Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-24 / 54. szám
Ai elmúlt héten az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Politikai Akadémiáján a fenti címmel tartott előadást Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az előadás anyagát A szocialista demokrácia alkalmazásának és érvényesülésének egyik fő területe a gazdasági élet, a szocialista tulajdonban lévő vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények, ahol a társadalomnak szükséges anyagi javakat előállítják, ahol a társadalom tagjainak jelentős része dolgozik. „Az üzem! demokrácia a szocialista állami tulajdonban lévő vállalatokkal, intézményekkel munkaviszonyban álló dolgozók — mint tulajdonosok és munkavállalók — által alkotott kollektívák joga, annak a vállalatnak, intézménynek a vezetésében, ellenőrzésében való részvételre, amellyel munkaviszonyban állnak, abból a célból, hoay a biztosított keretek között létfeltételeiket önmaguk elakítsák, érdekeiket a közérdekkel egyeztessék és érvényesítsék.” A kollektíváknak joqa és nem az egyéneké — ezt kisajátítani sem gazdasági, sem a társadalmi szerv vezetőjének nem szabad. Abból, hogy c munka- viszonyban ólló dolqozó tulajdonos és munkavállaló egysze- mélyben, következik, hogy a vezetésben és ellenőrzésben minden szinten és területen pontosítani kell, mikor, hogyan gyakorolja a dolgozó a tulajdonosi és mikor a munkavállalói jogokat, illetve kötelességeket A demokratikus vezetési stílus meghonosítása csak akkor fehet eredményes, ha megvalósul a felelősséggel arányos döntési jogkörök decentralizálása, s az ösztönzési és információs rendszer kifejlesztésével olyan körülményeket sikerül teremteni, hogy a dolgozók termelési javaslataikat előterjeszthessék, részt vehessenek a döntések előkészítésében és erre igényt is tartsanak. A fórumok Az általános elvi kérdések vázlatos áttekintése után az üzemi demokrácia érvényesítésének fórumairól, kialakult formáiról, ennek kritikai elemzéséről szólnak. Ennek megyei gyakorlatát tekintsük át a jelenleg általánosítható tapasztalától' alapján — természetesen a teljesség igénye nélküL A termelést tanácskozásét: történelmileg igen pozitív szerepet töltöttek be az üzemi demokrácia fejlesztésében. Ma inár azonban ezt nem lehet «egyértelműen — a mai formájában és módszerében —- állítani. Előkészítésének legfontosabb fázisa a termelési (műszaki) konferencia, amely lényegében kialakult rendszer a vállalatoknál, ahol a termelési tanácskozás vezetőinek felkészítése folyik a gazdasági, pártós társadalmi szervek képviselőinek részvételével. Tapasztalatok szerint a műszaki konferenciák — bár sok hasznos lehetőséget és kjsretet tesznek lehetővé — ma még távolról sem töltik be azt a funkciót, amelyet betölthetne- rek. Ennek legalapvetőbb «oka, hogy a termelési tanácskozások előadói többnyire csupán az általános vállalati mutatók Ismertetésére szorítkoznak, de nem mindig egészítik ki az egyes üzemrészekre vonatkozó konkrét értékeléssel és feladatokkal. így ritkán alakul ki vita, nincs észrevétel, az eredménye nyilvánvalóan többnyire negatív, vagy félsikerű ... A termelési tanácskozás tervezett szerepe feltételezi a kölcsönös információt, vélemény- cserét. A testületek képviseletében A munkaértekezletek, ún. háromszögek, vagy újabban, ^régyszögek”-ülések az üzemi Hz üzemi és szövetkezeti demokrácia időszerű kérdései Baranya megyében demokrácia közvetett fórumai, amelyek operatív jellegüknél fogva — ha jól működnek —, rendkívül hatékonyak. Ezeken a kölcsönös tójékortatás, az érdekek egyeztetése és ésszerű, rugalmas munkamegosztás alakulhat ki. A megyei tapasztalataink szerint ezek a munkaértekezletek időbér] nagyon eltérőek, van, ahol hetenként — egyes helyeken naponta —, s van, ahol havonta tartják. Amikor hatékonyságukat feltételesen fogalmaztam, ezt azért tettem, mert ezen „négy- szög"-ülések munkájában ma még találkozhatunk néhány zavaró tényezővel is. Az egyik ilyen zavaró tényező, hogy helytelenül értelmezik a partnerség, illetve az egyenrangúság elvét Megfeledkeznek arról, hogy a párt, a szakszervezet és a KISZ vezetői nem magánszemélyekként partner, hanem egy testület választott képviselője. E pontatlanságból fakad, hogy esetenként illetve helyenként e szervezetek képviselőivel szentesííetnek néha olyan döntéseket és állásfoglalásokat is, amelyre egyedüli és kizárólagos joga csak a testületnek van. A másik probléma, hagy általában vállalati, esetenként üzemi szinten működnek csak ezek a négyszögek, de korántsem kielégítő ezek tevékenysége a műhelyek szintjén, a művezető és bizalmiak között nem rendszeres még a tájékoztatás és. együttműködés. A brigádmegbeszélések, a brigédvezetők tanácskozásai, az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik legfontosabb fórumává váltak különösen nagy jelentó- ségűekké nőttek a szocialista brigádok és a szoc. brigádve- setőkkel folytatott tanácskozások. A legtöbb brigád helyes érzékkel. pozitívan és gyorsan reagál a vállalatot, e népgazdaságot érintő nagy kérdések- ne, a párt- és kormányhatározatokra. ők alkotják a törzs- gárdák többségét, és meghatározó szerepük van a termelési, gazdasági tervek teljesítésében. Az üzemi demokrácia érvényesüléséről bátran mondanak véleményt, képviselik a közösség érdekeit, akár üzemi, akár vállalati, vagy éppen megyei szintű tanácskozásokon. Ezeken a fórumokon vetődtek fel olyan kritikai észrevételek is, amelyek az üzemi demokrácia jobb érvényesülését gátló jelenségekre hívják fel « figyelmet A párt szerepe A megyében működő pártszervezetek túlnyomó többségében megértették, hogy a szocialista demokrácia — és benne az üzemi demokrácia is — elsősorban akkor fejlődhet egészségesen, ha jólműködő és erős a pártdemokráciána épülő eszmei-politikai, cselekvési egység, ha a kommunisták példa- mutatása érvényesül. A társa-' dalmi élet folyamatában nagy a kommunista közösség felelőssége, így az üzemi és a szövetkezeti demokrácia alakulásában is. A vállalati pártbizottságok és végrehajtó bizottságok részt vesznek a vállalati élet alakításának egészében. Sőt — erjesztő, motor szerepet vállalnak a tervek kialakításában, hatáskörüknél fogva a kádermun- kéban. a vállalatok életét és a dolgozókat érintő döntések meghozatalában. Tapasztalataink szerint rendszeresen megtárgyalják az üzemi demokrácia helyzetét, fejlesztésének feladatait, a területükre vonatkozó irányelveit Segítik — a maguk eszközeivel, módszereikkel —, hogy az üzemi demokrácia mindinkább élő valóság legyen. A szóbeli tájékoztatók mellett mindinkább szélesedik az írásos tájékoztatás, színvonalas üzemi, lapok, szemléltető faliújságok terjednek egyre több termelő üzemben. Kedvező hatásúak — többek között — a fórum taggyűlések és a politikai vitakörök. A pártalapszervezetek tevékenységében is javulást lehet tapasztalni. Erősödött befolyásuk, irányító, ellenőrző, szervező tevékenységük. Itt azonban lassúbb az előrehaladás. Ennek oka, hogy itt a legnagyobb a különböző érdekek ütközése. Ezek megoldása nagyon következetes, elvileg is megalapozott munkát feltételez, és tudatos törekvést arra, hagy az egyéni, vállalati és társadalmi érdekek viszonylagos összhangját a társadalmi érdek elsődlegessége alapján igyekezzünk megoldani. Az ilyen jellegű és célú politikai szervező munka — sajnos — iqen sokhelyütt nem értékelhető eqyértelműen pozitívnak. Ennek alapvető oka az, hogy az alapszervezetekben dolgozó kommunisták vállalati, üzemi fügqése és közvetlen anyagi érdekeltsége nehezíti tevékenységüket Nőtt a szak- szervezetek szerepe E gondolatnál említem meg, az üzemi demokrácia kiszélesítésének aktualitásával összefüggésben — az érdekviszonyok összhangjának egyensúlyban tartásánál a csoport- és össztársadalmi érdekeknél jelentkező elentmondás egyoldalú kicsapódását Az elmúlt években Jelentősen megnőtt a vállalati szakszervezeti szervek szerepe, politikai súlya, tömegbefolyása. A vállalati szervek munkájában elsődlegesek a politikai meggondolások, a munkásszemlélet, a dolgozók oldaláról történő nézőpont, magatartás. A döntések demokratikus előkészítése erősödött, különösen a kollektív szerződések, törzsgárdasza- bályzat munkaidőcsökkenés stb. esetében. A vállalati szakszervezeti szervek önállósága megnőtt és biztosított mindazokban a kérdésekben, amelyekben helyileg intézkedhetnek. Ezek tartalmi kereteit még nem hcsznólták ki megfelelően. A gyáregységek jellemző problémája viszont higgy viszonylag kevés kérdésben van önálló hatáskörük, egyes esetekben méq olyan hatáskört sem biztosítanak számukra, amelyeket központi rendelkezések írnak elő. Sok helyen a munkahelyi bizottságok hatásköre nincs rendezve, vagy csak nagyon szűk területre korlátozódik. Állásfoglalásaik kialakításához sokszor nem rendelkeznek konkrét információval és ez befolyásolja a testületi munkát, amely így sokszor formálissá válik. Nehézséget jelent továbbá, hogy egyes közép- és alsó- szitű gazdasági vezetők a szakszervezeti szervek véleménye, egyetértése nélkül döntenek a dolgozókat érintő kérdésekben Ennek részben az az oka, hogy e szinteken a szakszervezet' tisrtségviselők sem minden esetben követelik meg a hatáskörük tiszteletben tartását, s ehhez esetenként a pártszervezetektől sem kapnak megfelelő támogatóst. Gyenge a szakszervezetek tevékenysége az ellenőrzési jog gyakorlásában — kivételt képez itt a munkavédelmi ellenőrzés, mivel itt hatalmi eszközökkel is rendelkeznek. A megyei tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ellenőrzés túl általános, sokszor rendszertelen és jórészt formális beszámoltatásra korlátozódik. Az ellenőrzés tapasztalatait az üzemi demokrácia fórumai nem hozzák kellően nyilvánosságra, így a dolgozók kontrollja sem > érvényesülhet megfelelően. információk nélkül Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének, szélesítésének egyik sarkalatos kérdése az információs viszonyok rendszere. Nemcsak arról van szó, hogy az információ (a tudás) hatalom — amiből egyébként egyenesen következik, hogy a hatalomban való részesedés, a döntések megértése vagy (magasabb szinten) a döntésekben való részvétel a szükséges információk nélkül elképzelhetetlen — hanem arról is, hogy az információkat az elérni kívánt céloknak megfelelően kell elosztani. Ha az üzemi demokrácia fejlesztéséből adódó információs feladatokat komolyan vesszük — és ezt kell tennünk —, ókkor meg kell határozni azoknak a konkrét helyi Információknak a körét, amelyekre a dolgozóknak feltétlenül szükségük van. Ezeket az Információkat megfelelő formában — a dolgozók tájékoztatási igénye, felvevő-képessége, közlési formál szerint — kell átalakítani és közölni Magyarán: ne csak az információ kiválasztása, hanem közlési formái is legyenek demokratikusak. Az információs rendszer elsődleges funkciója az, hogy bekapcsolja a dolgozót az üzem vezetési, döntési rendszerébe, részesévé — és egyúttal felelősévé — tegye a közös dolgok intézésének. „ „ A szövetkezeti demokrácia A szövetkezeti demokróciű néhány problémájára rátérve, szeretném hangsúlyozni, hogy az eddig elmondottak igen jelentős része értejemszerűen vonatkoztatható a szövetkezetek területére is. Rendkívül jelentős eredménynek tartjuk például, hogy a szövetkezeti mozgalomban, annak valamennyi ágazatában is kialakult — és különösen az utóbbi esztendőkben erőteljesebb fejlődésnek indult — a szocialista brigádmozgalom. Előadásomban abból az elvi alapállásból indultam ki, hogy a demokráciát általában a társadalom termelési viszonyai határozzák meg, amelyeknek lényege a tulajdonviszonyokban jelentkezik, akkor az is nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti tulajdon — a lényegi azonosság mellett — c demokrácia vonatkozásában is bizonyos sajátosságok létrejöttét eredményezi. A szövetkezeti demokrácia egész problematikája, gyakorlata, értelmezése és értékelése a magyarorszáqj szocialista szövetkezeti mozaalomban és a hozzá kapcsolódó elméletben történetileg iqen nagy fejlődésen ment ót E munkában különösen kiemelkedő jelentőségű volt a szövetkezeti demokrácia és a szövetkezeti tulajdon, valamint a tagsági viszony közötti szoros, egymást feltételező összefüggések felismerése és fokozatos elméleti kidolgozása. Az természetes, hogy a demokratizmus a fejlődés korábbi szakaszában is a szövetkezeti élet egyik jellemzője volt Ennek érvényesülése azonban ekkor nem lehetett olyan mértékű és jellegű, mint a jelen időszakbon, mert o tervnazdaság d'rekt rendszerében a kötelező tervutasítások alkalmazása a szövetkezeti mozgalomban is szükségszerűen a demokrácia korlátozottabb érvényesülésével járt együtt Mtetté ét fitt éntatvi j .