Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-23 / 53. szám

t*74. február SS. DU^ÄNTOll NAPLÖ S Nem ég már a vízcsap Megoldják Szigetvár vízgondját A szigetváriak a Hétfői Dunántúli Napló november 5-i cikkét tekintik fordulópontnak városuk vízellátásának fejlesztésében. Lán­goló vízcsapokról tudósított a cikk, amely beszámolt a víztermelő kutak elgázosodása nyomán bekövetkezett helyzetről. Miről is volt szó? Lássuk hát a történteket előzményeikkel együtt. Gáz ég a vízcsapon Büszkén emíegetik a sziget­váriak, hogy náluk már több mint fél évszázaddal ezelőtt ar­tézi vízzel látták el a lakosság egy részét. Kevésbé büszkék viszont arra, hogy a vízmüvük ma sem több egy bővebb falusi törpevízműnél. A régi egy he­lyett most négy kút adja a vizet, van már víztorony is a városban, bár ez keveset jelent, hiszen a víz jórészt közvetlenül megy a kutakDÓI a hálózatba. A kutak 120—220 méter kö­zötti mélységből adják a vizet. A felsőbb rétegekből kifogásta­lan minőségű, de kevés vizet nyernek, a mélyebb rétegekből viszont bőséges a hozam, ennél azonban a minőséggel vannak bajok. Egyéb ártalmatlan szeny- nyezések mellett a nemrégiben megjelent metán okozza a bajo­kat. A jelentkezés igen látvá­nyos módon, bár ma sem tisz­tázott körülmények között ment végbe A kinyitott csapból hir­telen „elfogyott” a víz, majd sziszegve-szortyogva gáz jött, utána ismét a víz, vagy együtt a kettő, mintha szóda lenne ... A gázt meg lehetett gyújtani. A víz szerencsére nem hozott fel a mélyből olyan mennyiségű gázt, ami már tragédia okozója lehetett volna, mint ahogy az 'olt Békéscsabán, ahol ember- nalált is okozott a metán. A gáz jelentkezésekor nehéz napokat élt át Szigetvár, bár a lakosság talán semmit sem vett észre ebből. A gázos kutakat le­zárták, a városi hálózatot a konzervgyári kutakra kötötték (néhányat ugyan ezek közül is Je kellett állítani) és a kutakat cáztalanító berendezéssel lát­ták el. Azóta ismét dolgoznak ezek a kutak, s a gáznak már nyoma sincs a csapból kifolyó vízben. Kétszeresen is nagy szeren­cséje volt a városnak a kritikus napokban. Először azért, mert van egy vízigényes gyára, amely már korábban önellátásra ren­dezkedett be. Másodszor pedig azért, mert ezek a napok akkor törtek a városra, amikor a gyár mór könnyen nélkülözhette a vi­zet, hiszen a feldolgozásnak a mostani fázisában már jóval ke­vesebb vízre van szüksége mint pl. nyáron, vagy ősz elején. Még rógondolni is rossz, mi lett volna a várossal a konzervgyári nagyüzem idején. Hát ez volt novemberben. És ma? Kezdjük azzal, hogy Sziget­vár erre a tervidőszakra nem kapott (a megváltozott elosztási rendsze' miatt) központi célcso­portos pénzeszközt a víztermelés növelésére. Más forrás nem állt rendelkezésre, mint a vállalati és lakossági városfejlesztési hozzájárulás, aminek egy részé­ből fúratták a 4-es kutat. Ez sajnos kidobott pénz volt, mert a kút használhatatlan vizet adott, ezért le is kellett zárni. Az elmúlt években növekedett a városban az elosztás, belépett a Radován tér, kilenc új utcát kötöttek be a vízhálózatba. Ma már télen 1600, nyáron 2100 köbméter a napi vízigény, a víz­termelés pedig ugyanakkor az 1100-at sem éri el. És ez a város tiszteletreméltóan nagyratörő tervekkel fejlődni akar! Pedig a közeljövőre kitűzött fejlesztési elgondolások valóraváltásához minimum 3000 köbméter vízre lenne szükség. Tavaly abba a helyzetbe ke­rült Szigetvár, hogy annyi fölös­leges vize sem volt, amennyi az építkezéshez keli, nemhogy az új lakások ellátásához. Ezért csökkenteni kellett a lakásépí­tést, ami azzal a következménv- nyel járt, hogy felszabadultak pénzeszközök, amiket semmi másra nem költhetett el. Leg­feljebb kölcsönadhatott. Kölcsön is adta: Komlónak és Mohács­nak. A közelmúltban fordulat tör­tént. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes köz­benjárására az Országos Terv­hivatal engedélyezte: Szigetvár 12 milliót felhasználhat vízter­melő beruházásra a lakáscél- csoportból. Átléptek tehát egy jogszabályi akadályt, amit ha nem tesznek meg. Szigetváron minden építkezést le kell állí­tani. A második segítség: a me­gye 12,7 milliót ad át Szigetvár­nak az új kórház előirányzatá­ból, ugyancsak vízellátási beru­házásra, minthogy a kórház és az új lakótelep közművesítése a megye és Szigetvár város koordinációs beruházásában va­lósul meg. Ezt hitellel kiegészít­ve a város hozzákezdhet az új beruházáshoz. A városi vízmű teljes kiépíté­se 54 millióba kerülne. 1974— 75-ben 27 milliós költséggel 3 ezer köbméterre növelhetik a víztermelést. Két új, nagyátmé­rőjű kutat fúratnak a maga­sabb, jóminőségű vizet adó ré­tegekbe, bekötik a hálózatba a már lefúrt 5-ös kutat, építenek egy ezer • köbméteres tározót, kiépül az új gerincvezeték a kórház és az új lakótelep terü­letén át a víztoronyhoz. Kiépítik természetesen az új terület szennyvízcsatorna-hálózatát is, 1975 után viszont napirendre kell tűzni az új szennyvíztisztító telep építését is. De erre — ma úgy látják — ágazati támogatás nélkül a város nem lesz képes. Hát ezek történtek a HDN cikke óta (bár nem állítjuk, hogy annak következménye­ként), s a szigetváriak úgy érzik: azóta minden felgyorsult vízel­látásuk fejlesztésében, H. I. Miért csak a kirakatban? A legszigorúbb ellenőr a vásárló Á reklamációkat el kell fogadni 1 Miként károsíthatják szándé­kosan, vagy véletlenül a vá­sárlókat az üzletekben? Ez a kérdés sokszor szerepel napi­renden ezekben a napokban Pécsett, a szakszervezetek me­gyei bizottságain: megkezdőd­tek a társadalmi, kereskedelmi ellenőrök tevékenységével kap­csolatos megbeszélések. A vásárló egyben ellenőr is Ez évben először — annak érdekében, hogy az ellenőrzé­sek eredményesebbek és haté­konyabbak legyenek — a me­gyei bizottságok kapták felada­tul az ellenőrök tevékenységé­nek irányítását. Meg határozott, hogy melyik megyei bizottság milyen kereskedelmi ágazatok üzleteit ellenőrizteti, vagyis szakosították a szakszervezeti aktívák munkáiét. A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezete megyei bi­zottságának kereskedelmi el­lenőrei a ruházati, cipőipari és bútoripari termékeket árus'ló üzleteket járiák majd sorra. Az első negyedéves program meg­beszélésekor a ruházati boltok ellenőrzési tennivalóit vitatták meg. A megbeszélés érdekes­sége, hogy a társadalmi ellen­őröket a ruházati vállalatok szakemberei tájékoztatták az üzletekben előforduló visszaélé­si lehetőségekről. Azt a feladatot, amit a ke­reskedelmi ellenőrök vállaltak, szinte valamennyi fogyasztó gyakorolhatja, s jóval kritiku­sabban és többször, mint az ellenőrök. Ez pusztán annyit je­lent, hogy a „sima” vevők több­— Főúr! Fizetek! — Jövök! Tessék parancsol­ni... igen, volt hat fél konyak, aztán ... A vendég egy ötszázast nyújt át és hanyag eleganciával le­gyint. — A többi marad... A főúr meghökken, artán mély meghajlással köszöni meg a kétszáz forint körüli borrava­lót. .. Ki ez a vendég, aki ugyan­csak megadja a módjót? Bach János öntőkisiparos pé­csi lakost a Megyei Illetékhiva­tal adócsalás miatt feljelentette. A rendőrségi vizsgálat meglepő fordulatokban gazdag „történe­tekre" bukkant. Bach éberen figyelte az öntő­szakmába vágó üzleti életet. Észrevette, hogy különösen a bútorgyártáshoz szükséges fém­alkatrészek keresett cikkek, a bútorgyártó üzemek, ktsz-ek szívesen kötnek szerződést. 1970-ben elhatározta: hozzálát a kerese't áruk gyártásához. Már jón’háhy méerendelás be­futott, olycnnri, hogy kellően felsze-c't műhely hiányában nem is ~y"-‘- a q- ártást. J. La­jos pell;rdi lakatoskisiparos jól felszerelt műhelye viszont alkal­masnak. látszott tömeggyártásra. Megegyeztek: J. Lajos műhelyé­ben látnak munkához. Az üzlet beindult, lehetett könyvelni a bevételeket, kiadá­sokat. Azaz, hogy lehetett vol­na, de a szabályoknak megfele­lő könyvelésről szó sem volt. üzlettársát sem érdekelte a pénztárkönyv, elégedett volt a havi ötezer forint ,,járandóságá­val", amit Bachtól kapott a mű­hely használatáért. Nem törő­dött azzal sem, hogy amikor 1971 márciusában kettőjük tár­sulása névlegesen megszűnt, mit csinál Bach az ő pénztár- könyvével, mert azt továbbra is Bach vezette. Az ipar folyamatosságához pénz kellett. Bach az OTP-től 1971 májusában 250 000 forint kölcsönt, majd augusztusban 100 000 forintot vett fel. Aztán magánszemélyektől kért újabb kölcsönöket: I. Lászlótól 35 000, M. Lászlótól 45 000, Cs. Antal­tól 60 000 forintot. Az összegek­ről papírt is készítettek, Bach meg'elölte a visszafizetési ha­táridőket. A határidők csúsztak, a hitelezők követelték a pénzü­ket. „Várjon péntekig, felesé­gem három szelvénnyel lottó­zik ...” — válaszolta egyik hite­lezőjének, Kölcsönkéréssel kez­dődött az 1973-as esztendő is: K. Antaltól 20 000 forint kész­pénzt és közel 30 000 forint ér­tékű anyagot kért. A hitelezők most, amikor tudomást szereztek a Bach elleni feljelentésről, sor­ra jelentkeztek. A vizsgálat ed­digi megállapítása szerint Bach tartozása több mint 300 000 fo­ri ntl Nagystílű életmódot folytatott. Szenvedélyesen szeretett brid- zselni. Legyen a verseny Ma­gyarországon vagy külföldön, Bach részt vett. A Fővárosi Autótaxi Vállalattól bérelt sze­mélygépkocsin érkezett a verse­nyekre. Csak speciális torinói Fiattal volt hajlandó járni. Hogy sokba került a bérelt autó? — Nem számít, „elbírja az üzlet" — volt a válasz. A Fővárosi Autótaxi Vállalat számláinak bizonysóoa szerint 1972, február 23-tól 29-ig a bérelt autó hasz­nálati díjáért 5143 forintot fize­tett. Még ugyanebben az évben jugoszláviai bridzsversenyen vett részt — természetesen szintén bérelt autóval utazott. — a számla: 58 892 forint! Kifizette. Üjabb bridzsverseny. Ismét bé­relt autó, — a számla több mint 50 000 forint! Kifizette. Többször járt a Balatonon. Itt is „úrként” viselkedett. Egy tanú vallja: „Az autóval boxer- kutyáját is mindig magával vitte. Egy alkalommal a kutyát is ko­nyakkal kínálta. Jutott pénz orra is, hogy a vendéglőben kutyá­jának külön kosztot rendel- • 00 jen... Arra azonban úgylátszik ke­vésbé volt pénze, hogy a mű­helyében dolgozó munkása bé­rét kifizesse. Idézet a vallomás­ból: „... 15/9 forint bérrel tar­tozott nekem. Tizenkétszer jár­tam a lakásán. kértem a pénzt. Nem fizetett. Végül is hivatalos útra tereltem az ügyet, így jutot­tam a pénzemhez.. Bach számos hitelezője már jelentkezett a rendőrségen, jegyzőkönyvbe mondták a köl­csönbe adott és vissza nem ka­pott összegeket. A Pécsi Városi Rendőrfökapitányság kéri azo­kat, akik üz'etí vagy anyagi jel­legű kapcsolatban álltak Bach Jánossal, s eddig még nem je­lentkeztek, — az I. emelet 64- e5 számú szobában jelenjenek meg. Garay Ferenc A kutyáját is konyakkal itatta. Nagystílű életmód kölcsönökből szőr vásárolnak, mint ahány­szor a társadalmi aktívák el­lenőriznek. Emiatt nagyobb a lehetőségük, hogy több hibát, visszaélést figyeljenek meg. Ha észrevételeiket valamiként köz­ük az illetékesekkel, akkor sa­ját érdekeik mellett a kereske­delmi vállalatok érdekeit is képviselik. A kereskedelmi vál­lalatok ugyanis szeretnék el­érni, hogy azokat a hibákat, amiket c fogyasztók sérelmez nek, megszüntessék. így tehát a vevők nagyban segítenék ezt a törekvésüket, ha beírnák a pa- naszkönyvbe, hogy mit kifogá­solnak. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy leg­többen csak akkor kérik a pa­naszkönyvet, ha udvariatlanok a kiszolgálók. Ezt a gyakoriaiot bővíthetnék, ha azt is feltüntet­nék: mikor, milyen árut nem kaptak, vagy miként akarták őket megkárosítani és így to­vább. Ha idegenkednek a pa­naszkönyvi bejegyzésektől, — mondván, hogy azért máskor is szeretnének itt vásárolni — úgy értesíthetik az üzlet központját, vagy a munkahelyük szakszer­vezeti alapszervezetét, bizott­ságát. Amennyiben ezt a tö­rekvést a vevők valóban 'ószán- dékúan támogatják, akkor ők is csak azért tevékenykednek, hogy minden esetben megfe­lelő áron, jó minőségű árut ve­hessenek. Mi van a jegyzéken? Épp ezért érdemes nagyobb figyelemmel, körültekintéssel vásárolniuk az üzletekben. Nem árt megnézniük, hogy azon a terméken, amit éppen kiválasz­tottak, rajt van-e az árcédula. Nagyon sok visszaélésre, ár­drágításra ad lehetőséget, ha a vevők — miután nem talál­ják ezt a kis jegyzéket — meg­kérdezik: mennyibe kerül? Az eladó még véletlenül is rossz árat mondhat, hiszen többszáz termék pontos árát képtelenség fejben tartani. Ugyanazon a papírdarabkán, amin az ár sze­repel, megjelölték a termék minőségét is. Ezt sem árt meg­nézni, pusztán azért, hogy ne vásároljanak másodosztá:yú terméket elsőosztályú áron. Amennyiben tehát ez a jegy­zék nincs a terméken, azt is be kell írni a panaszkönyvbe. Érdekes probléma a kirakat­ba kitett áruk vásárolhatósága. Számos esetben előfordul, hogy a vevő kinéz magának valamit a kirakatban, bemegy az üzlet­be, kéri az árut, s azt a választ kapia, hogy nincs, elfogyott. A vevők közül talán kevesen tud­ják, hogy az üzleteknek csak olyan árut szabad a kirakat­ban reklámozniuk, miből bent az üzletben nagy mennyiség és bő választék áll rendelkezés­re. No persze kivételes esetek adódhatnak: réqen rendezték a kirokatot, s azóta már szétkap­kodták azt a terméket. Ilyen­kor, ha a vevő kéri azt az egyetlen darabot, ki kell venni a kirakatból, s oda kell adni. Amennyiben pont erre a ter­mékre központosítva alakították az enész kirakatot, úgy az el­adó köteles felírni a vevő ne­vét, címét és kirakatrendezés­kor értesíteni, hogy jöhet az áruért Minőségi reWarnációk Amennyiben egy termék a vásárlástól számított hat hóna­pon belül tönkremegy — gyár­tási hiba miatt — úgy a vevő visszaviheti az üzletbe. Sajnos, ez a gyakorlat különösen jól bevált a cipők cserélésénél, ám — uciyancsak számos példa bi­zonyítja — sokan még most sem ismerik pontosan a cseré­lés lehetőségeit. A boltvezetők­nek ugyanis valamennyi minő­ségi reklamációt tudomásul kell venniük. Legfeljebb azt állít­hatják, hogy véleményük sze­rint a termék nem gyártási hi­ba miatt ment tönkre és ekkor azonnal fel k"ü kü'deniük a Kereskedelmi Minőségellenőrző Int-íTPthez, szakvéleményre. A KFRMI n-'d'q nyo'c napon be­lül megküldi a véleményt, el­döntve; hony a vevőnek, vaqy a boltvezetőnek igaz-e az állí­tása. Más eset az, amikor az üz­letvezető egyből elfogadja a reklamációt s kéri a vevőt, hogy keressen magának egy másik áruféleséget, magyarul vásá­rolja le a visszahozott termék árát. Ezt kívánja az üzlet érde­ke, de legtöbbször a vevőé -s. Amennyiben viszont a vásárié ragaszkodik ahhoz, hogy visz- szakapja a hibás termék árát, úgy a bolt köteles, a pénzét visszafizetve kártalanítani. Lukics Éva Növekvő érdeklődés ló kezdeményezésnek l»"* tartom az Építsünk óvodát mozgalmat, én is szí­vesen adtam forintjaimat hoz­zá”. — „Számos jó intézke­dés segíti a népesedéspoliti­kai határozatok végrehajtá­sát, Javasolom: a tervezők a lakások beosztásánál, a szo­bák elhelyezésénél már ve­gyék figyelembe a több- gyermekes családok igé­nyeit" — „Az Erreth La:zs utcában lakom, rossz a köz- világítás, de nemcsak itt, hc- nem számos pécsi utcából hasonló a helyzet. Javasolo v a közvilágítás javítását”. ,1 lakóbizottsági választásoké v elhangzott közérdekű felszó­lalásokból idéztünk néhányat de lehetne tovább folytatni j sort, a javaslatokat, kérdése­ket, amelyek a lakógyűlése­ken elhangzottak a közösség érdekében. A lakóbizottsági választá­sok félidejénél tartunk, — Pécsett március 15-ig feje­ződnek be. Az eddigi tapasz­talatokról Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. Galabár Tijzo-, a Pécsi Városi Tanács V. E. titkára kérésünkre elmondo'- ták, hogy a lakóbizottsági vó. lasztások iránt növekszürzocrt érdeklődés, mind többen je- ' lennek meg a meghirdető t gyűléseken. A növekvő akt‘- vitáshoz hozzájárult egyrészt: a lakók mindjobban értik a lakóbizottságok szerepét, azt, hogy ezek a bizottságok már nem „pecsételő” és különbö­ző igazolványokat kiállító szervezetek, megszűnt a réci „hivatali" szerepük. Ellenben feladatuk: javasolni, inté-- kedni a lakótömböt, épületet közvetlenül érintő kérdések­ben. A lakóbizottságok tehát öntevékeny érdekvédelmi szervek, működésükben úgv- szólván minden lakó érdekelt. A növekvő aktivitáshoz más­részt a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak, vala­mint az MSZMP területi alap­szervezeteinek munkája is hozzájárult. A lakóbizottságí választá­sok többségén az illetékes te­rület tanácstagja is részt vesz — tájékoztatja választóit nemcsak a város fejlesztésé­nek eredményeiről, terveiről, a megoldásra váró feladatok­ról, hanem az adott lakóbi­zottsági körzetet közvetlenül érdeklő kérdésekről is: útfel­újítás, csatornázás, a víz- és gázvezeték-hálózat esetleges cseréje, háztatarozások —va­lamennyi közérdeklődésre számot tartó munkáról. A következő napokban megkezdődnek a szövetkezeti házakban is a lakóbizottsá­gok választásai. Ezek a gyű­lések különös figyelmet érde­melnek, mert a részvevők egy­részt mint „bérlők”, másrészt mint tulajdonosok dönthetnek közösségüket érintő különbö­ző kérdésekben. A növekvő érdeklődés to­vábbi fokozását segítené, ha a lakógyűléseken mind több fiataf is részt venne, elmon­danák kéréseiket, javaslatai­kat. Mert a tapasztalatok azt is bizonyítják: ott, ahol a fia­talok is részt vettek a lakóbi­zottsági választásokon, — számos hasznos javaslat el­mondásával járultak horzá a gyűlés sikeréhez. A választások befejeztével Pécsett 327 lakóbizottságban mintegy 4000 tisztségviselő lát majd munkához. NÉMET! FALURÉSZLET. Foto: Erb Jáno*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents