Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-02 / 32. szám
/ Vííáö proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXXI. évfolyam, 32. szám 1974. február 2., szombat Ara: 80 fillér A2 MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Környezetvédelem és társadalmi harc Az ipari termelés okozta környezetszennyeződés, sőt környezetpusztítás szinte egyidős az ipari forradalommal, a gyári termelés kialakulásával. Rendkívül érzékletes képet festett mór erői Engels is. De idézhetjük József Attilát is, aki négy évtizeddel ezelőtt írta, hogy a város peremén úgy rakódik le a korom, mint a guonó. A második világháborúig azonban ezek a jelenségek általában a nagyobb ipartelepek közvetlen környezetére korlátozódtak. Olyan, többnyire nem túl nagyméretű körzetekre, ahol leginkább a gyári kolóniák proletár lakói éltek; s ugyan ki törődött volna azzal, hogy milyen az ő környezetük. Igaz, egyes sűrűn iparosított körzetekben már hosszú évtizedekkel ezelőtt megmutatkozott, hogy a szennyeződés nem áll meg az üzemek közvetlen környékén. Egyes folyók például, amelyek partján nagyon sok üzem található, az öntisztulásra képes vizekből bűzlő szenny- csatornákká változtak. A legismertebb példa erre a Ruhr, de Angliában, az Egyesült Államokban, Belgiumban és másutt mutatkoztak hasonló jelek. A második világháború után o probléma kiéleződött. Egyrészt újabb nagy lendületet vett az ipar fejlődése, másrészt két új tényező is járult a környezet elszennyeződésének meggyorsulásához. Az egyik a gépkocsi forgalom ugrásszerű növekedése. A legfejlettebb tőkés országokban a gépkocsik száma megközelíti, vagy eléri a családok számát. Az óriási gépjármű forgalom pedig több szempontból is szennyezi a környezetet. Egyrészt a gépkocsik üzemanyagának egy része tökéletlenül ég el és szénmonoxid keletkezik, ami az élő szervezetre súlyos méreg. A másik ilyen új tényező a növényvédő, gyomirtó és egyéb vegyszerek fokozódó alkalmazása. Ezek emberre gyakorolt hatását ugyan bevezetés előtt laboratóriumi körülmények között megvizsgálják, de csak évtizedek múltán derült ki például, hogy a közismert DDT — amelynek használatát hazánkban májr évekkel ezelőtt eltiltották — hosszú időn keresztül felhalmozódik a talajban, a növényekben és végül koncentrálódik a növényeket fogyasztó állatok szervezetében, ami hosszabb távon mind az állatok, mind az ezek húsát fogyasztó emberek' egészségét veszélyezteti. Egyre több jel mutat arra, hogy a szennyeződések egy része nem lokalizálható bizonyos körzetekre. A fentiekben szó volt o gépkocsi forgalom okozta ólomszennyeződésről. Igen érdekes vizsgálatot végeztek a tudósok egy, az ipari termeléstől és a sűrű gépkocsi forgalomtól távol eső területen, Grönland szigetén. Itt a lehulló hó nagy része sohasem olvad el, hanem egymásra rétegező- dik és újabb és újabb gleccsereket alkot. Az egyes rétegeknek a felszíntől való távolsága és lizikai allapota alapján meglehetős pontossággal meg lehet állapítani, hogy melyik réteg mikor hullott hóból keletkezett. Ennek alapján elemezték, hogy ez elmúlt kétszáz évben hullott hó különböző időszakokban mennyi ólmot tartalmazott. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban n hó ólomszennye- zódése állandóan növekedett és ez a növekedés az elmúlt évtizedekben erősen felgyorsult, úgy, hogy ma a frissen hullott Hó ólomtartalma a kezdeti állapotnak a tízszerese. Mindezek n jelenségek az utóbbi tizenöt-húsz évben fokozódó mértékben vezettek annak a felismerésére, hogy az ember mo már világméretekben szeny- nyezi, mérgezi és pusztítja saját természeti környezetét, és ha nem szabunk gátat ennek a folyamatnak, rövidesen olyan súlyos helyzet állhat elő, amely magát az emberiség fennmaradását is veszélyeztetheti. Természetszerűleg mindezek a problémák először a gazdaságilag legfejlettebb tókés országokban jelentkeztek. Éppen ezért e problémák vizsgálata is ott indult meg. Tény, hogy a szocialista Országok szakemberei kezdetben bizonyos bizalmatlansággal szemlélték az úgynevezett „környezetvédelmi ideológiát". Később azonban egyre inkább tért hódított az a felismerés, hogy itt reális problémákról van szó, méghozzá olyan problémákról, amelyekkel a nemzetközi munkásmozgalomnak is szembe kel! néznie. A tőkés állomok ugyan egyre inkább rákényszerülnek ana, hogy megfelelő környezetvédelmi rendszabályokat hozzanak, hogy kötelezzék a termelő vállalatokat az általuk okozott szennyeződés csökkentésére és o már elpusztított természeti környezet helyreállítására, ezek az intézkedések azonban csak nagyon ellentmondásosan, vontatottan, a monopóliumok fokozódó ellenállása közepette valósulnak meg. Mindezen tényezők alapján a munkósmozgolomban terjed annak a felismerése, hogy a környezeti ártalmak elleni harc szorosan összefügg a kapitalizmus elleni osztólyharccal. E felismerés egyik fontos jele Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának könyve, amely az elmúlt évben „Környezeti ártalmak és a kapitalizmus” címen magyarul is megjelent. Figyelemre méltó a mű eredeti címe, amelyet hozzávetőlegesen így fordíthatnánk le: ökológia- túlélhetjük-e a kapitalizmust? Ez a mindössze 110 oldalas könyvecske megrázó, de reális képet fest arról, hova vezet a mai ipari fejlődés a tőkés viszonyok között o legfejlettebb kapitalista országban. A környezet pusztulása az egész emberiség létét fenyegető veszély. Az emberiség természeti környezetének védelme tehát az psszemberi érdeknek egy lényeges új szféráját jelenti. Az elmúlt évtizedek története mór ismer példákat arra, hogy egy össz-emberi érdek védelme hogyan tehet szövetségesekké proletár és nem proletár társadalmi rétegeket, marxista és nem marxista szellemi mozgalmakat. Éppen ezért az emberi környezet védelméért folytatott társadalmi harc a jövőben egyre inkább összekapcsolódik a békéért, a leszerelésért folytatott harccal. Ezek egyébként tartalmilag is összefüggnek. A fegyverkezés, a hadgyakorlatok, a helyi háborúk o környezet szennyeződésének es pusztulásának jelentős forrásait képezik. Az emberi környezet védelméért folyó harc így szerves részévé kell hogy váljon az imperializmus ellen folyó nemzetközi osztályharcnak. Az első lépés ebben az irányban a legutóbbi moszkvai békekongresz- szuson megtörtént. Ezen a kongresszuson a környezetvédetem egy külön munkabizottság témájaként bekerült a nemzetközi békemotgalom hivatalos célkitűzései közé. födi Péter Horst Sindermann elutazott Magyarországról Kádár János és Losonczi Pál fogadta az NDK miniszterelnökét A TARTALOMBÓL Gromiko az U$A*ba utazik Ki öf*e meg Luther Kinget? A lakóközösségek képviselői a fakóbizottságok Nyolc kisközség utó* kap Óvoda o Szabadság úton Zárszámadás Szentlőrincen Támad a B vírus Kadar János fogadta Horst Sindermannt, ai NDK minisztertanácsa elnöké' Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A népesedéspolitika segítése társadalmi feladat Földes Ándrásné alelnök beszámolója Iskolaovatás Havanna mellett Brezsnyev Kub nagyvárosába látogatott Ai egész amerikai földrészen ! nem található még egy olyan í korszerűen felszerelt iskolakom- ’ binát, mint a kubai fővárostól J 23 kilométerre lévő speciális ok- | tatósi létesítmény, ahová ma- I gyár idő szerint pénteken bai nalban látogatott el Leonyid j Brezsnyev és kísérete. Ezt maga Fide! Castro hangoztatta, amikor a 4500 diák számára épített iskola Leonyid [ Brezsnyetr és « többi magas- rangú szovjet személyiségek, valamint a kubai párt- és kormányvezetők jelenlétében Vlagyimir Hjics Lenin nevét vette fel. Ebbe az intézménybe az általános iskolák legjobb tanulóit veszik fel, s a növendékeket érdeklődési körüknek, képességeiknek megfelelően készítik fe! az egyetemekre, főiskolákra. Tanulmányi idejük alatt megismerkednek agy sick.-rteval, s naponta három órai termelő munkát is végeznek, A bentlakásos iskolakombinát összesen 90 000 néayzetméter alapterületű, 70 különböző laboratórium, továbbá több színházterem, mozi, tornaterem, uszoda, sportpálya tartozik hozzá. Az iskola kombinátban egybegyűlt köze! tízezer diák, építőffolytatás a 2. oldalon.) i feladat lényeget. Áttekintés ] adott oz európai demográfiai I helyzetről, amelyhez viszonyít^ j va, mint ez sok vonatkozásban I ismert, hazánkban kedvezőtlen ; az eredmény. Az országos alc- ; csony «fyermekszaporulattól nem tér el a megyei helyzet, de roir | ja, hogy több a koraszülés, mint I az országos átlag. Részletezte j ennek gazdasági, anyagi, tőr* ; sadalmi, politikai, tudati és mű- j veltségi okait, amelyek jelentős ! része már a múlté, de a jelen- : ben is számos fékező tényező van, ami a népességszaporulatban kedvezőtlenül érezteti hatását. Hangsúlyozta, hogy kü- lön-külön egyik tényezőt (anyagi helyzet, lakás, gyermekintézmények, gyermeknevelési költségek stb.) sem szabad abszolutizálni, mert tévútra visz és a tennivalók pontos meghotóro-^ zását torzíthatja el. Ismertette, hogy pártunk es kormányunk döntései nyomon igen kedvező össztársadalmi megmozdulás van kibontakozóban, amelynek fő jellemzője, hogy végülis senki sem maradhat közömbös a saját életével, a gyerekneveléssel, a társadalom, az ország jövőjével kapcsolatos helyzet megváltoztatásában. Kimozdult a mélypontról — folytatta Földes Ándrásné oz ért' - kelést — az alacsony gyerme; szülés, de ez mindenképpen a kezdet. Éppen azért, mert a népesedés össztársadalmi ügy, (Folytatás az 5. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára péntek délután a Központi Bizottság székhazában fogadta Horst Sindermannt, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találkozón jeien volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, o Magyar Népköz- társaság berlini nagykövete, valamint Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, Herbert Kroli- { kowski külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken délután az Országházban fogadta Horst Sindermannt, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökét. Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság mi- j nisztertanócsa elnökének ma- j gyarországi látogatása alkal- I mából Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete pénteken I fogadást adott a nagykövetsé- I gén. j Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban, pénteken este elutazott Magyarországról. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Dégen Imre államtitkár, oz Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Perjési László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága dr. Adóm Antal | elnökletével, amelyen részt vett Rajnai József, a Baranya me- 1 gyei Pártbizottság Propaganda I és Művelődési osztályvezetője és meghívottként a megye és a város egészségügyi vezetői közül számosán. A népesedéspolitikai határozat társadalmi támogatásának j feladatait tárgyalta meg az ülés. Földes Andrásné, a Haza- 1 fias Népfront megyei bizottságának aleinöke, oz Oktatás Igazgatóság igazgatója mon dott beszámolót az elnöksé; nevében. Társadalmi célkitűzésein' megvalósításának sorsdöntc ügye, hogy a kedvező, növekvc anyagi segítség és szélesedő tu datformálás nyomán a népes ségszaporulatot kimozdítsuk < jelenlegi kedvezőtlen helyzetbő és biztosítsuk a jövendő nemze dék felnevelését, — foglalta össze Földes Andrásné a nagy jelentőségű társadalompolitikc
