Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-10 / 40. szám

Az üzem* és munkaszervezés céljai äudA« larírrP-'T^Í KKiiJit ni'i i-wygrrppfl-g» p*sca' «wegiiep’e­fesse! hallottam, hogy az üzem-* ás munkaszervezés náluk a ta­pasztalt vezetők kisujjában won, ebből kézenfekvő, hogy felesle­ges mindem olyan appará­tus kiépítése e gyárban, mely «tervezéssel foglakozna. A vi- saonylog jelentős és nagy gyár­ba» d szervezési „osztály’' mindössze egy fát foglalkoztat Az ilyen „kézbőr vezetett vál­la latnál a tapasztalat szerint csak addig megy zökkenőmen­tesen a termelés Irányítása és a termelő munka, amíg a ko­csikerék valamilyen kátyúba nem kerül. Nem mintha a „Kéz- bő!“, vagyis nagy gyakorlati ta­pasztalattal, emberismerettel stb. való vezetés abszolút hely­telen lenne, mégis az a tapasz­talat, hogy azok a bizonyos „kátyúk", vagyis a sima úton hirtelen a kocsi elé kerülő gödrök, a „kézbőr történő ve­zetést olyan helyzetek elé állít­ják, amelyek nehézségeit csak a dolgozók nyereségrészesedé­sének, a gyár presztízsének ká­rára tudják tisztázni. Vegyük például a Pécsi Bőr­gyár esetét! Nem lehet vitás, >.ogy a bőrgyárban igazi „bő­rös" szakemberek tevékenyked­nek, okik azt szeretnék, hogy a gyár vezetése, technológiai és értékesítési tevékenysége való­ban a termelés szintjén dőlne el, a központi osztályok bonyo­lultnak látszó működése nélkül. A múlt évben azonban a bőr­gyárat valósággal megrázkód­tatták és anyagilag is súlyosan érintették a külföldtől érkező reklamációk. Mi történik Ilyenkor? Az ügyet többféle módon ki kell vizsgálni. A „kivizsgálás" — mondjuk így — jóhiszemű, te­hát nem bűnösöket keres, ha­nem a bajokat létrehozó — hi­bák kiderítésére irányul. Ha­sonlóképpen ahhoz a vizsgálat­hoz, amit egy meghibásodott gépkocsinál végeznek, lépésről lépésre haladnak, megnéznek minden olyan alkatrészt és mű­ködést, mely szerepet játszhat a hiba keletkezésénél. Ehhez megvannak a kialakult módsze­rek és szerszámok. Az ipari te­vékenységeknél a „szerszámok" a termelésirányítás „papírjai"* és a módszer akőré a kérdés köré csoportosul, hogy az írá­sos dokumentumok biztosítékot nyűitanak-e a hibák és megle­petések elkerülésére. Neveze­tesen egy új gyártmány, tech­nológiai bevezetésénél meg­vizsgálják, hogy az ésszerűen elképzelhető és egyébként köz­pontilag szabályozott biztosíté­kok megvoltak-e? A bőrgyárnál például: az új termékkel kap­csolatos technológiai módosítá­sok milyen tudományos, elvi vagy laboratóriumi előkészíté­sek. jóváhagyások alapján tör­téntek, mit, ki és milyen szerv, valamint milyen úton-módon hagyott Jóvá, engedélyezett, stb. Bürokrácia? így csináljak ez? például azok a tőkés gyárak, melyekkel versenyeznek a pia­con? Azért, mert volt egy-két fiaskó, áldozzuk fel a rugal­mas, kevés adminisztrációval já­ró, hagyományosan kialakult termelésirányítás, gyártás- és munkaszervezés bevált szokása­it? Kell egy olyan mechaniz­mus, mely nem szül bürokráci­át, a szükséges adminisztrációt' mintegy az optimumon tartja és nem akadályozza a kapacitás, a modern termelőeszközök és -topasztalt szakemberek tudásá­nak legjobb hasznosítását. E tekintetben tehát munkastílus, e munkamódszer kérdéséről ’/ van szó. Éspedig nemcsak a gyáron belül, hanem azokban c kapcsolatokban is, melyek a (gyárat, ö «agyobb gazdasági egységhez, végsősoron a társa­dalomhoz kapcsolják. Az üzem- és munkaszervezés belső mechanizmusai tehát olyan fogaskerekek, amelyek a külső, népgazdasági mechaniz­mushoz kapcsolódnak és ame­lyeknek kapcsolódási pontjait, áttételi arányait, sok esetben működési sebességét is e sza­bályozások rendszere határozza meg, nem pedig a vezetők szubjektív elhatározása, egyéni munkastílusa és szervezési ha­gyományai. Mindez objektív adottság és csak a kettő együtt fejleszthető, gyorsítható, éssze­rűsíthető és csakis ebbe a rend­szerbe kapcsolódva érvényesül­hetnek — az egyébként no- gyon hasznos és nélkülözhetet­len, személyekhez, tehetséghez, tapasztalatokhoz és olykor ha­gyományokhoz is kötött — helyi adottságok. Egy építészmérnök például el akart helyezkedni egy gyárban a beruházásnál, de állását ha­marosan felmondta, mert a fő­mérnök magának tartotta fenn a jogot arra, hogy a beruházá­sokat miként intézze — jófor­mán függetlenül a szabályozá­sok kialakult rendszerétől. A fő­mérnök egyéni szándéka, a beruházási folyamatok, enge­délyezések, előfeltételek ésyizs- gálatok meggyorsítása magá­ban véve jó dolog. De, ezt a magában véve helyes szándé­kot így, ezzel a szubjektív el­határozással és azzal a felkiál­tással hogy „ne féljen,, majd én elintézem, mert jő- kapcsolata­im vannak mindenütt", tartós érvénnyel megvalósítani nyil­vánvalóan nem lehet és külö­nösen nem a beosztottak fele­lősségének számlájára! Ezt a hamis optikát egyik- másik vezetőnél a „vállalati önállóság" félreértelmezése ad­ja. A vállalati önállóság azon­ban nem moshatja el a szerve­zés alapvető céljait. Az üzem- és munkaszervezéssel kapcsola­tos munkák, a korszerű terme­lés egész szervezetének kiépí­tése nemcsak gyári, hanem népgazdasági szintű feladat is, egyfajta közös munka, nagyon Is meghatározott kapcsolati rendszerben. Kiterjedt kapcso­lat, mert hiszen kell, hogy meg­feleljen a népgazdaság minden más ága szervezeti működésé­nek. Mindez nem ellentétes az­zal, hogy az üzem- és munka- szervezést a vállalatnak o ma­ga sajátos feladatait figye­lembe véve kell megoldania, ami világos. De. ,j ez a tevé­kenység csak akkor lehet iga­zán eredményes, ha a vállalat munkájának megszervezésénél nem egyszerűen csak átveszik a már ismert és máshol bevált módszereket, hanem a saját és mások tapasztalatait, rendszer- technikáját, ahhoz hozzáiliesz- tik és így fejlődik tovább. Az üzem- és munkaszervezés fő célja tehát a termelés ha­tékonyságának növelése, ami nem állhat ellentétben a ter­melés hatékonyságának üzemi szintű megítélésével, még ke­vésbé e népgazdasági haté­konyság növelésével, de ezt olykor szem elől tévesztik. Szem elő! tévesztik úgy Is, hogy e szervezeti feltételek elhanyago­lásával nem teremtik meg a termelési biztonságot, a „ká­tyúk” elkerülésének legnagyobb valószínűségét, azt, hogy pél­dául a rendelők bizton számít­hatnak rendeléseik realizálásá­ra. És úgy is, hogy a gazdasági mikroszféra döntéseit nem ve­tik egybe elemző, tehát alkotó módon a központi döntésekkel, koncepciókkal és a fő gazda­sági tendenciák menetével. Sdnfce lm« A TARTALOM Bot Mohács, csata előtt Hadüzenet a viharfelhőknek Munkapad mellől a főnöki székbe Az égési sérüléseit kilencven százaléka megelőzhető Japán lottónyertes Bárban Az érettségi vizsgák új rendjéről Létezik-e hiteles Janus Pannonius portré ? Olajválság — energiaválság Oj Ozemanyagtöltő-áflomást építenek a 6-os üt Pécsre érire*« szakaszánál. Az 5 és fél millió