Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-27 / 57. szám
f97L február ti. DUMANTOtl NAPlö 3 8SM2ETTSÉ®: ■AZISKÖNmARM az anyanyelvi kultúra szolgálatában A Művelődésügyi Minisztérium által 1972-ben kibocsátott irányelvek értelmében országosan 12. ón. nemzetiségi bázis- könyvtárat hoztak létre, melyek a német, a szlovák, a délszláv és a román nemzetiség lakta községek könyvtárainak tevékenységét irányítják, Baranyában 1973 januárjában két báziskönyvtár létesült. A Baranya megyei Könyvtár német báziskönyvtára a megyében 51, Bács-Kiskun megyeben 12 német nemzetiség lakta község, a mohácsi városi és járási könyvtár délszláv báziskönyvtára Baranyában 22. Tolna megyében egy délszláv település könyvtárát segíti, illetve látja el letéti könyvanyaggal. Munkájukat, anyanyelvi könyvbeszerzésüket a Művelődésügyi Minisztérium, a Baranya megyei Tanács, illetve a mohácsi Városi Tanács központilag támogatja. Néhány adatot erre vonatkozóan: a bázis- könyvtárak fejlesztése és fenntartása — 30—35 ezer nemzetiségi lakost feltételezve — éves átlagban 50—60 ezer forint állománygyarapítási hitelt kíván, A német, valamint a délszláv báziskönyvtárakhoz tartozó községekben 80—90 ezer német, illetve 30 ezer szerb-horvát ajkú lakos él. így természetesen az anyagi támogatás mértéke is ezek arányában növekedett, s 1973-tól három éven keresztül nyolcvan-nyolcvan ezer forintos minisztériumi támogatásban részesülnek. Ehhez járulnak a báziskönyvtárak saját könyvbeszerzést keretei, valamint a községi könyvtárak önálló szerzeményezései. Az elmúlt év a munka megindításának időszaka volt. Ebben az évben meg kell teremteniük az anyanyelvi könyvellátás és az anyanyelvi kultúra fejlesztésének legfontosabb feltételeit. Az eddigieket tekintve máris sikeres kezdeményezéseket tettek e téren. A baranyai báziskönyvtárak 1973 júliusában az országban elsőként rendeztek a régió könyvtárosainak szakmai és kultúrpolitikai továbbképzést, de ugyanígy elsőként szerveztek író—olvasó találkozót az anyanyelvi nemzetek íróival, A jelenleg mintegy háromháromezer kötetes állományukkal jól szolgálják az anyanyelvi olvasás továbbvitelének ügyét. A zömmel gyermek- és ifjúsági könyvekkel elsősorban a kisiskolások és a fiatalok körében kívánják felkelteni az olvasás iránti vágyat, * nem utolsósorban az iskolai nyelvoktatást szeretnék segíteni. Az érdeklődés fokozására ajánló irodalomjegyzékeket, speciális propaganda anyagot állítottak össze. Beszéd helyett tettek Tanulmányi segély munkásszülők gyermekeinek — Fiam tavaly szeptember óta tanít egy pécsi szakközépiskolában. Orosz—testnevelés szakos tanár. 1969-töl kapott a vállalattól ösztöndíjat — évente mindig háromezer forintot Ez elég volt a ruházkodásra és a tanulmányi kiadásokra. Egy ízben féléves nyelvgyakorlatra a Szovjetunióba utazott, akkor különösen jó! jött a pénz — mondja S. V.-né. aki egyedülálló eltartó lévén — hathatósan segítettek fia taníttatásában. A Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságának irodájában érdekes leveleket olvasok: „... nagyon szépen köszönöm az eddigi anyagi támogatást. Lányom sikeresen elvégezte a Műszaki Főiskolát, így a továbbiakban a tanulmányi segély nem illet meg." „Értesítem, hogy leányom a Pécsi Tanárképző Főiskolán az 1973-as tanév végén tanulmányai befejeztével diplomát szerzett és tanári állást kapott. A továbbiakban a tanulmányi segélyre nem tartok igényt." Orvosok, mérnökök, pedagógusok lesznek a MÉV ösztöndíjasai, akik többségükben fizikai dolgozók gyermekei. Közülük tízen-tízenketten már dolgoznak is. A friss diplomások nem az Ércbányászati Vállalatnál helyezkedtek el, bár onnan kaptak ösztöndíjat... —■ Évente mintegy hetvenezer forintot fordítunk tanulmányi segélyre. Ezzel az a célunk, hogy a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő dolgozóink — elsősorban a sokgyermekes fizikai dolgozók — is biztosítani tudják gyermekeiknek a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket. A vállalati szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottság 1969-ben hozta meg ezzel kapcsolatos határozatát Azóta folyósítjuk rendszeresen az arra rászorulóknak <a tanulmányi segélyt ■— Hogy kik a rászorulók, ezt családonként az egy főre eső jövedelem határozza meg. Ha ez az összeg ezer forintnál kevesebb, és a dolgozó ötéves törzsgárdatag, megadjuk a segélyt Ez általában havonta átlag 200 forint, de ha a család szociális helyzete indokolja, akkor több is lehet. A támogatás alapfeltétele az, hogy a tanuló tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen. Ezt persze igazolnia is kell. Ha a hallgató évismétlésre kényszerűi, az ösztöndíjat megvonjuk... A határozat végrehajtására, vagyis az iqényjogosultság elbírálására háromtagú bizottságot alakítottunk. A bizottság önállóan dönthet, kit tart igényjogosultnak — tájékoztat Rácz Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. És most nézzük meg, mit jelent a segítség a szülőknek a „nehéz évek” alatti 5. J.-né, gépírónő. — Az öt gyermek meííett az idős szülőkről is mi gondoskodunk. Nagyon be kell osztani minden fillért, Egy személynek imléksiobo Palocii Horyalh Adómnak A Balaton új idegenforgalmi nevezetességet Szántódpmzta naponta 10 forint jut élelemre. A nagyobbik lányom, Éva, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola harmadéves, végzős hallgatója. Jól tanul. Az évi kétezer forint tanulmányi ösztöndíj és a szakszervezeti segély szinte nélkülözhetetlen nekünk és a vállalat sokat segít. K. l.-né adminisztrátor. — Havonta átlagosan 2300 forintot keresek. Ebből négyen éjünk: hetvenkilenc éves édesanyám, Lídia leányom, aki utolsóéves a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, kisebbik lányom, aki gépipariba járt és természetesen én. Lídia jól tanul, de a kevés ösztöndíj nem volna elég Budapesten. Az a segítség, amit a vállalattól kapunk, nagyon fontos. Drágák a jegyzetek. Enélkül nagyon nehéz lett volna. G. 1. fizikai dolgozó, — Gábor fiam a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának harmadéves hallgatója. Klára az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen programozó-matematikusnak készül. A legkisebb gyerek most fog érettségizni. Tavaly 2500 forintot kaptunk a vállalattól Nagyon nagy segítség ez. Ele gendő a tankönyvekre, jegyze tekre és még marad is belőle Mi a keresetünkből sokat adni nem tudunk nekik, de az a szerencse, hogy jól tanulnak. — Eddig, mintegy 250—280 ezer forintot fordítottunk tanulmányi segélyre — mondja Rácz Gyula elvtárs. Januárban elbíráltuk az idei ösztöndíjkérelmeket. Ebben az évben huszonheten kapnak ösztöndíjat vállalatunktól. — Visszatérul-e ez? — Igen, a vállalatnak közvetlenül is visszatérül mindazoknak a munkájában, a vállalathoz való ragaszkodásában, akiknek és akiknek a gyermekein igyekeztünk segíteni a „nehéz évek” alatt. Most ezt a rendszert szeretnénk kiszélesíteni o középiskolás korú gyermekekre is. Reméljük, ebben az évben már nekik is adhatunk ösztöndíjat. 