hogy én ezeket mond­tam volna? Nem lehet, én ilyen szavakat soha életem­ben nem ejtettem ki a számon. Mindig tisztességesen viselked- i tem ... Ami a tisztességes viselkedést illeti: lopás, tiltott határátlépé­si kísérlet miatt már állt bíró­ság előtt, 1 év 8 hónapi sza­badságvesztésre ítélték, 1972 í decemberében szabadult, fel­tételesen. — Hova akart menni annak­idején? — Jugoszlávián, Olaszorszá­gon keresztül az Egyesült Álla­mokba, Kaliforniába, a nagy­bátyámhoz, aki disszidált... — Mit tud az Egyesült Ál­lamokról? — Hát több részből áll, úgymint Észak-Amerika és Dél- Amerika ... Szabadulás után ismerkedett meg mostani társaságával. — Együtt ittunk, szórakoz­tunk ... Aztán éjszakánként betörni jártak. A Virág cukrászda, a Belvárosi Áruház, a Szőlőskert, a Halásztanya, a Sütőipari Vál­lalat, a B. m. Vendéglátó Vál­lalat klubja, dohány- és élelmi­szerboltok látták kárát hívatlan látogatásuknak. Pénzt, magnót, italt — mindent elloptak, amit idén, a főszezonban összesen mintegy 400 000 vendéq tölthet el két hetet a Balatonnál, A SZOT hévízi és balaton- földvári igazgatósága már az [ év elején meqkezdte az üdülő- j házak felújítását. Csaknem j mindenütt újjá festett épületek, j szobák fogadják a vendégeket ! találtak, A vendéglátó klubjá­ból még a televíziót is elvitték. — Sajnos, nem volt akarat­erőm. — Mentek a haverok be­törni, velük tartottam én is ... — Nem félt a lebukástól? — De, igen. Különösen ak­kor, amikor olvastam a Dunán­túli Naplóban, hogy a betörők is készülnek a karácsonyi ün­nepekre. Abban a cikkben ír­ták, hogy betörtek a Damja­nich utcai fűszerboltba. A mi társaságunk volt. Mondtam is a fiúknak, jó lesz vigyázni, mert egyszer elfognak bennünket. De aztán folytattuk tovább ... A bandavezér Pandúr Gyula 18 éves, árukísérő. Ű volt, aki az igazoltató rendőr kezéből ki­ütötte az igazolványt, aztán az arcába fejelt. A vérző arcú rendőrnek volt még annyi ere­je, hogy elkapja Pandúrt, aztán a járókelők segítségével lefog­ta a támadót. — Miért fejelt a rendőr ar­cába? Az erőskötésű fiatalember — egy-két éve még boxolt — mél­tatlankodva válaszol: — Mert nem mutatta jól lát­hatóan az igazolványát... Az általános iskolából csak hat osztályt végzett, nemegy­szer megbukott. — Könyvet, újságot szokott olvasni? — Nem. — Televíziót néz? Fejét . rázza. — A magyar miniszterelnö­köt hogy hívják? Hosszasan néz! — Hogyan is... nem tu­dom . .. mondom, hogy nem szoktam újságot olvasni. — Moziba jár? — Hát ha valami jó bűn­ügyi filmet adnak. — Általában mikor jártak „éjszakai útra"? — Szabad szombatonként. Amikor valahol szórakozni vol­tunk, mindig körülnéztünk, ho­gyan lehet majd éjjel vissza­menni. Legtöbbször sikerült a betörés. — A Halásztanyán ml tör­tént? Pandúr, — mint aki jó tréfát kezd, — mosolyogva válaszol: — Éjszaka betörtünk, ettünk, , ittunk, aztán nem komolyan | ám, csak úgy játékból, az ott talált tolásokkal a falra célba dobáltunk. — Jó mulatság volt? — Hát szórakoztunk egy ki­csit ... — Milyen bűncselekmények­ben részes? — Nyolc betörésben, körül­belül ennyi lopásban. — Autólopás? — Egy Polski Fiat és egy Tra­bant A betörésből származó hol­mikat lopott autóval szállította haza. — A nagymama nem szólt semmit? — Amikor például a televí­ziót vittem haza, kérdezte hon­nan van, azt mondtam, hitel­re vettem ... A Sétatéren csoportosan el­követett garázdaság miatt 1972-ben már volt büntetve a társaság harmadik tagja, a fia­talkorú V. Jenő. öt hónapot kapott, de a végrehajtást há­rom évre felfüggesztették. Se­gédmunkás. Most tizenhárom betörésben vett részt. A nyolc általános elvégzése után az 500-as Szakmunkásképző Inté­zet tanulója volt. Mindössze fél évig. — Miért hagyta ott az isko­lát? — Nem tetszett. Nem sze­rettem tanulni. — Az Olimpiában felszolgá­ló-tanulóként dolgozott. — Onnan is elmentem. — Miért? — Csak nem fogom állan­dóan az embereket kiszolgál­ni — válaszolja méltatlankod­va. — Meg aztán sokszor el­tűnt az öltözőben hagyott ru­hámból a pénz. Mert lopnak, kérem. Hát én ilyen társaság­ban ... — Maga nem lopott? — De igen. — Honnan? Fejét lehajtja, aztán hosszas hallgatás után válaszol: — Amikor a Ledinán dolgoz­tunk, egyik társamnak az öltö­zőben hagyott ruhájából lop­tam el a fizetését. Nem különbek a társaság többi tagiai sem. „Csináljunk már egy kis balhét" életmód­ban egymásra találtak. Nem egyszer taxival járták a szóra­kozóhelyeket, ehhez pénz kel­lett. A fedezet pedig: lopás, betörés. Lebuktak az almacsutkán. Garay Ferenc NAGYMÉRETŰ BONTOTT aftók eladók Pécs, Megye u, 20 KISZOV. SZOLÖSKERT VENDÉGLŐ konyhalányt keres azonnali belépéssel Kís-Szkóko 4. Telefoni 15-886, Nyitás a Balatonon Harmincezren kezdik meg májusban az üdülés? i i I i i I j I I Szakemberek a pincegondokról Korszerűbb helyreállítást A Dunántúli Naplóban meg­jelent, Pécs pincegondjaival foglalkozó cikkekből egyértel­műen kiviláglanak az alábbiak: 1. Minden további késlexe- dés vétkes könnyelműség. 2. Az egymással párhuzamo­san dolgozó vállalatok, szervek tevékenységének összehangolá­sa halaszthatatlan. 3. A további teendők meg­jelölése csak a már szerzett ta­pasztalatok alapján, a termé­szeti adottságok alapos mérle­gelésével lehetséges. A Bányászati Aknamélyítö Vállalat Mecseki Körzetvezető­sége 1967 óta végez a város alatt pince- és üreghelyreáMí- tási munkálatokat. Úgy véljük, hogy e többéves munkánk so­rán szerzett tapasztalataink elősegítik Pécs e súlyos problé­májának mielőbbi megoldását. E tapasztalatainkat szeretném ismertetni az alábbiakban. Mivel a pincék 10 méter mélységig általában Fáromszin- tűek, szelvényük nagyon válto­zó, irányuk és elhelyezkedésük nagyon rendszertelen, ezért hasznosításuk nem jöhet szóba. Másként kifejezve: a pincék nagy részét meg kell szüntetni! Persze nem szabad csak pin­cékről beszélni. A falazatokon kívül lévő vízmosások, biztosí­tatlan homoknyerő üregek léte még nagyobb veszélyt jelent. A beszakadások zömét is inkább az utóbbiak okozzák. Veszélyes­ségüket fokozza, hogy felderí­tésük lényegesen nehezebb, mint a pincéké. Az egyre gyakoribb beszaka­dások elsődleges oka valójá­ban a pincék létezésében kere­sendő. E tekintetben különös figyelemmel kell lenni a még ismeretlen és egyáltalán nem ellenőrzött szakaszokra. De leg­alább akkora — ha nem na­gyobb — figyelemmel kell kí­sérni a kapcsolódó problémá­kat is. Ilyenek: 1. A felszín alatti vízmozgc- sok a pincék állagának romlá­sát nagy mértékben meggyor­sítják. A taiajvízszint állandóan változik, ezért nem közömbös annak ismerete, hogy melyek azok a pincék, amelyek a víz- szintváltozás határai közé es­nek, tehát fokozott rongálódás­nak vannak kitéve. További probléma, hogy o Mecsekről lezúduló csapadékvíz előbb- utóbb megtalálja az előttünk még rejtett pincéket, üregeket is. Ennek a veszélyessége ab­ban rejlik, hogy a lehatoló csapadékvíz a pincék körül új üregeket hozhat létre, 2. A város ivóvíz- és szenny­vízhálózata a legtöbb helyen elavult, a meghibásodás lehe­tősége tehát nagy. Ezek a hibák sajnos többnyire csak későn észlelhetők, mivel a csőrend­szerből kiszabaduló víz a pin­cék felé igyekszik, a csapadék­vízhez hasonló bajokat okozva. 3. A járművek száma, vala­mint súlya állandóan növek­szik. A falazott pincék falvas- tagsága — egy-két esettöl el­tekintve — maximum 15 cm, a,ni nem mindig birja a foko­zódó igénybevételt. A pincék és üregek megszün­tetése mellett a fentiekben is­mertetett problémákból adódó feladatok is sürgetőek. Elengedhetetlen például o terület hidrológiai vizsgálota. Tervet kell készíteni a csapa­dékvíz elvezetésére, mert a pincék léte nélkül sem enged­hető meg, hogy a lezúduló víz szabadon hömpölyögjön az ut­cákon. Szükségesnek látszik az ivóvíz- és szennyvízhálózat ál­lapotának vizsgálata és felújí­tása. A veszélyesebb területek forgalmának korlátozásával kell enyhíteni a már katasztro­fálisnak mondható állapotokat. Felvetődik a gondolat, hogy e problémák egy részének meg­oldását közműalagút hálózat kiépítésében keressük. Annál is inkább érdemes e gondolattal foglalkozni, mivel az alagútban- egyéb közműveket is el lehet helyezni, mint a víz, szennyvíz és csapadékvíz vezetékeket. A hagyományos közművesítés és a közműalagút közötti költség­megtakarítás az évek múlásá­val csak fokozódik. Meg kell még említeni, hogy az eddig végzett lokalizációs munkák nem o legújabb tech­nológiával készültek. Az esetek szaporodása is arra a gondo­latra sarkall, hogy fejlettebb, gyorsabb és olcsóbb módszert kell bevezetni. A kívánatos fej­lődés lassú, aminek az okát az alábbiakban keli keresni: 1. A gyakran ismeretied nyomvonalú közművek a gépe­sítést akadályozzák. 2. A végzendő munkák min­dig a pillanatnyi igényeknek megfelelően adódnak, ezért vállalatunk pécsi munkaterüle­tének műszaki fejlesztése is korlátozott. Szükséges tehát, hogy hosz- szabb időre szóló és az összes problémo megoldását magába foglaló intézkedési terv készül­jön. Szükséges volna a felada­tokban érdekelt valamennyi vál­lalat és intézmény képviselői­nek összehívása a megoldás lehetőségeinek megtárgyalásá­ra. Ha másként nem megy, a Dunántúli Napló is kezdemé­nyezhetné ezt, hiszen a lap ed­digi hozzáállásából is látszik, hogy támogatója és elősegítője ennek az ügynek. Nagy István üzemvezető Bányászati Aknamélyítő Vállalót pécsi részleg Harkány főutcáján a hatalmas vadgesztenyék koronáit a DéDÁSZ dolgozói megnyesik, hogy a hosszúra nőtt ágak kárt ne tegyenek a villanyhálózatban. ■— Szokoiai felw, *

Next

/
Thumbnails
Contents