Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-26 / 56. szám

Í974, február 26 OUNANTOLI NAPLÖ 3 Megyeszerte megkezdődtek a tavaszi munkák • 130 ezer hektár vár elvetésre ö Jól teleltek az őszi gabonák • Járuló, de helyenként még akadozó ellátás Ismét egy hótakaró nélküli enyhe tél van mögöttünk. Egy­bemosódtak az évszakok, el­tűnt a tél, s ez a mezőgazda­ságban gyakorlatilag folyama­tos munkavégzést tett lehető­vé. Az elmaradt őszi szántáso­kat januárban mindenütt be tudták pótolni az üzemek, feb­ruár elején pedig már meg­kezdték a tavaszi munkát, az eszi szántások elmunkáiását, a vetőágy-készítést. Az enyhe tél­ben rendbejöttek, megerősöd­tek a későn vetett búzák is. Az őszi csapadékhiány a rögös ve­tőágy miatt egyenetlen volt a kelés s bizony az utolsó őszi szemléken a vetések egy része •— mintegy 30 százaléka — erősen kifogásolható volt. A megyét járva azonban most február végén mindenütt szép búzákat látni, a téli fejtrágyá­zást azonban sok helyen még nem véqezték el. Most ez a legégetőbb munka, de legalább ilyen sürgős az őszi szántások | elsimítózása is, lezárása. Ez ! utóbbi főként azért, mert ezál- I tál takarékosan kell bánni a talajok vízkészletével. A mezőgazdaságra váré ta- vaszi feladatok nagyságát érzé- j kelteti, hogy március—április- ; bon több, mint 132 ezer hektá­ron ke!! elvégezni a vetést, ősszel 107 ezer hektár földet vetettek be a megye nagyüze­mei kenyér- és takarmányga­bona félékkel, repcével, pillan­gósokkal. Ennek nagyrészét a kenyérgabona teszi ki, ami mintegy 75 ezer hektáron lett elvetve. Ez a terület 5,6 száza­lékkal több, mint amit 1973- ban iearattak. A tavasszal el­vetésre kerülő növények közül a kukorica a legnagyobb hely­foglaló, területe meghaladja a 60 ezer hektárt, annak ellené­re, hoqy pár száz hektárral ke­vesebbet készülnek vetni, mint or elmúlt évben. Ez a csökke­nés a szója-terület lényeges felfutásával magyarázható. A cukorrépa vetésterülete három-négy éve egyre emelke­dik, tavaly már négyezer hektár voit, ezen a tavaszon 520 hek­tárra! vetnek többet ennél. A burgonya területe is emelkedik, mintegy 229 hektárral, ha az üzemek elvetik a tervezett te­rületet, akkor most 994 hektár lesz a megye vetésterülete, de ez még mindig elmarad a kívá­nalomtól. Napraforgót az álla­mi gazdaságok ebben az év­ben egyáltalán nem fognak termelni, a termelőszövetkeze­tek 1320 hektárt vetnek ei. Je­lentős, közel 54 ezer hektár kü­lönféle egy nyári és évelő ta­karmány kerül a tavasz folya­mán elvetésre. Itt azonban fel kell figyelni a pillangós-terület közel 800 hektáros csökkenésé­re, ami szintén nem kívánatos Jeienség. A kertészeti ágazat­ban is lesz bizonyos előrelépés, szőlőből 51 hektár, gyümölcs­ből 129 hektár telepítésére ad­tak engedélyt a tanácsok. Szántóföldi zöldségféléket a tsz-ek 2884 hektáron, az állami gazdaságok 413 hektáron kí­vánnak termeszteni. Fejlesztik a fóliatelepeket is. A fóliasátrak építése megindult. Ezen a ta­vaszon 19 500 néqyretméterrel nagyobb felületet borítanak be fóliával, mint tavaly. Üidon- ságnak számít, hogy az idén a nacv burgonyatermelő üzemek megkezdik a burgonya öntözé­sét. Összesen mintegy 600 hek­tár burgonya öntözésére alkal­mas öntözőleíepet építenek ki. A megye vetőmagigénye ez­úttal is jelentős, tavaszi kalá­szosokból 23 vagon. A Dombó­vári Vetőmag Vállalat a kiszál­lításokat megkezdte és azt ígé­ri, hogy március 1-ig minden gazdaságba eüuttatja a tavaszi vetésekhez szükséges vetőma­got. Hibridkukoricából úgy néz ki, minden mennyiségi igényt ki tud elégíteni a vállalat, a fajtaválasztékról azonban már nem mondható el ugyanez. A múlt év őszén mindössze 92 vagon vetőmagot szállított fc az ellátó vállalat Az ellátás csak 50 százalékos. Nem kap­ták meg az import vetőgumót a burgonyatermelő társulások — Somberek, Bogádmindszent — sem. A megye sürgős segít­séget kért és vár a Vetőmag Vállalat országos központjától. Akadozik a zöldség-vetőmag ellátás is, főként a BARANYA- MÉK termeltetési területén. Je­lentős a hiány sárgarépa-, gyö­kérzöldség- és virágmagból. A gépellátás felemás képet mutat. Egyes cikkekből, példá­ul U 650-es traktorból jelentős túlkínálat van és a mór meg­rendelt szárítóberendezésekből 8 millió forint értékűt az AG- ROKER visszamondás miatt nem tud eladni. Más gépekből vi­szont a vállalat nem tudja ki­elégíteni az igényeket. Ezek Kö­zé tartozik a nehéz tárcsa, kombinátor, a borsó aratógép, a szervestrágyaszóró. A szovjet MTZ 82-es traktorból is jóval nagyobb az igény a lehetőség­nél. Rossz hír az is, hogy a me­gyének ez évre ígért 100 gabo­nakombájnból az aratásig kb. csak 40 darab érkezik meg. Az alkatrészellátás általában ki­elégítő lesz, de a téli szállítá­sok akadoznak, késnek. Mindent összevéve, a korai munkakezdés, és az ellátási helyzet végülis a szokottnál jobb és zavartalanabb tavaszi munkavégzést tesz lehetővé a megye mezőgazdasági üzemei­ben. Gazdasági jegyzet Kedvező támogatási rendszer Szokotlan formájú, a felfújt gu­mitömlőhöz hasonló víztornyot szerelnek Kaposvárott Az Európában egyedülálló, 590 köbméteres acélszerkezetű HiDROTORUS víztornyot az UVATERV tervei alapján a Lo- josmizsei Vízgépészeti Vállalat készítette. A víztorony a kapós- hegyi új városrész lakóinak biz­tosítja az ivóvizet Az SZVT megyei vezetői Ostravában Kiállítás az ésszerűsítés jegyében Egy fej és egy kéz: amely azt sugal­mazza, emberek gondolkodjatok, és amit kigondoltok, azt a kezetekkel csináljátok is meg, Ez az emblémája annak az új­szerű kiállításnak, amely ezek­ben a napokban zajlik a cseh­szlovákiai Ostravában. A két hétig tartó, számos előadással kísért kiállításon megfordult dr. Csendes László és dr. Szemere Mátyás, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei elnöke és titkára. Az olomouci szervezési és vezetési tudomá­nyos társaság meghívásának tettek eleget, testvérszervezetük egyben társrendezője az Ostra­va! kiállításnak. Az SZVT me­gyei vezetői a múlt hét végén érkeztek haza, s azóta már ki­bontották útipoggyászukat: A kiállítás, amelynek szinte lázában él most a nagy ipar­város, Ostrava, végeredményben országos jellegű rendezvény, fontosságát azzal is aláhúzták, hogy a CSKP Központi Bizott­ságának titkára nyitotta meg. Miről is van szó az ésszerűsítés jegyében? Nem újító kiállítás­ról. Arról, hogy a csehszlovák vállalatok összehozták és doku­mentálták a gazdaságban al­mozott legsikeresebb megoldá­saikat. Van itt lapát és elektro­nikus számítógép, és úgy is szé­les a skála, hogy az ésszerű­sítés a gazdálkodás mely terüle­tét vette célba, a beruházások­tól az információs rendszerig. Mindezt szemléltetően tárják a látogatók elé. S ami most következik, arra figyeltek a legjobban a pécsiek. A kiállítás minden részét és da­rabját egy gazdasági srakem berekből állá bíráló bizottság minősítette, mégpedig igen szellemes módon és szemléle­tesen. Ahhoz, hogy a szervezés komplex legyen, az ésszerűsítés­nek öt követelménynek kellett eleget tennie. 1. Az ésszerűsítés jelent-e munkával való takaré­kosságot? 2. összegszerűen megtakarítást? 3. Jelent-e ter­melés-növekedést? 4. A munka- körülményekben javítást? 