forintos költséggel létesített töltő­állomás tulajdonképpen a mostani Shell-kűtnak az ikertestvére lesz, a 6-os út déli oldalán. A tervek szerint márciusban kezd árusítani. Szokolal fel«, Új óvodák, iskolák Pécsett Folytatódik a déí-vlelnami fogolycsere és Baranyában Szakközépiskola Meszesen lövőre elkészül a komiéi zeneiskela Jelentősen bővülnek a kollégiumok 630 éj óvodai hefy Pécsett és Baranyában. Idén mintegy 320- at, jövőre pedig 300-at biztosí­tanak a tervezők és építők. Ugyanez a két év bölcsődei he­lyek vonatkozásában: körülbe­lül 100 és 200 hely. Folytatva: 1974-ben egy új iskola épül, egy bővül. Összesen 14 tanter­met foglalnak magukba. 1975- ben hat új iskolát avatnak, ket­tőt bővítenék. Eredménye, hogy újabb 60 osztályterem fogad­hatja az iskolásokat 1974-ben 120 kollégiumi hellyel lesz több megyénkben, jövőre viszont elő­reláthatólag 700-zol. ízelítőül néhány terv-adatot soroltunk fel az elkövetkező két esztendő, a IV. ötéves terv hát­ralévő részének Baranya me­gyei közoktatási beruházásai­ból. Rövidesen étadják Pécsett a Ceisler Eta utcai óvoda 25 ap­róságot foglalkoztató termét Ennek építője társadalmi mun­kában a. Műszaki Főiskola. Feb­ruár végén Komlón, a szilvási- lakótelep óvodájában 50 új hely várja a kicsiket. A két és fél millió forintos költség fele a Mecseki Szénbányák szocialista brigádjainak társadalmi mun­kájából származik. Pécsett még az idén, az elképzelések szerint o társadalmi és a vállalati ösz- szefogós 170 új óvodai helyet eredményezhet. Siklóson leg­alább 75 kisgyerek járhat majd új óvodába júliusban. Nagy­dobszán az óvoda átadásának határideje november 1., Szalán- tán pedig november 30. Meg­kezdik oz építkezést még eb­ben az évben Pécsett, a Szige­ti-városrészben és a kertvárosi új lakótelepen. Mindkét he­lyen 150 személyes óvodára számíthatunk 1975 második fe­lére. A Szigeti-városrész IX-es kór- zetébe az óvoda mellé 80 fős bölcsődét is terveztek. A Kert­városban, az új lakótelepen méq augusztusban egy 60 fős bölcsőde építését szeretnék be­fejezni. Siklóson a már említett óvodát 40 fős bölcsőde egészí­ti ki. Átadása szintén július len­ne. A kertvárosi új lakótelep ál­talános iskolájának bővítése o teárr középé«* fejeződik be így az iskola 16 tantermes fesz. Lippón qz új körzeti 6 tanter­mes általános iskola szeptem­berben indul. Előreláthatólag 1975 szeptemberében a komlói zeneiskola új épületben kezd­heti meg működését. 1975 vé­géig épül fel Szigetváron és Pécsett a Jurisics utcában, a Szigeti-városrész IX-es körzeté­ben az új 8 tantermes általá­nos iskola. Mindhárom helyen idén kezdik meg az alapozást Harkányban az általános iskola jövőre négy új tanteremmel egészül ki. A pécsszabotcst ál­talános iskola bővítésének, re­konstrukciójának befejezését ugyancsak 1975 végére várják. Pécs-Meszesen a több mint 15 millió forint összköltségű, éj 12 tantermes szakközépiskolában jövőre már szeretnék megkez­deni az új tanévet Pécsett, a Rét utcába kerül a majdnem 20 millió forintért épülő Keres­kedelmi és Vendéglátóipart Szakmunkásképző Iskola. Már az idén alapoznak; az átadás ideje 1975. 