Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-24 / 54. szám
/ Ne szólj szóm... A jól isnM (közmondást •gy kicsit átalakít»® így mondanám; „ne szólj fezóm" — ha nincs semmi mondanivalóm . * . Mert minden lehetséges alkalommal hivatkozunk rohanó életünkre, feszített Időbeosztásunkra, sóhajtozunk, hogy soha nem érjük utói magunkat, — és mégis, bizonyos alkalmakkor mintha nagyon ráérnénk. Például egyes értekezleteken... A legtöbb értekezletre, 8e- mácskozásra már jóelőre elkészül az írásos beszámoló, mindenkinek bőven jut rá ideje, hogy tanulmányozza, véleményt alkosson a leírtakról, — és ha meggyőző, okosan, hitelesen érvelő az anyag, már az elnöki megnyitó előtt azt Is tudhatja minden résztvevő, hogy a határozati javaslat érdemes az elfogadásra. Természetesen ennek ellenére lehetnek még tisztázatlan kérdések, szükség lehet egy-egy megállapítás pontosabb, részletesebb kifejtésére, akadhat ellenvélemény, vagy az eredetit kiegészítő, jobb javaslat. Tehát szükség van a vitára. Pontosabban: a vitára van szükség, — és nem arra, ami az értekezletek többségén vita ürügyén és közben elhangzik. Mert, jaj de hányszor kénytelen végighallgatni a tanácskozó testület — az ügyet előrevivő, a dolog lényegét érintő, általában rövid és frappáns hozzászólások mellett — azokat a szónoklatokat is, amelyek az égvilágon senkinek sem mondanak semmit. Legfeljebb megismétlik a beszámolóban leírtakat, esetleg kiragadva egy részkérdést, az eredeti témától messze-messze futnak. Es az ilyen típusú hozzászóló soha nem mulasztja el végül biztosítani a hallgatóságot, hogy tökéletesen egyetért a beszámolóban megfogalmazottakkal. Ezt pedig egy árva hang nélkül is kifejezhetné, egyszérü kézfeltartással, amikor döntésre kerül a sor... Egy értekezleten valaki így kezdte a mondókáját: „én ugyan nem ismerem ezt a területet, mert alig egy hónapja foglalkozom vele, de..." Es ezek után tizenhat perces beszédet vágott ki a korábbi felszólalók véleménymorzsáibóf. A kiragadott példa csak a típus jellemzésére szolgál, — mert jászerint minden értekezleten elhangzik néhány értékében az előbbivel azonos hozzászólás, anélkül, hogy bárki is közbe- szó'na: ne fecséreljük eavmás idejét! Mert ez csupán időrab- lás, amit még az sem ment, hoay a hozzászóló jó szándékkal telve nem mond semmit. Ettől persze még lehet értékes taa:a a testületnek, van véleménye is a dolgokról, — csupán csak akkor kellene szólnia, ha véleménye, mondandója nem azonos, esetleg több annál, amit leírtak, vagy előtte megfogalmaztak... A másik értekezlet betegség: a hosszú beszéd. Ot-tíz perc alatt nagyon-nagyon sokat el llehet mondani, nyilván csak akkor, ha maga a beszélő is pontoson, világosan tudja, hogy tulajdonkénoen mit is akar mondani. Olykor már az az érzése a gyakori ülésezőnek, hoay a különféle rendű és rangú értekezletek értékét az időtartama határozza meg. Pedig... A z értekezleteken résztvevők, a maguk munkaterületén kivétel nélkül fontos emberek. Általában időzavarral küszködő vezető emberek, akiknek fél napiát, egész nanját visri el eav, taláp két órát igénylő tanácskozás. Tiszteljük eavmás idejét Kevés van belőle. D. Kénye léssel A TARTALOMBÓL Elkészült Pécsvárad fejlesztési terve Tájékoztató a kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok állami támogatásáról Szabad szombaton kommunista műszakok Hz elmúlt év fordulópont volt Kétújfalun Űr* Faluvégi Lajos pénzügyminisztere Célunk a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek felzárkóztatása a jók színvonalára Kedves, vidám hangulatú, de nagyonis mélyértelmű beszélgetéssel kezdődött tegnap Kétújfalun a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőinek találkozása dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel. A részközgyűlés vendégeként érkezett miniszter elmondotta: a Baranya megyei Tanács elnökével arról beszélgettek, hogy az 1974. évi termelőszövetkezeti zárszámadási közgyűlésekre két miniszter látogatott Baranyába. Dr. Dimény Imrét, a megye egyik legjobb szövetkezetébe, Babarcra vitték a vendéglátók. Akkor hát nekem kevésbé kellemes feladat jutott — mondotta tréfásan a miniszter. A szövetkezet vezetői most jó hangulatban fogadták az ironikus megjegyzést. Paluska Sándor elnök beszámolójából kiderült, a mélyfekvésű, vizenyős földeken gazdálkodó, a gyenge adottságú szövetkezetek közé tartozó mezőgazdasági üzem 1973-ban jó munkát végzett, s semmiképpen nem tartoznak Baranyában az utolsók közé. Tegnap a tagság és a szövetkezet vendéqei: Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnök- helyettese, dr. Villányi Miklós, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, Illés István, az MSZMP Szigetvári járási Bizottságának első titkára, Pirisi János, a Megyei Tanács szigetvári Járási Hivatalának vezetője, dr. Kisvár! András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője kritikus hangú, de jó eredményekről számot adó közgyűlés részvevője wolhL Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet tizennégy esztendő alatt nyolc községet és két kisebb települést magába foglaló, több mint 6500 hektáros nagyüzemmé vált, ahol mintegy 1100 ember talál megélhetést. Az elmúlt esztendő fordulópont volt a szövetkezet életében: területileg a nagyüzemi gazdálkodáshoz, korszerű termékszerkezet kialakításához, a zártrendszerű növénytermesztéshez megfelelő nagyságú mezőgazdasági üzem alakult ki. Az elmúlt esztendőkben 60 millió forint értékű beruházást valósítottak meg: tároló-, szári- tó-, sertés- és szarvasmarhatelepet létesítettek, amelyek 1974-ben már üzemelnek majd. Korszerű üzem- és munkaszervezés, a szövetkezet anyagi helyzete, a tagok munkakedve lehetővé teszi az eddiginél sikeresebb gazdálkodást. A szövetkezet erőssége az elmúlt esztendőben a növénytermesztés volt, 200—400 hektáros táblákat alakítottak ki. Ez az ágazat közel 30 millió forinttal részesedik a szövetkezet teljes termeléséből, annak ellenére, hogy valamennyi terhelésbe állított növényfajtával nem sikerült jó eredményt -elérni. Az elmúlt évben beléptek a drá- vafoki repülőgépes növényvédő társulásba -• remélhetően a korszerű, nagy hatásfokú növényvédőszerek' használata tovább javítja majd terméseredményeiket. Az állattenyésztés kevesebbet hozott, mint tervezték, 34 millió 601 ezer forint termelési értékük főleg személyi okok miatt nem érte el az elképzelt mintegy 36 milliót. Az elmúlt hónapokban gyors, operatív intézkedésekkel felszámolták a hiá- myosságoktfi, $ 1974-ban, mint art az elnök hangsúlyozta, már hatékonyan dolgoznak majd. Még két szám a beszámolóból: 94 millió 756 ezer forint volt a teljes termelésük, 5 millió 560 ezerrel több, mint tervezték. A tennivalókat kategorikus rövidséggel fogalmazta meg a szövetkezet elnöke:- Zártrendszerű -növénytermesztést, iparszerű termelést kell megvalósítani, új módszereket, új technológiákat kell bevezetni, nagyteljesítményű erőgépeket kell beszerezni... (Folytatás a 3. oldalon.) A Szovjet Hadsereg megalakulásának 56. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a pécsi köztemetőben. A Magyar Néphadsereg pécsi alakulatainak, a Belügyminisztérium szerveinek, a Munkásőrség Baranya megyei Parancsnokságának, a Magyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei és Pécs városi szervezetének, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi, a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának képviselői helyeztek el koszorút a szovjet hősök emlékművénél. Kádár János fogadta SerifBeSkasz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta Serif Belka- szemet, az Algériai Forradalmi Tanács tagját, államminisztert, az Algériai Nemzeti Felszaba- ditási Front (FLN) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, a két ország, valamint az MSZMP és az algériai FLN kapcsolatairól. A megbeszélésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Magyar-kubai árucsere-fgrgalQi megállapodás Tordai Jenő magyar és And rés Yebra kubai külkereskedel mj miniszterhelyettesek szómba ton aláírták az 1974. évi ma gyár—kubai árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv, amely magyar részről gépek, berendezések, anyagok, kubai részről cukor, déligyümölcs, ital- és dohányáruk, valamint nikkel szállítását irányozza elő, a múlt évj jegyzőkönyv volumenéhez képest igen jelentős emelkedést mutat. Befejeződtek a magyar-román vegyipari tárgyalások A mogyar—román vegyipari munkabizottság Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes és Iliié Cisu román vegyipari államtitkár vezetésével BucUi- pesten tartotta VI., ülését, "Az ülésszakon megállapodás-tervezetet dolgoztat ki a petrolkémiai és növényvédőszer-ipar területén való együttműködésre. A tervezett két kooperációs együttműködés a két orszáq jelenlegi vegyitermék-forgalmát 1980-ig megkétszerezi. A Meeséki Szénbányák újhegyi gépjavító és forgácsoló műhelye m vállalaton belül 1973-ro előirányzott 12,7 millió forintos tervét teljesítette. A műhely más vállalatoknak is dolgozik, ezekre a munkákra 1973-ban 10,5 millió forint volt a terv és ezt sikerült megtermelni. Az 1974-es évre 22 millióra emelték a tervet Az eddig eltelt másfél hónapra eső részt teljesíteni tudták. Foto: Thész Sándor VTTáej proletárja?, egyesüljetek^ Dunántúli XXXI. évfolyam, 54. szám 1974. február 24., vasárnap Ara: 1 forint P Baranya megyei Bizottságának lapja Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszél a zárszámadási közgyűlésen.