5. Be­illeszkedik-e a nemzetközi szab­ványokba? Ezekután a bíráló bizottság minden megoldásért tiketteket adott, attól függően, hogy az öt közül jnelyik követelményeknek tett eleget. Például átszerveztek szalagszerűvé egy üzemet, s ez a megoldás három tikettet kapott, íme a lapocskák. Ez például a munká­val való takarékos megoldást jelen­tette ­Ez pedig azt, ha a megoldás egyben termelés-növekedést is eredményezett: A legcélszerűbb megoldás nyilván az, amely mind az öt lapocskát kiér­demelte. A látogatóknak, a szakember­nek és az utca emberének ilyen eligazítás után könnyű dolga volt, nem kellett tévelyegnie a kiállításon. Mire jó ez? Nos, a módszer at érdekés, ahogyan a csehszlovák társszervezetek igye­keznek társadalmi üggyé tenni ez esetben az ésszerűsítést a gazdaságban. Egy olyan szer­vezetnek, mint az SZVT is, nem mindegy, hogy milyen hatékony társadalmi propagandát kepes kifejteni, hogy sajátos céljai mellé fel tudja sorakoztatni a társadalom széles rétegeit, hogy össze tudja kapcsolni a szak­mai életet a közélettel. Az ost- ravai kiállítás ezt az ügyet ki­tűnően szolgálja, tapasztalato­kat, gondolatokat és ösztönzé­seket ad, egyszóval gyümölcsöz­ni fog. Részünkről is el tudnánk képzelni hasonló szellemű ki­állítást, például a párt és a kormány munka- és üzemszerve­zéssel kapcsolatos határozatai valóra váltásának megjeleníté­sét. Miklösvári Zoltán Vasárnapi számunkban * megjelent a Pénzügymi­nisztérium tájékoztatója a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek állami támogatásáról, illetve a támo­gatás néhány új vonásáról. Fel­merül a kérdés, mennyiben érinti ez az intézkedés Bara­nyát? Feltétlenül érinti, hiszen a megye termelőszövetkezetei­nek 35 százaléka gazdálkodik mostoha termőhelyi adottságok között, számszerint 2ó termelő- szövetkezet. Kategóriába soro­lásuk 1971-ben történt meg a Megyei Tanács V. B. jóváha­gyásával. A megye országosan is kiváló terméshozamaiból, me­zőgazdasági eredményeiből nem derül ki, hogy ilyen sok nálunk a gyenge adottságú tsz, amelyek néhány kivételtől elte­kintve csak rontják az átlago­kat. így estünk vissza 1973-ban az első-második helyről a hete­dikre a kukorica átlagtermésé­ben, mert a hektáronkénti 60 mázsás átlag terméseket a 15— 20 mázsásokkal kellett szembe­síteni. Megyénk mezőgazdasá­gának egyik legnagyobb prob­lémája a nagyfokú differenciált­ság ami nemcsak átlagtermé­sekben de a jövedelmekben is kifejeződik, a jó és a rossz föl­deken gazdálkodó tsz-ek között. Míg az egy dolgozó tagra eső éves jövedelem az egyik tsz-ben már meghaladja a 30 ezer fo­rintot, a másikban még mindig 15 ezer forint körül mozog. A cél ezeknek a különbségeknek a csökkentése. Ezt segíti elő az állam által biztosított árkiegészítés amit földjeik aranykorona értékének arányában az árutermelésük illetve áru értékesítésük után kapnak a rossz adottságú szö­vetkezetek. A támogatásnak ez a módja a 26 baranyai tsz-nél — számuk az egyesülések foly­tán időközben 23-ra csökkent — bevált. Serkentőleg hatott e tsz-ek árutermelésére, s mérsé­kelte a rossz adottságból eredő hátrányokat, vagyis a differen­ciálódást. Baranyára nézve te­hát kedvező, hogy a támogatási Hafvanmiüió forintért ¥ Uj rendelőintézet az I. kerületben Megépül a komplex utókezelő is — Központi mosoda létesül Kicsi és korszerűtlen az I. ke­rületi rendelőintézet, amelyet annak idején lakásokból alakí­tottak ki. A csaknem húsz esz­tendő alatt megnőttek az igé­nyek, s ezt már a jelenlegi ha­lyen nem tudják kielégíteni. Megszületett a döntés: Pécs város I. kerületében rangos, az igényeknek megfelelő rendelő- intézetet építenek. A 28 munka­helyes új létesítményben min­den szakrendelés otthont kap, sőt, a környező körzeti orvosi rendelőket is az épületben he­lyezik el. Az új rendelőintézet az I. kerületi rendőrőrs mögött épül fel, jól megközelíthető helyen, A beruházás program­tervét a Pécsi Tervező Vállalat­nál rendelték meg, ők készítik valószínűleg a kiviteli terveket is. A programterv ez év végéig el is készül. A rendelőintézetet az V. ötéves terv első felében adják majd át rendeltetésének. Megépültével nemcsak a városi terület, hanem a pécsi járás egy részének betegeit is ellátja. Megépül a komplex utókeze­lő is — a rendelőintézethez csatlakozva. Mindhárom kerü­letben a rendelőintézetben kap végre otthont a reumatológiai szakrendelés, s az új intézet mellett létesül a hidroterápiás részleg. A vízzel való kezelés tehát korszerű körülmények kö­zött zajlik a jövőben. Természe­tesen eiektroterápiás részleg is működik majd az új helyen, de a régi helyeken is: mind a III. mind a II. kerületi rendelőinté­zetben megmarad a fizikoterá­pia, így a terhek egyenletesen oszlanak meg. A hatvanmillió forintos költ­séggel épülő rendelőintézet­kombinátba tartozik még az új, központi mosoda is, amely tíz­millió forintba kerül. Ennek megépítése is régi igény, hiszen az egyetemi mosoda ellátja az egyetemi és a városban műkö­dő megyei gyógyintézeteket, a város „szennyesét" már nem győzi kapacitással. így az új mosodában a város minden egészségügy.; Intézményének moshatnak — rendelőknek, rendelőintézeteknek, szociális otthonoknak. rendszer alapvető formája — mint az a pénzügyminisztériumi tájékoztatóból is kitűnik — to­vábbra is ez marad. Kevésbé érinti kedvezőtlen termelési adottságú tsz-einket a kilátásba helyezett — 1974- től kezdve adható — fejlesztési támogatás amelyet vissza Kell fizetni, pontosabban a terme­lési adóból kell tíz év alatt le- törleszteni. Mert az igaz, hogy kedvezőtlen adottságú szövet­kezeteink éppen tagjaik megél­hetésének biztosítása végett sokféle kiegészítő tevékenység­gel — kő- és homokbánya, tég« lagyártás, fafeldolgozás stb. — foglalkoznak, de ezek nem es­nek termelési adó alá. Kifeje­zetten ipari tevékenységet egyedül a kishajmási Hegyalja Tsz folytat a megyében, kerá­miát gyárt s ez után termelési adót fizet. Ennek a tsz-nek jól jött az új rendelkezés, s máris látja annak előnyét, hiszen a Megyei Tanács a közelmúltban két millió forint fejlesztési támo­gatást biztosított a szövetkezet­ben kerámia üzeme korszerűsí­tésére, bővítésére. Kishajmás azonban kivétel, s nem valószí­nű, hogy az új lehetőség nyo­mán most már gomba módra szaporodnak majd az ipari üze­mek a mostoha adottságú tsz-einkben. Sok körülmény szól ez ellen, Pécs körül például 20 kilométeres körzetben eleve rendelet tiltja a tsz-ek ipari te­vékenységét, mivel ezzel mun­kaerőt vonnának el a várostól. jk támogatási rendszer mó­“ dosítása a jövedelem- kiegészítést élvező tsz-eket érin­ti leginkább. Megyénkben nyolc termelőszövetkezet kap 1971 óta jövedelemkiegészítést, mivel besorolásuk idején ezekben a tsz-ekbert a tagság éves jöve­delme nem érte el a 15 ezer forintot. A rendelet szerint e tá­mogatást három évre kapták évről évre csökkenő mértékben p— míg 1971-ben 5 millió forin­tot addig 1973-ban már csak 2,5 milliót kaptak ilyen címen —, függetlenül termőhelyi adottságaiktól. A három év le­telt A rendelkezés most úgy szól, hogy az elmúlt évben ki­fizetett összeget változatlanul megkapja az a tsz —- ahol a szántóterület átlagos aranyko­rona értéke 8—10 között van. Ez azt jelenti, hogy Baranya megyében az eddigi nyolc ter­melőszövetkezet közül kettő to­vábbra is megkapja a jövede- íem-kiegészítéses támogatást, a többi már nem. Az új rendelke­zés ezzel szemben számottevően bővíti a fejlesztési hozzájárulást amit az adottságoknak megfe­lelő termelési struktúra kialakí­tására, a termelési szerkezet egyszerűsítésére, új munkalehe­tőségek biztosítására kaphat­nak meg a termelőszövetkeze­tek. — Rné — — A COOPTOURI5T IRODA TÁR­SA SUTJAI: GÖRÖGORSZÁGI TAR- SASÚT: május 18—26-ig, 9 nop, autó­busszal Pécsről; 5450,— Ft. OLASZ- ORSZÁGI KÖRŰT: május 10—16-ig, 7 nap, autóbusszal Pécsről; 6400,— Ft. EURÓPAI KÖRÚT SPANYOLOR­SZÁG! ÜDÜLÉSSEL: július 2C5-tól aug. 3-lg* 16 nap; 9860,— Ft. Az árakban az útlevélköltség Is szerepei. Jelení- . szni lehet febr. 28-!q a COOPTOU- RIST irodájában, PÉCS ALKOTMÁNY U. 3L TeL; 13-407 (x) Pécse# Frb János ííelvétefe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents