Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-05 / 35. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. február 5. A telefonnál... Jár-e házastársi tartásiíj? Mit remélhet a nevelt fiú? Válaszok közérdekű kérdésekre Múlt héten kedden szerkesztőségünkben a telefonon érdeklődőknek dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Gátos György, a Megyei Bíróság elnökhelyettese és dr. Csarseh Péter, a Járásbíróság elnökhelyettese válaszolt a házasság-felbontással, az örökösödéssel, a tartással és a kisajátítással kapcsolatos kérdésekre. A közérdeklődésre is számot tartó kérdések és válaszok közül az alábbiakban néhányra most írásban is visszatérünk. Dr. Csiky Ottó a következő kérdésekre válaszolt. © Az apasági vélelem megtámadása a gyermek születésétől számított 1 év eltelte után is lehetséges? — A válasz igenlő. A családjogi törvény 43. §-a szerint az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult azonban, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított és előbb említett határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel. Ez a szabályozás tehát azt jelenti, hogy a gyermek 19 éves koráig minden külön határidő bizonyítása nélkül megtámadhatja az apaság vélelmét, ezt követően azonban (illetőleg, ha az apa támadja meg az apaság vélelmét), — a gyermek születésétől számított értesülése utáni egy év elteltével bizonyítani kell, hogy a tudomásszerzés mikor történt. így például előfordulhat, hogy a férj csak a gyermek születése után 10—12 év múlva tudja meg, hogy felesége viszonyt folytatott valakivel a fogantatás idejében. Amikor erről tudomást szerez, ettől számított egy éven belül kell az apaság vélelmét megtámadni, mert különben ezzel már elkésett. © Jár-e házastársi tartásdíj a másik házastárs nyugdíjából? — A házastársi tartásdíjra jogosultság hazai jogunk szerint egyaránt megilletheti a férjet és a feleséget. Számos feltétele van azonban, így az érdemesség, a rászorúltság és nem utolsó sorban az, hogy a kötelezett a házastársi tartásra ké- pes-e. A tartásra való képesség nyugdíjas esetében is megállapítható, ha a nyugdíj összege van olyan magas, hogy a kötelezett scját megélhetésén túl, annak veszélye nélkül, a másik házastárs tartására is fordíthatja. Ha azonban a nyugdíj nagyon alacsony összegű, akkor erre bizony nemigen lesz lehetőség. Ilyenkor előtérbe kerül a felnőtt munkaképes gyermekek eltartási kötelezettsége, elemi erkölcsi norma is, hogy a felnőtt gyermekek gondoskodjanak idős szüléikről. A szülőtartásra akkor is rászorulhat valaki, ha házastársa, vagy volt házastársa az alacsony nyugdíj miatt csak kis összegű tartást képes nyújtani. 0 Mi a teendő akkor, ha a hagyatékhoz takarékbetétkönyv is tartozik, de az nem lelhető fel? — A takarékbetétkönyvbe letett összeg tekintetében sajátos rendelkezés is van. Nagykorú személy a takarékbetét elhelyezésekor akként rendelkezhetik, hogy elhalálozása esetében a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizeni. Ilyen rendelkezés esetében a takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett takarékbetét felett hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Ha ilyen rendelkezés azonban nincsen, akkor a takarékbetétben elhelyezett összeg tárgya az örökségnek. Éppen ezért a hagyatéki eljárásról szóló szabály szerint a takarékbetétkönyvet a hagyatéki eljárás során fel kell venni a lejárba, s ezt készpénzzel. értékpapírral és más érték', -agyai együtt o leltár- előadó bírqi letétbe