Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-02 / 32. szám

/ Vííáö proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXXI. évfolyam, 32. szám 1974. február 2., szombat Ara: 80 fillér A2 MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Környezetvédelem és társadalmi harc Az ipari termelés okozta kör­nyezetszennyeződés, sőt környe­zetpusztítás szinte egyidős az ipari forradalommal, a gyári termelés kialakulásával. Rend­kívül érzékletes képet festett mór erői Engels is. De idézhetjük József Attilát is, aki négy évti­zeddel ezelőtt írta, hogy a város peremén úgy rakódik le a ko­rom, mint a guonó. A második világháborúig azonban ezek a jelenségek ál­talában a nagyobb ipartelepek közvetlen környezetére korláto­zódtak. Olyan, többnyire nem túl nagyméretű körzetekre, ahol leginkább a gyári kolóniák pro­letár lakói éltek; s ugyan ki tö­rődött volna azzal, hogy milyen az ő környezetük. Igaz, egyes sűrűn iparosított körzetekben már hosszú évtize­dekkel ezelőtt megmutatkozott, hogy a szennyeződés nem áll meg az üzemek közvetlen kör­nyékén. Egyes folyók például, amelyek partján nagyon sok üzem található, az öntisztulásra képes vizekből bűzlő szenny- csatornákká változtak. A legis­mertebb példa erre a Ruhr, de Angliában, az Egyesült Álla­mokban, Belgiumban és másutt mutatkoztak hasonló jelek. A második világháború után o probléma kiéleződött. Egy­részt újabb nagy lendületet vett az ipar fejlődése, másrészt két új tényező is járult a környezet elszennyeződésének meggyorsu­lásához. Az egyik a gépkocsi forgalom ugrásszerű növekedése. A legfejlettebb tőkés országok­ban a gépkocsik száma megkö­zelíti, vagy eléri a családok szá­mát. Az óriási gépjármű forga­lom pedig több szempontból is szennyezi a környezetet. Egy­részt a gépkocsik üzemanyagá­nak egy része tökéletlenül ég el és szénmonoxid keletkezik, ami az élő szervezetre súlyos méreg. A másik ilyen új tényező a növényvédő, gyomirtó és egyéb vegyszerek fokozódó alkalmazá­sa. Ezek emberre gyakorolt ha­tását ugyan bevezetés előtt la­boratóriumi körülmények között megvizsgálják, de csak évtize­dek múltán derült ki például, hogy a közismert DDT — amely­nek használatát hazánkban májr évekkel ezelőtt eltiltották — hosszú időn keresztül felhalmo­zódik a talajban, a növények­ben és végül koncentrálódik a növényeket fogyasztó állatok szervezetében, ami hosszabb tá­von mind az állatok, mind az ezek húsát fogyasztó emberek' egészségét veszélyezteti. Egyre több jel mutat arra, hogy a szennyeződések egy része nem lokalizálható bizo­nyos körzetekre. A fentiekben szó volt o gépkocsi forgalom okozta ólomszennyeződésről. Igen érdekes vizsgálatot végez­tek a tudósok egy, az ipari ter­meléstől és a sűrű gépkocsi for­galomtól távol eső területen, Grönland szigetén. Itt a lehulló hó nagy része sohasem olvad el, hanem egymásra rétegező- dik és újabb és újabb gleccse­reket alkot. Az egyes rétegek­nek a felszíntől való távolsága és lizikai allapota alapján meg­lehetős pontossággal meg lehet állapítani, hogy melyik réteg mikor hullott hóból keletkezett. Ennek alapján elemezték, hogy ez elmúlt kétszáz évben hullott hó különböző időszakokban mennyi ólmot tartalmazott. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban n hó ólomszennye- zódése állandóan növekedett és ez a növekedés az elmúlt évti­zedekben erősen felgyorsult, úgy, hogy ma a frissen hullott Hó ólomtartalma a kezdeti álla­potnak a tízszerese. Mindezek n jelenségek az utóbbi tizenöt-húsz évben foko­zódó mértékben vezettek annak a felismerésére, hogy az ember mo már világméretekben szeny- nyezi, mérgezi és pusztítja saját természeti környezetét, és ha nem szabunk gátat ennek a fo­lyamatnak, rövidesen olyan súlyos helyzet állhat elő, amely magát az emberiség fennma­radását is veszélyeztetheti. Természetszerűleg mindezek a problémák először a gazdasá­gilag legfejlettebb tókés orszá­gokban jelentkeztek. Éppen ezért e problémák vizsgálata is ott indult meg. Tény, hogy a szocialista Országok szakembe­rei kezdetben bizonyos bizal­matlansággal szemlélték az úgynevezett „környezetvédelmi ideológiát". Később azonban egyre inkább tért hódított az a felismerés, hogy itt reális prob­lémákról van szó, méghozzá olyan problémákról, amelyekkel a nemzetközi munkásmozgalom­nak is szembe kel! néznie. A tőkés állomok ugyan egyre inkább rákényszerülnek ana, hogy megfelelő környezetvé­delmi rendszabályokat hozza­nak, hogy kötelezzék a termelő vállalatokat az általuk okozott szennyeződés csökkentésére és o már elpusztított természeti környezet helyreállítására, ezek az intézkedések azonban csak nagyon ellentmondásosan, von­tatottan, a monopóliumok foko­zódó ellenállása közepette való­sulnak meg. Mindezen tényezők alapján a munkósmozgolomban terjed an­nak a felismerése, hogy a kör­nyezeti ártalmak elleni harc szorosan összefügg a kapitaliz­mus elleni osztólyharccal. E fel­ismerés egyik fontos jele Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának könyve, amely az elmúlt évben „Környezeti ártalmak és a ka­pitalizmus” címen magyarul is megjelent. Figyelemre méltó a mű eredeti címe, amelyet hoz­závetőlegesen így fordíthatnánk le: ökológia- túlélhetjük-e a kapitalizmust? Ez a mindössze 110 oldalas könyvecske megrá­zó, de reális képet fest arról, hova vezet a mai ipari fejlődés a tőkés viszonyok között o leg­fejlettebb kapitalista országban. A környezet pusztulása az egész emberiség létét fenyege­tő veszély. Az emberiség termé­szeti környezetének védelme te­hát az psszemberi érdeknek egy lényeges új szféráját jelenti. Az elmúlt évtizedek története mór ismer példákat arra, hogy egy össz-emberi érdek védelme ho­gyan tehet szövetségesekké pro­letár és nem proletár társadal­mi rétegeket, marxista és nem marxista szellemi mozgalmakat. Éppen ezért az emberi kör­nyezet védelméért folytatott tár­sadalmi harc a jövőben egyre inkább összekapcsolódik a bé­kéért, a leszerelésért folytatott harccal. Ezek egyébként tartal­milag is összefüggnek. A fegy­verkezés, a hadgyakorlatok, a helyi háborúk o környezet szennyeződésének es pusztulá­sának jelentős forrásait képe­zik. Az emberi környezet vé­delméért folyó harc így szerves részévé kell hogy váljon az im­perializmus ellen folyó nemzet­közi osztályharcnak. Az első lé­pés ebben az irányban a leg­utóbbi moszkvai békekongresz- szuson megtörtént. Ezen a kongresszuson a környezetvéde­tem egy külön munkabizottság témájaként bekerült a nemzet­közi békemotgalom hivatalos célkitűzései közé. födi Péter Horst Sindermann elutazott Magyarországról Kádár János és Losonczi Pál fogadta az NDK miniszterelnökét A TARTALOMBÓL Gromiko az U$A*ba utazik Ki öf*e meg Luther Kinget? A lakóközösségek képviselői a fakóbizottságok Nyolc kisközség utó* kap Óvoda o Szabadság úton Zárszámadás Szentlőrincen Támad a B vírus Kadar János fogadta Horst Sindermannt, ai NDK minisztertanácsa elnöké' Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A népesedéspolitika segítése társadalmi feladat Földes Ándrásné alelnök beszámolója Iskolaovatás Havanna mellett Brezsnyev Kub nagyvárosába látogatott Ai egész amerikai földrészen ! nem található még egy olyan í korszerűen felszerelt iskolakom- ’ binát, mint a kubai fővárostól J 23 kilométerre lévő speciális ok- | tatósi létesítmény, ahová ma- I gyár idő szerint pénteken bai nalban látogatott el Leonyid j Brezsnyev és kísérete. Ezt maga Fide! Castro han­goztatta, amikor a 4500 diák számára épített iskola Leonyid [ Brezsnyetr és « többi magas- ­rangú szovjet személyiségek, va­lamint a kubai párt- és kor­mányvezetők jelenlétében Vla­gyimir Hjics Lenin nevét vette fel. Ebbe az intézménybe az álta­lános iskolák legjobb tanulóit veszik fel, s a növendékeket ér­deklődési körüknek, képessége­iknek megfelelően készítik fe! az egyetemekre, főiskolákra. Tanul­mányi idejük alatt megismer­kednek agy sick.-rteval, s napon­ta három órai termelő munkát is végeznek, A bentlakásos is­kolakombinát összesen 90 000 néayzetméter alapterületű, 70 különböző laboratórium, továb­bá több színházterem, mozi, tor­naterem, uszoda, sportpálya tar­tozik hozzá. Az iskola kombinátban egybe­gyűlt köze! tízezer diák, építő­ffolytatás a 2. oldalon.) i feladat lényeget. Áttekintés ] adott oz európai demográfiai I helyzetről, amelyhez viszonyít^ j va, mint ez sok vonatkozásban I ismert, hazánkban kedvezőtlen ; az eredmény. Az országos alc- ; csony «fyermekszaporulattól nem tér el a megyei helyzet, de roir | ja, hogy több a koraszülés, mint I az országos átlag. Részletezte j ennek gazdasági, anyagi, tőr* ; sadalmi, politikai, tudati és mű- j veltségi okait, amelyek jelentős ! része már a múlté, de a jelen- : ben is számos fékező tényező van, ami a népességszaporulat­ban kedvezőtlenül érezteti ha­tását. Hangsúlyozta, hogy kü- lön-külön egyik tényezőt (anya­gi helyzet, lakás, gyermekintéz­mények, gyermeknevelési költ­ségek stb.) sem szabad abszo­lutizálni, mert tévútra visz és a tennivalók pontos meghotóro-^ zását torzíthatja el. Ismertette, hogy pártunk es kormányunk döntései nyomon igen kedvező össztársadalmi megmozdulás van kibontakozó­ban, amelynek fő jellemzője, hogy végülis senki sem marad­hat közömbös a saját életével, a gyerekneveléssel, a társadalom, az ország jövőjével kapcsolatos helyzet megváltoztatásában. Ki­mozdult a mélypontról — foly­tatta Földes Ándrásné oz ért' - kelést — az alacsony gyerme; szülés, de ez mindenképpen a kezdet. Éppen azért, mert a né­pesedés össztársadalmi ügy, (Folytatás az 5. oldalon) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­tek délután a Központi Bizott­ság székhazában fogadta Horst Sindermannt, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszter­tanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találkozón jeien volt Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Ko­vács Imre, o Magyar Népköz- társaság berlini nagykövete, va­lamint Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, Herbert Kroli- { kowski külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK buda­pesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken délután az Országház­ban fogadta Horst Sinder­mannt, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsá­nak elnökét. Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság mi- j nisztertanócsa elnökének ma- j gyarországi látogatása alkal- I mából Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete pénteken I fogadást adott a nagykövetsé- I gén. j Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására hivata­los, baráti látogatást tett ha­zánkban, pénteken este eluta­zott Magyarországról. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, dr. Timár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László mun­kaügyi miniszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Dégen Imre állam­titkár, oz Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi mi­nisztériumi államtitkár, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, dr. Perjési László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes ve­zetője búcsúztatta. Pénteken ülést tartott a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottsága dr. Adóm Antal | elnökletével, amelyen részt vett Rajnai József, a Baranya me- 1 gyei Pártbizottság Propaganda I és Művelődési osztályvezetője és meghívottként a megye és a város egészségügyi vezetői kö­zül számosán. A népesedéspolitikai határo­zat társadalmi támogatásának j feladatait tárgyalta meg az ülés. Földes Andrásné, a Haza- 1 fias Népfront megyei bizottsá­gának aleinöke, oz Oktatás Igazgatóság igazgatója mon dott beszámolót az elnöksé; nevében. Társadalmi célkitűzésein' megvalósításának sorsdöntc ügye, hogy a kedvező, növekvc anyagi segítség és szélesedő tu datformálás nyomán a népes ségszaporulatot kimozdítsuk < jelenlegi kedvezőtlen helyzetbő és biztosítsuk a jövendő nemze dék felnevelését, — foglalta össze Földes Andrásné a nagy jelentőségű társadalompolitikc

Next

/
Thumbnails
Contents