Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-13 / 71. szám

197t. március ti DUMANTOLI NAPLÓ S Mit kaptak, mit kémek a fiatalok? Ifjúsági parlament a Szigetvári Konzervgyárban tAz Ifjúsági törvény végrehaj­tásáról szóló kormányhatározat 11. pontja: ...„az ifjúság köz­életi tevékenységének tokozása, valamint a fiatalok tájékoztatá­sa érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézmé­nyekben — a KISZ és az illeté­kes szakszenrezet segítségével — legalább kétévenként „ifjú­sági parlamenteket" kell tarta­ni ...“) Rövid szünet, rövid hadita­nács. majd amikor folytatódik a parlament, feláll egy kislány és nagyon határozottan mond­ja : „január egytől érvényes az új törzsgárda szabályzat, és ne­künk az a sérelmünk, hogy a törzsgárda-tagságba nem szá­mítják be azt az időt, amit szakmunkástanulóként itt a gyárban töltöttünk. Márpedig mi akkor is itt dolgoztunk és úgy érezzük, törzstagjai vagyunk az üzemnek..." Parlamentáris a vita, több helyről csak közbe­kiáltásokkal helyeselnek: Jgy van, igazad van .J.“ Máris a következő gond és javaslat: igaz, hogy a gyár köl­csönnel segíti a fiatalokat a la­kásépítésben, de az építkezés­hez alaptőke is kell, amelyet al­bérletben nehéz összekuporgat- ni... „Tudjuk, hogy ez nagyon nagy erőfeszítést jelent, de nagyon kellene egy munkásszállás ..." „Szép számmal dolgoznak kö­zöttünk technikusok és szak­munkások, mégis, mintha vala­hogy elhaltak volna a gyárban a szakmai mozgalmak, verse­nyek .. „Sok fiatal van a gyárban, közülük elég kevesen KISZ-ta- gok. Meg szeretném védeni a fiatalokat: többségük bejáró, három műszakban dolgozik, egyéb elfoglaltságaik mellett alig-alig marad idejük valami­re. Márpedig KISZ-tagnak len­ni csak akkor van értelme, ha tenni is tud valamit a fiatal, nemcsak a bélyeget fizeti.. Ugyancsak egy kislány vetette fel: van ugyan szakmunkás- továbbképzés az üzemben, de az nem teljes. Egy sereg olyan régi szakmunkás is dolgozik 'tt, akik az új gépeket egyáltalán nem ismerik. Közös érdek lenne egy ilyen gépismertető tanfo­lyam indítása is ... Mindez kedden délután a Szigetvári Konzervgyárban meg­tartott ifjúsági parlamenten hangzott el, amelyen az üzem hétszáz fiataljának képviselői vettek részt — jelen voltak: Gaják Sándor, az MSZMP Szi­getvári Városi Bizottságának tit­kára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottsó­? ának titkára, Ruff Péter, az DOSZ Megyei Bizottságának titkára, a konzervgyár vezetői. A Szigetvári Konzervgyárban első ízben megtartott ifjúsági parlament kezdetén Bernáth Béla igazgató számolt be azok­ról az intézkedésekről, amelye­ket az elmúlt évben a fiatalok érdekében tettek a zökkenő- mentes beilleszkedés, a jobb munkahelyi légkör, a fiatalok képzésének biztosítása, szociális helyzetének, művelődési és spor­tolási lehetőségének javítása érdekében. Az idei évre kidolgozott — és a parlamenten ismertetett intéz­kedési tervről Ibriksz Ferenctől, a konzervgyár KISZ csúcsvezető­ségének titkárától kértünk véle­ményt: — Milyen új vonásokat tar­talmaz az idei terv? — Először is: lényegesen pre­cízebb, kiforrottabb mint a ta­valyi, felhasználtuk az eddigi tapasztalatokat. Négy új dolgot említenék. Valóban megszer­vezzük az üzemben a kivaló mozgalmakat, amelyek eddig inkább csak a tervekben létez­tek. Bizottságot hozunk létre a munkahelyi beilleszkedés meg­könnyítésére, minden emberrel egyenként törődünk, míg iga­zán megtalálja a helyét a kol­lektívában. A gyár sajátos kö­rülményei miatt munkaidő-ked­vezményt biztosítunk a KISZ-ve- zetőknek, s tervezzük az ifjúság­politikai munkában kitűnt fiata­lok nagyobb anyagi elismerését is. Természetesen ezek csak részletek, kiragadott példák, még nagyon sok mindent fel le­hetne sorolni... Gaják Sándor felszólalása tu­lajdonképpen a szigetvári par­lament összefoglalója is lehet­ne: „a gyár vezetői eddig is so­kat tettek az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében", de az ismertetett intézkedési tervből, az itt elhangzottakból is kitű­nik: a jövőben is nagy figyel­met fordítanak a fiatalokra. Tizenöt éves a Szigetvári Yárbarátok Köre Helyreállítják üli pasa dzsámiját Egyetlen másodpercig sem csökkent a figyelem tegnap a Baranya megyei Tanács Múzeu­mi és Műemléki Albizottságá­nak hosszúra nyúlt szigetvári ülésén. A bizottság tagjain kí­vül megjelentek többek között Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a város vezetői, neves régészek, s eljöttek ter­veikkel a Budapesti Műegyetem tanárai is: Ali pasa 1589-ben épült dzsámijának helyreállítá­sára egyedülállóan szép elkép­zeléseket hoztak. Dr. Molnár Imre, a Szigetvári Várbarátok Körének elnöke is­mertette a kör fennállása alatt végzett tevékenységüket. 1959 októberében 130 - a vár be­mutatását és a vár körül kelet­kező irodalom összegyűjtését szívén viselő ember határozta el a kör megalakítását. Az or­szágban akkor csak Egerben működött hasonló egylet. Ma már több mint hatszáz tagja van a Szigetvári Várbarátok Körének és a budai, szombat- helyi, pécsváradi, diósgyőri kö­rök vezetői időről időre Sziget­váron kérnek tanácsot. Szinte képtelenség áttekinte­ni, hoav a kör megalakulása óta, milyen felmérhetetlen ér­tékű történelmi, régészeti és Törökkori ágyúállás-gerendázat feltárása a szigetvári várban. Fotó: dr. Szász Irodalmi emlékkel gazdagította Szigetvárt és hazánkat is. Ren­dezvényeik százai közül bizo­nyára sokan emlékeznek a „szi­geti nagy csata” 400-ik évfor­dulója alkalmával rendezett ün­nepségsorozatra. összegyűjtöt­ték a „Szigeti veszedelem" ki­adásait: a Biblián kívül egyet­len maayar könyvet sem adtak ki 57 alkalommal. Az albizottsági ülés további munkájában a 13 esztendeje életveszélyes óMapota miatt be­zárt Zrínyi téri temp'om restau­rálásáról esett szó. A helvreá'K- tásra készített terveket és a le­hetőségeket a közeljövőben is­mertetjük. L JL Elénk vita előzi meg a tartalmas hozzászólásokat Erb János felvétele Árvízi mementó Szólt a hősök harangla Kilencvenöt évvel ezelőtt pusztította el Szegedet az árvíz A szegedi dóm tornyában kedden reggel megszólalt a hősök harangja. A csak je­les ünnepeken és évfordu­lókon megszólaló harang ezúttal a várost rombadön- tő 1879. március 12-i nagy- árvízre emlékeztette a város lakóit, a nyolc és fél tonnás harang mélyzengésü hangja szinte betöltötte a várost. Hagyományos mementója ez a hajdani vészharang félreverésének, a Tisza el­szabadult pusztító áradásá­nak. A kilencvenöt évvel ezelőtti tragédiának hiteles szemtanúi ma már aligha akadnának. Már csak a régi feljegyzések őrzik a virágzó kereskedelméről, vásá­rairól híres nagy alföldi telepü­lés elpusztulásának körülmé­nyeit. A „rettegés éjszakáján” a dühöngő viharban fáklyák fé­Előkészületek a földgáz fogadására Kicserélik a pécsi vezetékhálózat 65 százalékát Előadás a Gázműben Tudom, észrevették: lassan már nincs olyan utca Pécsett, amelynek járdáját, vagy úttestét ne bontották volna fel, vagy ép­pen ne most bontanák. Nem csoda, hisz egyedül a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a következő évtizedben 63,9 kilométer kisnyomású, 13,9 kilométer hosszú nagyközép- és közép- nyomású vezetéket újít fel, illetve új vezetéket fektet le a megye- székhelyen. S akkoi még ott a vízművek, a posta... Pécs gázvezetékhálózatának hossza 114,5 kilométer. Ebből középnyomású vezeték 17 kilo­méter, kisnyomású vezeték 97,5 kilométer. 1974 és 1984 között a kisnyomású hálózat 65 száza­lékát átépítik. Az indok: 1978- ban az Algyőről induló orszá­gos földgázvezeték elér Pécs­re. A földgáz fogadására fel kell készülnie a városnak. E munkálatok már 1971-ben, a meglevő vezetékrendszer fel­újításával megkezdődtek. Ugyanis a földgáz kémiai tulaj­donságai alapján a benzin­bontott gáztól eltérő csőveze­tékrendszert igényel. Az óriási vezetékfektetési munka igen átgondolt munka- szervezést követel. A pécs-bara- nyai műszaki és közgazdasági propagandahónap alkalmából erről az aktuális témáról tar­tott tegnap délután előadást a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat tanácster­mében Szűkíts Zoltán, a DDGÁZ termelési üzemegységének gaz­dasági vezetője. A hálózatépítés szervezésé­nek és ellenőrzésének időszerű problémáit ismertető előadás­ból néhány — a lakosságot érintő — közhasznú értesítés: az elkövetkező egy évtizedben 187 pécsi utcában végeznek majd gázvezetékfektetési mun­kálatokat. Az ütemterv szerint a DDGÁZ száz dolgozót foglal­koztató hálózatépítő gárdája és a FÖLDGÉP Vállalat vezeték­fektető részlegének munkásai évente öt kilométer hosszú gáz­csővezetéket helyeznek a föld­be. Az idén 16,5 millió forintos beruházással 5800 folyóméter kis- és középnyomású gázveze­ték fektetésére kerül sor. Ebből már elkészült a Radnics utcai vezeték. Az építők most dolgoz­nak a Kürt és az Alajos utcai gázvezeték fektetésén, valamint megkezdődött a POTE udvará­ban egy gáznyomásszabályozó építése is. Mely pécsi utcákban lesz még az idén vezetékfektetés? Ezúttal egy hosszú sor követke­zik: a Kalinyin, a Kossuth La­jos, a Munkácsy, a Káptalan, a Bajcsy-Zsilinszky, a Vóradi Antal, a Báthory, a Nagyvárad, a Bacsányi, a Fogaras, a Szendrey, a György, a Miklós, a Vilmos, a Nyíl és a Juhász Gyula utcában, valamint a Jókai téren cserélik ki a meg­levő vezetékeket újakra. A közeli néhány esztendőben a Mohácsi úton — a Pécs-Bá- nyarendező pályaudvar sorom­pójától mintegy két és fél kilo­méterre — megépül a földgáz- vezeték fogadó állomása, va­lamint 13,9 kilométer hosszú nagyközépnyomású vezeték, amelynek egyik ága a fogadó- állomást köti össze a gázmű központi telepével, a másik pe­dig a fogadóállomást — a Kertváros alatt húzódva - kap­csolja össze az Üjmecsekalján levő úgynevezett nyugati gáz­tározóval. — Célunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkészül­jön egy-egy