helyezi. Ha ezt elmulasztja, akkor ugyanígy járhat e! a hagyatéki eljárás során a körjegyző. Ha a takarékbetétkönyv a leltár során nem található, annak bizonyítása, Sscgy volt-e az elhaltnak takarékbetétkönyve, épp úgy arra tartozik, aki ezt állítja, mint ahogy készpénz, vagy értékpapír esetében is ez a teendő. Dr. Gátos György elvtárs a következő kérdésekre válaszolt: © Albérletbe költözött, egy évre kifizette a bért, de nem tudta, hogy az épület szanálásra, lebontásra kerül. Le is bontják, mi a teendő a befizetett lakbérrel? Visz- szakapja? — Az albérleti díj a bérbeadót az albérleti jogviszony fennállása alatt illeti meg. Annak az ingatlannak a szanálása, lebontása, amelyben az albérlő benne lakott, az albérleti jogviszony megszűnését eredményezheti. Jogszabályaink szerint. ha a lakás „elpusztul", ez még a bérleti jogviszony megszűnését is maga utón vonja. Ha az albérleti jogviszony megszűnik, és újabb jogviszony a bérbeadó és az albérlő között más lakásban sem jön létre, az albérlő pedig az előre kifizetett albérleti díjjal a jogviszony megszűnéséig „túlfizetésben" volt, visszakövetelheti az arányos albérleti díjat, mert azzal a bérbeadó az albérlő rovására jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutna. © Nevelőapa nem tudott végrendeletet hagyni, a nevelt fiúnak jár-e az örökség? — Öröklési jogunk a halál esetére szóló rendelkezés szabadságának elvén ( áll, természetesen az úgynevezett köteles rész sérelme nélkül. Az örökhagyó tehát halála esetén vagyonáról, vagy annak egy részéről végrendelettel szabadon rendelkezhet. Ha azonban az örökhagyó részéről bármilyen oknál fogva végintézkedés nem történt, halála esetén a törvényes öröklés általános rendje az irányadó. A törvényes örökösök között sorrend van és az öröklés — a házastárs, valamint az örökbe fogadott gyermek öröklését nem számítva — vérségi vonalon történik. A gyermeknek, mint elsősorban szóba jövő örökösnek leszármazol meghatározása a családjogi rendelkezések szerint történik, de az örökbe fogadott gyermek is — az örökbefogadás fennállása alatt — az örökbe fogadó vérszerinti leszármazójaként örököl. Ilyen kapcsolat hiányában a „nevelt" gyermek nem örökölhet. © B irtokhóborítási ügyekben hová kell fordulni? A „steinkerke" 1690 körül E lég egy pillantást vetni a férfiakra vagy üzletek kirakataira, hogy az ember megállapítsa: reneszánszát éli a nyakkendő. Újra széles lett, kötése nagycsomójú, a színek és minták valóságos kavalkádjá- ban pompázik. Mióto hordanak a férfiak nyakkendőt? Erről tar- | tott; a közelmúltban érdekes i előadást F. Dózsa Katalin, a ; Nemzeti Múzeum textilgyűjteményének muzeológusa. — Megoszlanak a vélemények — mondta. — Egyes divattörténészek korabeli rajzokra j hivatkozva azt állítják, hogy mór a rómaiak is ismerték a nyakkendőt, a katonai őrség ! tagjai megkötött kendőt viseltek nyakukon. Ennek persze ! semmi köze a nyakkendő ősA— Ha a birtokost birtokától i jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, J birtokvédelem illeti meg. Birtok- védelmet igényelhet — többek között — az a birtokos is, akinek telek-, vagy kertingatlanából kerítés beljebb helyezésével, vagy új kerítés létesítésével szomszédai egy részt elvonnak, ezzel egy esetleg több évtizedes birtokállapotot háborítanak meg. Az, akit birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásban megháborítanak, a községi (városi, városi kerületi) tanács illetékes szakigazgatási szervéhez fordulhat és kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A szakigazgatási szerv döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak heiye nincs. Az a fél azonban, aki a szak- igazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól keresettel kérheti a határozat megváltoztatását. Ha a szak- igazgatási szerv a kérelem tárgyában 15 napon belül nem ha tároz, kpteles az iratokat területileg illetékes bírósághoz áttenni. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Dr. Csarseh Péter elvtárshoz intézett kérdések és válaszok közül: O Kisajátították a házat, az államigazgatási határozatot igazgatási úton megfellebbezte. A felajánlott kártalanítást a kisajátító nem fizette ki. Jár-e ilyen esetben a felajánlott kártalanítás és a bérlőtől a lakbér? — A kisajátító a kisajátítási hotározat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. A tulajdonjog megszerzéséig a tulajdonjogból folyó jogok a tulajdonost illetik, ezért a kisajátítással kapcsolatos államigazgatási határozat jogerőre emelkedéséig az ingatlan tulajdonosát a bérleti díj is megilleti. A kisajátító az államigazgatási eljárásban felajánlott kártalanítást 30 nap alatt köteles kifizetni. A 30 napos határidő kezdetét az államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. E határidő a fellebbező ügyfél vonatkozásában a másodfokú határozat kézbesítését követő nappal, a fellebbezés jogával nem élő ügyfélnél az elsőfokú határozat kézbesítését követő 15. nappal, a fellebbezési jogról lemondó ügyfélnél pedig az elsőfokú határozat kézbesítését követő nappal ve-zi kezdetét. © Az elhalt házastórs kötelezettségeiért, adósságaiért a túlélő házastárs tartozik-e felelősséggel? — Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőnek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös az öröksége erejéig egyéb vagyonával is felei. Amennyiben a házastárs örökös, e felelőssége fennáll. Ha csak haszonélvező, köteles tűrni, hogy a haszonélvezettel ferhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket kielégítsék. © A személyi tulajdonban álló beépítetlen építési telefc a tulajdonos által nem hasznosítható, arra lakóházat nem tud építeni, mert építési tilalom alatt áll és a város távlati tervében más rendeltetésű hasznosításra van kijelölve. Mi a teendő? — Ilyen esetben a tulajdonos kérheti a kisajátítási eljárás megindítását, ha az építési tilalom 5 évnél hosszabb idő óta terheli az ingatlant. A tanács végrehajtó bizottsága ilyen esetben kötelezheti a kisajátítási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek érdekében az építési tilalmat elrendelték. Ha ilyen szerv nincs, az illetékes tanácsi szakigazgatási szervet hívja fel a kisajátítási kérelem benyújtására. Szemünk fénye a kiskert Díszcserjék szaporítása fásdugványozással A növényvilág nagy részének megvan az a csodálatos tulajdonsága, hogy amennyiben az anyanövényről leválasztunk egy vegetatív részt pl. vesszőt, és azt eldugványozzuk, megfelelő körülmények mellett a gyökér- képződés és hajtásképződés megindul, és a vesszőből önálló növény fejlődik. A növényeknek ezt a tulajdonságát használjuk fel fás dugványozásnál is. A fásdugvdnyozás a legegyszerűbb szaporítási mód. Dugványozásra egyéves, jól beérett, fejlett, elágazásmentes vesszőt használhatunk fel (ceruzavastagságú vagy vastagabb). Jó! beérett vessző alatt azt kell érteni, hogy a vessző teljesen megfásodott. Nedves, mélyfekvésű helyeken, vagy csapadékos ősz esetén fordul elő, hogy a vesszők vége nem fáso- dik meg teljesen. Az ilyen vesz- szők nem életképesek, dugványozásra alkalmatlanok. A dugványkészítés ideje a vegetációs időn kívüli időszak, tehát lombhullástól rügypattanásig. A fásdugványok alapanyagát, a vesszőket, a tél beállta előtt szedjük meg, ugyanis nagy tél esetén még az érett vesszőket is érheti fagykár. A díszbokrok déli oldalán a vesszők minőségre jobbak, mert több nap érte őket. A megszedett vesz- szőket nyirkos, fagymentes helyen tároljuk, kötegelve, homokba állítva. Tárolásra hűvös, nyirkos pince jól megfelel. Ha ősszel elmulasztottuk a dugványszedést, akkor kora tavasz- szal, fagymentes időben szedjünk vesszőt, lehetőleg február A nyakkendő maga a férfi hez, a kendő csupán megkülönböztetést jelentett a római katonák között. — A franciák arra esküsznek, hogy a nyakkendőt a horvátok „találták” fel. Legalábbis ez olvasható Larousse nagy lexikonjában, aki a következőket írja: „a Napkirály, XIV. Lajos udvarában egy horvát ezred állomásozott, amelynek katonái annyira féltették magukat a megfázástól, hogy nyakuk köré fehér kendőt, vagy szalagot tekertek". A párizsiaknak ez úgy megtetszett, hogy élükön a királlyal — a divatdiktátorra! — elkezdték utánozni és szintén kendőt tekertek a nyakuk köré. Ezért a nyakravaló francia nyelven: cravate, ami annyit jelent: horvát. Nem kétséges, hogy a nyakkendő francia pre- detg, ám, az az igazság, hbgy a gallérból, majd a zsabóból alakult ki, s csak az 1600-as évek elején. A 30 éves háború hősei csipkével szegélyezett nagy fehér gallért viseltek, amelyet zsinórral kötöttek meg. A divat azonban egyre hosz- szabb és hullámosabb hajviseletet írt elő, s o szép gallérból lassan már alig látszott ki valami. A lovagok ekkor a zsinórt kezdték díszíteni és ebből alakult ki aztán a csipkéből és selyemből készült szalagcsokor, — a csokornyakkendő őse. Megkötése rendkívül bonyolult, nagy gondosságot igényelt. A háborúzó lovagoknak azonban nem mindig volt Idejük díszesen megkötni szalagcsokrukat, s 1692-ben Steinkerkénél olyan hirtelen rohanta le őket ar ellenség, hogy éppen csak megkötötték nyakravalóikat Ez a kötésforma aztán „steinkerke” néven jött divatba. A nagy francia forradalomban, amikor kezdett kialakulni a mai típusú férfiöltöny, a fehér és színes batisztkendőket lazán kötötték a gallér alá a divatos ficsurok. Ám ez a megkötés sem volt egyszerű, misem bizonyítja jobban: tanulmányok és esszék jelentek meg a nyakkendő megkötésének lehetőségeiről. A nyakkendőnek szinte mindenki behódolt. Balzac például ezt írta: „A nyakkendő maga a férfi!” A fehér nyakkendők mellett hamarosan megjelent a fekete; viselőik a kivégzett arisztokratákra emlékeztek. A vörös nyakkendő pedig a körtársasági érzelműek- nek volt titkos ismertetőjéig» A mai hosszú nyakkendő őse az 1820-as évek táján tűnt fel. A nyakkendő történetében a múlt század vége hozott nagy változást, a csokor- és a hosz- szú nyakkendő élesen elvált egymástól. Rendkívül divatos volt a kerekített szabású angol butterfly, (pillangó), frakkhoz és szmokinghoz pedig a fehér és fekete, egyenesen szabott csokornyakkendő. A legelőkelőbb viselet azonban a plaszt- ron volt, amelyet igen szélesre szabtak és tűvel, vagy drágakővel díszítettek. Az első világháborút követően a sztár-nyakkendő a vidám színű pillangó lett, amely kitér- jesztett szárnyakkal ült gazdája nyakón, mintha el akarna repülni. A második világháborút követően újból ijesztően gyorsan keskenyedni kezdett a kravátli, időnként már csők zsinór, vagy A pillangó nyakkendő 1925 körül fekete bársonyszalag helyettesítette. De mindettől függetlenül úgy tűnt: uralma örök marad. Csakhogy jöttek az ingpulóverek, garbók, s a fiatalok fellázadtak a nyakkendő ellen. Néhány éves csend után, j kellően időzítve, ismét hallatták [ hangjukat a nyakkendőgyáro- j sok, s egyre-másra dobták piacra a széles és nagyesomóiú kravátlikat. S hogy a nők se maradjanak ki a sorból, ők is elkezdték viselni. pillanatnyilag még a matróz ■ a sztár, de a legújabb divathírek szerint már felébresztették „álmából” a pillangót-: az ismert táncdalénekesek nyakán már ott ül kiterjesztett szá rnyaival. Psthes Sándor hónapban. Később, különöse« a korán induló cserjék rügyei már duzzadnak, és könnyebben peregnek. Fagyos időben nem szabad dugványt szedni. Dugványvágás: Dugványt csak éles metszőollóval vágjunk, hogy a vágási felület ron- csolásmentes legyen. Legkiválóbb a „KUNDE” gyártmányú acélolló. A vessző rügyei olyc n tulajdonsággal rendelkezzenek, hogy amennyiben a föld alá kerülnek, belőlük gyökér képződik, ha pedig a földfelszín közelébe, vagy fölé kerül, szárképződés indul meg. A dugvány alsó rügyeiből gyökér, felső rügyeiből szár keletkezik, A vesszőt csak a rügyájlósnele megfelelően dughatjuk le, és nem fordítva. Ezt/o tulajdonságot polaritásnak nevezzük. Fordított dugványozás esetén próbálkozásunk sikertelen lesz. A dugványokat 20—25 cm hosszúságúra vágjuk. A dugványt az alsó rügy alatt 2—■ 3 mm-re vágjuk le, a szárra merőlegesen. Ez a dugvány talpa. Az alsó rügyből indul meg a gyökérképződés. Ha a rügy alatt hosszabb vesszőrészt hagyunk, az később elrothad és a növény jövőjére káros. A felső rügy felett a vesszőt ferde« vágjuk meg, 1—2 cm-es csonkot hagyva, hogy a felső rögy, mely a kiszáradásnak jobban ki van téve, nehogy elpusztuljon, A ferde vágás a felső pólurt jelzi, melynek aprórügyű cserjéknél van különösen jelentősége, ahol könnyen fel lehet a pólust cserélni (pl. Tamarix). A megvágott fásdugványo-' kát, amennyiben sok van, kötegeljük és nyirkos helyen homokban tároljuk a kiültetésig. Dugványok kihelyezése: A dugványokat jó minőségű, laza, morzsalékos talajba tegyük. A művelési mélység'30—50 cm legyen. Kis területen ásással, illetve forgatással készítsük elő a talajt. Kézi művelés esetén a sortávolság 30 cm, a tőtávolság 5—10 cm legyen. Az ültetést laza talajba ásó után, a dugványok leszúrásával végezhetjük. A sort zsinórral, vagy deszkával jelöljük. A deszkával való jelölés jobb, ezzel a dugvány felső rügyeinek magasságát is szabályozzuk. A felső rügy o deszka felső lapjához kerüljön, azaz a talaj felett 2—6 cnve legyen. A dugványokat tömöríteni kell taposással olyan keményre, hogy két újjal ne lehessen a földből kihúzni. A felső rügy védelmére a dugványt feltöltjük laza földdel. Szaknyelven felcsirkézzük. Ez a művelet abból áll, hogy a kiálló vesszők csúcsait, melynek végén a hajtórügy helyezkedik el 3—4 cm magasan, földdel takarjuk. A föld véd a fagytól, árnyékol, csökkenti a párologtatást. A dugványokat kihelyezhetjük ősszel, vagy tavasszal. Áprilisban, amikor a talaj fel- melegedése megindul, a gyö- kérpéződés is lassan elkezdődik. Május, június hónapokban erőteljes gyökérképződés indul meg, és a hajtás áttörve a földtakarást, megjelenik. Ha kötött talajunk van, lazítani kell finoman a talajt, hogy könnyebben áttörjenek a gyenge hajtások. Nyáron a kezelés kapálásból, gyomlálásból és öntözésből áll, őszre gyökeres dugványt kapunk. Két év alatt lesz belőle szabványméretű cserje. Kalló Góbét