8. K. Amatőr művészeti együttesek bemutatója a Kamaraszínházban A S1ÖTOUR tanulmánytervet készített a balatoni múút mellett lévő Szántódpusrta idegen- forgalmi hasznosítására. A terv a telep mintegy harminc objektumának helyreállításával és hasznosításával számol. Egyelőre azonban csak szerényebb terv megvalósítására nyílik mód: a bejáratnál lévő épületeket állítják a turizmus szolgálatába. A telep története — mint ezt c legújabb kutatások dokumentumai tanúsítják — nagyjából egy évezredre tehető. Szántód- puszta mai arculata a 18—19. században a'akult ki. A magtár, a cselédházak, az istállók, ólak. gazdasági épületek legtöbbje 100 éve Híven őrzi az •kkori idők jellegét. A tanulmányterv szerint ©iyan idegenforgalmi objektumot kívánnak létrehozni, amely a népi építészetnek, a korabeli gaz- tatlcozotí be. A látottak alapján Pécs kulturális életének nemcsak színfoltjai, kiegészítői, nélkülözhetetlen alkotói is az itt működő öntevékeny amatőr művészeti együttesek. Egy részük — amellett, hogy országosan is ismert, elismert együttes — kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is büszkélkedhet. Kibontakozásuk, fejlődésük jelentősebb állomásait, eredményeiket díjak, oklevelek sokasága jelzi. A Városi Tanács népművelési csoportja és a Kulturális Rendezvények Irodája rendezésében hétfőn este amatőr művészeti együttesek produkcióit bemutató sorozat indult a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A kezdeményezés célja — a rangos bemutató fórum biztosításán túl — az amatőr művészeti tevékenység ösztönzése, A sorozat keretében a márciusban, áprilisban és májusban sorra kerülő bemutatókon a pécsieken, baranyaiakon kívül szegedi, budapesti, győri, miskolci együttesekkel is megismerkedhet a nagyközönség. Első alkalommal <3 Doktor Sándor Művelődési Központ együttese, a Pécsi Amatőr Színpad és a POTE Irodalmi Színpada lépnek fel. Egyik együttes sem ismeretien a pécsi közönség előtt A Pécsi Amatőr Színpad kísérletező társulat Tevékenységét az új színpadi tartalmak, formák keresése jellemzi. Ezt az arculatát még dr, Bécsy Tamás alakította ki. Az őt követő rendezőt, dr. Sződy Szilárdért elsősorban a korszerű világnézeti tartalom, az előadások eszmei mondanivalójával, hatásrendszerével kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. Az amatőrszínpad vezetését a közelmúltban Bagossy László vette át, aki — mint rendező -— a hétfőn este látott Dürrenmatt Pillanatkép egy bolygóról című előadással mudálkodásnak állít emléket, szemléltetve a gazdag néprajzi anyagot és a helytörténeti értékeket. Berendeznek egy irodalmi emlékszobát is, amely- lye| az itt élt Pálóczi Horváth Adómnak állítanak emléket. Munka közben mutatják majd be a somogyi népművészek tevékenységét, kiállítás ad majd számot a szántód! rév történetéről, a halászat, vadászat helyi emlékeiről. A csaknem évezredes méntelep lovasiskola és íogatbérlő állomásként jelképesen kel majd életre. A Pest-budai Vendéglátóipari Vállalat ígérete szerint 1975- ig egy reprezentatív csárdát is 1 nyit 0 telep szomszédságában. úgy érezzük, a Bécsy Tamás által kialakított hagyományokat folytatja. A színpadi játék a világunkat fenyegető veszedelmekkel viaskodó huszadik századi ember problémáit veti fel. Anélkül persze, hogy ebből bármit is „megoldana” ... De erről a darab színrevivői tehetnek. Az Amatőr Színpad ötletes, változatos színpadi helyzetekkel tarkított előadása az előzményekhez méltónak bizonyult A Pécsi Orvostudományi Egyetem Irodalmi Színpada Guy Foissy Még képesek röpcédulát osztogatni című darabját adta elő — dr. Szilárd István Pál rendezésében. A közelmúltban a televízióban is bemutatott jelenet kis- és nagypolgárai kontrasztosabb figurák, az egyéni alakítások gazdagabb lehetőségeit kínálják, mint a Dürrenmatt jelenetsor alakjai. Ennek megfelelően ez az előadás egyenletesebb, polarizáitabb is volt, mint az Amatőr Színpadé. A két előadás között a szünetben egy „heppeningneJc" is tanúi, részesei lehettünk az előcsarnokban. A röpcédulákat osztogató diákok és az őket követő rohamsisakos rendőrök dramaturgiai szempontból is a Foissy-darabot készítették elő, a színpadképen kívüleső utcát jelképezték. Mindkét együttes fiatalokból — többnyire érteltniségi fiatalokból áll. Érthető, hogy elsősorban intellektuális kérdések foglalkoztatják őket. Tagadhatatlan az is, hogy a bemutatott — kapitalista válságtüneteket felvillantó — darabok mondanivalójában bőven akadnak számunkra is megszívlelendő, sokatmondó elemek, mozzanatok. Mégis úgy érezzük, a „hazai közeggel” csak nyernének az r— egyébként kitűnő — együttesek. A mai magyar irodalomból vett alkotások valóság-helyzetei rö- videbb, és tanulságosabb út bejárására nyújtanának lehetőséget az előadóknak és a közönségnek., B, *» ,,A megértés és kifejezés akadálya nélkül../* Interjú dr Temesi Mihállyal Az elmúlt héten érdekes nyelvészeti kerekasztal-konferenciát láthattunk a televízióban. Az anyanyelvi oktatás-nevelés alapkérdései kerültek terítékre. A beszélgetés során megfogalmazott, és részben ki ír mondott gondolatok nagy változásokat sejtetnek — az anyanyelvi oktatás-nevelés terén. A konferencia egyik előadója és a beszélgetés főszereplője dr. Temesi Mihály, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető tanára volt. A régi Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar—francia szakos tanári oklevelet 1937-től ugyanezen az egyetemen dolgozott — fizetésnélküli tanársegédként. Ez szó szerint értendő: dolgozott, de nem kapott fizetést. Egy alkalommal viszont mulatságos választ kapott szabadság-kérelmére: „Dr. Temesi Mihály fizetésnélküli tanársegédnek — saját kérésére — egy évi fizetéstelen szabadságot engedélyezek ...” A szabadságra azért volt szükség, hogy átmenetileg más munkát vállalhasson. Valamiből ugyanis akkoriban is meg kellett élni. Negyven éve dolgozik, ebből harminchárom év esik a tanárképzésre. 1949- ben a Pedagógiai Főiskola magyar nyelvi tanszékére került 1950-ben bízták meg a tanszék vezetésével. Azóta változtak a keretek, változtak a feladatok, és alaposan megváltozott maga a nyelvtudomány is. — 1949-ben Budapestre h hívtak, de inkább itt maradtam a főiskolán. Azóta intenzíven és állandóan az anyanyelvi nevelés-oktatás megalapozásával foglalkozom, a magyar szakos tanárképzés a hivatásom, sőt ha úgy tetszik ö hobbym. —■ 1955-ben jelent meg az „Anyanyelvűnk”, a felszabadulás utáni első leíró magyar nyelvtan. Ennek o megírásában én is részt vettem. A mi leíró nyelvtanunk volt az alapja később az egyetemi oktatásban is használatos magyar nyelvtan- könyveknek. —■ Az is egyfajta kezdet volt. Most egy újabb folyamat elindulásának lehetünk tanúi. Mi indokolja napjainkban azt, hogy az anyanyelvi oktatás-nevelés ismét megkülönböztetett helyre került? — A valamennyiünket érő információk feldolgozásának lehetősége az anyanyelvhez kötődik. Ha nem biztosítunk kellő anyanyelvi műveltséget, semmiféle emberi tevékenység, szakma nem teljesíthető ki. Ha az anyanyelvemet jobban megismerem, az emberi nyelv alapvető kategóriáit ismerem meg teljesebben. Ilymódon jobban meg tudom érteni az idegen nyelveket is. Ez egyúttal az idegen nyelv értékeinek megbecsüléséhez vezet, és tiszta emberi humánummal telítődve internacionalizmusra nevel... Ezt a törekvést szolgálja „Az anyanyelvi oktatás tantervi megújításának irányelvei” címet viselő tervezet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti bizottságának munkacsoportja dolgozott kL A Szende Aladár vezetésével tevékenykedő csoportnak én is tagja vagyok. A tervezet a munkacsoport 1972-ben végzett széles körű tudomány- közi tájékozódásának eredményelte épül. Erről jelentés Is ké. szült. A jelentésben számos szak- tudomány szempontját is figyelembe vettük. A tervezet az anyanyelvi oktatás céljának többrétűségét messzemenően figyelembeveszi. Néhány kiragadott, címszerűen megfogalmazott mondat is felvillanthatja az anyanyelvi oktatásra háruló új feladatokat. Ilyenek: ,A tanulók nyelvi magatartásának a szocialista embereszmény pedagógiai követelményei szerint való alakítása, A tanulók beszéd- és íráskultúrájának olyan szintre emelése, amely képessé teszi őket arra, hogy a megértés és a kifejezés akadálya nélkül tegyenek eleget a rájuk váró társadalmi feladatoknak. Az anyanyelvi oktatás alapozza meg minden ismeretkör (tantárgy) feldolgozásának eredményességét, s ezzel a permanens tanulás, az önművelés igényét is.” Bepillantásképpen — egyelőre talán ennyi is elég ... Temesi Mihály a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetésén túl még további tizenöt féle társadalmi kötelezettségnek tesz eleget. Nem lehetne elsorolni sem itt a munkabizottságokat, amelyeknek tagja, elnöke, külső, vagy belső munkatársa. ■— Ml az, ami —■ mint szakírót — pillanatnyilag leginkább foglalkoztatja? — A nyelvtudomány fejlődéséről írok egy hat nyomdai íves tanulmányt A dolgozat egy húszkötetes sorozatban fog megjelenni Hágában. A húsz kötet egyike magyar kötet lesz. Ebbe készül a magyar nyelvtudomány fejlődését 1945-től napjainkig feldolgozó tanulmány. Bebesi Károly „Háztáji" hangverseny Sok rendezvényre, köztük sok hangversenyre kapok meghívót. Hivatalból, vagy mert tudják, hogy érdekei. Egyikről, másikról írni szoktam. A szóbanforgó rendezvényre azonban nem kaptam meghívói, el sem mentem, mégis jelen voltam. Egyik este, amikor én már rég kényelembe helyeztem magam „pizsamaházunk” nyolcadik emeletén, lentről megszólalt a „szférák zenéje”. Kis éji zene... Nemes hangok nemek szerint elkülönülő, majd egymásba olvadó versenye. Hála a panel jó hangvezető tulajdonságának, ha már személyesen nem, legalább füllel jelen lehettem én is. Jóleső érzéssel nyugtáztam közelségemből adódó helyzeti előnyömet. Hallhattam, amint gyülekeznek a résztvevők. A lépcsőházban nyikorgó ajtók mögül kíváncsiskodók találgatásait; névnap, születésnap, házibuli? Nem! Hangverseny! — Ha tudtam volna előre, biz’ isten frakkba vágom magam, s velem együtt bizonyára több lakótársam is ezt tette volna, de ők sem tudták. Mindez csak akkor derült ki, amikor megszólalt az első érces férfihanq szívhez szólóan, hogy aszongya: „Vörös bort ittam az este . . és rásikoltott hamisan a nőt kar; „hujjujjú, hujjujjúM!” Hogy repestem volna az örömtől, hacsak sejtem, hogy ezt oz egyedülálló produkciót méq háromszor hallom az éjszaka folyamán, eqyre szebb recitálásban, saját lakásomban, pizsamában, teljesen díjmentesen. Mert tudom, az ilyen hangverseny rendezése elég sokba szokott kerülni. Maga az alapköltség (a vendégművészek etetése, itatása) is jelentős kiadás, mert művész legven a talpán, aki teljes hangterjedelemben (tíz emelet magasságban) éjjel kettőig bírja száraz torokkal! Ráadásul az ilyen hangversenyen azt is meq szokták mutatni: ki bírja tovább! Vagyis: a harmadik előadáson sem reklamálhat a későn hazaérkező. Neki is megjár az, ami a többieknek. Pont ő ne hallaná a legszebb „virágénekeket?” (Kék nefelejcs, Akácos út.) A „vendégművészek” gázsiját megtakarítja ugyan a rendező, de az öntevékeny csendháborítás is szabály- sértésnek minősül. A szabálysértés pedig — büntetendő cselekmény .. . Es az sern olcsó mulatsóq: (—a —a) Ösztöndíjasok