vezetékszakasz. Ez nemcsak a lakosságot kímélné meg a hosszantartó kisebb-na- gyobb kellemetlenségektől, de gazdaságos is lenne — mondta Szukits Zoltán, az előadást kö­vető beszélgetésen. — Hogyan lehetne gyorsíta­ni a munkálatokat? — Korszerű munkaszervezés­sel, amelyet a szakma hálóter- ves szervezésnek nevez. Ez any- nyit jelent, hogy a munkála­tokat párhuzamosan végzik. Baranyai lesük tárlata Siklóson A siklósi művelődési ház nagytermében tegnap, kedden délután kiállítás nyílt baranyai festőművészek alkotásaiból. A Népművelési Tanácsadó Intézet rendezésében (megnyílt kiállítá­son Martyn Ferenc Kossuth-dí- jas, Bizse János. Erdős János, Kolbe Mihály. Kelle Sándor és Simon Béla alkotásait tekinthe­tik meg az érdeklődők, A meg­nyitó után Kelle Sándor tartott tárlatvezetést, A rendezőknek a* a célja, hogy megyénkben minél több helyen megismerjék a tárlat anyagát, amely Pécs é$ Baranya képzőművészetébe ad betekintést, ezért vándorki­állítás formájában — a koráb­ban Mohácson is bemutatott műveket több baranyai telepü­lésen is megtekinthetik majd az érdeklődők. A Siklóson két hé­tig nyitvatartó kiállítás legköze­lebbi állomáshelye Somogyapá- tiban, az űj művelődési házban less. Például, az árokásást és a dú­colást együtt végeznék az em­berek és ugyanez időben meg­kezdődhet a csővezetékrendszer helyszínre szállítása is. Egy-egy ilyen munka megszervezése részletes és igen precíz terv alapján valósulhat csak meg. Az ilyen munkaszervezésnek azonban nincs hagyománya Magyarországon. Mi fokozato­san megpróbálkozunk e mód­szer meghonosításával. — A DDGÁZ egészen 1984-lg tervbe vette, melyik évben, mely utcákban kerül sor a vezeték korszerűsítésére. Jövőre 29, 1976-ban pedig 27 utcában megkezdik a munkát. — Mik az akadályai az elö- tervek alkalmazásának? — A munkákat lassítja a közműtérkép hiánya, a város műemlék jellege, — gondolok itt a váratlanul felbukkanó régészeti érdekességekre. A pincerendszerek is gátló ténye­zők. Előfordul az is, hogy for­galomelterelési nehézségek miatt csúszás következik be. Az sem ritka eset, hogy a munka­tervünkben szereplő utcák egyi- kót-másikát néhány esztendő­vel ezelőtt hozta rendbe a ta­nács, — például járdát épített. Itt meg ezért nem indulhat a munka... Mécs László nyénél dolgoztak a töltések! nyúlgátak építésére kirendelt katonák és fizetett munkások. A krónikások szerint azonban olyan félelmetes orkán dühöngött, kor­bácsolta a Tisza hullámait, hogy a gátakon hovatovább már nem dolgozni, de egyáltalán ott tar­tózkodni is szinte lehetetlen volt. Sokan rémületükben még a töl­tés átszakadása előtt meg­futamodtak, mintha érezték volna, hogy képtelenek meg­birkózni a veszedelemmel. Ke­véssel utána bekövetkezett a katasztrófa, amely 151 ember­életet követelt, főleg a mélyfek­vésű felsővárosi és rókusi negye­dekben. ötezerötszáznyolcvanöt ház omlott össze, vagy vált tel­jesen lakhatatlanná. A szörnyű katasztrófa okait ku­tatva minden bizonnyal igazuk volt azoknak, akik a múlt szá­zad harmincas-negyvenes évei­ben végrehajtott folyamszabá­lyozási munkákat sok tekintetben elhibázottnak tartották. A hul­lámtér nagyarányú leszűkítésé-' vei az uradalmak jelentős me­zőgazdasági területhez jutottak! viszont a folyó árvízi szintje Sze­gednél két méterrel megemel­kedett. Vedres István mérnök! Szeged akkori hites földmérőié 1850-ben felemelte szavát és nógatására a város vezetői a Szeged alatti folyókanyarulat átvágására tettek felterjesztési; hogy meggyorsuljon a víz lefo­lyása. A kiváló szakember vélemé­nyét azonban nem vették figye­lembe. A másik ok a védelmi vonalak gyenge állapotában rej­lett: a szűkmarkú nagybirtoko-' sok nem voltak hajlandók ér­demleges anyagi áldozatot hoz­ni a töltések megerősítésére. Mindezért emberi életekben, anyagi javakban drágán fizetett a város, amely Európa sok or­szágának segítségével épülhetett csak újjá. A felszabadulás utáni' időkben nagy összegeket fordítottak a gátak megerősítésére. Af, áldo­zat nem volt hiábavaló, 1970- ben az 1879. évinél nehezebb próbát is kiálltak a töltések. Az 1970. évi árvíz ugyanis a megelőzőektői nem csupán abban különbözött, hogy a Tisza szintje minden korábbinál ma­gasabb volt, hanem elsősorban abban, hogy soha nem tapasz­talt hosszú ideig tartott. A sok helyen megrongálódott töltéseket az Alsótiszavidéki )/ízügyi Igaz­gatóság 1970-ben és 71-ben több mint 70 millió forintos költ­séggel helyreállította és ugyan­akkor a korábbihoz képest, lé­nyegesen meg is erősítette a vé­delmi vonalak gyengébb szaka­szait. Az évezred árvize volt az 1970. évi, s azok tiszteletére is szól most már negyedik éve már­cius 12-én a hősök harangja. Nagyhatalom olvasásban. A vándorzászló: Szigetvarod Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap délután a szigetvári járási pártbizottság nagyterm« — a Kossuth Könyv­kiadó terjesztőinek adták át a jutalmakat, s a szigetvári járás­nak a Baranya megyei Pártbi­zottság alapította vándorzász­lót Illés István, a szigetvári járási pártbizottság első titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Németh János, a Kossuth Könyvkiadó kirendeltség-vezető­je mondott üdvözlő beszédet. Elmondta, hogy az országban mintegy 60 millió forintért vá­sároltak politikai kiadványokat az elmúlt évben, s valamennyi kiadó 1 milliárd 200 millió fo­rint értékű könyvet értékesített. Mindez azt jelenti, hogy hazánk olvasási nagyhatalommá lett. A politikai kiadványok iránt meg­növekedett az érdeklődés. Ba­ranyában 10 éve 800 ezer fo­rint értékű Kossuth-kiadvány kelt el, tavaly ez a szám csak­nem elérte a két és félmillió fo­rintot. A Kossuth Könyvkiadó köny­veinek terjesztőinek ötéves mun­kájukért ezüst-, tízéves tevé­kenységükért aranyjelvényt ad­tak. E terjesztő munka sikerét szolgálja az a vándorzászló, amelyet az MSZMP Baranya megyei Bizottsága alapított 1972-ben, s amely most a szi­getváriakhoz került. Rameisl Ferencné, az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bi­zottsága tagja adta át © zász­lót Illés Istvánnak, az MSZMP Szigetvári járási Bizottsága el­ső titkárának, majd a terjesztők kitüntetését, jutalmát is. Meiszt- rovíc$ Istvánnénak, a Baranya megyei Tanács szigetvári járási hivatala dolgozójának egyhetes kétszemélyes balatonföldvári üdülőjegyet. Halmai Endréné- nek, a Görösgali Állami Gaz­daság dolgozójának a Lenin emlékplakettet, Szentkereszti László rózsafai pedagógusnak pedig dicsérő oklevelet. A kitüntetettek nevében Illés István mondott köszönetét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents