Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-09 / 39. szám
s 1974. február 9. DUNÁMTÓL! NAPLÓ f « ■' ■■ ■■■■■ — ■ . . . ------- - A császár üstököse Senecó, az ifjú Néró tanácsadója könyvet írt a »hajas csillagokról". (A kifejezést a görög „Asztér kométeSz"-böl vette.) Nem sokkal előbb, az, i. sz. 60. esztendőben ugyanis fényes üstökös nyugtalanította az akkor 23 éves Nérót és keltett reménységet, ellenségeiben. Rómában biztosra vették a császár bukását s már azt is hi- resztelték, hogy ki lesz az utóda. A hat hónapon át látható üstököst baljós jelnek tartották. Claudius császárt — aki Nérót fiává fogadta és elődje volt a fejedelmi székben — hat évvel korábban, az előző üstökös ragyogása idején mérgezték meg. I. u. 14-ben, tehát are'ótt 40 esztendővel, több üstökös „jövendölte meg" Augustus császár halálát. Különösen erős fényű, nagy üstökös jelent meg abban az esztendőben, amelyben a Julius—Claudius császári ' dinasztia alapítóját, , Julius Caesart meggyilkolták. A keleti néphit szerint az üstökösök már o korábbi évszázadokban is rendszerváltozást, háborút és természeti csapásokat jeleztek; nem csoda, ha a babonás rómaiak az üstökösök rriegielené- s.ét császárjaik halálával hozták összefüggésbe, Eqészen Constantinusig, sőt Julianusig tartott azoknak a császároknak e . sorozata, akiknek halálát a kortársak az égi jelek feltűnése alapján várták, .„Caesar üstököse” az i. e. 44-ben nem figyelmeztető ómen volt: nem március idusa előtt, hanem utána tűnt fel az égen, de megjelenésének időpontja alapján semmi kétséq sem merült fel jelentése tekintetében. Annak a napnak délutánján ugyanis, amelyen Caesar politikai örököse, Octavianus (a későbbi Augustus császár) ünnepi játékokat rendezett a szenátus határozata folytán istenné vált Caesar emlékére, egy órával a napnyugta előtt még nappali világításban üstökös ragyogott .fel a mennybolton. Hét napon át tündökölt az ég északi táján, míg végül eltűnt az ámuló rómaiak szeme elől. A birodalmi főváros népe a csodálatos tüneményben Caesar mennybemenetelének biztos jelét látta, s a ragyogó csillagot az istenné vált ember tüzes lelkének tartotta. ] Suetonius, a császárok életrajzírója elmondja: Néró, aki reszketett az üstökösöktől, Balbillus asztrológushoz fordult, hogy mondla meg: mit tehetne menekülése érdekében? Balbillus azt tanácsolta neki, hogy római nemesek fejét ajánlja fel az üstökösnek. Sue'onius ezzel kapcsosa össze Néró vésztörvényszékét a Píso-féle összeesküvés leleplezése utón, amikor- !s ellenfeleit sorra le'ejeztette. Ennék a „tisztogatási akciónak" esett áldozatul Seneca is. 5 ■ t Pisifolykiállítás a Hadtairténetí Múzeumban Az első colt ■Sámuel Colt hajósinasként kezdte karrierjét A nevét viselő veszedelmes fegyver prototípusát 1829-ben Indiából hazafelé menet, a hosszú hajóút unalmát enyhítendő, faragta fából. Miután hazatért Amerikába, végleg felhagyott a hajósmesterséggel. Pattersonban egy puskaművessel elkészíttette farag- ványa mását: az első elöltöltős ■ coltot. A fegyver nem volt még I tökéletes, amikor ugyanis eisü- j tötíék, felrobbant. | Coltot azonban keményebb fából faragták, hogysem elállt vol- j na szándékától. Pattersonban fegyvergyárat, részvénytársasá- j got alapított, és megkezdte a : fegyver tökéletesítését, majd so- I rózatgyártását — természetesen ' nagyüzemi eszközökkel. Az első ! coltok 150 dollárba kerültek. Az I 1835-ben Colt által szabadalmaztatott forgópisztoly . modellje a TEXAS nevet viselte. 1851-ben, a londoni világkiállításon a coltoknak már versenytársuk is akadt. Adams Dean forgófegyvere Albert herceget, Viktória kifólynő férjét is alaposan elgondolkoztatta. Nehezen tudta eldönteni a herceg, az adams forgópisztolyt válassza-e, vagy a coltot. Az adamsból ugyanis 46 másodperc alatt lehetett hat lövést leadni, míq ugyanennyi lövésre a colinál ötvennyolc másodperc kellett. Végűi is Albert a lassúbb, de megbízhatóbb coltot választana. Ez már a colt diadalútját is meghatározta. A korábban szelíd szerszámokkal fölszerelkezett cowboyok coltokat tűztek a nadrágszíjukba, a vadnyugati tájak csendjét fegyverropogás hasogatta fel. Jól illett ez a fegyver az aranylázhoz. Eleinte csak verejték folyt az aranyásók hátán és homlokán, később — többek között — az egyre szaporodó coltok „jóvoltából" isj mind több vér tapadt az aranyhoz. Az akkor csodafeqyvernek számító colt történetéhez még csak annyit: Lincoln elnököt is egy — a coltok nagy családjából származó — forgópisztollyal ölték meq . . . A lőfegyvereit fejlődésének kacskaringós útia a középkorba nyúlik vissza. Nem is akarjuk most ezt a fárasztó utat beiárni, csupán arra kérjük Pongó Jánost, a Hadtörténeti Múzeum tudományos munkatársát, nagyvonalúan ismertesse a fontosabb állomásokat. — A lőpor a XIII. században került Európába Ázsiából. A XIV. századból már vannak tűz- csöveink. Ezeknek persze még nem volt elsütőszerkezétük. A XIV—XV. században tűnnek fel a kanócos, maid később a XVI. században a dörzskerekes gyújtószerkezetek. A XVII. század első felében felbukkan az ütő, vagy csapókovás fegyver egyik változata a spanyol-kovós puska. A francia kovás tíoust 1630 —1640 között találják fél. Ezt a típust a mi 1848-as szabad'áa- harcunkban is használták. Ezek voltak az első olyan fegyverek, amelyekkel már hadseregeket lábak el .... Az első kováspuskák, vagy muskéták töltése, elsütése persze bonyolult folyamat volt. Aki. nél ilyen fegyver volt, aligha kiálthatta oda az ellenségnek: — Fel a kezekkel! Amíg a puskából kiröppent a golyó, az ellenség — még féllcbon is — kényelmesen kereket oldhatott. Éppen ezért a lövészeket több sorban egymás mögé állították, és amikor az első sorban elsültek a puskák, ezek hátraléptek, és beálltak az utolsó sorba. A muskéták töltése és elsütése több, mint száz vezényszóra történt ... A kiállításon egy sorozat pár- . bajpisztoly is látható. Tényleg olyan veszedelmes, fegyverek voltak ezek, mint amilyennek hisz- szük őket? — A párbajpisztolyok párospisztolyok. Eredetileg nem volt rajtuk irányzók, ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehetett velük halálos lövést is leadni. A párbajozóknak azonban .nem az volt a céljuk, hogy agyonlőjék egymást, az úri becsületnek rendszérint elég volt egy kis vér, egy kis romantika a hajnali, elhagyatott erdőben ... A kiállításon a pisztolyok történetének teljes keresztmetszetét látjuk — egészen napjainkig, terveznek-e egyéb fenwerek történetét bemutató kiállításokat is? — Még ebben az évben állandó és tclies fegyvertörténeti kiállítás nyílik nálunk. Ez lövőre hét állandó termes kiállítássá bővül, ennek az első része a pisztolybemutató. Sebes! Károly Világító fa A Délkelet-Ázsióból és Melanéziábó! hazatérő utazók szinte kivétel nélkül készítenek fényképet olyan fákról, amelyeken szentjánosbogár rajok telepszenek meg. Ezek az utazók megfigyelték, hogy a szentjánosbogarak jól összehangolt zenekarként, egyszerre világították meg az ágakat, ! majd oltották ki fényüket. Ez a probléma foglalkoztatja John Buck doktort, aki elsősorban az ízületi megbetegedésekkel és anyagcsere-rendellenességekkel foglalkozik. Szentjánosbogarakon végzett kísérletek során Buck doktor kimutatta, hogy a hím állat másodpercenként 12 jelet bocsát ki, ugyanakkor a nőstény „egyenárammal” világít. Ha a hím nős- I tény közelébe kerül, testéből szabálytalan időközökben bocsátia ki a jeleket. | Ez a szabálytalanság tulaj- i donkéopen azonosításra | szolgál: így a nőstény nem j keveri össze más hímmel a párját. Előfordul azonban, hogy egy nősténynek több hím Is udvarol. Ebben az esetben a versenytársak igyekeznek átvenni a legna- n'-obb sikerrel udvarló hím 'állat „rezgésszámát”. „Úgy öregszünk, ahogy élünk*' Maximum 90 év?, Meghosszabbítható-e az életkor? Vajon kitolódott-e az átlagos | életkor határa? Erre egyértelmű J igennel válaszolhatunk: ma aí átlagéletkor 70 év, 1890-ben pedig 40 év volt. Ez azonban főként a gyermekhalandóság rohamos csökkenése következté-. ben állt elő. Mert oz élő lakosság számához viszonyítva 1973- ban sem el több százéves, mint 1673-ban. A 90 évesek száma viszont jelentősen növekedett. Beszélhetünk-e az emberi életkor maximumáról? Igen, az emberiség legnagyobb részénél a maximális életkot 90 év lehet. Csak egy igen elenyésző kisebbség érheti meg a 110 évet. Ez utóbbi esetekben — legalábbis úgy tűnik — az öröklés „csodájával” állunk szemben. Miért van az, hogy korszerűen fejlődő országainkban a nők általában tovább élnek, mint a férfiak? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy qz érelmeszesedés tíz évvel később támadja még a nőket, mint a férfiakat. A női szervezetben egyébként vannak olyan hormonok, amelyek megakadályozzák a kolesz- terol-szint túlzott növekedését Miért öregszik az ember? A szakemberek erre négy hipotézist állítottak fel: 0 Az emberi szervezetet alkotó több milliárdnyi sejt reprodukciója .genetikai kód szerint „programozott”. Vannak olyan sejtek, amelyek mindössze ötször újulnak meg. Az ötszöri megújulás után ezek a sejtek elhalnak. (f) A meg-megújuló sejtek egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy nemes anyagot „gyártsanak”. Egyre inkább selejtes sejteket hoznak létre. (3) Ilyen selejtes sejtekkel fordul elő, hogy az öregedő szervezet — idegen testként — igyekszik kivetni, magától. Ez a folyamat a sejtek önroncsolásá- hoz vezet. 0 Az évek folyamán a szervezet olyan sajátos anyagokat szabadít fel, amelyek elpusztítják a sejteket. Megakadá!yozhatjuk-e bizonyos szervek, vagy egyes szövetek elöregedését? Jelen pillanatban még nem. De nem lehetetlen, hogy néhány éven télül bizonyos szövetek elöregedését megelőző gyógymódot fedeznek fel. Vegyük péidául az. érelmeszesedés problémáját. A kutatók nemrégiben fedezték fel az érelmeszesedés mechanizmusát Ez a jelenség annak tudható be, hogy az érfalakból eltűnik az elasztin, qmi biztosítja rugalmasságukat. Húszéves kor után az ember szervezete nem termel több elasztint, amelyre pedig szükség lenne. Elképzelhető, hogy mesterségesen előidézhetjük az eiasztin-termeiés Újrakezdését. Az egyetlen szerv, amelynél az öregedési folyamat megállítása vajmi kevés reménnyel kecsegtet, az ember! agy. Az idegsejtek ugyanis nem reprodukálhatók. Az öregedés folyamán az ember naponta tízezer idegsejtet veszít. Hogyan lehet megakadályozni? Ez tulajdonképpen életvitel kérdése. Egy francia professzor a következőket mondja ezzel kapcsolatban: „Az öregség megelőzésének legegyszerűbb és legjobb módja néhány alapvető szabály betartása ... Mindenekelőtt a táplálkozás terén kel! megszorításokat eszközölnünk. Ez azt jelenti, hogy kevés zsírt és cukrot tatralmazó, kalóriaszegény étrendet kell összeállítanunk. És erre mór gyermekkortól kell ügyelnünk: mert úgy öregszünk meg, ahogyan élünk. Tilos a túlzott idegfeszültség, tiszteletben kell tartanunk az alvás és az ébrenlét természetes ütemét, nem szabad túlzásba vinnünk a nyugtató- és, izgatószerek fogyasztását, tanúsítsunk mértékletességet a dohány és alkohol fogyasztásában, és lehetőleg nagyon sokat mozogjunk.” A gorillák és a tv Wassenaar holland város állatkertjének öt gorillája felettébb unatkozott Mint a világ más állatkertijében élő számos „testvérük”, ezek a gorillák is búskomorságba estek, a ketrec rácsain függve unottan néztek vissza az őket bámuló közönségre. Az állatkert igazgatójának egyszer különös ötlete támadt. Két televíziós készüléket állíttatott fel a gorillák ketrecében. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A majmok felélénkültek, hangulatuk sokat javult, és olykor egész napon át ! nézték a televíziót, anélkül, hogy ügyet vetettek volna az állatkertben bámészkodó emberekre. A gorillák a televízió előtt töltött minden 10—15 perc után rövid szünetet tartottak; vidáman ugráltak ide-oda c ketrecben, azután újra visszatelepedtek a készülékek elé. Az állatkert alkalmazottai néhány hét múlva kiismerték a gorillák ízlését. Legjobban a gyermekműsorok, az állatokról szóló dokumentumfilmek és végül a zenés játékfilmek nyerték el a majmok tetszését. K©molyta1an rovot Barátunk, ai énekművész csodálatosan nősült. Felesége csinált egy házi oltárt, rajta az ura képe, előtte olajmécses pis'cgott. ■ Ráadásul az asszony a lelkét alógöngyölte ura es parancsolója tehetségének. A férfi el is fogadta ezt az áldozatot, szerette nejét, ahogy az .anyakönyvvezető előtt megfogadta, de azért olykor-olykor unta, (Melyik nőt nem unnak olykor-olykor? Férfit is persze, de én most nőkről . beszélek.) Ha unta magát, akkor kerített egv másikat. Átmenetileg. Utána mindig becsületesen visszatért a hitvesi fészekbe az örökmécses égő fényébe és hallgatta neje csacsogását. Gyenge biológus vagyok, de úgy tudom, hogy a borznak, rókának kétfelé van kijárása. Az é'e' esnek három odúja is volt. Vo't e-v c"'c‘chá-a egy tóparton, elérhető kulipintyóia az erdő k'-'zar: n és egy összkomfortja Budapesten is. Na'meg a feleséggel terhes lakás helyben. Olykor-olykor rátört az ihlet, amihez tudvalevőleg nő szükségeltetik, de erre a célra _ a Isgalkalmatlanabb a feleség. Hogyan leéli bánni az asszonnyal? Az ihletnek ugyanis frissnek, váratlannak kell lennie és a feleség ilyesmit már aligha produkálhat. Ilyenkor útnak eredt ihletet meríteni. Attól függött, hogy mekkora ihletre volt szüksége, sokra, vagy kevésre. Ha sokra, felpattant a Peugeot kocsijára és elment a tó mellé. Ha kevésre, ki az erdőbe. De legtöbbször elég volt az az ihlet, amit a fő- j város tudott nyújtani. Most azt hinnék, hogy a fe- i lesége gyanakodott? j Szó se róla! Ha a feleség előtt csak a legkisebb célzást is tette valaki, máris nekiugrott • annak a szegénynek, hogy kikaparja a szemét. Bár hihetetlen, de az asszony tovább töltögette az olajat a mécsesbe. Kutattam ennek a csodának 1 a titkát és rájöttem. I Az énekművész nemcsak e | nőkhöz értett, hanem a> fele- i séghez is. És ez mennyivel no- i gyobb dolog! Tegyük fel, hogy ültek a ká- véhózban. Ronda dög meleg volt, szellő se rebbent és a nej ott ült a fotelban. Az énekművész ránézett, valami végtelen aggodalommal, hogy a hangjában rezgeti a szíve és megkérdezte; — Nem fázol, Cicus? Ha a nő fázott, nem volt normális! Ki az ördög fázik a sütőben? A feleség megnyugtatta, hogy nem! — Elég kényelmes a helyed, Cicus? A művész kedves feleségének a kedves feneke habszivacs micsodák között tespedt. Inkább arról lehetett beszélni, hogy a nő feneke nyomta a habszivacsot és nem fordítva. Ezután következett, hogy szomjas-e a nő, hogy jól lát-e? És a nő meggyőződhetett, hogy az ő uránál jobb, becsületesebb, szeretőbb hitves már csak a középkorban lehetett No jó, ezt bárki megtanulhatja, de a továbbiak mór minden férfit borzalommal kell, hogy eltöltsön. Bejött ez ajtón Sofia Loren. Mint a tigrincs, hullámzott végig a termen. Leült a művészszel szemben egy asztalhoz. Keresztbe tette hosszú lábszárát, úgyhogy kilátszott a csipkés bikinije. Ahány férfitekintet akadt, az "egyszerre rándult, mint a galvanizált békacomb és mind odairányult arra az egy pontra, -már amit Sofia Loren mutatott. Tévedés! Az énekművészé nem! Hogy hogy csinálta, rejtély! De továbbra is feleségét nézte éppúgy, mint mi Sofia Lorent. Ekkora szélhámosságot! Még a tekintetének is tudott parancsolni! De ez még mindig nem a csoda teteje. Amikor a nő ábrándosán kitekintett az ablakon, meglátta a templomtornyot, amint mö- ; götte súlyos fekete felhői: ász- : tak. Megszólalt: — Engem a levegőben úszó alligátor csordára emlékeztet Döbbenten néztünk egymásra! Falrengető marhaság! Hógy-hogy alligátor csorda? Ki látott alligátort csordában? Legfeljebb az Állatkertben eqy szánalmas csúcsó-má szót, de arról sem lehetett tudni, amíg a felírást el nem olvastuk, hogy krokodil, vagy alligátor. Nem így a művészi Az arca kiderült, vonásain I valami ragyogás sütött át, a hangiában elmélyedéssel felszerelve megszólalt: — Van benne valami ... Ez a három pont azt jelenti, hogy várt egy keveset, majd ismét j megszólalt: — Ha onnan nézzük, valóban hasonlít. Innen mintha alligátor lenne! Csodálatos szimbólum! Csoda!..» engedte le a hangját és ki meredt szemmel nézte o templom tornyát és a semmirrekellő felhőket Cicus átszellemült feneke alatt a habszivacs kiegyenesedett, mert a nő súlya tulajdonképpen a levegőben volt és újabb kijelentést tett; amit idézni nem érdemes. Éppen akkora marhaság volt, mint az előbbi, úgyhogy elemzésre semmi) ok nincs. Közben Sofia Loren nyugtalankodott ^Nem az zavarta, hogy rengeteg férfiszem rajta volt, hanem az dühítette, hogy azé az egyé nem. Tehát vad ’ rugdalózásba kezdett Cipője orrát felrúqta a feie magasságáig, amikor a bikiniből, ami eddig nem látszott, az is napvilágra került. A férfiak szeme kígúvadt. Nem úgy a művészé! Az figyelő szemekkel vette szemügyre neje turistabakancsát, kirándulózokniját, kockás szoknyáját és Isten bizony úgy nézett az egész nőre, mintha valami fantasztikus szexes látványt nézne. No most egy ilyen pasasban kételkedjék egy nő! Sofia Lorent észre sem vette! Hát nem csoda, hogy megingathatatlan volt a tekintélye? Nagy szellemtől nem szégyen tanulni! Szőlőssy Kálmán