„ládri«*«: Az üzemi demokrácia erősítésének hasznos segítői az üzemi híradók és lapok. Ez eredményezte, hogy például a kisipari és a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a szövetkezetek egymás közötti és szerveihez való kapcsolatában a demokratikus centralizmus elve érvényesül, amely következtében a területi szerveik, mint közéoirányítók, az országos szervek pediq lényegében mint miniszteriális, felső irányító, felügyeleti szervek tevékenykedtek. Testületi vezetés A korszerű szövetkezetpoflti- ta alkalmazása alapián megszűnt e szerveknek előbb említett jellege, és ma mór elsődlegesen, mint érdekképviseleti szervek, csak aiánlásokkal, javaslatokkal segítheti, de közvetlenül — legalábbis «elvileg — nem Irányíthatják az őket létrehozó szövetkezeteket A korszerű szövetkezetpolitikai elvek a szövetkezeti mozgalomra, a szövetkezetek társadalmi szervezeteire, a szövetkezetek és szövetségek közötti viszonyra vonatkozóan elvetik a demokratikus centralizmus elvét mivel ezek a viszonyok nem hatalmi viszonyok. Ugyanakkor a szövetkezeteken belül a ' vezetés szervezeti elve továbbra is a demokratikus centralizmus. Azzal a kiegészítéssel, hogy míg az állami vállalatoknál egyértelműen az egyszemélyi felelős vezetés elve érvényesül, addig a szövetkezeti mozgalomban az egyszemélyi felelős vezetés és a testületi vezetés egysége, ötvözete kell hogy érvényesüljön. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szövetkezeti demokrácia egyik tartalmi eleme a testületi vezetés, amely feltételezi egyrészt az elnök és a választott vezetőség önálló, teljes felelősségű Irányító munkáját, másrészt viszont a testületi — közgyűlési és vezetőségi határozatoknak — valamint az alapszabályoknak való teljes alárendeltségét Ez azt jelenti, hogy a tagság által választott és a megválasztás utón is tagsággal függőségben lévő vezető szervek és tisztségviselők rendelkezései a taqokra nézve kötelező erejűek. Vagyis tulajdonképpen tisztségbe állítása — más szóval — azt is jelenti, hogy a tagok tudatosan alárendelik magukat saját demokráciájuknak ... A vezetési stílus Néhány termelőszövetkezetünkben vitatkoztam az első számú vezető elvtársakkal a vezetési stílusuk, módszerük, gyakorlatukkal kapcsolatban. Volt, aki őszintén elmondotta, hogy véleménye szerint az első számú vezetők kezét megköti az előbb kifejtett elv gyakorta ti alkalmazása. Szerinte a tes tületi vezetés a tudományos fel- készültséggel rendelkező vezető tevékenységét fékezi, gátolja. Volt, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy e technikai fejlődés — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — «egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a vezetők döntéseik meghozatalában figyelembe vehessék a tagok véleményét, javaslatait, elképzeléseit Ügy vélem, nem mondok önöknek e nézetek ismertetésével újat ezzel találkozhatunk nemcsak a szövetkezeti mozgalomban, hanem az állami szektor területén is. Ezek az elvtársak tulajdonképpen egyről feledkeznek meg. mégpedig a lényegről. Arról tudniillik, hogy ók nem általában vezetők, hanem szocialista vezetők. Vagy legalábbis azokká kell, hogy váljanak. A szocialista vezető a tulajdonostársak megbízásából vezető és tulajdonostársai érdekében keJ funkcionálnia. Arról feledkeznek meg „csupán” többen, hogy kikérjék tulajdonostársaik véleményét realizálásáról, bevonják ténylegesen őket a tulajdonosi jogok gyakorlásába... Hasonló jellegű tapasztalataink vannak az ipari szövetkezetek egy részénél is. Figyelemre méltó az a gondosság, amit a tagság informálására és az Információ-áramláson keresztül a vezetésbe való bevonásra fordítanak. Az ipari üzemi demokráciánál említettem, hogy helyeseljük, hogy ha a tanácskozások mennél kisebb csoportban és mennél konkrétabban, a dolgozók számára világos, érthető módon szerveződnek és folynak le. Az ipari, üzemi demokráciánál részletesebben beszéltem a hatáskörök decentralizálására Közismert, hogy megyénkben a termelőerők fejlettségének függvényeként sokhelyütt tervezik a nagyobb, koncentráltabb ga daságok létrehozását Felhívnám a figyelmet arra, hogy a nagyobb gazdaságok kialakulása esetén a szövetkezeti mozgalomban is nagyobb szerepet kell, hogy kapjon az egyes egy- ségek — területi egységek vacy ágazatok — önállósága, vacy masszával a hatás- és jogkörök, valamint az ezzel együt:- járó felelősség decentralizálása is...
