Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-21 / 51. szám
6 DUNÁMTÓL! NAPIÖ 1971. február 21. Hetven éves a bajai Kertészeti Szakközépiskola Hegalakult Pécsett at Ixilon Filmstúdió Amatőr filmesek 4 Televíziónak is dolgoznak Országos raizTiimfesztivál Pécsett? Ha megkondul a A kishararig a parkban tabu. Évente egyszer, ballagáskor kondítják meg. Az idén, február 21-én a villanycsengő helyett mégis ez az öreg harangocska hívja a sorakozóra a diákokat. A kivételes alkalom —; 70 esztendős a bojarBerecz- ki Máté Kertészeti Szakközép- iskola, az ország első középfokú kertészeti tanintézete. „E hó 21 -én ment ..végbe a helybeli Állami Kertmunkás Iskola ünnepélyes megnyitása a földművelésügyi minisztérium megbízottja, a vármegyei és városi törvényhatóságok képviselői, tanintézeteink küldöttjei és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében ...” — számolt be o megnyitóról Demuth Gyula néptanító, a Bajai Közlöny fő- munkatársa a láp 1904. február 23-i számában. r«**t*> ír A rendszeres kertészeti és szőlészeti szakoktatás gondolata hazánkban már 1842-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben felvetődött. Megvalósításra azonban pénz hiányában és a szabadságharc bukása miatt csak 1853-ban kerülhetett sor. Ekkor ugyanis dr. Entz Ferenc, orvosi pályájával felhagyva a fővárosban a Csömöri úti kertészeti telepen kertészeti iskolát szervezett. — Baján az iskolarendszerű kertészképzés kezdeményezője a Gyümölcsészeti Egyesület volt 1893-ban határozta el az egyesület, hogy a Bajai Városi Tanács közreműködésével a minisztériumhoz fordul egy szőlőtelep és egy kertész iskola létesítésének engedélyeztetésére. Az engedély megadása öt évet váratott magára — mondja dr. Böngyik Árpád, a Bajai Kertészeti Szakközépiskola tanára, aki feldolgozta a bajai kertészeti szakoktatás történetét. Az értékes hely- és ipartörténeti mjnkát rövidesen kiadja a.bajai Türr István Múzeum. Néhány fontos dátum: 1899 és 1900 között betelepítették a város határában, az úgynevezett lőkert-soron az iskola 46 holdas gyakorló területét. 1902-ben épült fel az iskolai központi épület, melyben a tantermek, az iroda és az internátus kapott helyet. Az épületet egy díszkert vette körül. Az új intézményben a kertészeti ismeretek oktatása — a magyar királyi földművelésügyi miniszter felügyelete alatt — 1904-ben kezdődött meg. Az iskola célja az egykorú dokuGYAKORLOTT 'iérszámleitöt felveszünk „Pécsi munkahely" jeligére, a Hunyadi úti Hirdetőbe. mentumok szerint, hogy a kertészeti szakmához hajlamot érző földműves ifjakat gyakorlati úton a szőlészetben, gyümöicsé- szetben, konyhakertészetben értelmes és szorgalmas munkásokká képezzék ki. A tanév január 15-től decemberig tartott. Ennek során áz iskola tíz diákjának télen hetente kétszer, nyáron pedig egyszer tartottak a munka mellett szakmai oktatást. írás, olvasás és számolás begyakorlására a 20 és 28 év közötti tanulóknak heti két délután állt rendelkezésre. Négy esztendő múlva az iskolát c minisztérium Kertészsegéd Iskolává szervezte át és a képzési időt két esztendőre emelte. 1928-ban a magasabb szintű elméleti és gyakorlati képzés biztosítására a Kertészsegéd Is- i ko|a helyébe a Kertészképző j Iskola lépett. Az ezt követő j években lett a képzési idő négy j esztendő. Döntő változást jelen- I tett az intézet életében, hogy 1943-ban középfokú intézmény- nyé szervezték át. A felszabadulás utón a mezőgazdaság egyre több jó felkészültségű, a gyakorlatot és elméletet egyaránt értő szakembert igényelt, ezért megindult a levelező oktatás is. — Iskolánkban jelenleg nappali tagozaton 123, levelező tagozaton pedig 250 hallgató van — mondja Győrök István Igazgató. — Négy esztendő alatt a tanulók 13 tanár és két szakoktató segítségével 20 tantárgyat tanulnak. Az alapozó és kiegészítő tárgyak mellett a négy fő szaktárgyunk a zöldség-, dísznövény-, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az oktatás öt tanteremben történik, melyekhez könyvtár, különböző szertárak, laboratóriumok, és a gyakorlóterületünk tartozik. — Néhány esztendeje ez a környék, a Szamuely utca vége a város végének számított. Mostanában megváltozott a városkép. Az iskola körül új lakótelep van alakulóban. Maradt hely a minitangazdaságnak? — Bemutató területünk hét hektáros. A gyakorló területünkön 800 négyzetméteres üveg- házat létesítettünk két esztendővel ezelőtt. Fóliasátraink alapterülete ezer négyzetméter, de van kis gyümölcsösünk és modem szőlészetünk is. A tanulók itt csak a szakma alapfogásait sajátítják el, a begyakorlás már a Bajai Állami Gazdaságban történik, önálló gépparkkal is rendelkezünk: tíz féle erő- és 35 fajta munkagépünk van. — A tanulók nagy része vidéki? — Igen. Diákjaink 70 százaléka diákotthonban él. Mivel tanulóink csaknem fele lány, így két ötven fős kollégiumot építettünk — egyiket a Szamuely utcában, ez a fiú kollégium, a Szabadság úti diákotthonunk a leányoké. — A végzős hallgatók sorsa? — Mintegy negyede a hallgatóknak továbbtanul. A többi elhelyezkedik. Mindenütt keresik a szakképzett kertészeket. A fizetésük kezdetben 1500— 2000 forint. Két év gyakorlati Idő után technikumi vizsgát tehetnek. Az iskola hetven esztendős fennállása óta 1215 tanuló hagyta el az alma mátert. A tanintézet számos neves kertészembert adott az országnak. Az iskola tanulója volt dr. Mészöly Gyula, Kossuth-díjas akadémikus, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kutató Intézet igazgatója, dr. Kozma Pál, akadémikus. a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, dr. Filia Márton, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos osztályának vezetője, dr, Terts István, a Kertészeti Kutató- intézet főmunkatársa. Baján végzett dr. Diófási Lajos, kandidátus, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi állomásának igazgatója. Mécs László j Néhány éve egy nagymama eladta vagyonának jelentős részét, s így lehetővé vált, hogy unokája, Varga Csaba, egy Aurórán keresztül nézzen szembe a világgal. Addig festészettel és karikatúrával foglalkozott, a tárgyi feltételek ily kedvező alakulása azonban 'lehetővé tette régi álma megvalósulását: a rajzfilmkészítést. Néhány animációs próbálkozás után társaival, Bujtár Józseffel és Pásztor Ágnessel közösen elkészül az első film. Nem lett kasszasiker, a technikai fogyatékosságok már a bemutatást is megakadályozták, de a lelkesedés nem szűnt meg, s innen kezdve az események biztonsággal követték egymást. A televízióban már többször találkozhattunk velük, de a pécsiek nem nagyon ismerik őket. Pedig az amátőrfilmszem- lékről jónéhány díjjal tértek haza. Filmjeik értékét látva — egy velük készített interjút követően — a Pergő képek című amatőrfilmes műsorban a tévé is vetítette alkotásaikat. A Magyar Televízió egyébként külső munkatársként is foglalkoztatja Varga Csabát és rajzfilmes csoportját. A szombat esti szórakoztató műsorban látott „Diótörő" című zenés fejtörőjáték raizfilmes főcímét ők készítették, s most fejeztek be egy munkát, amelyet Radványi Barna márciusban bemutatandó szatirikus műsorához rendelt a tévé. Legutóbb meqbízást kaptak három, eqészségüqyi témájú propaganda film elkészítésére is. A másik pécsi amatőrfilmes csooort, a Pattantyús József vezette Pátosz Filmstúdió nevével is többször találkozhattunk amatőrfilmszemléker. és a tévé műsorában. „Horror 1” és „Horror 2” című filmjük nagy siker volt. A Varga Csaba által vezetett rajzfilmes csoport és a Pátosz Filmstúdió egyesült, s januárban megalakították az Ixilon Rajz- és Játékfilmstúdiót. Azzal a céllal, hogy összefogják az azonos törekvéseket valló pécsi amatő,filmeseket, akik eddig önállóan, szervezeten kívül folytatták tevékenységüket. Az új stúdión belül továbbra is készítenek rajzfilmeket, de a játékfilmmel is megpróbálkoznak. Máris több forgatókönyv várja a megvalósítást. A kisjátékfilmmel azonban csínján kell bánni: a több szereplőre, több helyszínre épülő film ugyanis költséges dolog, ilyent csak az anyagilag is támogatott klubok tudnak létrehozni. Az amatőrfilmes kispénzű ember, ezért nyúl szükségszerűen az olcsóbb bábhoz, a rajzhoz és a dokumentációs témákhoz. Az Ixilon stúdió létrejöttével azonban a játékfilm terve reálissá vált. Egyelőre a meszesi József Attila Művelődési Ház adott átmeneti otthont az amatőrfilmeseknek, akik később az Ifjúsági Házban dolgoznak majd. A legszükségesebb anyagiak is rendelkezésre állnak: a Városi Tanács művelődésügyi osztályától nyersanyagra 5000 örin- tot, a pécsi járási KISZ bizottságtól pedig egy Kvarc 5 felvevőt és egy riporter-állványt kaptak. Ez az összeg, természetesen, nem fedezi a költségeket, de el lehet indulni. A 3 perces fekete-fehér film nyersanyaga például 132 forintba kerül, a színesé, hívással együtt, 290-be. Nem beszélve az átlag háromszoros túlforgatásrói, a vágóasztalról, a rajzfilmkészítéshez szükséges festékről, papírról, cellulózlemezről, s végül kellene egy komoly felvevőgép is, amely legalább 30 ezer forintba kerül. Ezért az amatőrfilmes a pénzts^tlettel igyekszik pótolni. De azért terveik megvalósításához anyagi támogatást is kérnek majd — és remélhetőleg kapnak is — a leendő Ifjúsági Háztól. Tervek pedig vannak jócskán. Ezentúl is szerepelni kívánnak az amatőrfilmszemléken, országos fesztiválokon, pályázatokon és természetesen a képernyőn Is. Mindehhez pedig újabb és újabb filmeket készíteni. Tavaszra egyébként önálló bemutatkozást is terveznek a József Attila Művelődési Házban; ezt a műsort — amelyben filmek, diák, karikatúrák szerepelnek — később bemutatnák a budapesti Egyetemi Színpadon is. Kapcsolatokat építenek ki az ország többi amatőrfilmes klubjával, ezenkívül a Bóbita Bábegyüttessel és a Pécsi Műhely alkotóival. Ha a későbbiekben 16 mm-es felvevőgépet tudnak vásárolni, szeretnének a filmszínházakban is vetítési lehetőségekhez jutni. Kapcsolatot teremtettek a Pannónia Rajzfilmstúdióval, s szeretnék évente a legjobb magyar rajzfilmeket levetíteni és alkotóikat meghívni. Távolabbi elképzelés: idővel megszervezni Pécsett egy évről évre visszatérő amatőr rajzfilmes fesztivált. Panics György Szemünk fénye a kiskert Díszfák, díszcserjék metszése A fák és cserjék rendszeres ápolásához hozzátartozik a metszés is. Az élő növény ismerete nélkül ehhez a munkához ne fogjunk hozzá. A tájékozatlanságból eredő helytelen metszést később helyrehozni igen nehéz. A fa részei: A fa egyenesen lefelé törő gyökerét karó, vagy fögyökérnek nevezzük. A fő- gyökérből kiinduló gyökerek at oldalgyökerek, melyek főleg 40 —60 cm mélységben helyezkednek el és a fa koronájának többszöröséig is kinyúlhatnak. Az oldal gyökerekből indulnak ki a hajszálgyökerek, melyek cérna, V. annál vékonyabbak. Ezek a legértékesebbek, melyek a felszívó funkciót töltik be. ültetéskor, átültetéskor csupán a sérült vastag fő- és oldalgyökereket kurtítsuk vissza mérsékelten, míq a hajszólgyökereket érintetlenül hagyjuk. A gyökérzetnek a törzshöz kapcsolódó része a gyökérnyak. Gyökérnyakba végzett oltás esetén itt az oltás helye, tehát ettől lefelé az alany, felfelé pediq a nemes rész helyezkedik el. A gyökérnvakbói előtörő hajtások vadhaitások, melyeket évközben kell időben kitörni. Amennyiben évközben erre nem került sor, metszéskor kell tőből a vad-hajtásokat eltávolítani. Egyes díszfák, például hársfélék, soriad- zásra hajlamosak. Ezeknél a sarjakat ne metszőollóval vágjuk le. mert a tőből méa több tör elő, hanem tövétől a földét kibontva, tőből való szakítással kell eltávolítani. Ha a fát a tő- sáriaktól évelőn nem szabadítjuk mea, a vadhajtások felü'ke- rekednek és a nemes rész lassan el'a*nyul. Gyakori ese* dI. a mirabo'an alanyra oltott bc- barózsáknál, vagy a díszszilva- fél=séneknél. A törzs oldalágaktól mentes, sima legyen. Itt kell megemlíteni azokat az oszlopos alcikú díszfaféléket, amelyek úgy díszítenek, ho a földtől ágazódnak el. Ilyen esetben az oldalágakat ne „tisztítsuk’’ fel, mert ezzel a fát ter- . mészetes alakjától fosztjuk meg. Ilyenek pl. jegenyenyár, kínai piramisnyár, általában az oszlopos alakú díszfák, A fa törzs feletti része a korona. Díszfák esetében gyakori, hogy a nemes rész az alany törzsére van szemezve, koronába: gömbkoronájú fák: gömbakác, gömbjuhpr, stb. Szomorú faalakok: szomorú nyír, szomorú dísz eper, szomorú kőris stb. Koronába oltott díszvóltoza- tok: pl. szeldelt levelű nyár, ezüslevelű juharok, stb. Ebben az esetben vigyázni kell arra is, hogy a koronába szemzés alatt vad hajtás, ne legyen, mert konkurrál a nemessel és élnyomja. A vadhajtást a korona alatt idejében le kell metszeni. A korona középső ága: a fa sudara, vagy fővezérága, a rajta lévő oldalágakat vezérógak- nak nevezzük. A fa ezévj lombleveles része a hajtás, amennyiben megfásodott (lombhullás után) vesszőről beszélünk. A kétéves farész mór gally, az annál idősebo pedig ág. Korona kialakítása metszéssel: A díszfák metszésénél nem törekedünk gazdasági haszon elérésére, mint a gyümölcsfáknál, de a korona kialakítása mégis fontos. Alapelv legyen, hoqy a fa természetes alakjának kialakítását mesterséges beavatkozással seqítsük elő. Su- darasan felfelé törekvő fókát, (piramisalakúak), ne kényszeresünk gömbkoronára, vagy fordítva, mert úgysem lesz eredményes. Sudaras korona kialakítása: Ha a fa tulajdonsága megengedi a sudaras metszést, első évben feltétlenül hagyjunk egy sudárvesszőt, magasabban „id- ugratva" és négy arányosan elhelyezkedő koronavesszőt, melyek később oldalágak, vázágak lesznek. A felesleges vesszőket tőből, a gyűrűs vastagodásnál vágjuk vissza. A rügyek állása meghatározza a hajtások irányát. A sudárvesszőn minden évben az ellenkező irányú rügyet honviuk meg, így lesz a vezérvessző valóban egyenes, míg az oldalvesszőket kifelé álló rügyre metsszük. A meghagyott rügyek számát a gyökérzet, és a vesszők erőssége, befolyásolja. Szép fejlett gyökérzet esetén a sudárvesszőt egyharmadára 5—7 rügyre, míg az oldalvesszőket pedig 3—5 rügyre metsszük vissza. Gyengébb oltvány esetében csökkentsük o meghagyott rügyek számát. Amennyiben az oldalvesszők nem egyenletesen helyezkednek el, úgy a rügyet a hiányos rész felé hagyjuk meg. A levágott metszlap a rügytől lejtsen kifelé, és ne a rügy felé, ugyanis a reá hulló lassú tavaszi vaqy őszi csapadék árthat a rügynek. A metszfelület a rügy felett 1—1,5 cm-re legyen. Ha túl közel metsszük a rügyhöz, a rügy Is megsérülhet, beszáradhat, ha pedig a rügy felett nagy ízközt hagyunk, a felesleges csonk árt a későbbiekben. Kalla Gábor Érdekességek ROBOT-PAPA Hányszor lelkesedünk, csodálkozunk, mikor a gyerek először megkérdi: „de miért?”. Idővel azonban a sok miért nehéz helyzetbe hozza a szülőket. Hogy gyermekeik kérdései ne raboljanak el a szülőktől túl sok időt, egy angol elektromérnök robotot konstruált számukra. A „Robi” nevű robot segít felelni a gyerekek kérdéseire, sőt mesélni és énekelni is tud. Mikor a gyerekek civakodni kezdenek, „Robi” fenyegető hangon megszólal: „Ha nem hagyjátok azonnal abba, mentek lefeküdni I” EMBEREVÖK KERESTETNEK Egy angol idegenforgalmi iroda az ügyfelek számának emelése érdekében sajátos eszközökhöz folyamodott. Színes reklámprospektust nyomtatott, amely Üj-Gui- neába invitálja a turistákat, ahol olyan idegborzongatá kalandokat ígér számukra, mint „harc a természet erőivel, feledhetetlen látogatás az ősi, érintetlen dzsunge- iekben", és ami fő, ,,találkozás emberevőkke!". Ez utóbbi „szórakozásnak" csak az a kis szépséghibája, hogy Új-Guineában már nincsenek emberevők. „HOGYAN CSINÁLJÁK A TEJET”? Az amerikai Boston város iskoláiban végzett közvélemény-kutatásból kiderült: a tanulóknak több mint a fele azt hitte, hogy a tejet — ugyanúgy, mint például a coca-colát vagy a sört — mesterséges úton, gyárakban készítik. A bostoni iskolák felügyelősége tömeges kirándulásokat szervezett a város határain túlra, hogy a diákok végre megláthassák, honnan is származik a tej.
