Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-07 / 37. szám
á DUNANTÖII NAPLÓ 1974. február 7. Mikor érik már a búza., Balladák könyve I Június 28~fót július 7=ig Magyar Kerámia Kiállítás Pécsett A YÜág legdrágább itala Tokaj-hegyalja aranyban j ragyogó borai közül a legnagyobb karriert az úgynevezett 1811-es' üstökös évjá- j ratú aszú »I. Ez a borkülönlegr már az elmúlt századuun is híres volt gs igen magas áron vásárolták. III. Napóleon császár például 1860-ban kétszáz fiaskót vett belőle — palackonként ötven frankért. V. Ferdinand koronázási ünnepségére is ilyen aszút rendeltek és antalogjáért (egy antalog hetvenöt liter) ezer körmöd aranyat fizettek Mádon1 és Tokaiban. Ez az aszú ma is a világ legdrágább itala. 1971-ben Londonban már kétszázhúsz fontért kelt egy palack beiőA híres aszú történetét, árfolyamának változását JRgpp Miklós, a tokaji Hely- történeti Múzeum vezetője megírta, és ennek nyomán a múzeumhoz számos olyan levél érkezett, amelynek írói ritkaságnak tartott tokaji borokat kínálnak eladásra, így — többek között — egy palack IV. Károly készletéből származó 1917-es évjá- rctú szamorodni borért háromezer forintot kértek. A legérdekesebb levél a minap az NDK-beli Radebeul- ból érkezett. írója arról értesíti a múzeumot, hogy olyan tokaji borral töltött palack van birtokában, amelyet hajdan Erős Ágost király udvartartása részére vásároltak. Az érdekes bejelentéseket és árajánlatokat a tokaji múzeum - átküldi a Tarcali Szőlészeti Kutatóintézetnek, amelynek a ritkaságszámba menő Tokaj-hegyahai borokból már kisebb gyűjteménye Szá|ró! szapa száll ma is az erdely magyarság gazdag népdalkincse i I Hetvenen maradtak életben a székiek közül a krími tatárok emlékezetes erdélyi betörése után. Az utolsó tatár betörés emlékére örök gyászt fogadtak. A széki kislánynak már a bölcsőben a fejére kerül a fekete gyászkendő, és azt soha le nem veti . . . A vőlegény, amikor bevonul, kikísérik a falu széléig. Ott táncolnak, énekelnek, búcsúzkodnak. A legény leveszi rozmaring- bokrétáját a kalapjáról, és ezt a lány addig megőrzi, amíg a legény vissza nem jön a katonáskodásból . . . Egyes helyeken, ha meghal egy fiatal lány vagy legény, még ma is szokás az, hogy megülik a leendő lakodalmat. Mindezt Kallós Zoltántól tudom, akivel a Pécsi Tanárképző Főiskolán a múlt szombaton megtartott emlékezetes előadása után találkoztam és beszélgetésünk során betekinthettem az erdélyi magyar népszokások ma is gazdag és eleven világába. Kallós Zoltán . nem kis meglepetést és örömöt okozott az olvasóknak a közelmúltban Magyarországon is közreadott nép- ballada-gyűjtéséve!.' Az Európa Könyvkiadó háromféle változatban jelentette meg a Balladák könyvét. Óriási siker lett a könyv. Olyan emberek érdeklődését is magára vonta, akik korábban nem érdeklődtek népinemzeti kultúránk iránt. A csodálkozás érthető: ki hitte volna, hogy Bartók, Kodály, Lajtha és mások gyűjtése után még ennyi szép népballadánk él és száll szájról szájra ma is... Kallós Zoltán munkásságának a jelentőségét még csak mostanában kezdik mérlegelni a néprajz-, népzene-tudósok, de azt már az olvasók is láthatják, a munka, amit végzett, fölbecsülhetetlen értékű. Érthető tehát a kíváncsiságunk mikor vágta fejszéjét e nagy fába, mi ösztönözte erre a szép vállalkozásra?- A népdalok iránti érdeklődést még középiskolás koromban felügyelőtanárom, Nagy Géza ébresztette fel bennem. Szombaton esténként bementünk a szobájába. Pokrócokat terített a padlóra. Erre mi. letelepedtünk. Ö mesélt nekünk a népszokásokról, népdalokat énekeltetett velünk. Egy alkalommal énekes csoport érkezett hozzánk Debrecenből. Kértek bennünket: énekeljünk mi is . .. Én azt hittem, hogy amit én tudok, más is tudja. A tanárom egyszer azt .mondta: „írd össze, mit énekelnék még a faludban." Ekkor kezdtem aztán egyre jobban belemerülni a népdalok világába. Volt egy lap is az iskolában, abba írogattam a népszokásokról. Később népdalpályázatot hirdettek. Akkoriban még nem tudtam dallamot jegyezni. Beküldtem az összegyűjtött dalokat, és első díjat nyertem. Érthető: ez még jobban ösztönzött a gyűjtésre. — Melyek a legfontosabb ku- j tatási, qyűjtési területei? Négy területen gyűjtöttem | eddig: a moldvai csángók és a gyimesi csángók között, az Észak-Mezőségben, Kolozs megyében és a Nádas-mentén, Kalotaszegen. — A csángókról mostanában sok szó esik, valójában azonban meglehetősen keveset tudunk róluk. — Moldvában székelyes és magyaros csángókat különböztetnek meg. Az előbbiek a székelyhez közelálló nyelvjárást beszélnek, de a nyelvük régiesebb. „Reggel” helyett „regveit” mondanak. Az „ott lettem volna” helyett azt mondják: „ott lettem lenne”. „Elmondom, ha eszembejut lesz.” Ezek különböző időben vándoroltak ki Székelyföldről — többnyire Kalotaszeg környékéről. A „Madéfalvi veszede!em”-ben rájuk törtek az osztrákok, mert nem akartak katonáskodni, mondván: a székelyek szabad emberek. Az 1860-as években volt a másik nagy kirajzás. A magyar-csángók , településtörténetéről alig van adatunk. Ezek egy része északi, másik része déli csángó. 180-200 kilométernyire egymástól elszórtan, falvakban élnek. Igen nagy a gyermekszületések száma1 náluk. — Bartók és Kodály után gyűjteni .,. Jelentett-e ez valamit Kallós Zoltánnak? — Igen. Alaposan ismernem kellett azt az anyagot, amit előttem már összegyűjtöttek. Olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy ahol éltem, éltek még a dalok is. Mivel kezdetben nem tudtam kottózni, úgy rögzítettem a dalokat, hogy megtanultam őket. — Kallós Zoltán a vasárnapi pécsi vásárt is bejárta. Látott valami érdekeset? — Igen, vettem is egy sokac inget. A moldvai csángók ingeihez hasonlít. Látom, a falusiak itt is eladogatják lassan-lassan népviseletüket. Ez a folyamat úgy látszik, bekövetkezik mindenhol. Emellett persze egyre több népművészeti alkotást láthatunk, népdal- és néptáncszeretettel találkozhatunk összkomfortos lakásokban... — Az erdélyi vásárokban milyen élő népszokásokkal találkozhatunk? A , boncidai cseresznyevásárt még! ma is megtartják. Június végén, .mikor érik már a búza, és a verőfényes helyeken ott vannak már a kalangyák, bent a faluban cseresznyevásóron ismerkednek egymással a fiatalok. Táncra perdülnek, énekelnek. Mezőkeszü mellett, Mocs^n egy hétig tartott a vásár. A különböző falvakból érkezők különböző színű népviseletei, dalai, táncai ilyenkor egy nagy színes, népi szőttest alkotnak. Bebesi Károly 18 Hajnalpír a Balokány felett Új lehetőségeket nyit a Zsolnay gyár rekonstrukciója A „Magyar Kerámia Kiállítás” — amely ez év június 28—július 7-e között lesz Pécsett a Köztársaság téri iskola helyiségeiben — már azért is jelentős eseménynek ígérkezik, mert a hazai kerámiaipar gyárai most először együtt és egyidőben mutatják be termékeiket. Résztvevők a Finomkerámiaipari Művek (FIM) üzemei: az Alföldi Porcelángyár, Budapesti Porcelángyár, „Gránit” Csiszolókorong és Kőedénygyár, Herendi Porcelángyár, Hollóházi Porcelángyár, Kőbányai Porcelán- gyár, Pécsi Porcelángyár, Rom- hányi Építési Kerámiagyár, Hódmezővásárhelyi Majolika- gyár, Kalocsai Porcelánfestő üzem és a Városlődi Majolikagyár. A bemutatandó gyártmányok nagyjából három csoportra oszthatók: háztartási edény és díszmű, továbbá építészeti kerámia, illetve műszaki termékek. A „házigazda” és egyben egyik kiállító a Pécsi Porcelángyár lesz. A pécsiek szerepléséről a gyár igazgatójával, Bos- nyák Jánossal beszélgettünk. — Mi a célja ennek a kerámiaipari seregszemlének? — Mindenekelőtt az, hogy az iparág teljes keresztmetszetét megismertessük a hazai közönséggel, mert gyáraink termékeiknek csupán töredékét mutathatták be a szokásos, évenkénti Budapesti Ipari Vásáron. A kiállításnak piackutatási célja is van, másrészt — különösen a háztartási edény és díszmű termékeinkkel pedig — bizonyos ízlésnevelési hatást is szeretnénk elérni. Vitorlás berkekben, az MHSZ repülőklubjaiban egyre többször emlegetik Góbét. Oktatók és pilótajelöltek kitűnő gépnek tartják. Csakhogy hiába elismert hazai é5 nemzetközi repülős berkekben a Góbé, ha a használatban levő alig több, mint kilencven darabnak talán csak órái vannak hátra, Új gép pedig nincs: a Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyáregységének szereldéjéből 1968-ban futott ki az utolsó hazai gyártmányú vitorlázógép. A Góbé azóta eltűnt, s hamarosan ki kel! selejtezni o még használatban lévőket is. De mi lesz a magyar vitorlázósporttal? A megoldást a Góbé úibóli gyártása , jelentené. Az MHSZ 1975 után száz ilyen iskolagépet rendelne meg a gyártó cégtől, csakhogy az eqyelőre nincs. Ugyanis két elképzelés fut párhuzamosan egymás mellett. Az egyik szerint Szekszárd szeretné megszerezni a vitorlázó-gyártást, de ehhez meg kel3 nélkül? lene még teremteni a feltételeket. A másik vélemény szerint az esztergomi gyárnak adottak a feltételei a Góbé ismételt előállítására. Az egy héttel ezelőtt lezajlott budapesti megbeszélésen ugyan döntés még nem született, de az esztergomi gyár vezetői úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a Kohó- és Gépipari Minisztérium hozzájárul a vitorlázó-repülőgép gyártásának újbóli beindításához, úgy Esztergom vállalja a Góbé programot. Az idő egyébként annál is inkább sürget, mert ha a Góbék kiöregednek, egyszerűen nem lesz az MHSZ kluboknak iskolagépük. Az Esztergom elnevezésű gyakorlógép erre a célra nem alkalmas. A Góbé iránt egyébként külföldről Is naqy érdeklődés nyilvánul meg. Lengyelország például, akár holnap mintegy kétszáz gépet venne tőlünk, de hasonló az érdeklődés a nyugati országokból és a töbi szocialista országból egyaránt. Ilyen kategóriájú gépet ugyanis %em Keleten, sem nem gyártanak. — Miért éppen Pécs városát jelölték ki a kiállítás 4tinhelyéül? — A város vezető szervei kérték és vállalták a rendezésre szóló megbízatást, a FIM ennek nagyon szívesen eleget is tett, mivel ezzel egy kicsit adózik is a jóhírű, patinás pécsi gyárnak. A pécsi üzem egyébként a Herendi Porcelángyár után a „legöregebb” az összes többi között, hiszen a gyárat 1868-ban alapította Zsolnay Vilmos. Jelenleg öt gyáregységünk van: egyik a Zsolnay-gyáregység, aztán a műszaki, majd a háztartási edény, továbbá az építészeti kerámia és végül a híradástechnikai kerámia részleg. . — Milyen gyártmányokat mutatnak be a kiállításon? — A termék-skála elég széles. Bemutatjuk a Zsolnay-eozin dísztárgyainkat, porcelán-fajansz szervizeket és dísztárgyakat, hagyományos porcelánkészleteket, pi rog rá nit-termékeinket, az építészeti kerámia köréből még térplasztikákat, vázákat, szobrokat, szigetelőket. Van egy új termékünk is, a fagyálló padlóburkolólap. Nagyon szépek ezek a lapok, öthat színben állítjuk elő, felületük fényes, de csúszásmentes. Váróhelyiségek, víkendházak, teraszok, vagy éppen konyhák, hallok, fürdőszobák padlózatának burkolására alkalmasak. — Maradjunk még az építészeti kerámiánálI A híres Zsol- nay-féle pircgránit a Pécsi Porcelángyár egyik legsikerültebb gyártmánya. A tervezők, az építőipar figyelembeveszi-e a piro- gránit létezését? — Igen. A városi tanács vb-a határozatban hívta fel erre az építészeti szakemberek figyelmét, hozzátehetem: eredménnyel, Elég csak a tízemeletes pécsi lakóházak homlokzati kiképzésére utalnom, vagy a 400 ágyas klinikára, aztán az elméleti tömbre. De város-széj pítészeti megoldásként például j szökőkutaknál, szobroknál is ; alkalmazni lehet a pirogránitot, — Milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a pirográ- nit? — Azonkívül, hogy szép, akár natúrban, akár színesen, ráadásul fagyálló és saválló. Mondhatnám azt is, hogy szinte örökéletű. Tessék csak a Mecsekről letekinteni a városra, a régi középületek, de itt-ott régi családi házak tetőzetén is felfedezhető a pirogránit élénk színeivel. A Pécsi Tervező Vállalattal, személy szerint pedig Til- lai Ernő tervezőmérnökkel megfelelő kapcsolatban állunk. Nekünk, porcélángyáriaknak szándékunk, hogy elsősorban Pécs szépítéséhez járuljunk hozzá a pirogránittal. De természetesen más városok igényeit is igyekszünk kielégíteni. Budapesten, Győrött, Szombathelyen, Veszprémben, Miskolcon, Szegeden dolgozó építőipari vállalatoknak is szállítunk pirogránitot, — A köztudat kissé misztifikálja az eozint. Joggal-e? — Nem hinném, hogy van helye a misztifikációnak, az azonban biztos, hogy e termékünk védett, technológiája is eléggé bonyolult, vagy inkáb^b kényes, — Tulajdonképpen hogyan állítják elő az eozint? — Erre több okból nem felelhetek. Már csak azért sem, mert valóban gyártási titok, de különben is: az egésznek a gyártástechnológiája eleve egy költséges berendezést igényel, valóságos ipari háttér szükséges ehhez. Az eozin előállítása alapvetően vegyészeti kérdés. És mit mondjak még? Jómagam sem — Ez meglepő, „„ — Pedig így van. Hat-nyolc ember — kötöttük szakmunkások — ismerik csak a telje! gyártási folyamatot, — És ha kiöregszenek, nyugdíjba vonulnak? — Nem okoz gondot. Gondoljon csak arra, hogy amióta Zsolnay Vilmos és dr. Wartha Vince műegyetemi tanár az első eozinkerfemiát legyártotta, hány és hány generáció vonult nyugdíjba?! A gyár mindig gondoskodott utódokról, akik a „titkot” tovább vitték, a gyártást tovább fejlesztették. Ma is így van. Azt a hat-nyolc fizikai és műszaki dolgozót, akik az eozin előállításánál közvetlenül munkálkodnak, gyárunk vezetősége jelöli ki, ők megkülönböztetett anyagi és erkölcsi előnyöket élveznek. Ez érthető is. “ '3aí az, hogy a zöld eozin értékesebb? — Téyedés, Azonos értékű mondjuk a pirossal. Teljesen mindegy. Egyébként Zsolnayélc először a piros eozint gyártották i le, ez a piros hasonlított az | ökörvér színéhez. „Hajnalpír”- re keresztelték a csodálatosan ■ szép terméket; az „eosin” pontosabban az „eos” szócska görög eredetű, „hajnalpírt” jelent — Külföldön mennyire Ismerik az eozin dísztárgyakat? — Annyira, hogy a hazai és külföldi megrendeléseknek alig tudunk eleget tenni. A külföldi o-szágokban megrendezett kiállításokon — a külkereskedelmi szerveken keresztül — vált ismertté eozin-termékünk. Ezt megrendelések követték. Eozin- dísztárgyakat szállítunk Japánba, az NSZK-ba, Angliába, az Egyesült Államokba, Olaszországba, Kanadába és még sok más országba. Megkezdtük a Zsolnay-gyáregység rekonstrukcióját. Ha befejeződik, eozin- dísztárgyakból is többet szállíthatunk majd a hazai és külföldi piacra. Rab Ferenc I
