Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-07 / 37. szám
Vffág proletárjai, egyesüljetek1 Dunántúl ngpio XXX!, évfolyam, 37, szám 1974, február 7., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya rpegyeí Bizottságának lapja Indulat és tekintély Egy kommunistát töröltek <a párttagok közül, később visszahelyezték eredeti jogaiba. Ritka eset, de nem ezért teszem szóvá. Megkértek: ne írjam meg konkrétan a helyet, a személyeket, mert fölfedésükkel esetleg árthatnék a közösségnek. Állom a szavamat. A történetet azonban nem hallgathatom el. Azt példázza: hova vezet a harag, a hirtelen indulat, a megfontolatlan, elhamarkodott lépések sorozata. Meg azután azt is, hogy a jellembeli tulajdonságok, az emberi értékek és hibák sohasem mutatkoznak feketén, fehéren. Vágjunk a közepébe. Jellemzésként csak annyit, hogy a tsz- elnök is kommunista, húszéves mozgalmi múltja van; a munkája lendületes, hozzáértő ember. A brigádvezető állattenyésztési szakiskolán tanult Húsz éve szövetkezeti tag, tizenkét évvel ezelőtt lépett a pártba. Mindebben nincs semmi különös. Most azonban nagyon magukra vonták □ figyelmet... Az összeütközés nem politikai eredetű. A tsz-elnök hirtelen indulatában — most már tudjuk, megfontolatlanul —• közölte vezető társával, hogy azonnal leváltja a brigádvezetői tisztségről. Meg is tette. Volt oka rá, hogy ne legyen elégedett a brigádveze-i tő munkájával, magatartásával. Hirtelen elhatározását azonban akkor nem indokolta meg. Döntött és kész. Később szentesítette elhatározását a vezetőséggel is. A brigádvezető nem volt ott: ki tudja, hogy miként terjesztette a testület elé az ügyet? Tény, hogy a vezetőség „rábólintása” látszólag mentesítette őt az egyéni felelősség alól, s a döntés így már megfelelt az alapszabály előírásainak is. A brigádvezető fellebbezett, Nem csaptak nagy hűhót. Hamarosan megszületett a tsz döntőbizottságának határozata, amely szintén helybenhagyta az elnöki döntést, és nem adott lehetőséget a további fellebbezésre. Azt hiszem, itt érdemes figyelni egy „apró” részletre. A múlt év elején ugyanis több szövetkezet egyesüléséből jött létre a mostani. A határozatból kiderül: a brigádvezetőt 1973. január 1-től bízták meg a brigádvezetői teendők ellátásával. Az elnök február 3-ón leváltotta, s 26-án már a döntő- bizottság is állást foglalt. Az indokolásban egyébként ez áll: nem úgy látta el a feladatát, ahogy azt elvárták tőle. Előfordult, hogy késett munkahelyéről, s hogy alaptalan viták keletkeztek közte és a brigádtagok között. Arra is volt példa, hogy a főállattenyésztő utasítását nem, vagy csak részben hajtotta végre. (Csak úgy mellesleg jegyzem meg: a brigádvezetőnek húsz év alatt nem volt fegyelmi büntetése.) Eddig a munkaügyi, a munkajogi história. Talán „kívülállóként” elmondhatom: vezetőségi határozaton és a döntő- bizottsági jegyzőkönyvön igencsak megérzi az ember az elnöki „sugallatot”. A brigádvezetőt természetesen senki sem mentheti föl, ha egyszer rosz- szul dolqozott; a_ figyelmeztetés, a büntetés mindenképpen jogos volna. De a hirtelenkedés, a harag nem volt jó tanácsadó. És íme a másik ember magatartása. A brigádvezető megsértődött. Elhagyta a téeszt, s munkajogi sérelmét összekeverte a párthoz való viszonyával, öt hónapig nem ment el a taggyűlésekre, nem fizetett tagdíjat, elhanyagolta kommunista köta'.arsé'":t. Hátat ford'tott a pártnak? Tú>ás lenne ezt állítani. Csak éppen nem akart #da menni, ahol sérelmét okozóival találkozhatott Ez legalább olyan elhamarkodott lépés volt, mint a tsz-elnöké. így aztán a taggyűlés — távollétében — a szervezeti szabályzat előírásaira hivatkozva törölte őt a párttagok közül. Az indokolás papírforma szerint helyénvaló volt, csakhogy a mérlegelésről, az eset oknyomozó tisztázásáról megfeledkeztek a pártszervezet tagjai. De kik is mérlegeltek volna, hiszen a szervezet tagjai közül többen — köztük a tsz-elnök — így vagy úgy részt vettek a leváltás szentesítésében. És a többi kommunista? Félreértették a tsz-elnökhöz fűződő viszonyukat? Ügy tűnik, mintha náluk' „függelemsértés” volna másfajta véleményt kifejteni, mint ami a tsz-elnöké vagy a párttitkáré, aki tanácselnök is egyben. De most hadd szakítsam félbe a folyamatot. A brigádvezető ugyanis rrtár a döntőbizottság határozata után panasszal fordult a járási párt- bizottsághoz. Hogy milyen választ kapott onnan? Nagyon helyesen azt, hogy „Munkájának megítélése a közvetlen vezetők feladata. Kérjük, hogy vegye fel a munkát, és dolgozzon példamutatóan.” Miért tartom fontosnak ezt? Azért, mert néha bizony még figyelmeztetni kell a kommunistákat arra, hogy a párttagság nem előny és nem menlevél; hogy a párt felsőbb szervei ugyanúgy a rend, a fegyelem megteremtésén fáradoznak, mint az állami, a gazdasági szervek vezetői. Ebben az esetben különben sem volt világos, hogy mi mozgatja az indulatokat. A pártból való törlés ügyében azonban van feladata ■— és beleszólása — a felsőbb pártszervnek. A járási vb vizsgálódott és döntött — minden érdekelt meghallgatása után, az ügy teljes ismeretében. Túlzottnak és indokolatlannak tartotta az alapszervezet döntését, és nem hagyta jóvá. De ne higgyék, hogy megdicsérte a brigádvezetőt, ellenkezőleg. Elmarasztalta, és mulasztásainak pótlására, kötelességeinek teljesítésére hívta fel a figyelmét. Figyelmeztette a tsz-elnököt is arra, hogy a megfontolatlan döntés, a személyes indulatokból táplálkozó önkényeskedés nem vezet jóra. A brigádvezető tehát továbbra is párttag, de még nem dolgozik a szövetkezetben. Ennyi a történet. Sok minden izgat az üggyel összefüggésben. Ügy érzem, a hatalom túlértékelésétől a megalkuvásig, az elvtelen védelem feltételezésétől a felelőtlen ügykezelésig, egy sor emberi hiba halmozódott fel, amely következetlenséget, rosszindulatot, ridegséget, helyezkedést és bonyodalmakat idézett elő, A tsz-elnök —- . tekintélye biztos tudatában —- megfellebbezhetetlennek tartotta véleményét. A brigádvezető azt hitte: a párt fogja kimosni hanyag munkájának következményeiből. A vezetőség, a döntőbizottság az elnök kedvére tett, és tetézte hibáit, $ csaknem ugyanezt tette az alapszervezet és a csúcsvezetőség is. Nem volt egyetlen ember, egyetlen szerv a faluban, aki vagy amelyik képes lett volna fölülemelkedni az indulatokon. Jellemző, hogy az elnök elvben már visszaállította beosztásába a brigádvezetőt, pedig azt senki sem kérte. Ezzel tisztességes módon beismerte megíontolatlanságát. Viszont a csúcsvezetőség még most is görcsösen ragaszkodik álláspontjához, mert annak korrigálásától tekintélyét félti. De hát a tévedés beismerése, vagy az ahhoz való ragaszkodás árt jobban a tekintélynek? Jávori Béla Magyar-román gazdasági tárgyalások Fook Jenő elvtárs fogadta a román miniszterelnök-helyettest A TARTAlOMBÖl Kinevezték oz MLSZ új elnökségét NDK válogatott -PMSC 6:1 (2:1) Hol 'esz a gyermekügyelet! Baranyai városok példája Együttműködés a lakásépítésben Csspatszéiváíasitás a Siaai-fsiszigeien Terroristák támadása Kuvaitban ‘ Szerdán Budapesten befejeződtek a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság társelnökeinek tanácskozásai. A tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti árucsereforgalom helyzetét. Az 1973. évi forgalomhoz képest az idei előirányzat 8 százalékkal magasabb és megvannak a lehetőségei a nagyobb volumenű forgalomnak is. A termelési együttműködés kérdéseivel kapcsolatban megállapították, hogy azok közül néhány témakörben a közeljövőben aláírásra kerülhet sor. Meghatározták a gépipar és a vegyipar azon területeit, amelyeken hosszabb távra is lehetőség van az együttműködésre. Áttekintették a két ország 1976—80. évi népgazdasági tervegyeztetésének helyzetét és megállapodtak a feladatokban. A megbeszéléseket a kölcsönös egyetértés és a baráti együttműködés légköre jellemezte. Szerdán délelőtt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta Virgil Trofínt, a Román Szocialista Köztársaság lyettes&; A szívélyes,, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Timor Mátyás, a MjíiisztertapáCs elnökhelyettese, és íóan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Szigorú ellenőrzés Túlsúlyos járművek csak meghatározott útvonalakon közlekedhetnek A Minisztertanács határozatának végrehajtására a közlekedés- és postaügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a túlsúlyos járművek közlekedésének korlátozásáról. A rendelet a megváltozott követelményeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően engedélyezi a nagyobb tengelyterhelésű járművek közlekedését. A súlyhatárt egy tengelynél a korábbi nyolc tonnáról 10 tonnára, kettős tengely esetében 14,5 tonnáról 16 tonnára emelte. Az ezen felüli, tehát túl súlyos járművek közlekedéséért viszont díjat kell fizetni, a meghatározott feltételektől eltérően közlekedő járművek üzembentartóit pedig megbírságolják. Azok a járművek, amelyeknek tengelynyomása nem haladja meg a felső határt, összsúly, vagy méretei túllépik a KRESZ- ben meghatározott értékeket, a korábbi gyakorlat szerinti útvonalengedéllyel közlekedhetnek, túlsúlydíj fizetése nélkül. A miniszteri rendelet intézkedik arról, hogy túlsúlyos járművek csak illetékes útügyi hatóságok előzetes engedélyével meghatározott útvonalakon közlekedhetnek. A túlsúlyos járművek közlekedésének engedélyezéséért 10 tonnán felül 14 tonnáig — fokozódó mértékben — kilométerenként 20—160 forintot, kettős tengely esetén pedig 16 tonnán felül 26 tonnáig kilométerenként 25—250 forintot kell fizetni. A korlátozás megszegőit, az engedély nélkül túlsúllyal, vagy a meghatározott feltételektől eltérő módon közlekedő járművek üzembentartóit az alapdíj és az annak kilencszeresét kitevő összegű pótdíj megfizetésére kötelezik. Az útügyi hatóságok a rendelkezések megtartását szigorúan ellenőrzik a közúti határátkelő helyeken létesített mérőállomásokon — ilyen működik már Rajkán, Gyulán és Lete- nyén, rövidesen üzembe áll Röszkén, s az első félévben még további hét állomás készül el. Amatőrszínház Pécsett Pécs kulturális élete új színnel gazdagodik: a , Vátosi Tanács életre hívta az amatőr színházat, amely a műkedvelő együttesek állandó fóruma lesz. Mindeddiq mostoha körülmények között, technikailag rósz- szul felszerelt színpadokén léptek fel az amatőrök, most a város második színháza, a kamaraszínház nyitja meq kapuit időről időre előttük. Később — a terv szerint — egy-egy Országosan ismert amatőr együttest is meghívnak vendégjátékra □ mécsekaljái városba. Az űj színház február végén kettős bemutatóval nyit. Befejeződön o téli nagyjavítás Idén egynegyedével ni a Délki termelési értéke A nyereség S3 százalékkal emelkedik Négy nappal a tervezett határidő előtt befejezték az idei téli nagyjavítást a Déldunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzemében, így 7 ezer tonnás előnynyel kezdték a termelést február első munkanapján. A januári üzemszünet idején az összes gépiberendezésen elvégezték a megelőző karbantartást, emellett a képünkön látható — tavaly munkába állított — félmobil törő és osztályozó üzemben felszereltek egy berendezést, amely a zúzott kő minőségét javítja. A gondos karbantartásra márcsak azért is szükség volt, mert a vállalat idei termelésnövekedését — amely az 1,8 millió tonnás bázishoz viszonyítva 7,3 százaléknak' felél még — csaknem teljes egészében a komlói kőbánya produkálja. A terv szerint az üzem 1974-bfen 680 ezer tonna zúzott követ szállít az útépítésekhez és az építőiparnak, amely 112 ezer tonnával több az előző évinél. E többletmennyiségből kereken 100 ezer tonnát tesz ki a legértékesebb nemes-zúzalék. A minőségi termékek részarányának növekedése azt eredményezi, hogy a komlói kőbánya termelési értéke az idén 25, a nyeresége pedig 63 (!) százalékkal emelkedik.