120 mezőgazdasági szakmun­kástanuló veheti birtokába a Villányban április elején felava­tandó új kollégiumot Komlón, a Steinmetz Miklós Szakközép- iskola leánykollégiumát 100 fé­rőhellyel bővítik. Sajnos, még mindig csak terv ez, mert a ki­vitelező, « Tolna megyei Épí­tőipari Vállalat tavaly ősztől eddig még nem vonult a hely­színre. Az átadási határidő to­vábbra I* 1975, Bolyban a ré­gi mezőgazdasági szakközépis­kola kollégiuma bővítésben 50 új férőhelyet kap. Az intézmény átalakul mintegy 100 személyes, részben német nemzetiségi ál­talános iskolai diákotthonná. Megújul jövőre a szerb-horvát diákotthon -is Pécsett. Siklóson 100 személyes új általános Is­kolai diákotthon létesítésének kivitelezési kezdése késve, 1974- ben várható. Pécsett a Kodály Zoltán utcában 400 középisko­lás diák számára 35 millió fo­rintért még ebben az ötéves tervben kollégiumot építenek. Ha időközben a városi tanács a hiányzó pénzösszeget biztosíta­ni tudná, akkor a munkálatok 1975-ben befejeződhetnének. Mohács kisegítő Iskolát és nevelőotthont kap. Első ütemé­ben 1975-ben a hat osztályter­mes Iskolát és a hatvan férő­helyes otthonrészt adják át. Pé­csett, a Tiborc utcában készü­lő gyermek- és ifjúságvédő in­tézet átadásának ideje szintén a jövő év második fele. Mint már jelentettük, több mint y féléves kényszerszünet után folytatódott Dél-Vietnamé ban a párizsi megállapodás által előftt fogolycsere. A masa megindult akció során — három szakaszban — összesen csak­nem 4208 eolaári és kateneé foglyot cserél Iá a DIFI és e Saigon! kormány, Február 8-án a. salgoni hatóságok 200 sze­mélyt ót is adtak a felszabadí­tó erőknek Lee Ninh-be*#, m DIFI egyik központjában. A fogolycsere felújításéi« vonatkozó megállapodás nehéz tárgyalások sorozata utón szü­letett meg. A tényt a dél-viet­nami közvélemény örömmel fo­gadta. A NEFB az eseményről nyilatkozatot adott ki, és ebben a többi között hangsúlyozza: az ellenőrző bizottság mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított a párizsi megállapodás 8. cik­kelyének, amely a foglyok köl­csönös szabadonbocsátását ír­ja elő. A NEFB már eddig Is jónéhány alkalommal működött közre fogolycseréknél. A bizott­ság reméli, hogy a februá' 5-én létrejött megállapodást teljes mértékben végrehajtják, ami hasznos hozzájárulást Je­lent majd a párizsi egyezmény előírásainak tartalommal való megtöltéséhez. Tavaly, év végén adták át rendeltetésének Pécsett azt a 120 személyes óvodát, amelyet a város üzemeinek és intézményeinek összefogásával építettek fel Az üzemek és intézmények béralap­juk 2u/0-ának megfelelő összeggel, a Tatarozó Vállalat, valamint a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szocialista brigádjai pedig 5260 óra társadalmi munkával járultak hozzá a napközi otthonos óvoda felépítéséhez. Játszadozó kicsinyek az új óvodában. Baráti találkozó' Moszkvában Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete Budapest fel- szabadulásának közelgő 29. év­fordulója alkalmából baráti ta­lálkozót rendezett a magyoi- nagykövetség Moszfilmovszkajc utcai épületében. A találkozói! részt vettek o hazánk és Bu dapest felszabadításában ki­emelkedő szerepet betöltött szovjet katonai vezetők, köztük Birjukov; Afonyin és Zamercev tábornokok. Birjukov tábornok átadta Rapai Gyulának „A Vol­gái sztyeppéktól az osztrák Ai pókig” című könyvet, amelyben a szerzői kollektíva többek kö­zött Magyarorszáq felszabadítá­sát is megörökítette. A barát! találkozó meleg, szívélyes lég­körben folyt le. Vttég prets térfal* ©gyasSfJataki Dunöntmi gplo XXXI. évfolyam, 40. szám 1074. február 10,, vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents